Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az extracranialis artéria carotis interna szűkület invazív ellátásáról

2020. EüK. 14. szám EMMI szakmai irányelv 1.

Érbetegségek: 2020/3. 63-76. oldal

¹ PTE KK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, ² PTE KK Érsebészeti Klinika, ³ PTE KK Sebészeti Oktató és Kutató Intézet, ⁴ Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszék

Bevezetés: Az aszimmetrikus dimetil-arginin gátolja a nitrogén-oxid szintézisét, és az atherosclerosis markere. A preoperatív L-arginin és az aszimmetrikus dimetil-arginin kapcsolatát vizsgáltuk a cerebrális anaerob metabolizmust jelző juguláris laktát koncentrációval, a vér-agy gát integritását jelző S100B szintjével és az egyéb sebészi faktorokkal regionális anesztéziában végzett carotis endarterectomia során.
Módszerek: 55 a kutatásba bevont betegnél meghatároztuk az L-arginin, aszimmetrikus dimetil-arginin és a szimmetrikus dimetil-arginin szintjét carotis endarterectomia előtt vett artériás vérből. Szintén megmértük a vérgáz - értékeket, a laktát és az S100B koncentrációkat artériás és juguláris vénás vérben az a. carotis kirekesztése előtt, illetve a kirekesztés felengedése előtt és után. Kiszámoltuk az juguloarteriális szén-dioxid nyomáskülönbség / arterio - juguláris vér oxigéntartalom különbség hányadosát, ami az anaerob metabolizmus mutatója.
Eredmények: pozitív korrelációt találtunk a preoperatív aszimmetrikus dimetil-arginin szint és a kirekesztés alatti és a reperfúzió után számolt juguloarteriális szén-dioxid nyomáskülönbség / arteriojuguláris vér oxigéntartalom különbség hányados között (p=0,005 és p=0,01). Fordított korreláció volt a preoperatív L-arginin és a juguláris laktát koncentrációk között minden időpontban (p=0,002). Receiver Operating Characteristic analízis segítségével meghatároztuk a kritikus L-arginin értéket: 35 ?mol/l alatt magasabb volt a juguláris S100B szint 24 órával a műtét után (p=0,03) és a juguláris laktát-szint reperfúzió után (p=0,02). A preoperatív L-arginin mediánja alacsonyabb volt azoknál, akiknél később shunt behelyezésére volt szükség az a. carotis interna kirekesztése után (median: 30,3 ?mol/l [interkvartilis tartomány: 24,4-34,4 ?mol/l] vs. 57,6 ?mol/l [interkvartilis tartomány: 42,3-74,5 ?mol/l]; p =0,002).
Következtetések: a magas preoperatív aszimmetrikus dimetil-arginin koncentráció rossz cerebrális perfúzióval jár együtt, amit a magas juguloarteriális szén-dioxid nyomáskülönbség / arteriojuguláris vér oxigéntartalom különbség hányados is jelez. Az alacsony műtét előtti L- arginin szint előre jelzi a shunt behelyezés szükségességét. A preoperatív L-arginin és a kirekesztés alatt mért juguláris laktát, illetve az S100B közötti fordított korreláció a nitrogén-oxid donor L-arginin protektív szerepét sejteti.

Érbetegségek: 2020/1. 5-11. oldal

KULCSSZAVAK

aszimmetrikus és szimmetrikus dimetilarginin, L-arginin, carotis szűkület, endarterectomia, laktát

2017 ESC Guidelines on the Diagnosis and Treatment of Peripheral Arterial Diseases, in collaboration with the European Society for Vascular Surgery (ESVS)

A perifériás artériás érbetegség diagnosztizálására és kezelésére a legfrissebb ajánlás, a 2017-ben kiadott European Society of Cardiology (ESC) Guidelines, mely az Európai Érsebészeti Társaság (European Society for Vascular Surgery) közreműködésével került kidolgozásra. Az ajánlás már a bevezetésében hangsúlyozza, a perifériás érbetegek ellátása vaszkuláris team munka, a betegeket centrumokban kell kezelni, az optimális kezelési stratégiát multidiszciplináris együttműködésben kell kialakítani.

