Az aorta dissectio a cardiovascularis katasztrófák egyik legsúlyosabb eseménye. Előfordulási aránya évente 5-6 eset 100 000 lakosra számítva. Két alap típusa van: ha az intima berepedése az aorta ascendenst érinti A típusú, ha az isthmicus aortát érinti B típusú elváltozásról beszélünk.

Érbetegségek: 2024/1. 5-12 oldal

Az érsebészeti megoldásokat forradalmasító új eljárások egyre több érterületen kerülnek alkalmazásra. Minimálisan invazív beavatkozások következtében az aorta sebészete jelentősen átalakul, fokozott kockázatuk miatt megoldhatatlannak ítélt esetek válnak hozzáférhetővé. Az új eljárások számára új fogalmakat és módszereket kell megtanulnunk. Régen ismert sebészi eljárások, az endograftok beültetésének előkészítésében új jelentőséget kapnak. Az aorta nagy mellékágainak átépítése - a "debaranching" - számos változatban kerül alkalmazásra azért, hogy az endograft számára megfelelő "landing", azaz rögzítési zónát alakítsunk ki. A hybrid megoldások sebészi lehetőségeinek ismerete, a technika rohamos terjedése miatt alapvető követelménnyé vált éppúgy, mint az aorta elváltozásainak komputerizált mérése, azok systolo-diastoles változásai figyelembevételével. Szükséges a graftok biomechanikai tulajdoságainak- stabilitas, flexibilitas, a korona kialakítás, beépülés stb.- figyelembe vétele. Alkalmazásuk, szövődményeik és kezelésük lehetőségeinek ismerete, nélkülözhetetlen szakmai feladat lett. Tudnunk kell a hagyományos, nyitott sebészi beavatkozások szerepét a változó körülmények között. Közleményünkben a "debranching" technikai lehetőségeit ismertetjük.

Érbetegségek: 2023/4. 89-95 oldal

KULCSSZAVAK
aorta, debranching, landing zónák

Az aortaív fejlődési rendellenességei az újszülöttek 1-2 %-ában fordulnak elő. E beteg csoportban a bal oldali aortaívből eredő jobb arteria subclavia incidenciája 0,7-2,0 %, míg jobb oldali aortaívből eredő bal a. subclavia 0,4 %-ra tehető. A rendellenes eredésű arteria subclavia - arteria lusoria - okozta panaszok az oesophagus, vagy a trachea compressiojából, vagy azok kombinációjából származnak. Ha az a. lusoria kezdeti szakasza tölcsér szerűen kitágul, akkor Kommerell diverticulumról beszélünk. Ritka szövődményként a Kommerell diverticulum B tipusú aorta dissectioval, vagy törmelékes bennékének elsodródásával felső végtagi embolisatiot okozhat. Dolgozatunkban 5 eset ismertetését adjuk közre. Egy beteg felső végtagi embolisatioval, 2 beteg acut B tipusú aorta dissectioval került észlelésre. Egy további beteget chronicus I. tipusú thoracoabdominalis aneurysma miatt operáltunk, akinél B tipusú aorta dissectio állumenének thrombotisalt aneurysmáját találtuk, ami Kommerell diverticulum thrombosissal társult. Egy betegünkben jobb oldali aortaívből eredő bal arteria lusoriát transponáltunk az a. carotis communisba. Évekkel később a centralis csonk növekedő aneurysmája miatt kellett beavatkoznunk. Sternotomiából végzett debranching után thoracalis stentgraft implantatiot végeztünk. E betegcsoportban a változatos sebészi és hybrid beavatkozások során szövődmény nem fordult elő és beteget nem veszítettünk el.

