ANAS RASHID^1,2, SYED ATIF IQRAR ³, AIMAN RASHID ⁴, AND MARIAN SIMKA ⁵

^1. Idegtudományi Tanszék "Rita Levi Montalcini", Torinoi Egyetem, Torino, Olaszország
^2. Electronikai és Távközlési Tanszék, Torinoi Műszaki Egyetem, Torino, Olaszország
^3. Fotonikai Technologiák Aston Intézete, Műszaki és Fizikai Tudományok Főiskola, Aston Egyetem, Birmingham
^4. Villamos- és Elektronikai Mérnöki Tanszék, Cagliari Egyetem, Cagliari, Olaszország
^5. Anatómiai Tanszék, Opole Egyetem, Opole, Lengyelország

Háttér: Ismert a posttrombotikus szindróma és az ambuláns vénás hipertónia összefüggése, azonban keveset tudunk a trombózison átesett alsó végtagi vénák tényleges áramlási zavarairól. Ez különösen azokat a poszttrombotikus pácienseket érinti, akiknél a trombus rekanalizálódott, de a vénás tünetek továbbra is fennállnak. Újabb adatok nyerése céljából az áramlás numerikus modellezését végeztük számítástechnikai szoftver segítségével. Ez betekintést nyújt az áramlás biomechanikájába, ugyanis postthrombotikus betegeken invazív vizsgálatokat etikai okokból nem tudtunk elvégezni.
Módszerek: Az áramlást olyan folyadék mechanikai szotfver (COMSOL Multiphysics) segítségével vizsgáltuk, amelyik két szemielasztikus billentyűs v. popliteát szimulál. Ezek a billentyűk vagy nagyon rugalmasak voltak, mint az egészséges vénabillentyűk, vagy merevebbek tehát hasonlítottak a posttrombotikus billentyűkre. A vizsgált billentyűk Young-modulusa, vagyis az anyag merevségét leíró paraméter: 2e⁵ Pa, 4e⁵ Pa, 1.2e⁶ Pa és 2e⁶ Pa (rugalmasabbtól merevebbig rendezve) volt. Ezeken a modelleken az áramlási jellemzőket, a nyomásokat és az áramlási sebességet értékeltük.
Eredmények: Megállapítottuk, hogy a kevésbé rugalmas billentyűkkel rendelkező modelleken az áramlási rétegek jobban szétváltak. Ezenkívül minél merevebbek a billentyűk annál nagyobb a billentyűk alatti nyomás, míg az áramlási sebesség a billentyűk tartományában nagyobb. Modellünk azt sugallja, hogy a kevésbé rugalmas véna billentyűk magas nyomást okoznak. Ezenkívül az ilyen billentyűk eltérő sebességű áramlási rétegeket és refluxot váltanak ki (ami ismételt trombózist provokálhat). Úgy tűnik, hogy ezek a hatások a posttrombotikus szindróma körülményei között nem feltétlenül társulnak a gravitációhoz vagy az elzáródáshoz, ahogy azt általában gondolják. Ezek az áramlási zavarok inkább a viszkózus folyadék (vér) és a félrugalmas akadály (billentyű) közötti fizikai interakciókból fakadhatnak, és ezeknek a zavaroknak a mértéke az akadály merevségétől függ. Ilyen áramlási zavarok akkor is megfigyelhetők, ha az ér nyitott, és a billentyűk – a fokozott merevségtől eltekintve - épek.
Következtetés: Matematikai modellezésünk új betekintést nyújt a posttrombotikus szindróma patofiziológiájába. Nyilvánvalóan további kutatásra van szükség, úgy tűnik azonban, hogy a vénabillentyűk csökkent rugalmassága is hozzájárul ehhez a betegséghez, még teljesen rekanalizált és reflux mentes esetekben is.

