Szerzők: DR. LACZIK RENÁTA, DR GÁL KRISTÓF, DR. SOLTÉSZ PÁL

A szerzők, összefoglaló közleményükben a COVID-19 fertőzés és a cardiovascularis rendszer kapcsolatát tekintik át. A COVID-19 endothel károsító hatását, valamint a létrehozott thrombophil állapot patho - mechanizmusát ismertetik. Egy Észak-olasz klinikai központ tapasztalatai alapján elemzik az akut végtag ischaemia (ALI), valamint az akut coronaria syndroma (ACS) és a COVID-19 fertőzés asszociációjának ellátási nehézségeit. Végül kitérnek az ACE-inhibitorok és az angiotenzin receptor blokkolók alkalmazásával kapcsolatos problémákra, COVID-19-cel szövődött hypertoniás esetekben.

Érbetegségek: 2021/1. - 5-8. oldal

KULCSSZAVAK

COVID-19, cardiovascularis rendszer, endothel, coronaria

Szerzők: DR. DARÓCZY JUDIT

A szakszerű sebellátáshoz szükséges, hogy a sebkezelő az ellátásban megfelelő klinikai jártassággal és tudással rendelkezzen. A hatékony sebkezelés megköveteli, hogy a kezelő ismerje a sebgyógyulás patofiziológiai folyamatát, a sebkezelő anyagokat és a legújabb sebkezelő eszközöket. A Triangle (háromszög) modell azt jelenti, hogy a kezelésnél a sebalapot, a sebszéleket és a sebkörnyéki hám állapotát is figyelembe kell venni. A TIME egy acronym, amely a kezelés feladataként az elhalt szövetek (T) eltávolítását, az infekció és a gyulladás (I) terápiáját, az exsudáció ellátását, a szöveti nedvesség (M) biztosítását, valamint a sebszéleken (E) a hámosodás (epithelizáció) elősegítését jelöli meg. Ezt a stratégiát kell a Triangle modellben követni. Ez az eljárási algoritmus a legmegfelelőbb a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek sikeres hasznosításához.

Érbetegségek: 2020/2. - 39-45. oldal

KULCSSZAVAK

krónikus sebek kezelése, TIME elmélet, háromszög irányelv

Szerzők: DR. SZEBERIN ZOLTÁN, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke

Negyedszázados évfordulót ünneplünk. 1994 szeptemberében jelent meg először az Érbetegségek, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság tudományos folyóirata.
A társaság számos tevékenysége között kiemelkedő szerepe jut a lapnak, mint az érbetegségekkel foglalkozó orvosok egyik legfontosabb magyar nyelvű fórumának. A 25 év alatt 114 lapszám jelent meg, több mint 500 tudományos közleménnyel, ez mintegy 3300 oldal terjedelmet jelent.

Érbetegségek: 2019/4. - 91. oldal

Szerzők: DR. DIMÁK SÁNDOR, DR. SZOLICS ALEX, DR. PIKÓ BÉLA, DR. SZABÓ ZSOLT

A tartós vénabiztosítás centrális vénás port-ok alkalmazásával az utóbbi évtizedekben, az onko ló - giában is elfogadott módszer, melyre az oki és tüneti kezelés fejlődésével egyre nagyobb szakmai igény mutatkozik. A szerzők az irodalomból ismert javallatok és ellenjavallatok, a korai és késői szövődmények bemutatása után saját tapasztalataikról számolnak be. Összesen 70 centrális vénás port-ot inplantáltak intervencós radiológiai módszerrel, csaknem kizárólag a vena subclaviába, Seldinger technikával. Leggyakoribb szövődményeik a lokális fertőzés, a beteg fogyása miatti port-okozta bőr-nekrózis voltak; trombózis az eszköz megfelelő gondozása mellett ritkán fordult elő. Hangsúlyozzák, hogy a szakmai igény jelentősen meg - haladja a finanszírozott eszközök mennyiségét, s célszerűnek tartják, hogy minden onkológiai központban teremtsék meg a szakmák közötti együttműködéssel a tartós vénabiztosítás lehetőségét a kezelés biztonsága és a betegek jobb életminősége érdekében.

