Dokumentumtervezet

(Dr. Bihari Imre, Dr. Menyhei Gábor, Dr. Sándor Tamás, Dr. Entz László, Dr. Szabó Attila, Dr. Rozsos István, Dr. Nagy Imre, Dr. Sipka Róbert, Dr. Bihari Péter)

A vénás betegségek kezelése az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött, sokrétűbb lett. Indokolt ezért a kezelésre vonatkozó új, korszerű iránymutató dokumentum össze - állítása. Az utolsó hasonló, akkor még korszerű irányelv 2009-ben, Nemes Attila szerkesztésében jelent meg (1). Ez az írásunk még nem végleges dokumentum, attól tartalmában és formájában is különbözik. Sokkal inkább vitairat kíván lenni. Kiemeljük, hogy a modern eljárások megjelenésével változatosabb lett a kezelési gyakorlat. Több új eljárást kollégáink már a gyakorlatban alkalmaznak. Egy-egy alapelv lefektetése ezért irányadó lehet a másirányú tapasztalattal rendelkezők számára. Kérjük azokat, akiknek beilleszthető további ajánlása van, vagy bizonyos kérdésekben hiányolják az állás - foglalást, juttassák el hozzánk véleményünket. Célunk, az alsóvégtagi véna betegségek kezelésével foglalkozó olyan módszertani levél összeállítása, amelynek csak egy része ez a jelen dokumentum. Az itt közölt ajánlások bizonyítékokra, vagyis már megjelent, értékes tanulmányokra, elsősorban a C. Wittens és mtsai által az EJVES-ben 2015-ben (2) és A. Nicolaides és mtsai által az International Angiology-ban, 2018-ben (3) és 2020-ban (4) közölt módszertani levelekre támaszkodnak.

Érbetegségek: 2020/4. 97-107. oldal

A vénás betegségek kezelése az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött, sokrétűbb lett. Indokolt ezért a kezelésre vonatkozó új, korszerű iránymutató dokumentum összeállítása. Az utolsó hasonló, akkor még korszerű irányelv 2009-ben, Nemes Attila szerkesztésében jelent meg (1).
Ez az írásunk még nem végleges dokumentum, attól tartalmában és formájában is különbözik. Sokkal inkább vitairat kíván lenni. Kiemeljük, hogy a modern eljárások megjelenésével változatosabb lett a kezelési gyakorlat. Több új eljárást kollégáink már a gyakorlatban alkalmaznak. Egy-egy alapelv lefektetése ezért irányadó lehet a másirányú tapasztalattal rendelkezők számára.
Kérjük azokat, akiknek beilleszthető további ajánlása van, vagy bizonyos kérdésekben hiányolják az állásfoglalást, juttassák el hozzánk véleményünket. Célunk, az alsóvégtagi véna betegségek kezelésével foglalkozó olyan módszertani levél összeállítása, amelynek csak egy része ez a jelen dokumentum. Az itt közölt ajánlások bizonyítékokra, vagyis már megjelent, értékes tanulmányokra, elsősorban a C. Wittens és mtsai által az EJVES-ben 2015-ben (2) és A. Nicolaides és mtsai által az International Angiology-ban, 2018-ben (3) és 2020-ban (4) közölt módszertani levelekre támaszkodnak.
Az utánkeresés megkönnyítése céljából igyekeztünk hazai publikációkat is feltüntetni. Kerüljük a csak szűk körben ismert rövidítések használatát, hiszen a vénabetegségekkel az orvosok és szakdolgozók széles köre foglalkozik, és a témakör rövidítéseit nem mindenki ismeri.
Magyarországon, visszérbetegségben számos honfitársunk szenved. Legalább ugyanannyian vannak, akik visszérhordozók és csak esztétikai szinten érintettek. A hazai felmérési adatok jelentősen különböznek aszerint, hogy csak az egyértelműen tág visszerekre, vagy a seprűerekre is vonatkoznak. Ezek szerint hazánkban 10-50%-ban fordul elő vénás betegség. Tehát a visszeresség a népesség jelentős százalékát érinti, vagyis a szó igazi értelmében népbetegség. Indokolt ezért az orvostudomány és a hazai lehetőségek mai állásának megfelelő, korszerű irányvonal kidolgozása (5, 6, 7).

1. táblázat.
A CEAP osztályozás klinikai besorolása.

1. Ajánlás

Javasoljuk, elsősorban tudományos közleményekben a CEAP osztályozás használatát.

Az alsóvégtagi varicositas és a krónikus vénás elégtelenség súlyossági fokának egyszerűbb és egységes közlésére kidolgozták a CEAP osztályozást. Ez, az elváltozás jellegét és a súlyosság mértékét négy szempont alapján sorolja be: klinikai (C), etiológiai (E), anatómiai (A) és patofiziológiai (P). Rendszerint a mellékelt táblázatban (1. táblázat) látható klinikai klasszifikációt alkalmazzák, melynek során elsősorban a legsúlyosabb elváltozást vesszük figyelembe. A részletesebb, etiológiai, anatómiai, patofiziológiai osztályozási részt csak ritkán, főleg a vénás rendszer kórélettani kutatásával kapcsolatban használjuk. Az áttekintés során onnan érdemes kiindulni, hogy a C2-es elváltozás felel meg a mindennapokban varicositásnak nevezett betegségnek. Az ennél nagyobb számmal jelölt (C3-4-5-6) elváltozások a szövődménnyel kombinált eseteknek felelnek meg. A C1 pedig a főleg esztétikai jelentőségű seprű- vagy pókvénák, valamint reticularis varicositas jelölésére szolgál. Vagyis egy hosszabb leírásban, részletesen meg lehet fogalmazni egy-egy elváltozás jellegzetességeit, de rendszerint egyszerűbb és ugyanúgy érthető, ha csak annyit írunk le, hogy pl. egy C4c elváltozással van dolgunk (2, 3, 8).

1. Ábra.
Reflux a sapheno-femoralis junkcióban.
Valsalva-manőver alatt, a billentyű lemezei között, világos színnel jelölt, nagy sebességű retrograd áramlás van.

2. Ajánlás

Az alsóvégtagi varicositas kezelése, kiemelten annak (hagyományos vagy endovénás) műtéte vagy szkleroterápiája előtt duplex ultrahang vizsgálat végzése javasolt. A vizsgálat céljai: a mélyvénák átjárhatóságának vizsgálata, az érlefutások dokumentálása, reflux források felderítése (junkciók, perforans vénák), saphena törzsek átmérőjének standard helyeken és a fokális dilatációknak megfelelően történő lemérése és a reflux kiterjedésének meghatározása.

