Ebben a részben a ragasztásos éregyesítéssel és a lézeres érösszeolvasztással foglalkozunk. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az ábrák és az irodalom számozása az egész, ötrészes munkában folyamatos.)

Érbetegségek: 2020/4. 115-122. oldal

Ebben a részben a kapcsos éregyesítésről és a gépi érvarratról lesz szó. (Mivel ez részekre bontott egységes közlemény, az ábrák és az irodalom számozása folyamatos.)

Érbetegségek: 2020/3. 87-93. oldal

Az invaginatios és a gyűrűs éregyesítés

Összeállításunk e részében az invaginatios és gyűrűs éregyesítést ismertetjük. Mivel jelen cikkünk az előző rész folytatása, az ábrák és az irodalom számozása folyamatos.

Érbetegségek: 2020/2. 55-60. oldal

Érmetszés, érlekötés, ideiglenesen és véglegesen felhelyezett érfogók az oldalsó érsérülések ellátására, érvarrat, microvascularis érvarrat

Munkacsoportunk 2003 óta, 27 publikációban, különböző szempontokból foglalkozott a magyar érsebészet történetével (1-27). Jelen, több részesre tervezett munkánkban olyan területen gyűjtöttünk össze közléseket, amelyeket az olvasók általában, többé-kevésbé már ismernek, mégis érdekesek és fontosak lehetnek a történeti hűség és az esetleges későbbi kutatások szempontjából. Ezek mellett reméljük még azt is, hogy sikerül eddig nem ismert, új adatokat is bemutatnunk.

Érbetegségek: 2020/1. 25-32. oldal

A magyarországi érsebészeti prioritások

Munkánk első részében a hazai érsebészeti prioritások közül leírtuk azokat, amelyeket a múltba nyúló, bizonytalan időpontú kezdetektől a modern érsebészeti éráig összegyűjtöttünk. Bemutatjuk az artériák és a nyirokerek egyesítése, a sympathectomiák és az embolectomiák területén úttörő magyar kollégákat. Most ezt a felsorolást folytatjuk a modern kísérletes érsebészet, majd a klinikai érsebészet egyes műtéti típusait elsőként végzőkkel. Akad néhány beavatkozás, amelyeknél nem tudtuk egyértelműen eldönteni a prioritást, ilyenkor mindkét számba vehető szerzőt feltüntettük.

Érbetegségek: 2019/4. 101-111. oldal

A Soltész Emlékérem megalapításának és adományozásának gondolata már nem sokkal Soltész Lajos halála után felmerült, a Magyar Angiológiai Társaság akkori vezetőségében. Az erről szóló határozatot a MAT 1982. március 19-én tartott ülésén hozták meg.

Érbetegségek: 2019/3. - 42-47. oldal

A magyarországi érsebészeti prioritások

Legutóbb, a magyarországi érsebészettörténet azon vonatkozását vizsgáltuk, hogy a hazai kísérletes érsebészeti kutatók és klinikus érsebészek miként igyekeztek és tudtak nemzetközi összehasonlításban helytállni (1, 2). Jelen munkánkban azt kívánjuk bemutatni, hogy Magyarországon kik és mikor végeztek először egy-egy adott kísérleti érpótlást, vagy klinikai érműtétet (e gyűjtésünkben a phlebológiai műtétek nem szerepelnek).

Érbetegségek: 2019/1. 21-30. oldal

Munkánk első részében a verőérsebészet hazai, élvonalbeli kutatóinak eredményeiről és azok nemzetközi értékéről emlékeztünk meg az éregyesítés, a lympho-venosus anastomosis, a kísérletes érpótlás és a magyar fejlesztésű plethysmometria vonatkozásában. Jelen cikkünkben folytatjuk a hazai, kiemelkedő értékű munkák ismertetését.

Érbetegségek: 2018/4. 135-146. oldal

Korábbi, a magyar érsebészettel foglalkozó publikációinkban (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7) részletesen leírtuk egy-egy szakág történetét. Ezek során igyekeztünk az adott tárgykör minden hazai kutatójáról megemlékezni. Jelen közlésünkben azt vizsgáljuk, hogy mely kísérletes és klinikai érsebészeti területeken dolgoztak kutatóink a nemzetközi élvonalban. Ennek megfelelően a következőkben felsorolandó személyek listája értelemszerűen rövidebb lesz.

Érbetegségek: 2018/3. 75-87. oldal

Történetünk befejező részében, a harmincas évek kezdetétől Soltész Lajos koráig terjedő évek, hazai érsebészeti történetét ismertetjük.

Érbetegségek: 2018/2. 57-65. oldal