Érbetegségek: 2015/1. - 3-9. oldal

KULCSSZAVAK

tartós véna port, eredmények,szövődmények

Szerzők: DR. DARÓCZY JUDIT és mtsai.

Az I. rész folytatása

Írták:

DR. DARÓCZY JUDIT, Medoc Egészségközpont és Kelen Kórház, Budapest,
DR. KOVÁCS L. ANDRÁS, PTE KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs,
DR. TÓTH CSABA, Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Debrecen,
DR. SZOLNOKY GYŐZŐ, SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged,
CSERNUS MARIANN, egyetemi okleveles ápoló, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Budapest
DR. HUNYADI JÁNOS, Magyar Sebkezelő Társaság elnök, Budapest,
DR. SUGÁR ISTVÁN, Magyar Sebkezelő Társaság társelnök, Budapest,
DR. BIHARI IMRE, MAÉT Phlebol. Szekció elnök, Budapest,
DR. MECSEKY LÁSZLÓ, Diabétesz Láb Szövetség elnök, Budapest,
DR. SZOKOLY MIKLÓS, Péterfy Sándor Kórház, Budapest

Érbetegségek: 2014/4. - 123-135. oldal

Szerzők: DR. DARÓCZY JUDIT és mtsai.

A múltban lezajlott proximális mélyvéna trombózis idézi elő a chronikus vénás insufficienciát számos esetben. A postthrombotikus syndroma tüneteinek fokozatos súlyosbodása vezet a krónikus lábszárfekély kialakulásához, ami súlyos következményekkel jár mind az életminőség, mind a népegészségügy gazdasági vonatkozásában. Gyakran tünetmentesen ismétlődő trombózis áll a kórfolyamat hátterében, amit a tartós alvadásgátló kezeléssel megelőzhetünk, és ezáltal megakadályozhatjuk a postthrombotikus syndroma tüneteinek a súlyosbodását. Tartós (akár az egész életen át tartó) alvadásgátlás javasolt azokban az esetekben a chronikus vénás insufficienciás betegeknél, akiknél egy előzőleg lezajlott trombózis bizonyítható objektív módszerekkel, ha már láthatók a postthrombotikus syndroma korai tünetei és a D-dimer szint emelkedett értéket mutat az antikoaguláció szüneteltetése után. Ha szem előtt tartjuk ezeket a javallatokat, elkerülhetjük, hogy valaki fölöslegesen részesüljön a tartós antikoagulációban. A kumarinokat alkalmazzuk első-vonalbeli szerként a postthrombotikus syndroma súlyos tüneteinek a megelőzésére, de az alvadásgátlás jó minősége kiemelkedő fontosságú. Az optimális mértékű antikoaguláció folyamatos biztosítása (azaz az INR értékének 2,0-3,0 közt tartása) megelőzheti a thromboembóliás események kialakulását a vérzéses szövődmények minimális veszélye mellett. Az egyszerű beteg-közeli (point-of-care) eszközök segíthetik ezt az alvadásgátló kezelés megkönnyítése révén. Az egészségügy jól ismert financiális gondjai miatt különös jelentősége van a chronikus vénás insufficiencia megelőzésében a költséghatékony Tartós Alvadásgátló Kezelésnek; addig nyújtózkodjunk, amíg a TAKarónk ér…

Érbetegségek: 2014/1. - 51-64. oldal

KULCSSZAVAK

chronikus vénás insufficiencia, postthrombotikus syndroma, tartós alvadásgátló kezelés, D-dimer szint, kumarinok, point-of-care eszközök

