Ami a könyvből kimaradt
Ez a közlemény a Bartos által készített könyv összeállításakor még nem állt rendelkezésre. Ezzel a cikkel példát szeretnénk mutatni mindazoknak, akik úgy érzik, hogy osztályuk aktivitásáról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő anyag került bele a hazai érgyógyászat történetét ismertető könyvbe, a hiány pótolható.
Érbetegségek: 2024/4. 153-154. oldal
Nemrég elhunyt, kiemelkekedő szerzőnk, Bartos Gábor emléke előtt tisztelgünk jelen cikke megjelentetésével.
A humánum, a koncepció, a szervezés, a logisztika, az internacionális és interdiszciplináris együtműködés, valamint a 3D modellezés találkozása az endovascularis-neurochirurgiai intervencióval, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásánál. I. rész (2017 - 2019)
Érbetegségek: 2024/4. 146-152. oldal
Az afganisztáni háború 2001-2021
Afganisztán (1. ábra) a Világ egyik legfurcsább országa, amely sajátos fekvésénél fogva, már a XIX. századtól kezdődően magára vonta a mindenkori nagyhatalmak érdeklődését, de amelyet a mai napig, még senkinek sem sikerült tartósan leigáznia.
Érbetegségek: 2024/1. 21-26. oldal
A franciák az 1840-es években kezdték dél-kelet ázsiai, köztük vietnami hódításukat. 1887-ben létrehozták a Indokínai Úniót, amely a mai Vietnam (1. ábra), Laosz és Kambodzsa területének felelt meg. A leigázott országok számos, sikertelen szabadságharcot vívtak a gyarmatosítókkal. 1925-ben bukkant fel a kommunista mozgalom, élén Ho Shi Minh-el (2. ábra). A főként az ország északi feléből kiinduló és ott legerősebb északi erőknek döntő szerepe lett Vietnam életében.
Érbetegségek: 2023/3. 71-77. oldal
1945. május 9-ét tekintjük a II. Világháború befejező napjának. Azóta béke van. De ez csak abból a szempontból igaz, hogy nincs újabb világháború. Valójában, a közben eltelt 77 év egyetlen napja sem múlt el úgy, hogy a Földön valahol ne lett volna háború. Munkánk további részében e lokális háborúk közül vizsgálunk meg néhányat az ér - sérülések háborús ellátása szempontjából.
Érbetegségek: 2023/2. 43-49. oldal
Az érsebészet speciális fejezete a hadi érsebészet. Ezt a tevékenységet már a történelem előtti időktől kezdve művelték (1. ábra), hiszen a sérülések mindig is vérzéssel jártak, a vérzést pedig el kellett állítani. A háborús sérült - ellátás az idők során elősegítette a sebészek tapasztalat szerzését később az érsebészet ugrásszerű fejlődését.
Érbetegségek: 2023/1. 9-25. oldal
Egyik korábbi munkánkban megemlékeztünk a külföldön dolgozó magyar származású kutatókról és érsebészekről (1). Közülük az időben visszamenve az egyik legrégebbi Nobl Gábor (1864-1938) neves dermatológus és flebológus volt, aki szinte egész munkásságát Bécsben fejtette ki. Életkorban, élethelyzetben szinte ikertestvére lehetett volna Ullmann Imre (1861-1937), aki bár Magyarországon született, de orvostanhallgató korától kezdve, pályája befejezéséig, ő is Bécsben dolgozott. Élete során híres emberré vált úgy, mint Noble Gábor, de halála után emléke jó ideig a feledés homályába merült. Mára azonban világhírűvé vált. Ő volt ugyanis az első kutató, aki sikeres vese transzplantációs kísérletet végzett. A témával foglalkozó bármilyen nyelvű hivatkozásban megtaláljuk nevét és híres kísérletét.
Érbetegségek: 2022/4. 171-179. oldal
A cukorbeteg lábsebek és a vénás fekélyek gyakran hosszú hónapokon keresztül gyógyulnak és ez jelentős terhet ró a betegre és az ellátó rendszerre egyaránt. Az alapbetegség szigorú gyógyítása mellett a sebek gyógyulásának feltételeit is maximálisan biztositani kell (vagy kellene).
Érbetegségek: 2022/4. 167-168. oldal
Azok tiszteletére, kik még ott voltak a kezdeteknél, és a 2022. január 1-től megszűnt Pécsi Műtéttani Intézet emlékére.
Érbetegségek: 2022/3. 139-144. oldal
Munkánk fő címe azt ígérte, hogy az érprotézisről tágabb értelemben (is) lesz szó. A protézis fogalma, mint már említettük, annyit jelent, mint hozzátesz, más értelemben pótol. Így van ez a fogászatban, lásd műfogsor, s az ortopédiában is mint a művégtag. Az érsebészetben az érprotetika addig nem ismert, műér megalkotását jelentette, amely nélkül a nagyerek, az aorta és a vena cavák sebészete nem érhette volna el mai színvonalát.
Az előző két részben a klasszikus érprotézis történetéről írtunk. A mai műanyag érpótló csövek, bár biztosan nem jelentik a fejlődés csúcspontját, de két-három évtizedig megbízhatóan ellátják feladatukat, s ez az általában idősebb korú betegeknek elég.
Érbetegségek: 2022/1. 43-50. oldal
