A témakör hazai helyzete, a témaválasztás indoklása

Ahogyan a világ fejlett országaiban, úgy Magyarországon is a stroke mortalitási és morbiditási statisztikái előkelő helyén állnak. Ez a leggyakoribb olyan betegség, amely a független életvitelt lehetetlenné teszi. Kiemelt fontosságú népegészségügyi problémát jelent, ugyanis gazdasági terhe az összes betegség között a legnagyobb. Az elmúlt évtizedekben incidenciája csökken, elsősorban a vascularis rizikófaktorok hatékonyabb kezelésének köszönhetően. A hazai ellátórendszer az akut oki kezelések teljes palettáját képes nyújtani, azonban a rehabilitáció és a krónikus ellátás kapacitása nem elegendő, ezért a hosszú távú eredmények nem érik el a fejlettebb országok szintjét [1].
Az extracranialis arteria carotis interna (ACI) és az arteria vertebralisok (AV-k) szűkületével/elzáródásával kapcsolatos ajánlások többsége a primer és a szekunder prevenciót érinti. Az elsődleges cél a stroke és a tranziens ischaemiás attak (TIA) megelőzése, illetve a szekunder prevenció során egy újabb esemény megelőzése. A kifejezetten csak a nyaki eret érintő szűkület kezelése szélütés esetén az akut szakaszban önmagában nem bizonyítottan hatékony, sőt ezzel ellentétes eredmények is ismertek. Beavatkozást csak akkor végzünk, ha egy újabb esemény bekövetkezésének esélye nagy, és az éppen zajló esemény további romlása nem túl valószínű.

Érbetegségek: 2025/3. - 69-98. oldal

A kommunikáció meghatározó módon kíséri az orvosbeteg találkozásokat a felismerési, kezelési-, gyógyítási folyamatban, a rehabilitáció ideje alatt és az utánkövetés időszakában is. A megfelelő kommunikáció szükséges velejárója a legmagasabb szintű szakmai ellátásnak is, hiszen, ha a beteg nem érti meg a diagnózis közlésekor, vagy a kezelések ideje alatt, hogy mi miért történik, hogyan kell együttműködnie az orvossal és az őt kezelő egészségügyi személyzettel, miként kell követnie az orvosi útmutatást, akkor az orvos-beteg kapcsolatban akadályok léphetnek fel. Az egyénre szabott, célzott kezelések mellett, a kommunikációt sem lehet sablonok szerint folytatni, hiszen minden esetben más és más helyzettel áll szembe az orvos és a beteg. Kommunikációs technikák segíthetik a tájékoztatás és együttműködés kommunikációjának megfelelő mederben történő áramlását. Az orvos-beteg kapcsolatban elengedhetetlen feltétel a közös nyelv, amelynek jelentéstartalma és szabályai is azonosak kell, hogy legyenek. A gyógyító munka alatt a szakember személyre szabott kommunikációs stratégiákat valósít meg, amelyek az interakciót minden más helyzettől megkülönböztetik. Jelen cikk a vezető halálokok aspektusában foglalkozik az orvos-beteg kapcsolat kommunikációs és a tájékoztatást kísérő jogi környezet témaköreivel is, fókuszba helyezve a kezelés szempontjából hatékony interakció, kommunikáció szükségességét.

Érbetegségek: 2025/2. - 47-51. oldal

Különféle non-invazív és invazív vizsgálatok ajánlottak a v. iliacák obstruktív elváltozásainak értékelésére. Az általunk választott diagnosztikai képalkotó vizsgálatok szubjektív választáson és az elérhetőségen alapultak. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az abdominális duplex ultrahang egy megbízható elsődleges eszköz a vénás obstrukció okozta átmérőváltozások értékelésére. Hasznos a további invazív képalkotás és az esetleges endovasculásris beavatkozás szükségessének meg - ítélésére is. Amennyiben az intravasculáris ultrahang nem áll rendelkezésre, a dinamikus CT-vizsgálat háromdimenziós rekonstrukcióval nyújt hasznos kiegészítést az iliaca véna stentelés alatti DSA venográfiához.

Érbetegségek: 2023/1. - 5-8. oldal

KULCSSZAVAK

v. iliaca kompresszió, non-invazív diagnosztika, ultrahang

Cél: ultrahang irányított habszkleroterápiával (UIH) elért eredményeik bemutatása krónikus vénás elgtelenség kezelése esetén.
Betegek és módszerek: Ez a feldolgozás 808 páciens eredményeit tartalmazza. Az elváltozások a CEAP besorolás szerint 15%-ban C1, 81%-ban C2, 0,5%-ban C3, 2%-ban C4, 0,2%-ban C5, 0,4%-ban C6 osztályhoz tartoztak. A refluxos saphena törzsek UIH kezelései során alkalmazott szerek: 1% polidocanol (POL) (107 végtag), 1% sodium tetradecyl (STD)(102 végtag), 3% STD (900 végtag). Az egyoldali varicositásban szenvedő páciensek 43%-ánál 1, 48%-ánál pedig 2 kezelésre volt szükség a refluxos saphena törzsek és varixok elzárásához. Mindkétoldali varix esetén a betegek 40%-ánál 2, míg az esetek 46%-ánál 3 kezelésre volt szükség. A kezelt vénák klinikai eredményét és átjárhatóságát duplex ultrahanggal vizsgálták (DUH) átlagosan 11 hónapos követés során.
Eredmények: Összesen 459 végtag volt alkalmas 6 hónapos vagy annál hosszabb követési értékelésre. A végtagok beavatkozás utáni CEAP klasszifikációja: C0: 182, C1:241, C2:22, C3:0, C4:11, C5:2, C6:1. A VSM a végtagok 88%-ában, a VSP pedig a végtagok 82%-ban zárva volt. A recidív vénás elégtelenséget az ismételt UIH ugyanolyan hatékonyan kezelte, mint az elsődleges refluxot.
Következtetés: Ez a technika, mint a műtét alternatívája eredményes a krónikus vénás betegséget okozó varicositasok kezelésében.
Kulcsszavak: Varicositas, Habszkleroterápia, Duplex ultrahang vizsgálat, Klinikai eredmények

Érbetegségek: 2022/4. - 159-166. oldal

KULCSSZAVAK

Varicositas, Habszkleroterápia, Duplex ultrahang vizsgálat, Klinikai eredmények

Új korszak a klinikai terápiában és az űrkutatásban.

