Aktualitások Covid-19 járvány idején

Az érrendszeri betegségek ellátásának fontos tényezője a betegellátók együttes munkája, szakmai felkészültsége és a beteggel való együttérzése. Erre utalt a 300 érbeteg vizsgálatát követően megírt beszámoló, mely rámutat arra, hogy az összehangolt, betegek érdekeiért, egészségéért önfeláldozóan dolgozó munkacsoport komoly eredményt tud elérni. A Covid idején a gondozás feladatát megnehezítette az a tény, hogy az ambuláns körülmények között gyakorolt munkamenetet megzavarta az ambulanciák átmeneti leállása. Az elmúlt években a vizsgált 300 beteg 2016-tól napjainkig, két egészségügyi intézmény érambulanciáján, átgondolt, egyénileg betartott rendszer mellett, eredményesen, jó közérzettel járt a rendelésekre. A Covid mindenki számára komoly erőpróbát jelentett, de hazai viszonylatban, együtt dolgozásunk szerencsésen támogatta céljaink megvalósítását.

Érbetegségek: 2021/3. - 69-74. oldal

Hozzászólás Dr. Gadó Klára és munkatársai "A véralvadás változásai COVID-19 megbetegedésben" c. közleményéhez

Érbetegségek: 2021/3. - 89-90. oldal

Szerzők: DR. GADÓ KLÁRA^1,2, MARKOVICS DORINA², VIRÁG ANDREA², DR. VAJDA ZOLTÁN³, DR. DOMJÁN GYULA^1,3

¹Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Klinikai Tanszék
²Általános Orvostudományi Kar, Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ, Budapest
³Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest

A tromboembóliás esemény gyakori a közepes és súlyos COVID-19 betegségben. Az elmúlt időszakban több olyan esetről is beszámoltak, mely során megfelelő alvadásgátló kezelésben részesülő betegek is tromboembóliás szövődményt szenvedtek el az infekció során. Ugyancsak ismertté vált, hogy klinikailag tünetszegény COVID-esetekben is gyakran kialakul radiológiailag is igazolható trombotikus elváltozás a tüdőben. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a betegek kezelése során a megfelelő alvadásgátlásnak, illetve azon paraméterek meghatározásának, amelyek segítségünkre lehetnek az alvadás aktivitásának megítélésében.

Érbetegségek: 2021/2. - 27-31. oldal

KULCSSZAVAK

COVID-19, thrombosis, antikoaguláns kezelés, tüdőembólia

A szerzők, összefoglaló közleményükben a COVID-19 fertőzés és a cardiovascularis rendszer kapcsolatát tekintik át. A COVID-19 endothel károsító hatását, valamint a létrehozott thrombophil állapot patho - mechanizmusát ismertetik. Egy Észak-olasz klinikai központ tapasztalatai alapján elemzik az akut végtag ischaemia (ALI), valamint az akut coronaria syndroma (ACS) és a COVID-19 fertőzés asszociációjának ellátási nehézségeit. Végül kitérnek az ACE-inhibitorok és az angiotenzin receptor blokkolók alkalmazásával kapcsolatos problémákra, COVID-19-cel szövődött hypertoniás esetekben.

Érbetegségek: 2021/1. - 5-8. oldal

KULCSSZAVAK

COVID-19, cardiovascularis rendszer, endothel, coronaria

A szakszerű sebellátáshoz szükséges, hogy a sebkezelő az ellátásban megfelelő klinikai jártassággal és tudással rendelkezzen. A hatékony sebkezelés megköveteli, hogy a kezelő ismerje a sebgyógyulás patofiziológiai folyamatát, a sebkezelő anyagokat és a legújabb sebkezelő eszközöket. A Triangle (háromszög) modell azt jelenti, hogy a kezelésnél a sebalapot, a sebszéleket és a sebkörnyéki hám állapotát is figyelembe kell venni. A TIME egy acronym, amely a kezelés feladataként az elhalt szövetek (T) eltávolítását, az infekció és a gyulladás (I) terápiáját, az exsudáció ellátását, a szöveti nedvesség (M) biztosítását, valamint a sebszéleken (E) a hámosodás (epithelizáció) elősegítését jelöli meg. Ezt a stratégiát kell a Triangle modellben követni. Ez az eljárási algoritmus a legmegfelelőbb a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek sikeres hasznosításához.