A duplex készülék az anatómiai kép és az áramlási viszonyok egyidejű kijelzésével lényeges információkat közöl. Egyrészt a morfológiai kép sokat segít egyes kóros állapotok beazonosításában, másrészt nagy érzékenységgel (magas sensitivitással és specificitással) megtalálja a rendellenes áramlású ereket. A kóros áramlási viszonyok detektálása, mértékének, pontos helyének és az okot képező eltérések morfológiájának láttatása, célzott kezelést tesz lehetővé. A mindennapi gyakorlat számára ez annyit jelent, hogy a varicositasok mintegy ötödében a fő, junkcionális forrásokon kívül, elégtelen perforans vénák is jelen vannak, melyeket így jól lehet diagnosztizálni. Ez nyomatékosan érvényes a recidív varicositasok eseteire, ahol szinte törvényszerű a többszörös kiújulási forrás. Célszerű színes duplex készüléket használni, ahol a kóros áramlást feltűnő színeltérés mutatja (1. ábra). Fontos megbizonyosodnunk a mélyvénák átjárhatóságáról ill. esetleges korábbi trombotikus folyamatokról. A mélyvénás keringés hiánya ugyan nem jelent abszolút műtéti kontraindikációt, de további vizsgálatokat igényel a varicectomia elvégezhetőségének megítélése. A korábban alkalmazott flebográfiával szemben az ultrahang non-invazív és legalább ugyanannyi, esetenként több információt hordozó módszer. Sajnos, az ultrahang készülék beszerzésének jelentős költségigénye van, ezért alkalmazását nem írhatjuk elő, mégis arra kell törekednünk, hogy a beteget lehetőleg duplex ultrahanggal is megvizsgáljuk (2, 9, 10, 11, 12).

3. Ajánlás

Az alsóvégtagi vénabetegségek ultrahang diagnosztikája során a reflux források felderítésére és mértékének megállapítására a beteg álló helyzetében történő vizsgálat javasolt.

Amennyiben a duplex vizsgálat során a felületes és a mélyvénák áramlási viszonyait kívánjuk tisztázni, akkor javasolt a vér súlyából adódó áramlás figyelembevétele. Ezt legjobban a beteg álló helyzetében tudjuk kihasználni (2. ábra). A vér súlyából adódó áramlás segíti a hemodinamikai viszonyok megértését és a rendellenes áramlás értékelését, amely mutatja a beteg panaszainak vagy a további morfológiai elváltozásoknak az okát (14, 15). A beteg fekvő helyzete inkább a mélyvénák komprimál hatóságának vizsgálatában segít.

2. Ábra.
A reflux duplex ultrahang vizsgálata a beteg álló helyzetében javasolt.

4. Ajánlás

Az invazív beavatkozást követően, a betegkövetés során, rögzíteni kell a kezelés után észlelt ultrahang vizsgálati változásokat: saphena törzsek elzáródásának hosszát, junkciókhoz való viszonyát (3. ábra), perforans erek átjárhatóságát, az áramlás irányát, a megmaradt varicosus erek lefutását és a mélyvénák épségét.

Értékelnünk kell azt, hogy a kívánt eredményt sikerülte elérnünk, másrészt a beavatkozás kapcsán szövődmény lépett-e fel. Néhány tényező jól ismert, amelyek a beavatkozás utáni kiújulásra hajlamosítanak, pl. a SFJ nem megfelelő műtéti vagy endovénás elzárása, a bent hagyott VSM törzs átjárhatósága, ellátatlan, nagy méretű perforans véna stb. Ismert az is, hogy a varicositas műtéti vagy injekciós kezelését követően nemcsak kiújulással, hanem a kezeletlenül hagyott erek egyre kifejezettebb tágulatával is számolnunk kell (11, 12, 15).
A kiújulás értékelésére először a REVAS fogalmát vezették be (REcurrent Varices After Surgery), majd a PREVAIT (PREsence of Varices After operatIve Treatment) fogalmát alkották meg, hiszen a beteg nem tudja megállapítani mi az, ami azért jelent problémát, mert kiújult és mi az, amit nem sikerült a műtét során eltávolítani (16).
Ismert olyan műtéti technika is, amelyik a folyamat visszafordításának céljával, tudatosan őriz meg tágult vagy további kitágulás felé tartó ereket (CHIVA). Ezekben az esetekben is kontrollálni kell a terv sikerességét (17). A műtét utáni ellenőrző vizsgálatokra a beavatkozást végző személy javasolt.

5. Ajánlás

Amennyiben endovénás visszérműtét, vagy szabadszemmel nem látható visszerek invazív kezelése mellett döntünk, akkor az ultrahang készülék használata, nemcsak a műtét előtti és utáni, hanem a műtét alatti időszakban is kötelező. Az ultrahang vizsgálatot annak módszertanában és értékelésében jártas szakember, lehetőleg az operatőr végezze.

A duplex ultrahang vizsgálat előnyeit az tudja igazán értékelni, aki már korábban e nélkül, fizikális és Doppler vizsgálat alapján végzett műtéteket, majd alkalma volt megtapasztalni az ultrahang készülék nyújtotta információk értékét. Ez akkora változást jelent, mint a tüdőbetegségek diagnosztikájában a kopogtatás és a rtg vizsgálat közötti különbség. A műtét alatti alkalmazás a beavatkozás sikerességéről azonnal informál, és korrekciókat tesz lehetővé. Hagyományos sebészi műtét esetén is segítség (9, 10, 11, 12).

6. Ajánlás

A kézi Doppler készülék, a gondos fizikális vizsgálattal együtt számos fontos információt nyújt, azonban ma már ennél pontosabb diagnosztika is rendelkezésre áll. A fizikális vizsgálattal és Doppler készülékkel felállított diagnózis nem elegendő, duplex vizsgálat javasolt.

A kézi Doppler készülék egy fontos lépcsőfok volt az alsóvégtagi vénás betegségek diagnosztikájában. Ennek eredményei beépültek a duplex ultrahang vizsgálatba. Ma már csak tájékozódás céljával alkalmazzák olyan szakemberek, akik ennek eredményeit megfelelő kritikával tudják értékelni. A duplex vizsgálat kevesebbet bíz a vizsgáló feltételezéseire, mivel ez a Doppler mérés helyéről pontos képet közöl. A jobb diagnosztika eredményesebb kezelést tesz lehetővé. Ezért tartalmazza a teljes körű CEAP osztályozás az elvégzett vizsgálat szintjének információját is (18, 19, 20).

7. Ajánlás

Az alsóvégtagi panaszok nem csak a véna betegségek következtében lépnek fel, hanem más kóros állapotok is okozhatják. A kezelés előtti, részletes diagnosztika azért fontos, mert a felderítetlen másik betegség, a panaszok megmaradásának oka lehet. Egyéb panasz forrás gyanúja esetén tehát javasoljuk annak visszérkezelés előtti kivizsgálását.

Több, ismert és gyakori betegség van, amelyek alsóvégtagi panaszokat okoznak. Viszonylag gyakori pl. a csontízületi elváltozás, az érszűkület és a diabeteses láb betegség, hiszen ezek is népbetegségek és hasonló panaszokat okoznak. Vegyük figyelembe azt is, hogy egyesesetekben az egyértelmű vénabetegséget a páciens nem éli meg kellemetlenül. Érdemes mielőbb tisztázni a panaszok és tünetek lehetséges okait (21, 22).