Érbetegségek: 2023/4. 97-100. oldal

KULCSSZAVAK

posttrombotikus szindroma, véna billentyű, vénás áramlás, számítógépes modellezés

Cél: Az endovénás visszérsebészet bevezetésével a perforans véna (PV) elzárás egyszerűbb lett. A hagyományos sebészi megszakító műtét számos szövődménnyel járt, amelyek legtöbbje most már elkerülhető. A PV megszakítása elsősorban súlyos krónikus vénás elégtelenségben javasolt, azonban jelen tanulmány elsősorban primer varicositas esetekről szól. Beteganyag: Összesen 252 PV kezelést végeztünk CEAP C 2-3-4-5 stádiumban. Ulcus cruris esetén (C 6) nem alkalmaztunk ragasztót, a bent maradó idegen anyag kontaminálódásának megelőzésére.
Módszer: Az insufficiens PV-kat ultrahang vizsgálattal (UH) kerestük fel. Direkt punkciót végeztünk, majd 0,15 – 0,5 ml-t (átlag 0,28 ml) injiciáltunk az érbe. A pillanatragasztó-szerű anyag 2-5 mp alatt meg szilárdult.
Eredmények: Az UH vizsgálat 84,9%-ban a PV elzáródását mutatta. A műtétet követően csak 10,3%-ban észleltünk refluxos, nyitott PV-t. Súlyos szövődmény nem fordult elő.
Következtetés: Egyetértünk azokkal a kollégákkal, akik a ragasztót alkalmasnak tartják PV elzárásra. Használata egyszerűbb, mint a nem endovénás módszereké. Valódi hasznát a hosszabb távú felmérések fogják megmutatni. Sem gyulladásos, sem granulomás szövődmény nem fordult elő.

Érbetegségek: 2022/1. 39-42. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, perforans véna, cyanoakrylat ragasztó, szövődmények

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott, 002166 azonosítójú, klinikai egészségügyi szakmai irányelv. Megjelent az Egészségügyi Közlöny 2021. 12. 16.-i számában. Érvényessége 3 év. https://kollegium.aeek.hu. Az orvosszakmai részt a folyóirat cikk formátumára alakítottuk.

Érbetegségek: 2022/1. 5-38 oldal

Terhesség az egyik legfontosabb varicositast okozó tényező. Jelenleg 33 beteg 38 végtagját értékeltük, akiknél előbb lézeres crossectomiát végeztünk, majd terhességet vállaltak és ezt követően kontroll ultrahang vizsgálaton vettek részt. A műtétre 2008 októbere és 2019 októbere között került sor. A műtét és a terhesség között 22.7 ± 20.49 hónap telt el. A beavatkozás 34 esetben a VSM-n, 2-ben a VSP-n és további 2-ben a VSM-n és elégtelen perforans vénán történt. A kezelt vénák átmérője 6.26 ± 3.25 mm volt. Az esetek többségében (70%) 1550 nm-es dióda lézert és radiál szálat használtunk. A szál vége eleinte 1.0, majd 0,5 cm-re volt a v. femoralistól. A saphena törzsekre leadott energia 100 J/cm, míg a SFJ melletti szakaszra ennek duplája volt. A terhesség előtt 26 esetben a SFJ a v. femoralis szintjében volt elzárva, míg 12 esetben 4-14 átlag 7.5 ± 3.73 mm hosszú csonk maradt vissza. A szülés után 18 esetben észleltünk recidiv varicositast (47.4%). Az elváltozások patológiája a következő volt: neovascularizáció - 6; acc. ant. varicositás - 5; perforans véna insufficiencia - 4 és rekanalizáció - 3 esetben. Ez azt jelenti, hogy 14/38 esetben (36.8%) a reicidiva forrása a SFJ-ban volt. Kevés irodalmi adat áll rendelkezésre a terhesség utáni recidivák arányáról, amelyik mintegy 30-60%-ra tehető. Eredményeink alapján a lézer crossectomia utáni recidiva arány elfogadható. Nem sikerült megítélnünk, hogy bármelyik módszer tudta volna befolyásolni a terhesség hatására kialakuló magas kiújulási arányt.

Érbetegségek: 2021/4. 97-101. oldal

A vénás keringési rendellenességet különböző súlyossággal, de mindig kiséri a nyirokkeringés károsodása következtében kialakuló nyiroködéma is. 2017-ben, 2018-ban és 2020-ban is sor került a CEAP - Klinikai (C) - Etiologiai E -Anatomiai (A) - Pato - fiziologiai (P) osztályozás módosítására. A változtatásokban nem szerepel a klinikai gyakorlatban fontos szerepet játszó nyiroködéma bevonása az osztályozásba. Nem került sor a krónikus vénás rendellenességek klinikai megjelenését módosító nyiroködémás tünetek leírására. A kisérő nyiroködéma szövődményei, mint a nyirokfolyás, ulcus, papillomatosis, immundeficiencia, és a szisztémás fertőzések ellátása, kiegészítik a szakszerű sebkezelés irányelvét is. Jelen munka a vénáslymphás elégtelenség klinikai tüneteit és a kezelési javaslatokat foglalja össze.

