A New England Journal of Medicine-ben (1) megjelent összefoglaló cikk a krónikus vénás betegség molekuláris mechanizmusait elemzi, és ráirányítja a figyelmet a korai és specifikus kezelésre.

Érbetegségek: 2006/3. 104-105. oldal

La Jolla, Kalifornia, Egyesült Államok, 2006. augusztus 4. "Szerencsétlen tény, hogy a krónikus vénás betegség iránti tudományos érdeklődés és a finanszírozás fordított arányban áll a betegség prevalenciájával és annak társadalmi, gazdasági terheivel" - mondja a cikk első szerzője, John Bergan professzor (Department of Surgery, UCSD School of Medicine, La Jolla, Kalifornia, Egyesült Államok). Majd így folytatja: "nem is beszélve arról, hogy milyen mértékben képes rontani a betegek életminőségét: a legtöbb esetben enyhén, de sok esetben közepesen, és a jelentős számú, kifekélyesedéssel járó esetben súlyosan". "Ennek a cikknek a célja az, hogy megmutassa, a dolgok jelenlegi állása nemcsak humanitárius okok, hanem az alapkutatások tekintetében is indokolatlan... A krónikus vénás betegségek kapcsán folyó új kutatások rávilágítanak arra, hogy hasznos lenne végre áttekinteni e betegségekről szerzett jelenlegi ismereteinket, különösen a legfrissebb kutatások szerinti legfontosabb résztvevők, nevezetesen a leukocyták, azok gyulladásos termékei, illetve a biomechanikai erők szerepét illetően. Köszönetünket fejezzük ki a N. Engl. J. 01'Med. szerkesztőinek ezen időszerű téma iránt mutatott érdeklődésükért."

Vénás hipertónia:
a krónikus vénás betegség klinikai védjegye

Valószínűnek látszik, hogy a krónikus vénás betegség különböző klinikai megjelenési formái az alsó végtagban huzamosabb ideje fennálló emelkedett vénás nyomásból erednek. A kórosan emelkedett vénás nyomást hipertóniának nevezik, és ez az, ami a betegség patogenezisére vonatkozó összes teóriában közös.

Vénabillentyű-elégtelenség: "a vég kezdete"

Mostanra világossá vált, hogy a vénás hipertónia a billentyű-elégtelenséggel és a refluxszal együtt az a gyakori és központi tényező, amely a betegség tüneteiért felelős. Az esetek döntő többségében a vénás hipertónia az inszufficiens billentyűkön keresztül kialakuló reflux miatt jön létre. A disztálisan vénás hipertóniát okozó reflux hozzájárulhat a tartós és krónikus hipertóniához, ami lokálisan mechanikai hatást fejt ki, és leukocyta-endothel interakciókat, leukocyta-migrációt, a billentyűk és a vénafal károsodásának megindulását és súlyosbodását eredményezi. Végső fokon ez a bokáknál a bőr és a szubkután szövetek leukocyták okozta károsodásához vezet, ami a bőr hiperpigmentációját, indurációját és végezetül kifekélyesedését eredményezi.
Az események oki és időbeli sorrendje nem teljesen világos. Nem ismert, hogy a billentyű-elégtelenség vajon következménye, vagy oka-e a vénás hipertóniának, vagy netán időbeni egybeesésről van-e szó. A mi benyomásunk az, hogy a műtétek során eltávolított varicosus vénák igazolt billentyűkárosodása inkább szerzett, mint veleszületett, és az, hogy ezt gyulladásos tényezők okozzák, különösképpen a leukocyta-aktiváció, amit a vénás hipertónia idéz elő.
A billentyű-elégtelenség refluxhoz vezet, ami tovább fokozza a vénás nyomás emelkedését és a betegség progressziójának circulus vitiosusát indítja el.

