Szerzők: SZERKESZTŐSÉG és DR. MESKÓ ÉVA

Mottó: Egy vizsgáló sem tévedhetetlen. Lehet, hogy csak a betegnek van igaza?

Érbetegségek: 2012/1. - 27. oldal

Szerzők: DR. BARTOS GÁBOR, DR. MARKOVICS GABRIELLA, DR. FÓRIZS ZOLTÁN

A szerzők aortobifemoralis bypass műtét után négy évvel később, eleinte lassan, majd egyre inkább gyorsuló ütemben növekvő, ugyanakkor csaknem tünetmentesen kialakult, szokatlanul nagy, lágyéktáji perigraft cysta esetét ismertetik, amely differenciáldiagnosztikai, patogenetikai és hisztológiai problémákat vetett fel.
Ismertetik a kórismézés módszereit és gondolatmenetét.
Bár az elváltozás kóreredete utólag egyértelműen már nem tisztázható, sorra tárgyalják a számba vehető lehetőségeket, amelyeket kizárásos alapon nagyrészt el kellett vetniük. Ismertetik a saját és a patológus konziliárius lényegében egybevágó patogenetikai feltevését. E szerint a cyta növekedésében helyi mechanikai tényezők által kiváltott idült gyulladásnak lehetett fő szerepe.
Szintén nehezen magyarázható a szokványos cystafal szövettani szerkezetétől merőben eltérő hisztológiai kép, amely inkább az érpótló struktúrák, vagy az álaneurysmák szerkezetére és sejtjeire emlékeztetett, annak ellenére, hogy a kórtörténet alapján kizárható volt a keringés a képletben.
Ismertetik saját feltevésüket, amely szerint a cysta fenekén elhelyezkedő, fordított U-alakú, működő protéziskacs által keltett, közvetett pulzációs ingerek formatív hatására, amelyek a képlet üregét feszesen kitöltő, folyékony bennék közvetítésével érték el a cysta falát, keletkezhetett a sajátos szövettani szerkezet.
Leírják a patológus fentiektől eltérő feltevését is, amely szerint valamely érfalmaradvány lehet a szokatlan szövettani szerkezet forrása.
Bár a betegséget eredetileg 1983-ban észlelték, s időközben már elveszett az immun-hisztokémiai vizsgálatok lehetősége, amelyek több, függőben maradt kérdést esetleg tisztázhattak volna, a történet egyedisége, problematikus volta miatt, s mert az irodalomban azóta sem találtak hasonlót, a szerzők mégis bemutathatónak gondolják esetüket.

Érbetegségek: 2007/4. 113-115. oldal

KULCSSZAVAK

szokatlanul nagy perigraft cysta, problémás pathogenesis, speciális szövetteni szerkezet

Szerzők: DR. LACZKÓ ÁGNES, DR. SZABÓ ATTILA, DR. SÓTONYI PÉTER, DR. WINDISCH MÁRIA, DR. KRISTÓF VERA, DR. PENCZ ZOLTÁN, DR. NEMES ATTILA

A thrombusképződés multifaktoriális folyamat, amelyben számos egymásra ható genetikai, szerzett vagy veleszületett betegség és környezeti tényező vesz részt. A thrombosis hajlam rendszerint a klinikai tünetek során derül ki. Az artériás thromboembolia kialakulásának oka objektív igazolást igényel. Első lépésként a beteg tüneteit kell megszüntetni, invazív vagy non-invazív vizsgálatokat követően megfelelő gyógyszeres, invazív radiológiai vagy sebészeti eszközökkel. Ezt követően legalább 6 hét múlva javasolt az immunológiai és thrombophilia vizsgálatok elvégzése, amelyeket erre a feladatra specializálódott laboratóriumban érdemes elvégeztetni. Eseteinkben a leggondosabb vizsgálatokkal sem tudtunk olyan rendellenességet bizonyítani, amely mindkét esetben strokeot, illetve egy alkalommal jobb felső végtagi ischaemiát okozó artériás thrombus létrejöttének oka lehetett volna.

