A diabetes mellitus súlyos késői szövődménye a vaszkuláris és neuropathiás pathomechanizmussal kialakuló diabeteses láb. A két mechanizmus kapcsolata és terápiás befolyásolhatósága szorosan összefüggő, de nem teljesen megoldott kérdés. Vizsgálatunkban diabeteses polyneuropathiára jellemző panaszokban szenvedő betegek komplex vizsgálatát végeztük el. Elektroneurográfiás (ENG) vizsgálattal meghatároztuk a vezetési sebességet, az amplitúdót és a disztális latenciát. A motoros rostok vizsgálata a nervus peroneus ingerlésével történt, míg a szenzoros rostokat a nervus suralison és nervus peroneuson vizsgáltuk. A makrovaszkuláris érintettség jelenlétét boka-kar index mérésével és duplex ultrahanggal igazoltuk. A mikrocirkulációt laser-Doppler vizsgálattal venoarterialis reflex- (VA) válasz kiváltásával végeztük. ŰA mérés idején az anyagcsereállapotot a Kol, Tg, LDL, HDL, HbA1c és vesefunkció-paraméterekkel detek - táltuk, amelyeket a fenti tényezőkkel összevetettünk. Vizsgálatainkat korban, nemben illesztett kontroll - csoporton is elvégeztük.
37 (23 férfi, 14 nő) polyneuropathiás panaszos beteg átlagéletkora 66,04 év (50?84 év), a diabetes mellitus átlagos fennállási ideje 14,48 év volt. A boka-kar indexszel igazolt PAD 10 esetben volt detektálható. A mikrocirkulációs vizsgálatokat tekintve a kontroll - csoport veno-arterialis (VA) reflexválasza során szignifikánsan magasabb (78% vs. 33,17%; p=0,0001) az áramláscsökkenés, a betegcsoporthoz viszonyítva. Szignifikáns korrelációt találtunk a glikémiás kontrollt jellemző HbA1c és a neurogén károsodás által előidézett mikrocirkulációs zavart jelző csökkent VA reflexválasz között (R=0,472; p=0,011). Szintén szignifikáns kor - relációt mutatott az emelkedett triglycerid-szint és VA reflexválasszal meghatározott mikrocirkulációs károsodás (R=0,425; p=0,0024). Az ENG minden esetben perifériás polyneuropathiát (32,4%-ban igen súlyos fokú kevert, axonális dominanciájú sensoromotoros neuropathia, 64,8%-ban közepesen súlyos kevert típusú sensoro-motoros neuropathia, 2,7%-ban súlyos fokú, demyelinizációs túlsúlyú sensoro-motoros neuropathia) igazolt. Ugyanakkor nem találtunk szignifikáns összefüggést az ENG vizsgálattal igazolt neuropathia és a mikrocirkulációs zavar súlyossága között. Eredményeink arra utalnak, hogy a diabeteses láb macroangiopathiás érintettsége, a neuropathia fajtája és súlyossága a beteg metabolikus állapota és az észlelhető mikrocirkulációs zavar közül ez utóbbi, azaz a laser-Dopplerrel mért VA reflexválasz képes a neuropathiás, a mikrocirkulációs és a metabolikus állapot komplex jellemzésére.
Érbetegségek: 2016/3. 47-54. oldal
KULCSSZAVAK
diabetes mellitus, neuropathia, mikrocirkulációs károsodás