Élni annyi, mint bizonyos lehetőségek között habozni,
élni annyi, mint végzetesen erősnek érezni
magunkat a szabadság gyakorlására,
élni annyi, mint megválasztani, hogy mivé legyünk a világban...

Eszterházy Péter
(író, 1950-2016)

Bevezetés

Külföldre szakadt hazánkfiai c. cikkünk (1), valamint korábbi közléseink (2-9) összevetésével azt vesszük észre, hogy több külföldre kivándorolt magyar kolléga, olyan szakmai világsikert és nemzetközi megbecsülést ért el, amelyet itthonról szinte lehetetlen elérni vagy akár csak megközelíteni is. Bartos Gábor nevével fémjelzett történeti munkáink azonban éppen azt mutatták, mennyire magas szintű, innovatív betegellátó és tudományos tevékenységet folytattak elődeink itt, Magyarországon (2-9). Vagyis az itthon maradottak hasonló erőfeszítése és innovativ munkája kisebb eredményt hozott és kevesebb visszhangot váltott ki, mint a kivándoroltaké. Ez persze nem mindenkire vonatkozik.

Érbetegségek: 2025/2. 53-58. oldal

Az endovénás varix műtét jelentős fejlődést hozott a hagyományos varicectomiához képest. Ugyanúgy előrelépést jelent, mint a laparoscopos hasi műtétek vagy a katéter technikával végzett verőér beavatkozások, vagy más, hagyományos sebészi feltárás nélküli műtétek. Mit jelent ez a visszerek vonatkozásában? Jelentősen gyorsabb a beavatkozás, kisebb a műtéti megterhelés, vagyis csökkent a beavatkozás traumája, nincsenek bőr hegek, nincs jelentős vérveszteség, kisebb a műtét utáni fájdalom, gyors a munkába visszaállás és kevesebb a szövődmény. Ma már azt lehet mondani, hogy jobbak a hosszú távú eredmények is. Ugyanakkor nem előzi meg a visszértágulatok kialakulását és a kiújulás lehetőségét. Minden módszertani levél ezt az eljárást ajánlja. Hogy milyen módon érjük el ezt a jobb eredményt és milyen részletkérdések merülnek fel, az az alábbiakban olvasható.

Érbetegségek: 2025/1. 17-22. oldal

Nemrég elhunyt, kiemelkekedő szerzőnk, Bartos Gábor emléke előtt tisztelgünk jelen cikke megjelentetésével.

A humánum, a koncepció, a szervezés, a logisztika, az internacionális és interdiszciplináris együtműködés, valamint a 3D modellezés találkozása az endovascularis-neurochirurgiai intervencióval, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásánál. II. rész (2017 - 2019)

Érbetegségek: 2025/1. 23-30. oldal

Ami a könyvből kimaradt

Ez a közlemény a Bartos által készített könyv összeállításakor még nem állt rendelkezésre. Ezzel a cikkel példát szeretnénk mutatni mindazoknak, akik úgy érzik, hogy osztályuk aktivitásáról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő anyag került bele a hazai érgyógyászat történetét ismertető könyvbe, a hiány pótolható.

Érbetegségek: 2024/4. 153-154. oldal

Nemrég elhunyt, kiemelkekedő szerzőnk, Bartos Gábor emléke előtt tisztelgünk jelen cikke megjelentetésével.

A humánum, a koncepció, a szervezés, a logisztika, az internacionális és interdiszciplináris együtműködés, valamint a 3D modellezés találkozása az endovascularis-neurochirurgiai intervencióval, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásánál. I. rész (2017 - 2019)

Érbetegségek: 2024/4. 146-152. oldal

Az afganisztáni háború 2001-2021

Afganisztán (1. ábra) a Világ egyik legfurcsább országa, amely sajátos fekvésénél fogva, már a XIX. századtól kezdődően magára vonta a mindenkori nagyhatalmak érdeklődését, de amelyet a mai napig, még senkinek sem sikerült tartósan leigáznia.

Érbetegségek: 2024/1. 21-26. oldal

A franciák az 1840-es években kezdték dél-kelet ázsiai, köztük vietnami hódításukat. 1887-ben létrehozták a Indokínai Úniót, amely a mai Vietnam (1. ábra), Laosz és Kambodzsa területének felelt meg. A leigázott országok számos, sikertelen szabadságharcot vívtak a gyarmatosítókkal. 1925-ben bukkant fel a kommunista mozgalom, élén Ho Shi Minh-el (2. ábra). A főként az ország északi feléből kiinduló és ott legerősebb északi erőknek döntő szerepe lett Vietnam életében.

Érbetegségek: 2023/3. 71-77. oldal

1945. május 9-ét tekintjük a II. Világháború befejező napjának. Azóta béke van. De ez csak abból a szempontból igaz, hogy nincs újabb világháború. Valójában, a közben eltelt 77 év egyetlen napja sem múlt el úgy, hogy a Földön valahol ne lett volna háború. Munkánk további részében e lokális háborúk közül vizsgálunk meg néhányat az ér - sérülések háborús ellátása szempontjából.

Érbetegségek: 2023/2. 43-49. oldal

 Az érsebészet speciális fejezete a hadi érsebészet. Ezt a tevékenységet már a történelem előtti időktől kezdve művelték (1. ábra), hiszen a sérülések mindig is vérzéssel jártak, a vérzést pedig el kellett állítani. A háborús sérült - ellátás az idők során elősegítette a sebészek tapasztalat szerzését később az érsebészet ugrásszerű fejlődését.

Érbetegségek: 2023/1. 9-25. oldal

Egyik korábbi munkánkban megemlékeztünk a külföldön dolgozó magyar származású kutatókról és érsebészekről (1). Közülük az időben visszamenve az egyik legrégebbi Nobl Gábor (1864-1938) neves dermatológus és flebológus volt, aki szinte egész munkásságát Bécsben fejtette ki. Életkorban, élethelyzetben szinte ikertestvére lehetett volna Ullmann Imre (1861-1937), aki bár Magyarországon született, de orvostanhallgató korától kezdve, pályája befejezéséig, ő is Bécsben dolgozott. Élete során híres emberré vált úgy, mint Noble Gábor, de halála után emléke jó ideig a feledés homályába merült. Mára azonban világhírűvé vált. Ő volt ugyanis az első kutató, aki sikeres vese transzplantációs kísérletet végzett. A témával foglalkozó bármilyen nyelvű hivatkozásban megtaláljuk nevét és híres kísérletét.

Érbetegségek: 2022/4. 171-179. oldal