E munka ötletét az adta, hogy a szerzők felkérést kaptak a Central European Vascular Forum 2008. évi Pozsonyi Kongresszusának szervezőjétől, tartsanak előadást a magyar érsebészet történetéről. Ezen előadások egyikéből került összeállításra ez a válogatás, amely a magyarországi artériás érsebészet hírneves megalapozóival foglalkozik. A hazai érsebészet több mint 150 éves történetét a szerzők időszakokra bontva tárgyalják.
I. A magyar érsebészet előfutárai a XIX. században és a XX. század elején:
Elsőként Balassa Jánosról emlékeznek meg, aki az első hazai érműtéteket végezte. Ezután következik Kovács József, aki 1882-ben az első hazai vénás, egyben első érvarrat elvégzője volt. Őt Bakay Lajos az első artériás érvarrat és vég a véghez anastomosis készítője követi.
II. Akik megalapozták a magyar érsebészetet a múlt század negyvenes-ötvenes éveiben, valójában szívsebészek voltak, - az első hazai érműtéteket, a szív körüli nagyereken, ők végezték. Az első coarctatio aortaet hazánkban Eisert Árpád operálta. Littmann Imr elsőként kötött le ductus arteriosust, ill. az első érsebészeti osztályokat hozta létre, előbb a Városmajori, majd a Szabolcs utcai Klinikán. Kudász Józse nevéhez fűződik az első Blalock-Taussig műtét, továbbá coarctatio aortae-, ductus Botalli műtétet, és nagy vénák varratait is végezte.
III. A korszerű érsebészet megteremtői a XX. század hatvanas-hetvenes éveiben dolgoztak. Soltész Lajos, a magyar érsebészet atyja, az artériás és a vénás sebészetben egyaránt számos prioritás birtokosa, a nyirokerek- és érmalformációk sebészetének nemzetközileg elismert személyisége. Sok híres érsebész oktatója, a hazai érsebészet szervezetének kiépítője, az orvosi közvéleményben a hazai érsebészeti szakma elfogadtatója. Papp Sándor, a nagyerek sebészetének fejlesztője, az első carotis endarteriectomia és aortobifemoralis bypass elvégzője. Stefanics János, a második ércentrum megalapítója. Kiss Tibor, az első vidéki érsebészeti központ megszervezője, új műtétek bevezetője.
Mivel a történeti munkához bizonyos távlat szükséges, a szerzők ebben az arcképcsarnokban kizárólag olyan magyar érsebészekkel foglalkoznak, akik már nem végeznek aktív tevékenységet, sőt egyetlen kivétellel sajnos nincsenek is közöttünk.

Érbetegségek: 2009/4. - 99-107. oldal

Az artériás érfalmerevség (artériás stiffness) fokozódása számos kórállapotban leírásra került. Az idősebb átlagpopulációban és bizonyos betegségcsoportokban az artériás stiffness jellemzésére leggyakrabban használt paraméter a carotis-femoralis pulzushullám terjedési sebesség (PWV), a kardiovaszkuláris események klasszikus tényezőktől független előjelzője. Ezen megállapítások döntő többsége a metodikai szempontból arany standardnak számító tonometriás módszerrel nyert eredményekből született. Bár az Európai Hypertonia Társaság 2007-es ajánlásában a PWV mérése a hipertóniás betegek kardiovaszkuláris rizikóbecslésben helyet kapott, a módszer átlagpopuláción való rutin alkalmazását jelenleg nem támogatja nemzetközi ajánlás. Ebben szerepe lehet annak, hogy a tonometriás mérés viszonylag hosszadalmas, szakembert igénylő módszer, mely a rutin alkalmazás korlátja lehet. Ezen a téren jelentősége van a magyar fejlesztésű Arteriográf (TensioClinic) készüléknek, mely oszcillometriás elven mérve egy felkar mandzsetta segítségével egyszerűen és gyorsan határoz meg a stiffnessre vonatkozó paramétereket. Az arany standard és az új módszer közötti mérési eredmény-különbségek ugyanakkor megkérdőjelezik a mért értékek összehasonlíthatóságát és az utóbbiak klinikai jelentőségét, melyek alapján további vizsgálatokra van szükség. Mindezek tükrében az Arteriográf készülékkel hazánkban az átlag populáción évek óta - anyagi ellenszolgáltatásért - végzett szűrő jellegű mérések gyakorlata számos szempontból tudományos kérdéseket és ebből következően etikai problémákat is felvet.