Érbetegségek: 2023/3. 65-70. oldal

Az aorta coarctatio előfordulása 10.000 élveszülött gyermeknél 4 esetben várható. Isthmicus és atípusos – az aorta bármely szakaszán kialakuló- változatait ismerjük. Számos sebészi és endovascularis megoldás ismert. Mindkét megoldás után késői szövődmények jelentkezhetnek, mint recoarctatio, vagy aneurysma képződés. 1990-2014 között 32 esetben került sor a gyermekkorban végzett coarctatio műtét szövődményének ellátására 8-42 évvel a műtét után. Foltplastica leszakadása okozott álaneurysmát (28), 2 esetben aortobronchialis fistulát, 2 betegnél anasto - mosis disruptiót, 2 esetben graft stenosist és recurráló hypertoniát észleltünk. A distalis aortaív hybrid műtétét végeztük 23, aorto-aorticus isthmicus graft interpositiot 5, új aorto-aorticus bypasst 2, új subclavio-aorticus bypasst, graft foltplasticát és iliorenalis bypasst 1-1 esetben. Egy esetben intraoperativ vérzést kellett elhárítanunk és egy betegnél emphysemás bulla ruptura miatt kétszer kényszerültük thoracotomiára. A betegek évenkénti ellenőrzését rendkívül fontosnak tartjuk A késői elváltozások kezelésében egyre inkább a hybrid műtétek kerülnek előtérbe, de egyes súlyos esetekben továbbra is nyitott műtét jelenti a megfelelő megoldást

Érbetegségek: 2023/2. 37-42. oldal

KULCSSZAVAK

aorta, coarctatio, szövődmények, megoldások

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az extracranialis artéria carotis interna szűkület invazív ellátásáról

2020. EüK. 14. szám EMMI szakmai irányelv 1.

Érbetegségek: 2020/3. 63-76. oldal

¹ PTE KK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, ² PTE KK Érsebészeti Klinika, ³ PTE KK Sebészeti Oktató és Kutató Intézet, ⁴ Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszék

Bevezetés: Az aszimmetrikus dimetil-arginin gátolja a nitrogén-oxid szintézisét, és az atherosclerosis markere. A preoperatív L-arginin és az aszimmetrikus dimetil-arginin kapcsolatát vizsgáltuk a cerebrális anaerob metabolizmust jelző juguláris laktát koncentrációval, a vér-agy gát integritását jelző S100B szintjével és az egyéb sebészi faktorokkal regionális anesztéziában végzett carotis endarterectomia során.
Módszerek: 55 a kutatásba bevont betegnél meghatároztuk az L-arginin, aszimmetrikus dimetil-arginin és a szimmetrikus dimetil-arginin szintjét carotis endarterectomia előtt vett artériás vérből. Szintén megmértük a vérgáz - értékeket, a laktát és az S100B koncentrációkat artériás és juguláris vénás vérben az a. carotis kirekesztése előtt, illetve a kirekesztés felengedése előtt és után. Kiszámoltuk az juguloarteriális szén-dioxid nyomáskülönbség / arterio - juguláris vér oxigéntartalom különbség hányadosát, ami az anaerob metabolizmus mutatója.
Eredmények: pozitív korrelációt találtunk a preoperatív aszimmetrikus dimetil-arginin szint és a kirekesztés alatti és a reperfúzió után számolt juguloarteriális szén-dioxid nyomáskülönbség / arteriojuguláris vér oxigéntartalom különbség hányados között (p=0,005 és p=0,01). Fordított korreláció volt a preoperatív L-arginin és a juguláris laktát koncentrációk között minden időpontban (p=0,002). Receiver Operating Characteristic analízis segítségével meghatároztuk a kritikus L-arginin értéket: 35 ?mol/l alatt magasabb volt a juguláris S100B szint 24 órával a műtét után (p=0,03) és a juguláris laktát-szint reperfúzió után (p=0,02). A preoperatív L-arginin mediánja alacsonyabb volt azoknál, akiknél később shunt behelyezésére volt szükség az a. carotis interna kirekesztése után (median: 30,3 ?mol/l [interkvartilis tartomány: 24,4-34,4 ?mol/l] vs. 57,6 ?mol/l [interkvartilis tartomány: 42,3-74,5 ?mol/l]; p =0,002).
Következtetések: a magas preoperatív aszimmetrikus dimetil-arginin koncentráció rossz cerebrális perfúzióval jár együtt, amit a magas juguloarteriális szén-dioxid nyomáskülönbség / arteriojuguláris vér oxigéntartalom különbség hányados is jelez. Az alacsony műtét előtti L- arginin szint előre jelzi a shunt behelyezés szükségességét. A preoperatív L-arginin és a kirekesztés alatt mért juguláris laktát, illetve az S100B közötti fordított korreláció a nitrogén-oxid donor L-arginin protektív szerepét sejteti.