Érbetegségek: 2018/3. 69-70. oldal

Klinikai egészségügyi szakmai irányelv.

Érbetegségek: 2018/1. 5-15. oldal

A nátrium ? pentosan-poliszulfát (SP54) az 1980-as évek óta Magyarországon, az egyik legnépszerűbb érprotektív gyógyszer volt. Számos klinikai tanulmány történt Európában, Japánban és hazánkban is. A gyógyszeripar rendkívül gyors fejlődésével újabb és újabb gyógyszerek jelentek meg, melyek terápiás értéke meglehetősen eltérő. A rendkívül népszerű pentoxyphyllint több gyógyszergyár is előállította. Amerikában a szert nem törzskönyvezték, a kezdeti, biztatónak tűnő eredmények után megjelentek a kételkedő tanulmányok. Évekkel ezelőtt a német angiológiai társaság Fontaine II-es stádiumú érszűkületben hatástalannak nyilvánította. A szerzők tanulmányukban arra kerestek választ, hogy a ?80-as ?90-es években népszerű pentosanpolisulfat (SP54) a napjainkban bizonyítottan jó terápiás hatású cilosztazol gyógyszerhez képest milyen terápiás effektussal bír. A tanulmányhoz készített protokollban, egy korábbi vizsgálat alapelveit figyelembe véve végezték el a vizsgálatot. Természetesen az elmúlt 20 évben a labortechnika és a haemodinamikai mérési módszerek sokat fejlődtek. Tanulmányuk alapján megállapítható, hogy az SP54 érprotektív hatása Fontaine II-es stádiumú infrainguinális verőér-elzáródásban szenvedő betegeknél azonos hatású a Cilozek-el ? mindkét gyógyszernél szignifikánsan javult a fájdalommentes, és az abszolút járástávolság, a két gyógyszer között nem volt szignifikáns különbség. A regenerációs idő szintén mindkét gyógyszer hatására csökkent. A tanulmányban megjelölt szubjektív változások szintén javultak, a két csoport között szignifikáns eltérés nem volt. Az SP54 csoportban kevesebb volt a mellékhatás.

Érbetegségek: 2017/4. 69-74. oldal

Absztrakt

Célkitűzés: Epidemiológiai adatok bizonyítják, hogy a vörösbor mértéktartó fogyasztása csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázatát (ún. Francia-paradoxon). In vitro és in vivo kísérleteink során a vörösbor és főbb komponenseinek hemoreológiai hatásait kívántuk megfigyelni.
Betegek és módszerek: In vitro vizsgálatunkban egészséges önkéntesek véréhez etanolt, vörösbort, vagy alkoholmentes vörösborkivonatot adtunk, majd vörösvérsejt aggregációt és deformabilitást mértünk. Egy másik kísérletben a kezelt vérminták vörösvérsejt deformabilitását az oxidatív stresszor fenazin metoszulfát jelenlétében is megmértük.
In vivo vizsgálatunk során 39 önkéntest két csoportba osztottunk. A kontrollcsoport 3 hétig nem fogyasztott alkoholt, míg a vörösboros csoport esténként 2 dl vörösbort ivott. Mértük a vizsgálat előtt és után levett vérmintákban a hematokritot, a plazma és a teljes vér viszkozitást, a vörösvérsejt aggregációt és deformabilitást, valamint kiszámoltuk a vér oxigénszállító kapacitását jellemző hematokrit / teljes vér viszkozitás hányadost.
Eredmények: In vitro kísérletünkben a vörösbor, az alkoholmentes vörösborkivonat és az etanol szignifikánsan csökkentette a vörösvérsejt aggregációt (pp<0,05), míg az etanol reverzibilis módon javította a vörösvérsejtek deformabilitását (p<0,05). Oxidatív stressz esetén az alkoholmentes vörösborkivonat szignifikánsan csökkentette (p<0,05), míg az etanol szignifikánsan fokozta a vörösvérsejtek deformabilitásának károsodását (p<0,05). In vivo vizsgálatunkban a hematokrit és a plazma viszkozitás nem változott. A teljes vér viszkozitás szignifikánsan alacsonyabb lett (p<0,05) ezért a hematokrit / teljes vér viszkozitás hányados szignifikánsan nőtt (p<0,05) a vörösvérsejt aggregáció szignifikánsan csökkent (p<0,05) és a vörösvérsejt deformabilitás szignifikánsan javult (p<0,05) a vörösboros csoportban.
Következtetések: Eredményeink a vörösbor és főbb komponenseinek kedvező hemoreológiai hatásait mutatják.