8. Ajánlás

A visszérbeteg részére megfelelő életmód betartása javasolt: (1) az izompumpa rendszeres működtetése, (2) lábtorna, (3) a végtag túlzott fizikai terhelésének kerülése, (4) a testsúly megfelelő szinten tartása, (5) a láb vízszintes vagy e fölötti pihentetése, (6) a túlzott meleg expozíció kerülése.

1. A vénás pumpa az alsóvégtagi visszeres keringés fő motorja. Segít kiüríteni a mélyvénákat, így a felületes erekből beszívódó vénás vérnek lesz helye a mélyvénákban. Ennek működtetése már rövid egyhelyben állás vagy ülés esetén indokolt. Ez a mozgás segít a vénás panaszok enyhítésében, gyakran a kellemetlen érzés öntudatlanul is megmozdítja a feszülő végtagot (nyugtalan láb) (22, 23).
2. A láb tornáztatása összefüggő gyakorlatsort jelent, amikor nem egyéb tevékenységet folytatunk, hanem a vénás keringés különböző módokon történő élénkítésére figyelve, gyakorlatokat végzünk (14, 23).
3. Az alsóvégtag megerőltetése, izmainak túlzott feszülése, túlságosan magas vénás nyomást eredményez, a vénás vért nagy erővel préseli a beteg, már nem záró billentyűkön keresztül, rendellenes irányba. Egyes sport tevékenységek során, az ellazulás nélküli erőfeszítés az izompumpa átmeneti blokkolását, a felületes erek kiürülésének gátlását okozza (23).
4. Vitatott, hogy a magas BMI érték mennyire hajlamosít varicositas megjelenésére (megfordítva úgy is mondhatjuk, hogy a soványság nem véd meg a varicositastól), azonban, ha már jelen van a varicositas, akkor annak súlyosbodását eredményezi (5, 24).
5. Az alsóvégtagból álló helyzetben ürül ki legnehezebben a vér, hiszen egy véroszlop súlya ellen kell áramlania. Amikor ülő helyzetben vagyunk, ez a véroszlop alacsonyabb és a láb izmai ellazult állapotban vannak, nem nehezítik sehol a vér továbbfolyását.
   A vízszintesig, vagy e fölé emelt lábakból a vér kiürülése a véroszlop hiánya miatt könnyebb.
6. A meleg kitágítja a vénákat, emiatt a vénabillentyűk nem zárnak, ezáltal a distalis érszakaszt a vénás nyomás ki tudja tágítani. Sajnos a meleg megszűnte után, vagy hideg hatására nem biztos, hogy a véna kellőképpen visszaszűkül és a kitágult billentyűk ismét zárni fognak. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a termálvíz felületes vagy mélyvénás trombózist tud kiváltani (23).

3. Ábra.
A VSM műtéti elzárásának ellenőrzése.
A junkcióban 4,1 mm-es nyitott szakasz maradt. A v. epigastrica éppen a junkció fölött ömlik be.

9. Ajánlás

Az alsóvégtagi seprűerek (pókvénák) valamint reticularis varixok kezelésére injekciós szkleroterápia javasolt. Egyéb módszerek is ismertek, amennyiben kellő ismeret és a megfelelő műszer rendelkezésre áll, ezek is alkalmazhatók (lézer, rádiófrekvenciás eszköz).

Az injekciós szkleroterápia immár száz éve ismert, jól kézben tartott eljárás. Alkalmazásának leggyakoribb indikációi a seprűerek és a reticularis varixok, (C1 osztály), amelyek az alsóvégtag leggyakoribb visszér előfordulási formái. A betegek ezeket nem mindig tekintik visszereknek, és valóban a szokványos visszerekkel összehasonlítva különbségek vannak, így pl. a kezelési módszerekben is. Elsősorban kozmetikai panaszt okoznak, injekciós szkleroterápiára jól reagálnak (4./a.-b. ábra).
Az esetek egy részében jelentős varicositas, máskor korábbi trombózis vagy érmalformáció van a háttérben, amelyek a kezelést nehezítik, indokolt tehát az előzetes duplex ultrahang vizsgálat.
Az említett egyéb kezelési eljárások rendszerint költségesebbek, speciális eszközöket és ismereteket igényelnek. A liquid injekciós kezelés az oldalág varicositasok kezelésére is végezhető, azonban ennek műtéti eltávolítása célravezetőbb, amely a C1-ben ritkán ajánlott (2, 14, 25, 26, 27).

4. Ábra.
a-b. Seprűerek injekciós szkleroterápia előtt és után.

10. Ajánlás

Az injekciós szkleroterápia szövődményei jól ismertek és különböző módon értékelhetők: (a) a pigmentáció és a phlebitisz gyakori, kezelésére a coagulum mielőbbi eltávolítása javasolt, (b) a kisméretű bőrelhalás és a véletlen intraarterialis injiciálás jól elkerülhetők, (c) a mélyvénás trombózis nem reális veszély, irodalmi ritkaság, (d) esetleges anafilaxiás reakció ellátására, annak kicsiny rizikója ellenére mindig készen kell állni. Az injekciós szkleroterápia végzéséhez az indikációk, kontraindikációk, a módszer és a szövődmények megfelelő ismerete, és a beteg követése javasolt.

A szkleroterápia a visszérkezelés sokat tanulmányozott, eredményes módszere, a komplikációk nem jelentősek, de ezekkel tisztában kell lenni.

1. A kezelésnek nem célja phlebitisz kiváltása, de ez mintegy 10-20 %-ban mégis bekövetkezik. A phlebitisz az alvadék eltávolításával gyorsan múlik, ezért ezt célszerű minél előbb elvégezni. A phlebitisz következménye a pigmentáció is, mértéke a koagulum mielőbbi eltávolításával csökkenthető. A pigmentáció megelőzésére és kezelésére kísérletek vannak, de igazolt tanulmány még nincs. Rövidebb-hosszabb idő alatt csökken, majd rendszerint elmúlik. A beteg figyelmét ezekre fel kell hívni.
2. A kisméretű bőrnekrózis nem a paravénás polidocanol injekció következménye. Ez akkor fenyeget, ha seprű eret kezelünk és az injektálás során az érintett bőrterület nagyon elfehéredik, ilyenkor egy AV mikroshuntön keresztül artériába került az anyag. A befecskendezést azonnal abba kell hagyni. A nagyobb artériába beadást úgy kerülhetjük el, ha kizárólag szabad szemmel vagy ultrahanggal jól látható és/vagy tapintható érbe adjuk a szklerotizáló gyógyszert. Javasolt tehát az óvatosság, a beteg követése és a kellő felvilágosítás (26, 27, 28, 29).
3. A mélyvénás trombózis irrealitásának hangsúlyozása hazánkban indokolt, mert évtizedekkel ezelőtt, nem erre a célra készített gyógyszerekkel, nem szabályosan kivitelezett kezelések mélyvénás trombózisokat okoztak. A szabályszerűen végzett szkleroterápia utáni mélyvénás trombózis világszerte irodalmi ritkaság, tehát nem reális veszélyek miatt, ne zárjunk ki rászorulókat a kezelés nyújtotta előnyökből (27, 28, 30, 31).
4. A hazánkban elsősorban alkalmazott polidocanol injekcióval szembeni allergiás reakcióról évtizedek óta sehol a világon nincs közlés. Más szklerotizáló gyógyszerekkel kapcsolatban ilyet leírtak. Mindezek figyelembevételével egy esetleges anafilaxiás reakció ellátására minden esetben készenlétben kell állni.