Érbetegségek: 2007/1. 63-66. oldal

Szerzők: DR. PAPP RÓBERT, DR. WÉBER GYÖRGY

A műérrel végzett rekonstrukciós műtétek egyik ismert posztoperatív szövődménye a perigraft reakció, a késői, graft körüli folyadékgyülem. Betegünknél 26 évvel a PTFE graft segítségével végzett femoropoplitealis bypass műtétét követően, az áthidalás distalis végében, a térdizület mediális oldalán késői, krónikus gyulladás szövettani képét mutató perigraft reakció, folyadékgyülem alakult ki, mely valószínűleg a PTFE graft elégtelen beépülésének, illetve a térdmozgás krónikus irritatív hatásának a következménye. Ismertetett esetünk kapcsán a perigraft folyadékgyülemek típusait, szövettani jellegzetességeit, a pathogenesisben szerepet játszó faktorokat és a kezelés elveit tekintettük át.

Érbetegségek: 2006/4. 135-138. oldal

Szerzők: DR. BIHARI IMRE

Az izom-sérv egy ritka kóros állapot a lábszáron, amely egy varicosus véna kiöblösödésére hasonlít. A legmegbízhatóbb vizsgálat ennek kiderítésére a lábujjak megemelése. Ekkor a tibialis anterior izom megfeszül és az előtüremkedő izom visszahúzódik. Ennek a kozmetikai problémának az egyetlen megoldása a fascia luk foltplasztikája, bár ez meglehetősen nagy beavatkozás és nagyon nagy heget hagy vissza.

Érbetegségek: 2004/1. 24-25. oldal

KULCSSZAVAK

izom-sérv, varicosus vénák, differenciál diagnosztika

Szerzők: DR. JUHÁSZ GYÖRGY, DR. MÁTYÁS LAJOS, DR. LÁZÁR ISTVÁN

Egy 67 éves férfi panaszokat okozó 60 mm tág infrarenalis aorta aneurysmával került felvételre osztá lyunkra. Az aneurysma a bal retroperitonealis tér felé rupturált. Az arteria mesenterica inferior elzáródott és a jobb iliaca communis tágult volt. Egy aorto-uniiliacalis endgraftot implantáltunk és cross-over bypasst készítettünk. A vérzés megállt és nem lépett fel komplikáció a beavatkozás után.

Érbetegségek: 2003/3. 69-71. oldal

KULCSSZAVAK

aorta aneurysma, endograft, ruptura

Szerzők: DR. ARATÓ ENDRE, DR. KOLLÁR LAJOS, DR. SZILÁGYI KÁROLY, DR. GREXA ERZSÉBET, DR. HEGEDŰS GÉZA

A kéz benignus lágyrésztumorainak többsége mindennapos elváltozás és hátterükben általában valamilyen mindennapos triviális trauma deríthető fel. A kézen lévő éreredetű benignus tumorok, melyeket gyűjtőnéven haemangiomáknak nevezünk , a kézsebészeti irodalomban meglehetősen ritkák. Reprezentatív adatok szerint a haemangiomák mintegy 4%-át, az aneurysmák, A-V malformációk csupán fél százalékát adják a benignus kéztumoroknak. Cikkünkben fiatal egyetemista férfi bal tenyerében lévő, a felületes artériás árkádot involváló haemangioma sikeresen operált esetét ismertetjük. A preoperatív diagnosztikában nagy segítségünkre volt a kéz UH, MR, valamint MR angingráfiás vizsgálata. Fenti képalkotókkal már műtét előtt pontos lokalizációval és kóreredettel rendelkeztünk, így a műtéti stratégia tervezhető volt. A haemangioma eltávolítása subtilis technikát igényelt, hiszen az árkád sérülése az ujjak vérellátási zavarát okozhatta volna. Az artériás árkáddal szorosan együttfutó digitális idegek megkímélése is rendkívül fontos. A műtétet kipólyázásos vértelenségben, az élettani vonalak respektálásával, a kézsebészeti szabályoknak megfelelően végeztük. A műtétet követően a tenyér "puzáló tumora" megszűnt, a kéz fogóképessége helyreállt, a digitális idegek kompressziójából fakadó ujjzsibbadás megszűnt.
A sebgyógyulást és a tenyéri oedema megszűntét követően ismételt MR és MR angingráfia elvégzésével dokumentáltuk a sikeres műtétet és a tenyéri anatómia helyreállítását.