Érbetegségek: 2020/2. - 39-45. oldal

KULCSSZAVAK

krónikus sebek kezelése, TIME elmélet, háromszög irányelv

Negyedszázados évfordulót ünneplünk. 1994 szeptemberében jelent meg először az Érbetegségek, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság tudományos folyóirata.
A társaság számos tevékenysége között kiemelkedő szerepe jut a lapnak, mint az érbetegségekkel foglalkozó orvosok egyik legfontosabb magyar nyelvű fórumának. A 25 év alatt 114 lapszám jelent meg, több mint 500 tudományos közleménnyel, ez mintegy 3300 oldal terjedelmet jelent.

Érbetegségek: 2019/4. - 91. oldal

A tartós vénabiztosítás centrális vénás port-ok alkalmazásával az utóbbi évtizedekben, az onko ló - giában is elfogadott módszer, melyre az oki és tüneti kezelés fejlődésével egyre nagyobb szakmai igény mutatkozik. A szerzők az irodalomból ismert javallatok és ellenjavallatok, a korai és késői szövődmények bemutatása után saját tapasztalataikról számolnak be. Összesen 70 centrális vénás port-ot inplantáltak intervencós radiológiai módszerrel, csaknem kizárólag a vena subclaviába, Seldinger technikával. Leggyakoribb szövődményeik a lokális fertőzés, a beteg fogyása miatti port-okozta bőr-nekrózis voltak; trombózis az eszköz megfelelő gondozása mellett ritkán fordult elő. Hangsúlyozzák, hogy a szakmai igény jelentősen meg - haladja a finanszírozott eszközök mennyiségét, s célszerűnek tartják, hogy minden onkológiai központban teremtsék meg a szakmák közötti együttműködéssel a tartós vénabiztosítás lehetőségét a kezelés biztonsága és a betegek jobb életminősége érdekében.

Érbetegségek: 2015/1. - 3-9. oldal

KULCSSZAVAK

tartós véna port, eredmények,szövődmények

Az I. rész folytatása

Írták:

DR. DARÓCZY JUDIT, Medoc Egészségközpont és Kelen Kórház, Budapest,
DR. KOVÁCS L. ANDRÁS, PTE KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs,
DR. TÓTH CSABA, Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Debrecen,
DR. SZOLNOKY GYŐZŐ, SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged,
CSERNUS MARIANN, egyetemi okleveles ápoló, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Budapest
DR. HUNYADI JÁNOS, Magyar Sebkezelő Társaság elnök, Budapest,
DR. SUGÁR ISTVÁN, Magyar Sebkezelő Társaság társelnök, Budapest,
DR. BIHARI IMRE, MAÉT Phlebol. Szekció elnök, Budapest,
DR. MECSEKY LÁSZLÓ, Diabétesz Láb Szövetség elnök, Budapest,
DR. SZOKOLY MIKLÓS, Péterfy Sándor Kórház, Budapest

