Szerzők: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE

A magyar érsebészet történetéről írt munkáinkban már többször foglalkoztunk az érprotézissel, amely forradalmasította az érpótlást. A protézis a görög prosz = elé, mellé, hozzá és a thémi = tesz szavakból összetett, proszthesziszből ered. Latinosan: prothesis, angolosan: prosthesis (1).
Az érpótlás fejődése során kiderült, hogy legjobb graft a saját artéria. De tudjuk, hogy ez gyakorlatilag, vagy az esetek döntő többségében nem nyerhető, mivel eredeti helyén is nélkülözhetetlen. Amíg a koszorús erek, s az alsó végtag lágyékhajlat alatti perifériás artériáinak pótlása saját felületes vénákkal kitűnően megoldható, sőt ez jelenti a választandó eljárást, a nagy artériákra ez nem vonatkozik. Szükségmegoldásként ugyan klinikai alkalmazásra kerültek különbözően kezelt, konzervált homológ nagy artériák, sőt aorta graftok is, amelyek sokszor hosszú évekig, sőt esetenként évtizedekig működőképesek maradtak, de ma már ténykérdés, ezek nem jelentenek definitív megoldást.

Érbetegségek: 2021/3. 75-82. oldal

Szerzők: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE

Külföldön élő, magyar származású, érbetegségekkel foglalkozó kutatók és klinikusok

Korábban, számos közleményünkben említést tettünk azokról az elődeinkről és kollégáinkról, akiket sorsuk külföldre vitt, és ott lettek nevesek. Sokan itthon szerezték meg tudásukat, s azután távoztak hazánkból. Akárhogyan is volt, a magyar történelem minden területén jelentős szerepük volt külföldre került hazánkfiainak. Ők, munkájukkal, alkotásaikkal egyrészt gazdagították az emberiség egyetemes kultúráját, másrészt nem megtagadva magyar származásukat, magyar mivoltukat, elismerést és dicsőséget hoztak nemcsak a befogadó országnak, hanem nekünk is. Ezen kívül, legtöbbjük igyekezett segíteni az itthon maradtakat, mind szellemi, mind pedig anyagi vonatkozásban, és ebben a tekintetben az angiológia és az érsebészet sem kivétel.
Jelen munkánkban róluk emlékezünk meg. Nagy számuk miatt képtelenség lenne valamennyiüket felsorolni. E helyen csak példaszerűen kiragadva, talán a leg - nevesebbeket igyekszünk bemutatni, leginkább a születési időrendhez tartva magunkat.

Érbetegségek: 2021/2. 41-56. oldal

Szerzők: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE, MARTOS VERONIKA, DR. JÁMBOR GYULA, DR. MARKOVICS GABRIELLA

Az érsebészeti műveletek története összefoglalásának V. része. Téma: Az elektrocoaptive éregyesítés, kombinált eljárások.

Érbetegségek: 2021/1. 13-17. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, MARTOS VERONIKA, JÁMBOR GYULA, MARKOVICS GABRIELLA

Ebben a részben a ragasztásos éregyesítéssel és a lézeres érösszeolvasztással foglalkozunk. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az ábrák és az irodalom számozása az egész, ötrészes munkában folyamatos.)

Érbetegségek: 2020/4. 115-122. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, MARTOS VERONIKA, JÁMBOR GYULA, MARKOVICS GABRIELLA

Ebben a részben a kapcsos éregyesítésről és a gépi érvarratról lesz szó. (Mivel ez részekre bontott egységes közlemény, az ábrák és az irodalom számozása folyamatos.)

Érbetegségek: 2020/3. 87-93. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, MARTOS VERONIKA, JÁMBOR GYULA, MARKOVICS GABRIELLA

Az invaginatios és a gyűrűs éregyesítés

Összeállításunk e részében az invaginatios és gyűrűs éregyesítést ismertetjük. Mivel jelen cikkünk az előző rész folytatása, az ábrák és az irodalom számozása folyamatos.

Érbetegségek: 2020/2. 55-60. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, MARTOS VERONIKA, JÁMBOR GYULA, MARKOVICS GABRIELLA

Érmetszés, érlekötés, ideiglenesen és véglegesen felhelyezett érfogók az oldalsó érsérülések ellátására, érvarrat, microvascularis érvarrat

Munkacsoportunk 2003 óta, 27 publikációban, különböző szempontokból foglalkozott a magyar érsebészet történetével (1-27). Jelen, több részesre tervezett munkánkban olyan területen gyűjtöttünk össze közléseket, amelyeket az olvasók általában, többé-kevésbé már ismernek, mégis érdekesek és fontosak lehetnek a történeti hűség és az esetleges későbbi kutatások szempontjából. Ezek mellett reméljük még azt is, hogy sikerül eddig nem ismert, új adatokat is bemutatnunk.

Érbetegségek: 2020/1. 25-32. oldal

Szerzők: BARTOS G., BIHARI I., NEMES A., JÁMBOR GY., MARTOS V., MARKOVICS G

A magyarországi érsebészeti prioritások

Munkánk első részében a hazai érsebészeti prioritások közül leírtuk azokat, amelyeket a múltba nyúló, bizonytalan időpontú kezdetektől a modern érsebészeti éráig összegyűjtöttünk. Bemutatjuk az artériák és a nyirokerek egyesítése, a sympathectomiák és az embolectomiák területén úttörő magyar kollégákat. Most ezt a felsorolást folytatjuk a modern kísérletes érsebészet, majd a klinikai érsebészet egyes műtéti típusait elsőként végzőkkel. Akad néhány beavatkozás, amelyeknél nem tudtuk egyértelműen eldönteni a prioritást, ilyenkor mindkét számba vehető szerzőt feltüntettük.

Érbetegségek: 2019/4. 101-111. oldal

Szerzők: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE, DR. JÁMBOR GYULA, DR. NEMES ATTILA, DR. MARKOVICS GABRIELLA

A Soltész Emlékérem megalapításának és adományozásának gondolata már nem sokkal Soltész Lajos halála után felmerült, a Magyar Angiológiai Társaság akkori vezetőségében. Az erről szóló határozatot a MAT 1982. március 19-én tartott ülésén hozták meg.

Érbetegségek: 2019/3. - 42-47. oldal

Szerzők: BARTOS G., BIHARI I., NEMES A., JÁMBOR GY., MARTOS V., MARKOVICS G.

A magyarországi érsebészeti prioritások

Legutóbb, a magyarországi érsebészettörténet azon vonatkozását vizsgáltuk, hogy a hazai kísérletes érsebészeti kutatók és klinikus érsebészek miként igyekeztek és tudtak nemzetközi összehasonlításban helytállni (1, 2). Jelen munkánkban azt kívánjuk bemutatni, hogy Magyarországon kik és mikor végeztek először egy-egy adott kísérleti érpótlást, vagy klinikai érműtétet (e gyűjtésünkben a phlebológiai műtétek nem szerepelnek).

Érbetegségek: 2019/1. 21-30. oldal