Érbetegségek: 2017/1. 3-12. oldal

KULCSSZAVAK

vörösbor, alkoholmentes vörösbor-kivonat, etanol, vér, viszkozitás, vörösvérsejt aggregáció, vörösvérsejt deformabilitás

Háttér. Az ilio-femoralis okkluziv betegségeknél, az ilio-femoralis endarterektomia (TEA) stenttel, a tradicionális nyitott műtéteknek reális alternatívája. Retrospektív vizsgálatunkban, a 2010-2015 között elvégzett ilio-femoralis hybrid műtéteinket elemeztük.
Módszer. 5 éves periódusban vizsgáltuk a technikai sikerességet, klinikai és haemodinamikai eredményeket, a nyitva maradást pedig life-table method segítségével analizáltuk.
Beteganyag. 119 betegnél (átlagéletkor: 65,6+/- 10 év; 30% nő), 133 hybrid műtétet végeztünk. Az indikáció 21,84%-ban nyugalmi fajdalom, 18,48%-ban gangraena, 59,68%-ban klaudikáció volt. Az arteria iliaca externa (AIE) szűkülete 48,73%-ban, kombinált arteria iliaca communis (AIC) és AIE szűkülete 74,78%- ban volt kimutatható. Komplett AIC/AIE okklúzió az esetek 26,05%-ában volt jelen.
Eredmények. 88,72%-os műtéti technikai sikeres - séget értünk el a boka-kar index átlagosan 89%-kal nőtt. Az átlagos kórházi tartózkodás 4 nap (1-51), a 30 napos mortalitás 1,68%, reokklúzió 0,84%, végtag - vesztés 1,68%, az 5 éves túlélés 69% volt. 5 éves primer, primer-asszisztált és szekunder nyitva maradás aránya 71%; 98%; 98% volt retrospektíve. Endovaskularis reintervencióra az esetek 16,8%-ában, nyitott műtétre 11,76%-ban kényszerültünk.
Következtetés. Az ilio-femoralis TEA stent implan - tációval hosszútávon (60+/-13 hó) is megfelelő eredményeket produkál, reális alternatívája a tradicionális érműtéteknek, jóval kisebb műtéti meg - terheléssel és kórházi tartózkodással.

Érbetegségek: 2016/4. 91-96. oldal

KULCSSZAVAK

iliofemoralis okklúzió, femoralis endarterektómia, primer stenting, hybrid műtét

Absztrakt

A szerzett, felnőttkori ún. közép-aorta szindróma, az aorta descendens segmentális occlusív betegsége, mellyel ritkán találkozunk. Általában gyógyszeresen nem kontrollálható magasvérnyomás-betegség, elhúzódó kivizsgálása során kerül felismerésre. A társuló claudicatiós panaszok, esetleges hasi angina, ill. a vese erek érintettsége képezik a műtéti indikációt. A beteg életvitelén és hosszú távú életkilátásain érsebészeti rekonstructióval jelentősen javíthatunk. Egy 53 éves nőbeteg esetében végeztünk közép-aorta szindróma miatt, Robicsek-szerinti aorto-aortikus extra anatomikus áthidalást. A beteg lényeges műtét utáni esemény nélkül gyógyult, és 3 évvel a műtétet követően panaszmentes állapotban van.