5. Ábra.
a-b. Oldalág varicositas hab-szkleroterápia előtt és után.

11. Ajánlás

A hab-szkleroterápia erősebb hatású, mint a folyadékkal történő kezelés, (1) elsősorban oldalág varicositasban hatásos, (2) kiújult varicositas alkalmával első helyen javasolt módszer, továbbá (3) műtétre alkalmatlan beteg (idős és/vagy súlyos betegségek fennállása) esetén is javasolt. (4) Saphena törzsek kezelésére csak másodsorban jön szóba (2, 26, 30).

A hab-szkleroterápia hatásosabb, mint a liquid kezelés.

1. Elsősorban az oldalágak kezelésére vált be, akár műtét alatt, akár attól függetlenül (5/a-b. ábra). Az injekciózás a beadandó mennyiségtől függően, rendszerint több ülésben történik, tehát a teljes kezelés hosszabb időtartamot vesz igénybe, mint a műtét.
2. Kiújult visszeresség esetén az oldalágakhoz hasonló, vagy annál vékonyabb falú, de azokhoz hasonló átmérőjű ereket kezelünk, ezért a kezelés ebben az esetben az előbbiekhez hasonló módon eredményes.
3. Mivel a hab szkleroterápia alkalmazása kevésbé megterhelő, mint bármely típusú műtét, elsősorban az anaesztetikum adásának szükségtelensége miatt, ezért javasoljuk idős, rossz általános állapotú, súlyos CVI-ben szenvedő betegek kezelésére.
4. A saphena törzseken a hab kezelés után a kiújulás gyakrabban és hamarabb következik be, mint a műtétet követően, ezért ebben az esetben inkább a műtétet javasoljuk. A hab-szkleroterápiának vannak jelentős előnyei: a könnyű ismételhetőség és az olcsóság, ezért több országban széles körben használják. Hab-kezelés során a 10 ml-es mennyiségi határt szigorúan be kell tartani, mert a szövődmények gyakoribbak, mint a liquid kezelés során.

12. Ajánlás

A felhabosított szklerotizáló oldatból 10 ml-nél nagyobb összmennyiséget együlésben ne adjunk be. Ismert foramen ovale apertum esetén habot ne alkalmazzunk.

Hab-szkleroterápia esetén a szövődmények oka a beadott levegő vagy gáz, a szklerotizáló anyagból olyan kevés jut be, hogy ennek mellékhatásaival alig kell számolnunk. A vizsgálatok szerint a 10 ml-t nem meghaladó gáz mennyiség nem okoz kóros folyamatokat, légembóliát a szervezetben. A CO₂-ról kimutatták, hogy ebből akár 100 ml is adható, ami a nagyobb mennyiség révén hatásosabb kezelést tesz lehetővé, ugyanakkor a tüdő szövődmények valószínűségét nem fokozza. Speciális eset a foramen ovale apertum, ennek ismertsége esetén nem javasolt a habos kezelés, mivel az artériás oldalra átkerülő gáz buborék további, artériás rendszeri veszélyeket jelent.

13. Ajánlás

Az alsóvégtagi törzsvéna varicositás megoldására előnyben részesítjük a műtéti megoldást a konzervatív kezeléssel szemben. Csak speciális esetekben indokolt ettől eltérni.

Számos tanulmány foglalkozik a visszérbetegség progressziójával vagyis a visszeresség méretének és kiterjedésének időbeli növekedésével és a kezelés vagy műtét utáni kiújulásával. Sajnálatos módon egyelőre még nincs olyan eljárás, amely a végleges gyógyulást garantálná. Kétségtelen tény, hogy a különböző eljárások gyakran a visszerek végleges eltünését eredményezik, ez azonban egyesesetekre lebontva kiszámíthatatlan. A törzsvéna varicositasok műtéti kezelése az esetek többségében, hosszú évtizedekre teljes megoldást jelent. Kétségtelen, hogy 5 év után általában már csak mintegy 90, 10 év után csak 80 %-ban kiújulás mentes az állapot, és az idő múltával az arányok tovább romlanak. Ennek ellenére a jelentős számú végleges vagy átmeneti panaszmentesség és a visszér szövődmények megelőzése céljából indokolt a műtét. További előny, hogy kiújult varicositások esetében sem mindig térnek vissza a beteg panaszai és szövődményei. Mindezekkel a kezelőnek tisztában kell lennie és erre a beteg figyelmét is fel kell hívnia (2, 22).

14. Ajánlás

Saphena törzsvaricositas esetén azonos eredményességük miatt mind a hagyományos, mind az endovénás (lézer, rádiófrekvenciás eljárás) visszérműtétek végzése javasolt, azonban utóbbiak számos előnyt nyújtanak.

A mintegy 20 éve bevezetett endovénás hőablációs műtétekkel már kellő tapasztalat gyűlt össze, amelyek azt mutatják, hogy a hagyományos műtéthez képest a hőhatáson alapuló, minimal invazív beavatkozásoknak számos előnye van. Kétségtelen tény, hogy a felmérések a kiújulások vonatkozásában nem találtak lényeges különbséget, bár a junkció jobb endovénás elzárása a recidiva arányt csökkentette. Az endovénás beavatkozás előnye a bőrmetszések kiküszöbölése, kevesebb suffusio (6/a-b. ábra), mindig járóbetegként végezhető beavatkozás, gyorsabb felépülés, az esetek többségében megszakítás nélkül folytatható munka, kevesebb kellemetlenség és fájdalom és a jobb perioperatív életminőség. Ki kell emelni továbbá, hogy az endovénás műtéteket nem végezzük gerincközeli érzéstelenítésben vagy mély narkózisban, helyette tumescens local anesztéziát ill. ennek potenciált formáját részesítjük előnyben. A leggyakoribb szövődmények a műtéti sebzésből adódnak, amelyek az endovénás beavatkozás természetéből adódóan kiesnek (2, 33, 34, 35, 36).

6. Ábra.
a-b. Vena saphena magna törzs-varicositas lézer-műtét előtt és után.

15. Ajánlás

Hagyományos sebészi visszérműtét esetén, a lágyéki crossectomia során célszerű a saphena törzset a v. femoralis közvetlen közelében ligálni, és minden helyi oldalágat felkeresni és megszakítani. A v. saphena parva esetén a combra irányuló oldalágnál centralisabb ligatura javasolt.