Érbetegségek: 2020/1. 5-11. oldal

KULCSSZAVAK

aszimmetrikus és szimmetrikus dimetilarginin, L-arginin, carotis szűkület, endarterectomia, laktát

2017 ESC Guidelines on the Diagnosis and Treatment of Peripheral Arterial Diseases, in collaboration with the European Society for Vascular Surgery (ESVS)

A perifériás artériás érbetegség diagnosztizálására és kezelésére a legfrissebb ajánlás, a 2017-ben kiadott European Society of Cardiology (ESC) Guidelines, mely az Európai Érsebészeti Társaság (European Society for Vascular Surgery) közreműködésével került kidolgozásra. Az ajánlás már a bevezetésében hangsúlyozza, a perifériás érbetegek ellátása vaszkuláris team munka, a betegeket centrumokban kell kezelni, az optimális kezelési stratégiát multidiszciplináris együttműködésben kell kialakítani.

Érbetegségek: 2018/3. 69-70. oldal

Klinikai egészségügyi szakmai irányelv.

Érbetegségek: 2018/1. 5-15. oldal

A nátrium ? pentosan-poliszulfát (SP54) az 1980-as évek óta Magyarországon, az egyik legnépszerűbb érprotektív gyógyszer volt. Számos klinikai tanulmány történt Európában, Japánban és hazánkban is. A gyógyszeripar rendkívül gyors fejlődésével újabb és újabb gyógyszerek jelentek meg, melyek terápiás értéke meglehetősen eltérő. A rendkívül népszerű pentoxyphyllint több gyógyszergyár is előállította. Amerikában a szert nem törzskönyvezték, a kezdeti, biztatónak tűnő eredmények után megjelentek a kételkedő tanulmányok. Évekkel ezelőtt a német angiológiai társaság Fontaine II-es stádiumú érszűkületben hatástalannak nyilvánította. A szerzők tanulmányukban arra kerestek választ, hogy a ?80-as ?90-es években népszerű pentosanpolisulfat (SP54) a napjainkban bizonyítottan jó terápiás hatású cilosztazol gyógyszerhez képest milyen terápiás effektussal bír. A tanulmányhoz készített protokollban, egy korábbi vizsgálat alapelveit figyelembe véve végezték el a vizsgálatot. Természetesen az elmúlt 20 évben a labortechnika és a haemodinamikai mérési módszerek sokat fejlődtek. Tanulmányuk alapján megállapítható, hogy az SP54 érprotektív hatása Fontaine II-es stádiumú infrainguinális verőér-elzáródásban szenvedő betegeknél azonos hatású a Cilozek-el ? mindkét gyógyszernél szignifikánsan javult a fájdalommentes, és az abszolút járástávolság, a két gyógyszer között nem volt szignifikáns különbség. A regenerációs idő szintén mindkét gyógyszer hatására csökkent. A tanulmányban megjelölt szubjektív változások szintén javultak, a két csoport között szignifikáns eltérés nem volt. Az SP54 csoportban kevesebb volt a mellékhatás.

Érbetegségek: 2017/4. 69-74. oldal

Típusa: Klinikai egészségügyi szakmai irányelv
Azonosító: 001472
Érvényesség időtartama: 2020. 01. 31.

Érbetegségek: 2017/2. 41-62. oldal