Szerzők: JOHN J. BERGAN

A New England Journal of Medicine-ben (1) megjelent összefoglaló cikk a krónikus vénás betegség molekuláris mechanizmusait elemzi, és ráirányítja a figyelmet a korai és specifikus kezelésre.

Érbetegségek: 2006/3. 104-105. oldal

Szerzők: KREYSEL, H. W., NISSAN, H. P., ENGHOFER, E.

A vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy a Venastat (esőn) a lizoszomális enzimek aktivitásának csökkentésével mérsékli az ödéma kialakulását. Az enzimek csökkenése alapján lassul a szubsztrátok, azaz a glikózaminoglikánok bomlási-felépülési körfolyamata.
Mivel a glikózaminoglikánok az interendoteliális alapanyag összetevői, amelyben mind a "molekuláris szűrő", mind a ,,cement" funkcióhoz hozzájárulnak, a gyógyszer jól dokumentált, a hajszálérfal átjárhatóságára és a hajszálerek törékenységére vonatkozó hatásai igazolást nyertek.

Érbetegségek: 2006/2. 62-63. oldal

Szerzők: K. GREESKE, B.-K. POHLMANN

Egy németországi megfigyeléses vizsgálat keretében több mint 800 praktizáló háziorvos 5429 krónikus vénás elégtelenségben (KVE) szenvedő beteget kezelt standardizált vadgesztenyemag-kivonattal (Venastat). A cikk beszámol a vizsgálat céljáról paramétereiről és annak eredményeiről.

Érbetegségek: 2006/1. - 30-31. oldal

Szerzők: Prof. C. Allegro (Olaszország), Prof. A. N. Nicolaides (Ciprus), Prof. A.-A. Ramelet (Svájc)

Prof. C. Allegro (Olaszország) bevezetőjében kiemelte, hogy a krónikus vénás elégtelenség (KVE) a különböző, nemspecifikus tünetek miatt nagyon változó és komplex entitás, ami a szakembereket különféle klasszifikációs próbálkozásokra sarkallta. Prof. A. N. Nicolaides (Ciprus) a krónikus vénás elégtelenség és a leukocyta-endothel interakció kapcsolatáról tartott előadásában a KVE-vel járó tünetek és a vénás hypertonia összefüggésére hívta fel a figyelmet. Prof. A.-A. Ramelet (Svájc) pedig előadásában a KVE tüneteinek kezelési lehetőségeiről beszélt.

Érbetegségek: 2005/4. 126-31. oldal

Szerzők: G. GOLDEN, H. A. M. NEUMANN

A krónikus vénás elégtelenség (CVI) gyógyításában - ha szükség és lehetőség van rá - ma is a sebészi beavatkozásé és a szklerotcrápiáé a főszerep. A konzervatív kezelés sa rokköve a kompressziós kezelés. A vénás gyógyszerek adá sát sokáig adjuváns terápiaként tartottuk számon. A referált közlemény az utóbbi években bekövetkezett szemléletválto zásra hívja fel a figyelmet.
1999-ben és 2000-ben egy nemzetközi fórum (VEINES) az irodalmi adatok kiterjedt tanulmányozása után arra a kö vetkeztetésre jutott, hogy a vénás ödéma és a szubjektív pa naszok csökkentésére a kompressziós harisnya és a venoto nicumok együttes adása a legjobb választás. Közismert, hogy számos esetben a beteg nem, vagy csak időszakosan viseli el a gyógyharisnyát (esztétikai megfontolások, iidójárással összefüggő diszkomfort érzés, idős kor, mozgásszervi megbetegedés), illetve verőérbetegsége miatt ellenjavallt a kompressziós kezelés. Ezekben az esetekben a venotonicum (például a Venoruton) megfelelő kezelési alternatívát jelent.
A szerzők a Venorutonra vonatkozó randomizált, placebo kontroll mellett végzett farmakológiai és klinikai vizsgálatok ismertetésével támasztják alá ezt a tételt.