Érbetegségek: 2003/2. 41-44. oldal

KULCSSZAVAK

Benignus kéztumor, haemangioma, kéz UH, MR angiográfia

Szerzők: DR. LITAUSZKY KRISZTINA, DR. OLVASZTÓ SÁNDOR, DR. RÁCZ TIBOR, DR. KOSZTYU LÁSZLÓ, DR. TÓTH CSABA

A szerzők ismertetik 44 éves nőbetegük arteria mesenteria compressios syndroma miatt sikerrel operált esetét.
A betegnél hasi fájdalmak, jelentős fogyás miatt részletes gastroenterológiai kivizsgálás történt. Alsóvégtagi panaszok miatt angiográfiát végeztek, amely Leriche syndromát igazolt, valamint ábrázolta a truncus coeliaus elzáródását és az a. mesenterica superior szűkületét.
Műtéti lelet a rekeszszárak által leszorított anatómiai variánsként. - a truncus coeliacushoz közel eredő a. mesenterica superiort mutatott, amelynek felszabadítását és ballonkatéteres tágítását végezték.
Esetlük kapcsán ismertetik az alsóvégtagi és mesenteriális érszűkület együttes előfordulásakor szükséges kezelési stratégiát.

Érbetegségek: 2000/4. - 123-126. oldal

KULCSSZAVAK

Leriche syndroma, mesentarial steal, bélischaemia, zsigeri artériás kompresszió

Szerzők: DR. KOLLÁR LAJOS, DR. KASZA GÁBOR, DR. ROZSOS ISTVÁN, DR. MENYHEI GÁBOR, DR. VARGA ZSOLT, DR. GREXA ERZSÉBET

A femoro-poplitealis reconstructív érműtétek retrospektív elemzése során bizonyított, hogy a thrombendarteriectomiák (TEA) nyitva maradási rátája kedvezőtlenebb a bypass-műtétekhez képest. A TEA nyitvamaradási rátája javítható angioscopiás kontroll mellett végzett korrekciókkal. A sérült, thrombogen ér belfelszín PTFE anyaggal történő befedése az eredményeket tovább javítja.
A szerzők a GORETEX cég által kifejlesztett Enduring endoprotézis alkalmazását ismertetik kauzisztikával alátámasztva. Véleményük szerint az endoprotézis alkalmazása technikailag könnyen kivitelezhető. Tekintettel arra, hogy új módszerről van szó, hosszú távú eredmények nem ismeretesek.

Érbetegségek: 2000/3. - 95-98. oldal

KULCSSZAVAK

thrombendarteriectomia, átjárhatóság, PTFE protézis, Enduring

Szerzők: DR. NAGY IMRE, DR. JAKAB ZOLTÁN DR. KELENFFY GÁBOR

A szerzők áttekintik az érsérüléseket és szövődményeiket. Bemutatják egy sikeresen operált arteria subclavia sérülés esetét. A műtétet traumatológus és érsebész együttesen végezte. A 21 éves beteg fél évvel a műtét után panaszmentes.

Érbetegségek: 2000/1. - 23-26. oldal

KULCSSZAVAK

érsebészet, sérülések, érsérülések, szövődmények, trauma