A www.veinmagazin.com oldalon 2021. szeptember 24.-én megjelent cikk engedélyezett fordítása és megjelentetése. E cikkel a nemrég elhunyt Monos Emil professzorra emlékezünk, aki e témakörben végezte kutatásai jelentős részét.

Érbetegségek: 2022/3. - 129-138. oldal

Aktualitások Covid-19 járvány idején

Az érrendszeri betegségek ellátásának fontos tényezője a betegellátók együttes munkája, szakmai felkészültsége és a beteggel való együttérzése. Erre utalt a 300 érbeteg vizsgálatát követően megírt beszámoló, mely rámutat arra, hogy az összehangolt, betegek érdekeiért, egészségéért önfeláldozóan dolgozó munkacsoport komoly eredményt tud elérni. A Covid idején a gondozás feladatát megnehezítette az a tény, hogy az ambuláns körülmények között gyakorolt munkamenetet megzavarta az ambulanciák átmeneti leállása. Az elmúlt években a vizsgált 300 beteg 2016-tól napjainkig, két egészségügyi intézmény érambulanciáján, átgondolt, egyénileg betartott rendszer mellett, eredményesen, jó közérzettel járt a rendelésekre. A Covid mindenki számára komoly erőpróbát jelentett, de hazai viszonylatban, együtt dolgozásunk szerencsésen támogatta céljaink megvalósítását.

Érbetegségek: 2021/3. - 69-74. oldal

Hozzászólás Dr. Gadó Klára és munkatársai "A véralvadás változásai COVID-19 megbetegedésben" c. közleményéhez

Érbetegségek: 2021/3. - 89-90. oldal

Szerzők: DR. GADÓ KLÁRA^1,2, MARKOVICS DORINA², VIRÁG ANDREA², DR. VAJDA ZOLTÁN³, DR. DOMJÁN GYULA^1,3

¹Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Klinikai Tanszék
²Általános Orvostudományi Kar, Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ, Budapest
³Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest

A tromboembóliás esemény gyakori a közepes és súlyos COVID-19 betegségben. Az elmúlt időszakban több olyan esetről is beszámoltak, mely során megfelelő alvadásgátló kezelésben részesülő betegek is tromboembóliás szövődményt szenvedtek el az infekció során. Ugyancsak ismertté vált, hogy klinikailag tünetszegény COVID-esetekben is gyakran kialakul radiológiailag is igazolható trombotikus elváltozás a tüdőben. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a betegek kezelése során a megfelelő alvadásgátlásnak, illetve azon paraméterek meghatározásának, amelyek segítségünkre lehetnek az alvadás aktivitásának megítélésében.

Érbetegségek: 2021/2. - 27-31. oldal

KULCSSZAVAK

COVID-19, thrombosis, antikoaguláns kezelés, tüdőembólia

A szerzők, összefoglaló közleményükben a COVID-19 fertőzés és a cardiovascularis rendszer kapcsolatát tekintik át. A COVID-19 endothel károsító hatását, valamint a létrehozott thrombophil állapot patho - mechanizmusát ismertetik. Egy Észak-olasz klinikai központ tapasztalatai alapján elemzik az akut végtag ischaemia (ALI), valamint az akut coronaria syndroma (ACS) és a COVID-19 fertőzés asszociációjának ellátási nehézségeit. Végül kitérnek az ACE-inhibitorok és az angiotenzin receptor blokkolók alkalmazásával kapcsolatos problémákra, COVID-19-cel szövődött hypertoniás esetekben.

Érbetegségek: 2021/1. - 5-8. oldal

KULCSSZAVAK

COVID-19, cardiovascularis rendszer, endothel, coronaria

A szakszerű sebellátáshoz szükséges, hogy a sebkezelő az ellátásban megfelelő klinikai jártassággal és tudással rendelkezzen. A hatékony sebkezelés megköveteli, hogy a kezelő ismerje a sebgyógyulás patofiziológiai folyamatát, a sebkezelő anyagokat és a legújabb sebkezelő eszközöket. A Triangle (háromszög) modell azt jelenti, hogy a kezelésnél a sebalapot, a sebszéleket és a sebkörnyéki hám állapotát is figyelembe kell venni. A TIME egy acronym, amely a kezelés feladataként az elhalt szövetek (T) eltávolítását, az infekció és a gyulladás (I) terápiáját, az exsudáció ellátását, a szöveti nedvesség (M) biztosítását, valamint a sebszéleken (E) a hámosodás (epithelizáció) elősegítését jelöli meg. Ezt a stratégiát kell a Triangle modellben követni. Ez az eljárási algoritmus a legmegfelelőbb a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek sikeres hasznosításához.

Érbetegségek: 2020/2. - 39-45. oldal

KULCSSZAVAK

krónikus sebek kezelése, TIME elmélet, háromszög irányelv