A meghagyott, refluxos femoralis junkció vagy ellátatlan junkcionális oldalág következménye a korán, egy-két éven belül fellépő recidiv varicositas. A lelkiismeretes lágyéki crossectomia után, ha lesznek is kiújulások, azok ritkábban és későbbi időpontban jelentkeznek. Ugyanakkor ismert, hogy évekkel a kiterjedt műtét után a hegszövetben lévő, kis méretű vénák fokozatosan kitágulhatnak és recidiva forrását képezhetik, ezt neovascularizációnak nevezzük (7. ábra). Ennek gyakorisága különböző források szerint akár 15-50 % lehet. Az endovénás műtétek után ez jelentősen ritkább (37, 38, 39, 40).

7. Ábra.
Neovascularizáció: kanyargós, kis kaliberű erek fonadéka a 7 évvel korábbi crossectomia hegében.

16. Ajánlás

Amennyiben hagyományos sebészi műtét mellett döntünk, a saphena törzs crossectomiáját és a refluxos értörzs strippingjét célszerű elvégezni, a csak crossectomia helyett.

Hazánkban, nagyobb számban a hagyományos visszérműtétet végezzük, ezért fontos az ezzel kapcsolatos evidenciák rögzítése. Mintegy fél évszázados annak első igazolása, hogy törzsvéna varicositas esetén a stripping elvégzése jelentősen csökkenti a kiújulásokat. Azóta ezt a tanulmányt többen megismételték és azonos eredményre jutottak, ezért mi is ezt ajánljuk. A különböző stripping módszerek közül az invaginációs eljárást ajánlja a szakirodalom. A saphena magna esetén rutinszerűen a comb szakaszon, míg parva műtét során az ér proximális felén-harmadán végezzük ezt el, ennél distalisabban az ideg és nyirokér sérülések gyakorisága miatt csak indokolt esetekben javasoljuk (2, 41, 42, 43).

17. Ajánlás

Amennyiben hagyományos műtéti eltávolítás mellett döntünk, az oldalágak invazív kezelésére több módszer is alkalmazható, azonban a felmérések alapján, első helyen a mini-metszésekből végzett, horgolásos technikát javasoljuk, a néhány mm-t meghaladó bőrmetszéses eljárásokkal szemben.

A hagyományos sebészi módszerek közül a minimetszésekből végzett horgolótűs technika okozza a legkisebb heget és roncsolást, és adja a legelfogadhatóbb esztétikai eredményt. Célszerű a Müller- és Várady- módszerben gyakorlatot szerezni. Ettől csak a környezetéhez hegesedett, vagy fekély mögötti visszerek esetén javasolt eltérni. Néhányan kétülésben végzik a visszér műtétet, amikor a második alkalommal kerül sor az oldalágakra. A horgolótű alternatívája lehet a szkleroterápia vagy a habos szklerotizálás (44).

8. Ábra.
a-b. Idős nőbeteg panaszokat okozó varicositásának ragasztós műtét előtti és utáni képe.

18. Ajánlás

A műtéti megterhelést nehezebben elviselő, idős, egyéb krónikus betegségben is szenvedő betegek részére, amennyiben a saphena törzsek megszüntetése feltétlen szükséges, mint kevésbé megterhelő, hatásos módszereket, első helyen a ragasztós vagy a mechanokémiai (MOCA) eljárást ajánljuk, ez után következik a habszkleroterápia lehetősége.

Ez a három, hatásos, invazív eljárás alkalmas a visszértörzsek, megterhelő anaesztézia alkalmazása nélküli megszüntetésére (8/a-b. ábra). Az első két beavatkozás együlésben, rövid idő alatt elvégezhető. Szövődmények fellépésével alig kell számolnunk. A hab-szkleroterápia több ülést igényelhet és a szövődmények elkerülésére itt jobban oda kell figyelni. Az egyes eljárásokat, mint pl. a ragasztást és a szkleroterápiát lehet kombináltan, akár időben elválasztva is alkalmazni (2, 4). Természetesen a konzervatív eszközök továbbra is rendelkezésre állnak.

19. Ajánlás

Hagyományos sebészi műtét után, a recidíva leggyakoribb forrása a crossectomia régiójában van. Ilyenkor a crossectomia hegét ne tárjuk fel ismételten, helyette, kevésbé invazív megoldásokat, hab-szklero terápiát, endovénás beavatkozást vagy lokális phlebectomiát javasolunk.

A hagyományos sebészi varicectomia kiújulásának leggyakoribb forrása a SFJ-ban megmaradt oldalág vagy a neovascularizáció (7. ábra). Mindkét esetben nagyon vékonyfalú oldalágat vagy oldalágszerű, kanyargós erekkel átszőtt hegszövetet kell operálni. Egyrészt a vérzés, másrészt a hegesedés miatt megváltozott anatómiai viszonyok következtében hosszadalmas, melléksérülésekkel fenyegető (artéria, véna, ideg) műtétet kell végeznünk. Az endovénás eljárással mindezek a veszélyek jelentősen csökkenthetők. A lehetőségek közül elsősorban a hab-kezelést ajánljuk (2).

20. Ajánlás

Mikronizált, tisztított flavonoid frakció hatásosságát, a legenyhébbtől a legsúlyosabb krónikus vénás elégtelenségek eseteiben, jól megtervezett tanulmányok igazolták. Elsősorban a fájdalom, az oedema, a feszülés, a nehézláb és fáradság enyhítésére, a phlebitisz lezajlásának és a fekély gyógyulásának gyorsítására javasolt. Használata előnyös invazív vénás beavatkozások kapcsán is.

Hazánkban is széles körben elterjedt gyógyszer, amelyet jelentős arányban igazolt hatásossága és ritka mellékhatásai miatt, széles körben alkalmazunk. A betegek beszámolnak arról, hogy a szubjektív panaszokat enyhíti, az életminőséget javítja, vagyis a gyógyszerek nem helyettesítik a műtétet, azonban a panaszokat csökkentik (45, 46, 47).

21. Ajánlás

A varicositas okozta panaszok és tünetek enyhítésére, a konzervatív kezelés egyik pillére a kompressziós kezelés. Erre a célra a rugalmas pólya és a kompressziós harisnya alkalmas.

A varicositas okozta kellemetlenségek és fájdalmak hátterében a visszerek túltágulása, feszülése áll. Ennek oka a bennük lévő billentyűk működésének elégtelenné válása, a vénás nyomás megemelkedése. A magasabb vénás nyomás további következménye, hogy a kapillárisokban is nagyobb lesz a nyomás több a filtráció és aránytalan a reszorpció, emiatt lép fel az ödéma, majd a kötőszövet gyulladása és súlyosabb esetben az ulcus cruris. Mindezeket megelőzi a magasabb nyomást közvetítő felületes vénák összenyomása, melyet kompressziós harisnyával vagy pólyával érhetünk el. A kompressziós kezelés tehát csökkenti a nagy vénás nyomást, az ödémát és hátráltatja a szövődmények fellépését. A mélyvénákban az áramlás sebessége nagyobb lesz, megnő a szövetek parciális oxigén tenziója. Ez a kezelési forma csökkenti a panaszokat, javítja az életminőséget. A harisnya és pólya közötti választást a betegség súlyossága, stádiuma, a beteg alkalmassága és együttműködése befolyásolják (2, 48).