Kóros vénás áramlás: fontos szerepet tölt be a patológiás események kaszkádjában

Úgy tűnik, a leukocyta endothel interakciókat magukba foglaló gyulladásos folyamatok, amelyeket jórészt a kóros vénás áramlás idéz elő, fontos oki szerepet töltenek be a vénabillentyűkben és a vénafalakban kialakuló károsodások létrejöttében. Az emelkedett vénás nyomás és a nyírófeszültségben bekövetkezett változások részt vesznek az endothelsejtekben és a keringő leukocytákban kialakuló gyulladásos reakciók irányításában. A csökkent nyírófeszültség módosítja az endothel-felszínen a génexpressziót, elősegítve ezzel egy gyulladásos endothel-fenotípus kialakulását. A normális nyírófeszültség gátolja a leukocyták billentyűkhöz történő adhézióját, miközben a gyulladásos mediátorok gátolják a leukocyták nyírófeszültségre adott válaszát. Így a leukocyták és a billentyű endotheliuma közti kölcsönhatások kialakulása könnyebbé válik. A gyulladás szabaddá teszi az endothel-felszínen lévő sejtadhéziós molekulákat, ami elősegíti a leukocyták endotheliumhoz történő kitapadását. Ezen kívül a krónikus vénás betegségben szenvedőknél szisztémásan magasabb a leukocyta adhézióra való hajlam.

A háttérben meghúzódó mechanizmusok jobb ismerete: remény a célzott gyógyszeres kezelésre

A billentyűkárosodás kialakulásában részt vevő molekuláris történések tisztázásának gyakorlati célja, hogy célzott kezeléssel be lehessen avatkozni a folyamatba. A leukocy ta-adhézió, endothel-interakció, -aktiváció és -migráció sorrendje és ennek összefüggése a billentyűkárosodással ráirányítja a figyelmet azokra a molekulákra, amelyek hatása az események láncolatára ismert.
A mikronizélt, tisztított flavonoid frakció (Daflon 500 mg - Detralex, filmtabletta), ami 90% diozmint és 10% heszperidint tartalmaz, rendelkezik jelenleg a legmegfelelőbb profillal, mert az állatkísérletek során kialakított akut vénás hipertónia modellben csökkentette a túlnyomás alatt lévő vénákban a relluxot (2). Kimutatták, hogy akut vénás hipertóniában a Detralex csökkenti a leukocyta-endothelium interakciót és a gyulladást, és a klinikumban a krónikus vénás betegség kezelésére alkalmazzák (3). A krónikus vénás hipertónia egy farmakológiai modelljében a bekövetkező gyulladásos reakció különféle indikátorai (adhéziós molekula expresszió, leukocyta-infiltráció és -migráció) jelentősen csökkentek. Ezeket, valamint az apoptózis mértékét dózisfüggő módon befolyásolta. A megfigyelt tendenciák a Detralex azon képességét tárták fel, hogy gátolni képes a billentyűk strukturális károsodását. A DetralexŸ akut körülmények között megfigyelt és korábban publikált gyulladáscsökkentő hatása a vénás hipertónia krónikus körülményei között is protektív hatással lehet a vénabillentyűkre (2).

Hivatkozások

1. Bergan, J. J., Schmid-Schönbein G. W, Coleridge-Smith, P. D., Nicolaides, A. N., Boisseau, M. R., Eklof B.: Chronic venous disease. N. Engl. J. Med., 355: 488-498. (2006.)
   
   
2. Takase, S., Pascarella, L., Lerond, L., Bergan, J. J., Schmid-Schönbein, G. W: Venous hypertension, inflammation and valve remodeling. Eur. J. Vasc. Endovasc. Surg., 28: 484493. (2004.)
   
   
3. Lyseng-Williamson, A., Perry, C. M.: Micronised purified flavonoid fraction. A review of its use in chronic venous insufficiency, venous ulcers and haemorrhoids. Drugs, 63: 71100. (2003.)
   
   

További információk
John J. Bergan, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel.: 858/550-0330,
fax: 858-550-0676.

Érbetegségek: 2006/3. 104-105. oldal