Ami a könyvből kimaradt

Ez a közlemény a Bartos által készített könyv összeállításakor még nem állt rendelkezésre. Ezzel a cikkel példát szeretnénk mutatni mindazoknak, akik úgy érzik, hogy osztályuk aktivitásáról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő anyag került bele a hazai érgyógyászat történetét ismertető könyvbe, a hiány pótolható.

Érbetegségek: 2024/4. 153-154. oldal

1870-ben, Salgótarjánban, az akkor még kicsi faluban, egyetlen szerződtetett orvossal, 36 ággyal, a bányászok adományaiból megvalósult a bányászkórház.
1885-ben, ugyancsak önsegélyező módon a salgótarjáni acélgyári dolgozók is életre hívták az ún. Acélgyári Kórházat.
1920-ban a Bányakórház ágyszáma 50-re bővült, majd 1932-ben már 70 ágyas lett (1. ábra).
1950-ben államosítás és a két kórház összevonása történt, mindkét kórházat a Salgótarjáni Városi Tanács veszi át. Az ágyszám ekkor már 270.
1952-ben megyei rangot nyer az intézmény, 314-re bővült ágyszámmal (2. ábra).

1. ábra.
Bányakórház az 1900-es évek első felében.

2. ábra.
Az 1940-50-es évek Megyei Kórházának épülete.

1967-ben új kórházépületet adnak át, az új név: Nógrád Megyei Tanács Kórháza.
1969-ben az ágyszám már 634 lett.
1970-ben az intézmény a Nógrád Megyei Tanács Madzsar József Kórháza nevet kapja.
1973-ban új szárny átadására kerül sor, az ágyszám 724, a dolgozói létszám 792 lett.
1976-ban megnyílik a rendelő-intézet.
1986-2000 között, négy ütemben folyamatos kórházrekonstrukció, fejlesztés zajlik. Ennek során a főépület teljes felújítása, orvosi gép-, műszerpark megújítása, mellékszárnyak felújítása, SBO, izotóp labor létrehozása, műtők felújítása történik.
Az intézet új és jelenlegi neve: Salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház (3. ábra).

3. ábra.
2000-es évek: Szent Lázár Megyei Kórház.

2013-ban, TIOP pályázat keretében ismételt orvosi gép-, műszerfejlesztés, MRI diagnosztika beállítása.
2019-ben, beindul a "Kórház komplex fejlesztése" melynek során sok egyéb fejlesztés, további korszerűsítés mellett kialakítják a közelmúltban átadásra került, igen korszerű, komplex ellátást nyújtó regionális Onkológiai Központot is.

4. ábra.
Csiky Miklós végezte az első salgótarjáni érműtéteket.

Bartos Gábor könyvében szerepel a kórház, hiszen itt már 1981-ben Csiky Miklós (4. ábra) rekonstruktív érműtétet végzett, de a rendszeres érsebészeti beavatkozásokat Gyurkó György kezdte el. Ő 1986-ban egy érsebészeti részleget alakított ki, amelynek műtéti palettája széles érsebészeti területet ölelt fel. Őt követte az érsebészeti aktivitásban Noskó Károly, aki általános sebészeti tevékenysége mellett jelentős számú érsebészeti műtétet is végzett.

5. ábra.
Gellért Gábor hozta létre az önálló Érsebészeti Osztályt (2003).

Ami a könyvből kimaradt az a jelenleg is működő, önálló, független Érsebészeti Osztály megalakítása, amelyre 2003-ban került sor. Gellért Gábort (5. ábra) hívják meg az osztály kialakítására és vezetésére. Ő akkor már jelentős tapasztattal bíró érsebész szakorvos, hiszen a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban korábban beindította a nagy műtéti számú érsebészeti részleget és 1989-től 2003-ig azt vezette is. A 2003- 2020 között az irányítása alatt álló salgótarjáni Érsebészeti osztályon létre hozta a megfelelő szakmai teamet (6. ábra).

6. ábra.
Az Érsebészeti osztály dolgozói (2010-es évek).

Az osztály az alsó végtagi verőér műtéteken kívül infra-renalis aorta, aortofemoralis és carotis interna helyreállító műtéteket is végzett jelentős számban. A kórházi társszakmák ehhez megfelelő hátteret biztosítottak.
Ritka esetek megoldásában is sikeresek voltak, mint pl. aorta aneurysmával együlésben megoldott gyomor tumor, vagy extracranialis carotis interna aneurysma resectioja (7. ábra).

7. ábra.
Carotis interna aneurysma műtéte az érsebészeti osztályon.

Bevezetésre kerültek és folyamatosan növekvő számban az osztály tevékenységi körébe emelkedtek a korszerű endovascularis és „hybrid”érműtéti beavatkozások is, amelyekben Nemes Balázs volt hatékony segítő társuk. A jelentős számú érbeteg ambuláns szakrendelését is elvégezték. Gellért Gábor miniszteri dicséretben részesült, ami saját érdemein túl az osztály elismerését is jelenti. Az osztály, szakmai tevékenységével a II. progresszivitási fokozatot érdemelte ki.
Ez a hiánypótló összefoglalás egyben bátorítás kíván lenni mindazoknak, akik úgy érzik, hogy az ő tevékenységük kimaradt, vagy nem érdemeinek megfelelően szerepel a hazai érgyógyászat történetét ismertető könyvben. Várjuk a kéziratokat!

DR. GELLÉRT GÁBOR, DR. BIHARI IMRE

Érbetegségek: 2024/4. 153-154. oldal