22. Ajánlás

Invazív kezelést követően (szkleroterápia, műtét), 1-4 hét időtartamú kompressziós kezelés javasolt.

A szkleroterápia célja az érfalak összetapasztása szinte trombus mentesen, pontosabban kevés fibrin segítségével. A kompresszió, vagy méginkább a Fegan-féle célzott kompresszió ésszerű ajánlás. A műtétet követően a bevérzések, ödéma és fájdalom csökkentésére javasolt a rugalmas harisnya vagy (rövid megnyúlású) pólya viselése (2, 4, 49, 50).

23. Ajánlás

A felületes trombózis pontos méretének, mélyvénákba terjedésének vagy egyidejű másik trombotikus folyamatnak a felderítésére duplex ultrahang vizsgálat feltétlen indokolt. Javasolt a folyamat ultrahangos követése is.

A felületes visszértrombózis gyulladásos tünetei és a beteg panaszai rendszerint nem adnak pontos képet a trombotikus folyamat kiterjedéséről. Erről a korábban banálisnak tartott kórképről kiderült, hogy jelentős számban szövődik mélyvénás trombózissal vagy pulmonalis emboliával. Ezért minden esetben javasolt a duplex ultrahang vizsgálat elvégzése a megfelelő diagnózis, vagyis a mélyvénás trombózis kizárása, a súlyossági fok, majd a kezelés eredményének megítélése céljából (51).

24. Ajánlás

A felületes trombózis konzervatív kezelési lehetőségei közül a kompressziós terápiát, az azonnali és folyamatos mobilizációt, a non-steroid gyulladáscsökkentő tablettákat, gyulladáscsökkentő vagy heparin(oid) tartalmú gélt, venotonikumokat, az ágynyugalom kerülését és a bőséges folyadék felvételt javasoljuk.

A kompressziós kötés vagy harisnya felhelyezése előnyös, mivel fokozza a mélyvénákban a vér áramlását, a felületes, még nem érintett ereket összenyomja, ezzel a folyamat továbbterjedését nehezíti, a minden lépéskor jelentkező fájdalmat a rögzítés segítségével csökkenti, a gyakran megjelenő oedemát megelőzi. A fokozott mobilizáció a vér áramlásának fokozása révén csökkenti a folyamat mélybe terjedését, hiszen a stasis a trombózis egyik fontos rizikótényezője. A bőséges folyadék felvétel, a vér hígan tartása segítségével csökkenti a trombózis hajlamot. Antibiotikumot nem szabad adni, kivéve azt a nagyon ritka esetet, amikor a folyamat purulens (51, 52, 53).

25. Ajánlás

Felületes vénás trombózisok egyes eseteiben LMWH adása javasolt.

Míg korábban a felületes trombózist (phlebitiszt) ártatlan kórképnek tartottuk, ezzel szemben az utóbbi idők felmérései jelentős arányban mélyvénás kiterjedést, egyidejű mélyvénás folyamatot és pulmonalis emboliát találtak. Ezért LMWH adását az alábbi esetekben javasoljuk: a folyamat hosszabb érszakaszra terjed, a junkciókat legalább 5 cm-re megközelíti, konzervatív kezelés ellenére a folyamat nem gyógyul, a phlebitisz ismétlődik, a beteg nehezen mobilizálható, túlsúlyos, trombózis hajlama kimutatott, gyulladásos, autoimmun vagy malignus betegségben szenved, korábban már volt mélyvénás trombózisa, perioperatív vagy perinatalis időszakban van. Megjegyzendő, hogy az antikoagulálással egyidőben a non-steroid gyulladásgátlók per os adása, a vérzésveszély miatt kerülendő. Szokványos esetben a folyamat nem bakteriális eredetű, ezért antibiotikum adása szükségtelen (51, 53, 54).

9. Ábra.
Súlyos varicositas talaján kialakult varicophlebitis.

26. Ajánlás

Varicositas eredetű felületes trombózis esetén záros határidőn belül indokolt a visszértágulat műtéti megoldása. Amennyiben a folyamat a mélyvénák közvetlen közelében is jelentkezik, akkor a műtét akut elvégzése is megfontolandó. Előnyösebb a varicositas teljes kiterjedésének megszüntetése, mint a csak beömlésre szorítkozó beavatkozás.

A felületes visszérhálózat egyes részeinek túlzott kitágulása a véráramlás jelentős meglassúbbodását okozza, amely állapot a trombózis egyik előidéző tényezője (Virchow triász) (9. ábra). A felületes trombózis kellemetlen, fájdalommal járó betegség, ezen kívül felületes és mély továbbterjedéssel, valamint pulmonalis emboliával fenyeget. A kiindulási okot képező felületes visszértágulat mielőbbi megoldása javasolt. Az a műtét, amelyik csak a beömlési szakaszok eliminálását végzi, a többi varicosus eret helyben hagyja, nem előzi meg a további felületes trombózisok ismétlődésének lehetőségét, ezért halasztottan, vagy esetleg együlésben a radikális varicectomia elvégzését javasoljuk (51,52, 53, 54, 55, 56).

10. Ábra.
a-b. Ulcus cruris műtét előtt és után, gyógyult állapotban.

27. Ajánlás

A felületes varicosus vagy akár korábban ép visszerek ismétlődő gyulladása esetén háttérbetegség keresése indokolt, elsősorban trombofilia vagy malignus folyamat irányába.

A legismertebb felületes visszértrombózishoz vezető kórképek a fokozott trombózis hajlam és a malignus betegség következtében fellépett, másodlagos trombofilia. Ezekben az esetekben előzetes véralvadékonysági vizsgálat alapján, tartós alvadásgátlás alkalmazása megfontolandó (51, 52, 53, 54, 55, 56).

28. Ajánlás

Az ulcus cruris venosum kialakulását a megemelkedett és tartósan magas vénás nyomás okozza. Gyógyításában az oki terápiának, vagyis a magas vénás nyomás megszüntetésének van elsődleges szerepe. Javasolt tehát a kevéssé rugalmas (rövid megnyúlású) kompressziós kezelés alkalmazása vagy varicositas esetén a műtét elvégzése.

Különböző elméletek magyarázzák azokat a mikrocirkulációban létrejövő változásokat, amelyek a vénás fekély kialakulásához vezetnek, azonban a kiváltó okban a magas vénás nyomásban mindenki egyetért. A korábban alkalmazott állandó fekvés helyett, a mindennapi tevékenységgel jól összeegyeztethető eljárások vannak, mint a félmerev vagy rövid megnyúlású kompressziós kezelés és a visszér-műtét (10/a-b. ábra) (50, 57, 58).