Szerzők: DR. SAS GÉZA

A múltban lezajlott proximális mélyvéna trombózis idézi elő a chronikus vénás insufficienciát számos esetben. A postthrombotikus syndroma tüneteinek fokozatos súlyosbodása vezet a krónikus lábszárfekély kialakulásához, ami súlyos következményekkel jár mind az életminőség, mind a népegészségügy gazdasági vonatkozásában. Gyakran tünetmentesen ismétlődő trombózis áll a kórfolyamat hátterében, amit a tartós alvadásgátló kezeléssel megelőzhetünk, és ezáltal megakadályozhatjuk a postthrombotikus syndroma tüneteinek a súlyosbodását. Tartós (akár az egész életen át tartó) alvadásgátlás javasolt azokban az esetekben a chronikus vénás insufficienciás betegeknél, akiknél egy előzőleg lezajlott trombózis bizonyítható objektív módszerekkel, ha már láthatók a postthrombotikus syndroma korai tünetei és a D-dimer szint emelkedett értéket mutat az antikoaguláció szüneteltetése után. Ha szem előtt tartjuk ezeket a javallatokat, elkerülhetjük, hogy valaki fölöslegesen részesüljön a tartós antikoagulációban. A kumarinokat alkalmazzuk első-vonalbeli szerként a postthrombotikus syndroma súlyos tüneteinek a megelőzésére, de az alvadásgátlás jó minősége kiemelkedő fontosságú. Az optimális mértékű antikoaguláció folyamatos biztosítása (azaz az INR értékének 2,0-3,0 közt tartása) megelőzheti a thromboembóliás események kialakulását a vérzéses szövődmények minimális veszélye mellett. Az egyszerű beteg-közeli (point-of-care) eszközök segíthetik ezt az alvadásgátló kezelés megkönnyítése révén. Az egészségügy jól ismert financiális gondjai miatt különös jelentősége van a chronikus vénás insufficiencia megelőzésében a költséghatékony Tartós Alvadásgátló Kezelésnek; addig nyújtózkodjunk, amíg a TAKarónk ér…

Érbetegségek: 2014/1. - 3-7. oldal

KULCSSZAVAK

chronikus vénás insufficiencia, postthrombotikus syndroma, tartós alvadásgátló kezelés, D-dimer szint, kumarinok, point-of-care eszközök