Érbetegségek: 2021/2. 33-38. oldal

KULCSSZAVAK

vénás keringés, nyirokkeringés, lymphoedema, CEAP, krónikus sebek

A nagy intenzitású fókuszált ultrahang (HIFU) kezelés jelentheti az áttörést a visszértágulatok és a vénás reflux kezelésében. A módszer teljesen non-invazív, a bőr felszínére helyezett kezelőfej fókuszált ultrahang energiát sugároz az alatta fekvő kezelendő vénára. Minden kezelési ciklus során rizsszemnyi területen melegszik fel a szövet mintegy 85-90 °C-ra. Néhány páciensnél kis mennyiségű helyi érzéstelenítő adására lehet szükség a hőhatás területén. A műtét során nem szükséges a véna megszúrása, egyáltalán semmit nem kell bevezetnünk a visszérbe. Nincs szükség műtőre, miután az érbe nem hatolunk be, ezért a kezelés egyszerű kezelőhelyiségben is elvégezhető. A páciensek a kezelést követően azonnal teljesen mobilisak, nincs szükség trombózis megelőző kezelésre. Az elvégzett beavatkozások száma jelenleg még alacsony, de az már látszik, hogy a technológia működik és elfogadható a páciens számára.

Érbetegségek: 2021/1. 9-12. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, HIFU, ultrahang energia, noninvazív kezelés

Bevezetés: 2018 óta új endovénás technikát használunk a microwave véna ablációs rendszert (EMWA). Az eredményekkel elégedettek vagyunk, ezért egy összehasonlító vizsgálatot végeztünk, amikor az egyik alsó végtagot ezzel a módszerrel, a másikat lézerrel (EVLA) operáltuk.
Beteganyag: Összesen 20 betegnél, 40 alsóvégtagon, 2018 decembere és 2019 augusztusa között, az egyik végtagon a mérsékeltebb termohatással működő EMWA-t - míg a másik oldalon az EVLA technikát alkalmaztuk.
Módszer: A vizsgálathoz és a műtét alatt is a MINO, vezeték nélküli UH eszközt használtuk. Az egyik végtagon a 85 °C-on működő mikrohullámú készüléket, a másikon a 1470 nm-es lézert használtunk, a betegek nem tudták melyik oldalon alkalmaztuk az új technológiát és melyiken a lézert. A betegeket 2 hét, 1 hónap és 6 hónap után kontrolláltuk.
Eredmények: Minden beteg elégedett volt az eredménnyel, egy beteg sem használt fájdalomcsillapitót. A műtét utáni időszakban a mikrowave-vel operált végtagok közül 6 esetben a beteg erősebb feszülést jelzett, míg a lézeres betegek közül ugyanez a panasz 7 esetben fordult elő. Az esztétikai eredmény 2 héttel a műtét után nem lemérhető- de az EMWA csoportból 3, míg az EVLA csoportból 6-an jelezték, hogy még nem elégedettek maximálisan az elért látvánnyal.
Következtetés: Az EMWA rendszernél nincsenek felhasználását korlátozó tényezők, a jól kontrollált hőleadás biztonságos működése ígéretes a betegeket még kevésbe terhelő megoldások keresésében.

Érbetegségek: 2020/4. 111-114. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, endovénás műtét, microwave, véna abláció, összehasonlító tanulmány..

Dokumentumtervezet

(Dr. Bihari Imre, Dr. Menyhei Gábor, Dr. Sándor Tamás, Dr. Entz László, Dr. Szabó Attila, Dr. Rozsos István, Dr. Nagy Imre, Dr. Sipka Róbert, Dr. Bihari Péter)