11. Ábra.
Vérzés felületes kis vénából, a vizsgálat alatt.

29. Ajánlás

Lábszárfekély vagy súlyos krónikus vénás elégtelenség esetén (C4-5-6) indokolt az elégtelen perforans vénák megszakítása.

A lábszárfekély kialakulásának hátterében megemelkedett, és járás közben sem megfelelően csökkenő vénás nyomás áll. A vénás nyomás csökkentésének bevált módszere az oda vezető, magas nyomású vénák eltávolítása. Az egyik ilyen magas nyomású ér a fekély hátterében lévő, elégtelenül működő perforans véna lehet, amelynek megszüntetése javasolt (58, 59).

30. Ajánlás

A varicositas spontán vérzése (rupturája) esetén a vérző ér aláöltése helyett, célzott kompressziós kötés, majd szkleroterápia, később varicectomia javasolt.

A krónikus vénás elégtelenség talaján fellépett spontán vérzés forrása egy felületes kis érág szokott lenni. Ennek hátterében elsősorban a magas vénás nyomás áll, ezért a vérzés rendszerint jelentős nyomással jelentkezik. A vérzés elállítására a lefektetés és a láb megemelése ritkán elegendő, inkább az ujjal vagy kötszerrel végzett célzott kompresszió és kompressziós kötés javasolt (11. ábra). Mivel a vérző ér rendszerint kis átmérőjű, annak néhány nap utáni szklerotizációja az adott ér ismételt vérzését megelőzi, de hosszabbtávú megoldást a műtét jelent. Az aláöltéssel történő vérzés kontrollt nem javasoljuk, mert annak helyén rendszerint fekély alakul ki (60, 61).

Irodalom

1. Nemes A. (szerk):A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság irányelvei. Medition kiadó, Budakeszi, 2009.
   
   
2. Wittens C, Davies AH, Baekgaard N et al: Editor's Choice - Management of Chronic Venous Disease. Clinical Practice Guidelines of the European Society for Vascular Surgery (ESVS), EJVES 2015; 49(6):678-737
   
   
3. Nicolaides A, Kakkos S, Baekgaard N, Comerota A, De Maeseneer M, Eklof B, Giannoukas A, Lugli M, Maleti O, Mansilha A, Myers KA, Nelzen O, Partsch H, Perrin M, et al. Management of chronic venous disorders of the lower limbs. Part I. Int Angiol 2018; 37:181-254
   
   
4. Nicolaides A, Kakkos S , Baekgaard N, Comerota A, De Maeseneer M, Eklof B, Giannoukas A, Lugli M, Maleti O, Mansilha A, Myers KA ,Nelzen O, Partsch H, Perrin M et al. Management of chronic venous disorders of the lower limbs. Part II. Int Angiol 2020; 39:175-240
   
   
5. Bihari I, Tornoci L, Bihari P: Alsó végtagi varicositas hazai epidemiológiai felmérése. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 41-45. old.
   
   
6. Eberhard R: A krónikus vénabetegség epidemológiája Németországban. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 46-50. old.
   
   
7. Leprán Á, Takács T, Sipka R: Az alsó végtagi visszérbetegség rizikófaktorainak, tüneteinek és súlyossági fokának vizsgálata. Érbetegségek, 2015; 22:19-23.
   
   
8. Sándor T.: CEAP osztályozási rendszer, 2020-as revízió. Érbetegségek 2020; 26:79-85
   
   
9. Coleridge-Smith Ph, Labropoulos N, Partsch H, Myers K, Nicolaides A, Cavezzi A: Vénák duplex ultrahang vizsgálata az alsó végtag krónikus vénás betegségeiben. Nemzetközi Phlebológiai Unió Konszenzus Dokumentuma. I. rész, Alapelvek. Érbetegségek 2006; 13:87-97
   
   
10. Cavezzi A, Labropoulos N, Partsch H, Ricci S et al: Az alsó végtag krónikus véna betegségeinek ultrahang vizsgálat - UIP konszenzus dokumentum. II. Anatómia. Érbetegségek 2009; 16:85-94
    
    
11. Sömjén Gy: Maradvány és kiújult varixok. Érbetegségek 2011; 18:67-73
    
    
12. Sömjén Gy: A duplex ultrahangvizsgálat szerepe a phlebológiában. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 91-93. old.
    
    
13. Gianesini S és mtsai: Global guidelines, trends and controversies in lower limb venous and lymphatic disease. Phlebology, 2019; 34(S):4-66.
    
    
14. Bihari I: Visszérbetegség és kezelése. A+B kiadó, Budapest, 2004
    
    
15. De Maesseneer M, Pichot O, Cavezzi A et al. Duplex ultrasound examination of the veins of the lower limbs after treatment of varicose veins. UIP consensus document. ESJVS 2011; 42(1):89-102
    
    
16. Perrin M, Guex JJ, Ruckley CV et al: Recurrent varices after surgery (REVAS), consensus dcument. Cardiovasc Surg 2000; 8:233-245
    
    
17. Franceschi C, Zamboni P: Principles of venous hemodynamics. New York, Nova Biomedical Books; 2009
    
    
18. Fórizs Z, Hetényi A: Angiológiai Doppler-diagnosztika. Springer, Budapest, Heidelberg, 1995
    
    
19. Rautio T, Perala J, Biancari F, Wiik H, Ohtonen P, Haukipuro K, et al. Accuracy of hand-held Doppler in planning the operation for primary varicose veins. Eur J Vasc Endovasc Surg 2002; 24:450-5.
    
    
20. DePalma RG, Hart MT, Zanin L, Massarin EH: Physical examination, Doppler ultrasound and colour flow duplex scanning: guides to therapy for primary varicose veins. Phlebology 1993; 8:7-11
    
    
21. Benigni JP, Bihari I, Rabe E, Uhl JF, Partsch H, Cornu-Thenard A, Jawien A: Venous symptoms in C0 and C1 patients: UIP consensus document. Internat Angiol, 2013; 32: 261-5
    
    
22. Perrin M, Eklöf B, Van Rij A, Labropoulos N, Vasquez M, Nicolaides A et al: Venous symptoms: the SYM Vein Consensus statement. Int Angiol 2016; 35(4):374-398
    
    
23. Monos E: A vénás rendszer élettana. 4. kiadás. Semmelweis kiadó, Budapest, 2010
    
    
24. Fowkes F, Lee A, Evans C, Allan P, Bradbury A, Ruckley C: Lifestyle risk factors for lower limb venous reflux in the general population: Edinburgh Vein Study. Int J Epidemiol 2001; 30:846-852
    
    
25. Goldman MP, Bergan JJ, Guex JJ: Clinical methods for sclerotherapy of telangiectasia. In: Goldman MP (szerk): Sclerotherapy. Treatment of varicose and telangiectatic leg veins. Mosby, Elsevier, Philadelphia. 2007. pp. 317-338.
    