Érbetegségek: 2009/3. - 71-78. oldal

KULCSSZAVAK

artériás stiffness, pulzushullám terjedési sebesség, augmentációs index, validációs vizsgálat, Arteriográf

A Soltész Lajos Emlékplakett és az emlékelőadás megtartása a magyar érsebészeti tevékenység kimagasló elismerése. A szerző bemutatja az 1985-ben alapított emlékéremmel kitüntetett kollégákat. Soltész professzor életútját és a hazai angiológia és érsebészet megteremtésében szerzett érdemeit méltatja. A Honvédkórház Érsebészeti Osztályának megalapítását ismerteti. Az elmúlt több mint 20 év, érbetegellátásban elért eredményeit ismerteti: szakambulancia tevékenysége (110.530 beteg ellátása), műtéti ellátás (közel 13.000 műtét) betegség csoportokra bontott ismertetése és egy-egy ellátott esettel való demonstrálása.

Érbetegségek: 2008/1. - 3-9. oldal

KULCSSZAVAK

Soltész Lajos Emlékérem, emlékelőadás, hazai érsebészet fejlődése, Honvédkórház Érsebészeti Osztály, szakambulancia, akut és krónikus érbetegellátás, vascularis diagnosztika, érműtétek, regionális érsebészeti centrum.

Dr. Nemes Attila a 2006. évi magyarországi érsebészeti statisztikát ismerteti cikkében.

Érbetegségek: 2007/2. - 71-74. oldal

Eddig Magyarországon szervezett érbeteg-szűrés nem történt. A szerzők a regionális betegellátás minőségének javítására mobil érbeteg-szűrővizsgálati rendszert dolgoztak ki és valósítottak meg.
A 680 ezer lakosú Fejér és Tolna megyékben összesen 23 centrumot jelöltek ki. Ide szervezték a vizsgálatokat a lakosság előzetes értesítése után. A vizsgálat az alábbi lépésekből állt: anamnézis-felvétel, vérnyomásmérés, összkoleszterin-szint meghatározás, carotis-Duplex vizsgálat, érsebészeti vizsgálat.
23 helyszínen, 59 napon át összesen 5000 személyt vizsgáltak. 5 mmol/l feletti összekoleszterin értéke a megjelentek 46%-ának volt. A vizsgáltak 68%-a bizonyult hypertoniásnak. Carotis internes stenosisa 679 betegnek, a megjelentek 14%-ának volt. A carotis stenosisos betegek 28%-ánál kétoldali elváltozást észleltek. A 80% feletti stenosisos betegeket műtétre jegyezték elő, az összes carotis stenosisos beteg közül a vizsgálat időszakában 35-öt operáltak meg. Az utánkövetett betegek közül a vizsgálat időszakában 23-nál progrediált a stenosis 80%-ig, így ó& is műtétre kerültek.
Alsó végtagi atherosclerosisa 328 betegnek, a megjelentek 7%-ának volt. Ezen betegek 52%-ánál kétoldali elváltozás mutatkozott. Gangraena vagy 100 méter alatti járástávolság esetén angiográfia, majd érrekonstrukciós műtét vagy PTA történt, összesen 29 esetben.
15 betegnél a panaszok progressziója miatt a késó7rbiekben végeztek alsó végtagi érrekonstrukciót, illetve PTA-t. Enyhébb-súlyosabb fokú varicositast 1640 betegnél, a megjelentek 33°7o-ónál láttunk. Postthromboticus syndroma 156 esetben, 3%-os gyakorisággal fordult elő. Az alacsony költségvetésű civil szervezet az ismertetett módszerrel "rizikófaktorosok" ezreit és érbetegek százait szűrte ki. A team által nyújtott rizikófelismerés + érdiagnosztika + terápiás javaslat csomag jelentősen csökkenti a nálunk oly feleslegesen magas beteg-orvos találkozások szárnál is. A kezdeményezés országos kiterjesztése bizonyosan jelentős népegészségügyi hasznot hozna.