Érbetegségek: 2015/3. 95-99. oldal

KULCSSZAVAK

közép-aorta szindróma, magasvérnyomás-betegség, claudicatio intermittens, aortoaorticus bypass.

Bevezetés: A pitvarfibrilláció korunk cardiovascularis járványa, a leggyakoribb tartós arrythmia, mely a cardiogen thromboembolia kialakulásának kockázatát ötszörösére emeli. Napjainkban, az egyre inkább öregedő társadalom következményeként, a pitvar - fibrilláció incidenciája és prevalenciája nő, és további emelkedés várható. Ebből következik, hogy a pitvar - fibrillációs kutatások egyre nagyobb népegészségügyi jelentőséggel bírnak.
Célkitűzés: Jelen kutatás a frontok és különböző meteorológiai paraméterek pitvarfibrillációt kiváltó hatását vizsgálja.
Módszer: A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán, 2007-2013 közötti időtartamában, akut pitvarfibrillációval kezelt betegek esetszám gyakoriságának és klinikopathológiai jellemzőinek retrospektív vizsgálata, valamint meteorológiai para méterekkel való összefüggésének elemzése történt.
Eredmények: Az akut pitvarfibrilláció incidenciája szélsőséges meteorológiai tényezők fennállása során emelkedő tendenciát mutat. A napi hőmérséklet ingadozása, illetve a napi légköri nyomás alakulása nem befolyásolja az akut pitvarfibrillációs esetszámot, viszont magas relatív páratartalom esetén a kórkép fellépése figyelhető meg. A fronthatások és az akut pitvarfibrilláció incidenciája között erősen szignifikáns korreláció mutatható ki. Nemek szerinti front - szenzitivitási vizsgálatban a férfiak meteoropata tulajdonságokat mutattak. Az akut esetek 56%-a hidegfronthatás alatt alakult ki. A vizsgált major cardiovascularis rizikótényezők (hypertonia, diabetes, hyperlipidaemia, előző cardiovascularis megbetegedés) jelentősen frontérzékenyek. Az akut pitvarfibrillációk incidenciája erősen szignifikáns összefüggést mutat a napi szélmaximum Beaufort-fokozatával. A koreloszlást tekintve a vizsgált betegek 56%-a 66 év feletti.
Következtetések: A különböző meteorológiai paraméterek trigger faktorként fokozzák az akut pitvaribrilláció kialakulását. A különböző légköri paraméterek minor cardialis rizikótényezőnek tekinthetők.

Érbetegségek: 2015/1. 13-17. oldal

KULCSSZAVAK

pitvarfibrilláció, cardiogen thrombo - embolia, minor cardialis rizikótényező, meteorológiai paraméterek, orvosmeteorológia

Napjainkban a civilizált világ morbiditási és mortalitási statisztikáiban változatlanul vezető szerepet töltenek be a cardiovascularis megbetegedések. Ezen betegségek kialakulásában, illetve prognózisában jelentős életmódbeli, ezen belül táplálkozásbeli okokat feltételezhetünk. A vascularis funkciót javító élelmiszerek bevezetése a mindennapi életbe egy olyan új irányzat, mely segíthet ezen magas morbiditású és mortalitású kórállapotok pozitív befolyásolásában. A polyphenolok növényekben található, több fenolgyűrűt és ezekhez kapcsolódó funkcionális csoportokat tartalmazó vegyületek. Számos in vitro és in vivo kísérlet bizonyítja, hogy az emberi és állati szervezet számára számos kedvező hatást fejtenek ki. A szerzők megkísérlik áttekinteni a polyphenolok érrendszerre gyakorolt hatásait a közelmúltban meg - jelent tanulmányok alapján, felhívván ezzel a figyelmet a vegyületcsoport sokrétű felhasználási lehetőségeire illetve a gyógyszeres terápiát kiegészítő dietoterápia fontosságára.

Érbetegségek: 2014/4. 137-143. oldal

KULCSSZAVAK

flavonok, kvercetin, cardiovasculáris hatások, angiológia. gyulladás