    
26. Rabe E, Breu FX, Cavezzi A, Coleridge Smith P, Frullini A, et al: European guidelines for sclerotherapy in chronic venous disorders. Phlebology 2014; 29:338-354
    
    
27. Bihari I: Az alsó végtagi varicositas injekciós sclerotherapiája: 25 év és 115 000 injekció tapasztalata. Orv Hetil 2007; 148:51-58
    
    
28. Goldman MP, Bergan JJ, Guex JJ: Complications and adverse sequelae of sclerotherapy. in: Goldman MP (szerk): Sclerotherapy. Treatment of varicose and telangiectatic leg veins. Mosby, Elsevier, Philadelphia. 2007. pp. 189-244.
    
    
29. Bihari I, Magyar É: Microshunt Histology in Telangiectasias. Internat J Angiology 1999; 8:98-101
    
    
30. Myers KA, Jolley D, Clough A, et al. Outcome of ultrasound-guided sclerotherapy for varicose veins: medium-term results assessed by ultrasound surveillance. Eur J Vasc Endovasc Surg 2007; 33:116-22
    
    
31. Cavezzi A, Sigismondi GS. Buresta DP: Habszkleroterápia tapasztalatai. in: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 142-145. old.
    
    
32. Bihari I:A scleroterápia története. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 31-33 old.
    
    
33. Lawaetz, M., Serup J., Lawaetz, B., et al: Comparison of endovenous ablation techniques, foam sclerotherapy and surgical stripping for great saphenous varicose veins. Extended 5-year follow-up of a RCT. Int Angiol 2017; 36(3):281-288
    
    
34. Bihari I: Megújulás az alsóvégtagi varicositas műtéti kezelésében. Orv Hetil 2018; 159:2195-2201
    
    
35. Bihari I, Zernovicky F, Dragic P et al: Flush closure of the sapheno-femoral junction with laser. Journal of Theoretical and Applied Vascular Research (page 67) - JTAVR 2018;3(2) EPub Ahead of Print: Dec 02, 2019. DOI: 10.24019/jtavr.69
    
    
36. Gloviczki P, Comerota AJ, Dalsing MC, Eklof BG, Gillespie DL, Gloviczki ML, et al.; Society for Vascular Surgery; American Venous Forum. The care of patients with varicose veins and associated chronic venous diseases: clinical practice guidelines of the Society for Vascular Surgery and the American Venous Forum. J Vasc Surg. 2011; 53(Suppl):2S-48S
    
    
37. De Maeseneer M: Neovascularisation. An adverse response to proper groin dissection. In: The Veinbook. szerk: Bergan JJ, Elsevier, Amsterdam, Boston, 2007. 239-246. old.
    
    
38. Créton D: Neovascularizáció. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 337-342. old.
    
    
39. Acsády Gy, Nemes A: Az érsebészet tankönyve. Medicina, Budapest, 2001.
    
    
40. Hetényi A, Kaszás F, Nemecz P: Korai recidiva Trendelenburg-Madelung műtét és radikális varicectomia után (A sebész felelőssége). Orv Hetil, 1976; 49:2963-2966
    
    
41. Gloviczki P: Véna sebészet: a mostoha-gyermekből partner lett. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 23-30. old.
    
    
42. Bihari I: A véna saphena magna megőrzése. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 165-170. old.
    
    
43. Howard A, Howard DPJ, Davies A: Surgical treatment of the incomptent saphenous vein. In: Handbook of venous disorders. 3. kiadás. szerk: Gloviczki P, Edward Arnold, London 2009. pp. 400-408.
    
    
44. Várady Z: Az esztétikus varicectomia technikája. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 157-159. old.
    
    
45. Maggioli A, Carpentier P: Efficacy of MPFF 1000 mg oral suspension on CVD C0s-C1-related symptoms and quality of life. Int Angiol 2019; 38:83-89
    
    
46. Manshila A, Sousa J: Benefits of venoactive drug therapy in surgical or endovenous treatment for varicose veins: a systematic review. Int Angiol 2019; 38:291-298
    
    
47. Mátyás L: Mikronizált flavonoiddal (Detralex) kezelt, vénás elégtelenségben szenvedő betegek nemzetközi vizsgálatának első magyarországi eredményei. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 127-130. old.
    
    
48. Szolnoky Gy, Kemény L: Kompressziós kezelés. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 131-134. old.
    
    
49. Shami SK, Cheatle TR: Fegan's compresszon sclerotherapy for varicose veins. Springer, Heidelberg, London, 2003
    
    
50. Lurie F, Brajesh K L, Antignani P L, et al: Compression therapy after invasive treatment of superficial veins of the lower extremities: Clinical practice guidelines. J Vasc Surg: Venous and Lym Dis 2019; 7:17-28
    
    
51. Kalodiki E, Stvrtinova V, Allegra C et al: Superficial vein thrombosis: a consensus document. Int Angiol 2012; 31:203-216
    
    
52. Bihari I: A felületes trombophlebitis kezelési lehetőségei. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 223-228. old.
    
    
53. Sándor T: Felületés vénás thrombosis - ahogy ma látjuk. Orv Hetil 2017; 158:129-138
    
    
54. Nagy I: Az ascendáló varicophlebitis műtéti kezelése. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 229-235. old.
    
    
55. Nicolaides A, Fareed J, Kakkar AK et el: Prevention and treatment of venous thromboembolism. Int Angiol 2013; 32:111-259
    
    
56. Nagy I, Skribek L, Dienes AB, Rédei Cs, Tarr M: Letális kimenetelű kétoldali tüdőembólia és ascendáló varicophlebitis együttes előfordulása, Orv Hetil 2015; 156(16),644-649
    
    
57. Neumann HAM, Jünger M, Munte K, Rabe E et al: S3-Guideline on Venous Leg Ulcer Developed by the Guideline Subcommittee 'Diagnostics and Treatment of Venous Leg Ulcers' of the European Dermatology Forum JEADV, DOI: 10.1111/jdv.13848, 2016
    
    
58. Rozsos I, Ferenczy J, Szabó Sz. és mtsai: Az Endovénás lézerterápia (varicectomia) az ulcus cruris ellátásában. Sebkezelás-Sebgyógyulás 2008; 11:4-8
    
    
59. Rhodes JM, Kalra M, Gloviczki P: The management of incompetent perforating veins with open and endoscopic surgery. In: Handbook of venous disorders. Szerk: Gloviczki P, Harmadik kiadás, Edward Arnold, 2009. 536-544. old.
    
    
60. Bihari I: Az alsó végtagi varicositas spontan vérzése. In: Phlebológia újabb fejezetei. szerk: Bihari I, A+B kiadó, Budapest, 2019. 333-336. old.
    
    
61. Ramelet AA, Perrin M, Kern P, Bounameaux H: Phlebology, 5. kiadás, Elsevier, Cedex, 2008
    
    

Az ábrák Dr. Bihari Imre
képgyűjteményéből származnak.

Dr. Bihari Imre és mtsai.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Érbetegségek: 2020/4. 97-107. oldal