Érbetegségek: 2005/3. 101. oldal

Szerzők: L. INCANDELA, G. BELCARO, S. RENTON ES MUNKATÁRSAIK

A HR (Paroven, Venoruton; 0-[ß-hydroxiethyl]-rutosidok) széles körben használatosak a krónikus vénás elégtelenség kezelésében. Számos korábbi vizsgálat igazolta a tünetek javulását és a kapilláris filtráció csökkenését per os kezelés hatására. A mikrocirkuláció vizsgálatára kifejlesztett új eljárások lehetőséget teremtettek a gyógyszeres kezelés hatásának objektív le-mérésére. Ilyen noninvazív módszer a laser Doppler áramlás-mérés (LD), amely lehetőséget nyújt a terápiás hatás értékelésére a mikrokeringés dinamikus paramétereinek és reaktivitásának (pl. venoarterialis reflex válasz) mérése révén. A prospektív, kontrollált, randomizált vizsgáIat célja annak eldöntése volt, hogy a szájon át szedhető HR készítmény hatékonyan javítja-e a mikrocirkulációs paramétereket súlyos vénás hypertensio és vénás microangiopathia esetén. A vizsgálatban 60, oedemával és lipodermatosclerosissal járó, súlyos vénás hypertensióban (vénás nyomás > 65 Hgmm, vénás reflux idő < 8 sec) szenvedő beteg vett részt. Kizáró körülmény volt az egyidejűleg fennálló egyéb kardiovaszkuláris betegség, diabetes mellitus, csont- és ízületi betegség, valamint a korábbi mélyvénás thrombosis (color duplex ultrahang vizsgálattal kizárva). A beválasztást követően a betegek random módon vagy 2x1 g HR-t kaptak, vagy azonos kinézetű placebo terápiában részesültek 8 hétig. Mindkét csoport enyhe fokú (térdig érő elasztikus Sigvaris harisnya) kompressziós kezelésben is részesült a vizsgálat alatt (maximális kompresszió 20 Hgmm). A mikrocirkuláció változását LD-vel (TSI-VASAMEDICS, USA), az oedema képződést a kapilláris filtráció (KF) mérésével (strain gauge plethysmographia, Hokanson, USA) értékelték. A panaszokat és tüneteket ponttáblázat alapján, analóg skálán (0-10) értékelték a beválasztáskor és a kezelés végén. A statisztikai analízist Mann-Whitney U-teszttel és x2 teszttel végezték.

Érbetegségek: 2005/2. 60-61. oldal

Szerzők: R. C. KLOPP

A BEMER elektromágneses terápiás készülék mikrocirkulációra kifejtett hatását vizsgálták placebo kontrollált, dupla vak vizsgálat során. A vizsgálatra a gingiván került sor. Összesen 28 beteget randomizáltak két csoportba, az egyik 2 perces kezelést kapott, a másik egyáltalán nem. A vizsgálatot további 4 percig folytatták a késői hatások tanulmányozása céljából. Megállapították, bogy 13%-kal növekedett az oxigén-felhasználás, mintegy 10%-kal fokozódott a mikrocir kuláció vasomotion tevékenysége, 10%-kal szaporodott az oldalág megnyílásokra utaló ím. Kirchhoff-féle csomópontok számla, megnövekedett az immunreakció fokozódását jelentő leukocyta kitapadás az endothel sejtekre. A hatások egy része a mágneses sugárzás megszűnte után is észlelhető volt.

Érbetegségek: 2005/1. 27-30. oldal

Szerzők: DR. KÖKÉNY ZOLTÁN

A visszérbetegség fokozatosan kifejlődő kórkép, amely a legkorábbi stádiumtól kezdve, sőt lábszárfekély esetén is gyógyszeresen úgyszintén kezelendő.
Epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint - országonként eltérő arányban - a nők 26-38%-ának, a férfiak 10-20%-ának vannak tágult visszerei. A prevalencia az életkorral párhuzamosan nő. Olaszországi adatok szerint a visszérbetegség a harmadik leggyakoribb megbetegedés, az allergiát és hypertoniát követően.

Érbetegségek: 2004/3. 106-107. oldal

Szerzők: A. A. RAMELET, P. D. COLERIDGE-SMITH, P. GLOVICZKI

A krónikus vénás elégtelenség és a lábszárfekély számos esetben hatékonyan kezelhető műtéttel. Mindazonáltal a betegek jelentős hányada éltes kora és elesett állapota miatt nem alkalmas műtétre, illetve a mélyvénás rendszer előrehaladott károsodása miatt eleve kudarcra van ítélve a beavatkozás. E betegek hatékony kezelése a végtagkompresszión és rugalmas gyógyharisnya viselésén alapul. Számos különböző kötszert és kötözési módot dolgoztak ki, és bár ezek kétségkívül elősegítik a lábszárfekély hámosodását, egyikról sem bizonyították, hogy meggyorsítanák a gyógyulást. A krónikus vénás elégtelenség kezelésére használatos készítmények hatásmechanizmusát ma már alaposabban ismerjük, ám csupán néhány készítmény bizonyult meggyőzően hatásosnak a következőkben kifejtett szempontok alapján.

Érbetegségek: 2004/2. 72. oldal

Szerzők: DIEHM és MUNKATÁRSAI

A kompressziós Harisnya és a vadgesztenyemag kivonat orális terápia összehasonlítása krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegek esetéten (Diehm és munkutársai, THE LANCET, 1996, Vol. 347., No. 8997, 292-294. oldal).

Érbetegségek: 2004/2. 66-67. oldal