Szerzők: JANI PÉTER KÁROLY, MAKÓ VERONIKA, DR. CERVENAK LÁSZLÓ

Bevezetés: Az érhálózatban fellépő gyulladásos állapot számos kardiovaszkuláris betegség esetén megfigyelhető. A folyamatban résztvevő sejtek közül kiemelten fontosak az endotélsejtek, melyek egyik legismertebb feladata a gyulladás szabályzása. A hibás endotél működés gyógyszeres kezelésére nem sok lehetőség van. A flavonoidok azonban olyan másodlagos növényi anyagcseretermékek, melyeknek az érrendszerre gyakorolt jótékony, gyulladás gátló hatását régóta ismerik, viszont a hatásmechanizmus nem tisztázott.
Célkitűzés: Célunk volt a flavonoidokhoz tartozó öt, szerkezetileg rokon vegyület gyulladás gátló hatását egymással összehasonlítani in vitro endotélsejt tenyészeten.
Módszerek: Kísérleteinket emberi köldökzsinór vénából kollagenázos emésztéssel preparált endotélsejteken (HUVEC) végeztük. A HUVEC sejteket 1% FCS-el, EGF-el, ß-ECGF-el és heparinnal kiegészített AIM-V médiumban tenyésztettük. A citotoxicitási tesztet SYBR-Green fluoreszcens magfestéssel, az NFκB nukleáris transzlokációját fluoreszcens mikroszkóppal mértük és kvantifikáltuk.
A citokin termelést ELISA és xMAP módszerekkel végeztük. Tenyésztéskor a sejteket kezeltük a flavonoidokkal, majd IL-1ßindukciót alkalmaztunk 24 órán át. A kezelés végén a felülúszókból meghatároztuk az IL6, IL-8, és MCP-1 koncentrációt a kitek gyári leírásai alapján.
A flavonoidok oxidációját a specifikus fényelnyelési hullámhosszokon az OD megváltozása alapján mértük.
Eredmények: Az általunk vizsgált flavonoidok közül egyik sem mutatott citotoxikus hatást 50µM-os koncentrációig, kivételt az izoramnetin jelentett, amely még 25µM-os koncentrációnál is enyhén toxikusnak bizonyult. Először megvizsgáltuk a flavonoidoknak az NFκB nukleáris transzlokációjára gyakorolt hatását, és azt tapasztaltuk, hogy csak a kvercetin gátolja ezt a folyamatot. Ezután megnéztük, hogy befolyásolják-e a flavonoidok az IL-1ß indukálta citokin választ. A gyógyászatban is ismert hidroxietil-rutozidok, illetve a trihidroxietil-rutozid nem befolyásolták az IL-1ß által kiváltott citokin termelést, viszont a nem hidroxietilált flavonoidok az IL-1ß indukálta citokin választ különböző mértékben gátolták. Legerősebb hatása a kvercetinnek volt, ezt követte az izoramnetin, és a szintén gyógyszerként alkalmazott rutin. Feltételezésünk szerint a különböző molekulaszerkezetű flavonoidok közötti különbség hátterében az eltérő gyökfogóképesség is állhat. Ezért megnéztük, mely vegyületek képesek semlegesíteni a H2O2-t. A vártakkal összhangban a kvercetin és az izoramnetin oxidálódott H2O2 jelenlétében, míg a glikozilált származékok egyáltalán nem.
Következtetés: A vizsgált flavonoidok gyulladásgátló mechanizmusa szoros szerkezet/hatás összefüggést mutat. Ezt részben jól magyarázza az NFκB transzlokációjának és a proinflammatorikus citokinek termelődésének visszaszorítása. Az öt, strukturálisan rokon flavonoidszármazék gyulladáscsökkentő hatásának pontosabb feltérképezésére az in vitro eredményeket állatmodellen is fontos megismételni, hiszen az így kapott farmakokinetikai tulajdonságok az in vivo vaszkuláris betegségekre gyakorolt hatásukról adhatnak egy pontosabb képet.

Érbetegségek: 2011/4. - 87-95. oldal

KULCSSZAVAK

Endotélsejt, flavonoid, kvercetin, gyulladás, citokin, oxidáció

Szerzők: DR. SÖMJÉN M. GYÖRGY

Van-e különbség a hagyományos- és a lézeres visszérműtét utáni ultrahang leletben?

Az utóbbi 10 évben egyre több rövid és középtávú endovénás műtéti eredmény került közlésre. Amint az várható volt, a leletek a kevésbé invazív endovénás műtétek után is mutatnak recidiv refluxot. Az endovénás műtétek (pl. lézer-műtét) utáni recidiv reflux formák, a hagyományos varicectomiát követő recidiváktól bizonyos mértékben különböznek. A különbségek a VSM abláció és oldalág kezelés új formájára adott reakciókban vannak. A hagyományos varicectomia kiterjedtebb traumát és haematoma képződést okoz. A lézer és más eszközök által közvetített hőhatás más szöveti reakciót és gyógyulási folyamatot vált ki. Az UH leletekből levont klinikai következtetés félrevezető lehet, a recidiv reflux és a recidiv varicositás ugyanis nem feltétlen jár kéz-a-kézben

Érbetegségek: 2011/3. - 67-73. oldal

Szerzők: DR. MÁTYÁS LAJOS, a MAÉT Elnöke, DR. ENTZ LÁSZLÓ, a MAÉT Titkára és a MAÉT Vezetősége

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) Vezetőségének szilárd elhatározása, hogy az utóbbi időben tapasztalt tagdíjfizetési anomáliákat rendezze. Bármely tudományos társaság tagjának lenni egyrészt kitüntetés, másrészt erkölcsi és egyéb kötelezettségeket jelent, amelyet a társaság alapító okirata határoz meg.

Érbetegségek: 2011/2. - 62. oldal