A vénás betegségek kezelése az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött, sokrétűbb lett. Indokolt ezért a kezelésre vonatkozó új, korszerű iránymutató dokumentum össze - állítása. Az utolsó hasonló, akkor még korszerű irányelv 2009-ben, Nemes Attila szerkesztésében jelent meg (1). Ez az írásunk még nem végleges dokumentum, attól tartalmában és formájában is különbözik. Sokkal inkább vitairat kíván lenni. Kiemeljük, hogy a modern eljárások megjelenésével változatosabb lett a kezelési gyakorlat. Több új eljárást kollégáink már a gyakorlatban alkalmaznak. Egy-egy alapelv lefektetése ezért irányadó lehet a másirányú tapasztalattal rendelkezők számára. Kérjük azokat, akiknek beilleszthető további ajánlása van, vagy bizonyos kérdésekben hiányolják az állás - foglalást, juttassák el hozzánk véleményünket. Célunk, az alsóvégtagi véna betegségek kezelésével foglalkozó olyan módszertani levél összeállítása, amelynek csak egy része ez a jelen dokumentum. Az itt közölt ajánlások bizonyítékokra, vagyis már megjelent, értékes tanulmányokra, elsősorban a C. Wittens és mtsai által az EJVES-ben 2015-ben (2) és A. Nicolaides és mtsai által az International Angiology-ban, 2018-ben (3) és 2020-ban (4) közölt módszertani levelekre támaszkodnak.

Érbetegségek: 2020/4. 97-107. oldal

A CEAP (Klinikai-Etiológiai-Anatómiai-Patofiziológiai) osztályozás nemzetközileg elfogadott útmutató a krónikus vénás rendellenességek leírására. Klinikai kutatási eredmények közlésére használják, tudományos folyóiratokban. 1993-ban jött létre, 1996-ban frissítették, 2004-ben módosították. A CEAP osztályozási rendszer alapja a krónikus vénás rendellenességek klinikai megjelenési formái, figyelembe véve jelenlegi tudásunk szerint az etiológiát, az anatómiát és patológiát. A vénás rendellenességekre, különösen a krónikus vénás betegségre (CVD, C2-C6) vonatkozó evidenciák azonban folyamatosan fejlődnek. Ezért az osztályozás időnként felülvizsgálatra, revízióra szorul. 2017 májusában az American Venous Forum munkacsoportot hozott létre, azzal a feladattal, hogy kritikailag elemezze a jelenlegi osztályozási rendszert és ahol szükséges, új módosításokat ajánljon. Négy alapelv figyelembevételével, a munkacsoport néhány új változást vezetett be. Ezek az alapelvek: az osztályozás legyen reprodukálható, az előző verziókkal kompatibilis, bizonyítékon alapuló és a klinikai gyakorlatban használható. A változások a következők: a corona phlebectatica bevezetése, mint C4c klinikai alcsoport, a módosító "r" jelzés a rekurrens varikózus vénákra és rekurrens vénás fekélyekre, a szekunder etiológia intravénás és extravénás alcsoportjának bevezetése, valamint a vénás szegmentek jelzésére számok helyett nevük rövidítésének alkalmazása. Tanulmányunk a változásokat ismerteti és magyarázza.

Érbetegségek: 2020/3. 79-85. oldal

KULCSSZAVAK

krónikus vénás betegség, varikózus vénák, bizonyítékok, osztályozás

Számos előzmény után, a hazai endovénás visszérműtét rendszeres alkalmazására 2007-ben került sor. Ez a beavatkozás jelentősen különbözik a hagyományos sebészi visszérműtéttől. Lényeges eleme az ultrahanggal történő irányítás, amely magában foglalja a műtét előtti felmérést, a műtét alatti katéter vezetést és a továbbiakban a kontroll vizsgálatokat. Először a hab sclerotherapia, ezután a lézer, majd a rádiófrekvenciás eszköz, később a mechanokémiai abláció és a ragasztó került bevezetésre. Legújabban a mikrohullám energiáját használjuk fel a műtétek során. A műtéti metszések kiküszöbölése, a minimális fájdalom, a gyors munkába állás és a szövődmények fellépésének kevesebb lehetősége mind elősegítik az endovénás visszérműtét terjedését. Legfőbb hátránya, hogy a Társadalombiztosítás nem fedezi a költségeket. Annak ellenére, hogy éveket késtünk a módszer bevezetésével, sikerült felzárkóznunk a nemzetközi színvonalhoz, sőt egyes kérdésekben véleményformálókká váltunk. A módszer és módosításainak terjesztését előadások, cikkek és továbbképző tanfolyamok formájában végezzük elsősorban hazai és esetenként nemzetközi szinten.

Érbetegségek: 2020/2. 47-53. oldal

KULCSSZAVAK

varicosus vénák, endovénás visszérműtét, különböző technikák