Érbetegségek: 2014/4. - 123-135. oldal

A múltban lezajlott proximális mélyvéna trombózis idézi elő a chronikus vénás insufficienciát számos esetben. A postthrombotikus syndroma tüneteinek fokozatos súlyosbodása vezet a krónikus lábszárfekély kialakulásához, ami súlyos következményekkel jár mind az életminőség, mind a népegészségügy gazdasági vonatkozásában. Gyakran tünetmentesen ismétlődő trombózis áll a kórfolyamat hátterében, amit a tartós alvadásgátló kezeléssel megelőzhetünk, és ezáltal megakadályozhatjuk a postthrombotikus syndroma tüneteinek a súlyosbodását. Tartós (akár az egész életen át tartó) alvadásgátlás javasolt azokban az esetekben a chronikus vénás insufficienciás betegeknél, akiknél egy előzőleg lezajlott trombózis bizonyítható objektív módszerekkel, ha már láthatók a postthrombotikus syndroma korai tünetei és a D-dimer szint emelkedett értéket mutat az antikoaguláció szüneteltetése után. Ha szem előtt tartjuk ezeket a javallatokat, elkerülhetjük, hogy valaki fölöslegesen részesüljön a tartós antikoagulációban. A kumarinokat alkalmazzuk első-vonalbeli szerként a postthrombotikus syndroma súlyos tüneteinek a megelőzésére, de az alvadásgátlás jó minősége kiemelkedő fontosságú. Az optimális mértékű antikoaguláció folyamatos biztosítása (azaz az INR értékének 2,0-3,0 közt tartása) megelőzheti a thromboembóliás események kialakulását a vérzéses szövődmények minimális veszélye mellett. Az egyszerű beteg-közeli (point-of-care) eszközök segíthetik ezt az alvadásgátló kezelés megkönnyítése révén. Az egészségügy jól ismert financiális gondjai miatt különös jelentősége van a chronikus vénás insufficiencia megelőzésében a költséghatékony Tartós Alvadásgátló Kezelésnek; addig nyújtózkodjunk, amíg a TAKarónk ér…

Érbetegségek: 2014/1. - 51-64. oldal

KULCSSZAVAK

chronikus vénás insufficiencia, postthrombotikus syndroma, tartós alvadásgátló kezelés, D-dimer szint, kumarinok, point-of-care eszközök

A múltban lezajlott proximális mélyvéna trombózis idézi elő a chronikus vénás insufficienciát számos esetben. A postthrombotikus syndroma tüneteinek fokozatos súlyosbodása vezet a krónikus lábszárfekély kialakulásához, ami súlyos következményekkel jár mind az életminőség, mind a népegészségügy gazdasági vonatkozásában. Gyakran tünetmentesen ismétlődő trombózis áll a kórfolyamat hátterében, amit a tartós alvadásgátló kezeléssel megelőzhetünk, és ezáltal megakadályozhatjuk a postthrombotikus syndroma tüneteinek a súlyosbodását. Tartós (akár az egész életen át tartó) alvadásgátlás javasolt azokban az esetekben a chronikus vénás insufficienciás betegeknél, akiknél egy előzőleg lezajlott trombózis bizonyítható objektív módszerekkel, ha már láthatók a postthrombotikus syndroma korai tünetei és a D-dimer szint emelkedett értéket mutat az antikoaguláció szüneteltetése után. Ha szem előtt tartjuk ezeket a javallatokat, elkerülhetjük, hogy valaki fölöslegesen részesüljön a tartós antikoagulációban. A kumarinokat alkalmazzuk első-vonalbeli szerként a postthrombotikus syndroma súlyos tüneteinek a megelőzésére, de az alvadásgátlás jó minősége kiemelkedő fontosságú. Az optimális mértékű antikoaguláció folyamatos biztosítása (azaz az INR értékének 2,0-3,0 közt tartása) megelőzheti a thromboembóliás események kialakulását a vérzéses szövődmények minimális veszélye mellett. Az egyszerű beteg-közeli (point-of-care) eszközök segíthetik ezt az alvadásgátló kezelés megkönnyítése révén. Az egészségügy jól ismert financiális gondjai miatt különös jelentősége van a chronikus vénás insufficiencia megelőzésében a költséghatékony Tartós Alvadásgátló Kezelésnek; addig nyújtózkodjunk, amíg a TAKarónk ér…

Érbetegségek: 2014/1. - 3-7. oldal

KULCSSZAVAK

chronikus vénás insufficiencia, postthrombotikus syndroma, tartós alvadásgátló kezelés, D-dimer szint, kumarinok, point-of-care eszközök