Érbetegségek: 2006/3. - 71-76. oldal

KULCSSZAVAK

érbeteg-szűrés, rizikófelmérés, érbetegségek epidemiológiája

Dr. Kollár Lajos, a MAÉT elnöke a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) tagjain kívül a MACIRT tagságát is arra kéri, hogy folyóiratunkba egyre nagyobb számban küldjenek mindkét szakma számára érdekes és tanulságos publikációkat.
Dr. Battyáni István, a MACIRT elnöke, a Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaság vezetőségének nevében kifejti: kötelességének érzi, hogy aktív tevékenységgel segítse elő az intervenciós radiológiai szakma legújabb eredményeinek és terápiás lehetőségeinek rendszeres megjelentetését lapunkban.

Érbetegségek: 2006/2. - 39-42. oldal

Dr. Kollár Lajos, a MAÉT elnöke a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) tagjain kívül a MACIRT tagságát is arra kéri, hogy folyóiratunkba egyre nagyobb számban küldjenek mindkét szakma számára érdekes és tanulságos publikációkat.
Dr. Battyáni István, a MACIRT elnöke, a Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaság vezetőségének nevében kifejti: kötelességének érzi, hogy aktív tevékenységgel segítse elő az intervenciós radiológiai szakma legújabb eredményeinek és terápiás lehetőségeinek rendszeres megjelentetését lapunkban.

Érbetegségek: 2006/1. - 3. oldal

Az ország lakosságának érsebészeti ellátását biztosító központokat több helyen racionalizálni kell. Olyan egységek kerüljenek kialakításra, amelyekben megfelelő létszámú (szak)orvos, betegágy és kivizsgálási lehetőség van. A diagnosztikai, illetve invazív radiológiai beavatkozáshoz szükséges műszereket az országban a lakosság arányának megfelelően, az ellátó osztályokhoz csatlakozóan kell telepíteni. Mindezekhez indokolt lenne a népesség egészét reprezentáló epidemiológiai felmérés. Az intervencionális beavatkozások és a műtétek arányában változás várható. Eddig hozzávetőleg a műtétek 25%-át váltották ki a pertutan technikák. Fontos a betegek primer és szekunder prevenciója, a betegek utánkövetése, gondozása és rehabilitációja. Nehéz, de elengedhetetlen a folyamatosan változó finanszírozási feltételekhez alkalmazkodnunk. Az alapkutatasok eddig két ígéretesnek tűnő gyógyítási lehetőséget mutattak fel: az angiogenesist és az őssejt-beültetést. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz szakmánk oktatásában is változást hozhat. Az előadásban megfogalmazottak célja gondolatébresztés a fejlődés lehetőségeinek közös kimunkálásához.

Érbetegségek: 2005/4. - 107-111. oldal

Dr. Nemes Attila a 2003. évi magyarországi érsebészeti statisztikát ismerteti cikkében.

Érbetegségek: 2004/4. - 111-113. oldal

Folyóiratunk, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság lapja - eddig 47 kiadvánnyal, 1818 oldalon - tíz éve jelenik lncg. Első lapszámunkat 1994-ben adtuk ki, abban az időszakban, amikor a folyóiratok megszünése volt jellemző. Számos elismerést kaptunk, amelyet a legjobb cikkek íróival egy díj odaítélésével osztottunk meg. Köszönjük mindazok támogatását, akik ebben az időszakban kiálltak mellettünk. Jelentős tapasztalatokkal felvértezve, a régihez hasonló, de részben megújult formában kezdjük a következő tíz évet.

Érbetegségek: 2004/3. - 79-81. oldal