A magyarországi érsebészeti prioritások
Legutóbb, a magyarországi érsebészettörténet azon vonatkozását vizsgáltuk, hogy a hazai kísérletes érsebészeti kutatók és klinikus érsebészek miként igyekeztek és tudtak nemzetközi összehasonlításban helytállni (1, 2). Jelen munkánkban azt kívánjuk bemutatni, hogy Magyarországon kik és mikor végeztek először egy-egy adott kísérleti érpótlást, vagy klinikai érműtétet (e gyűjtésünkben a phlebológiai műtétek nem szerepelnek).
Érbetegségek: 2019/1. 21-30. oldal
Legutóbb, a magyarországi érsebészettörténet azon vonatkozását vizsgáltuk, hogy a hazai kísérletes érsebészeti kutatók és klinikus érsebészek miként igyekeztek és tudtak nemzetközi összehasonlításban helytállni (1, 2). Jelen munkánkban azt kívánjuk bemutatni, hogy Magyarországon kik és mikor végeztek először egy-egy adott kísérleti érpótlást, vagy klinikai érműtétet (e gyűjtésünkben a phlebológiai műtétek nem szerepelnek).
Eltöprengtünk azon, hogy ez a tanulmány mennyire legyen részletes. A fő érműtét típusokon belül ugyanis számos változat létezik, részben a módszertan, részben a különböző anatómiai régiók szerint. Végül úgy döntöttünk, hogy lehetőleg minél részletesebb áttekintést próbálunk nyújtani a hazai prioritásokról ? hiszen az úttörők megérdemlik, hogy amíg lehet, emlékezzünk rájuk.
Még azt is szeretnénk előrebocsátani, hogy az alapvető műtéttípusokat végzők mellett, néhány esetben, azokat is megemlítjük, akik a magyar érsebészet fegyvertárát egy-egy speciális műtéttel gazdagították.
Meglepően komoly dilemmát jelentett, annak meghatározása, kik voltak az elsők a különböző beavatkozások elvégzésében. Az összes szóba jöhető prioritás megállapítása ilyen nagy időtávlatból egyáltalán nem könnyű. Nem minden első műtétről közölték ugyanis annak időpontját, ill. az operatőr személyét, ami esetenként a vonatkozó közlésekből még közvetett módon sem derül ki. Nem minden esetben találtunk olyan tanút sem, aki hitelesen segítségünkre lehetett volna. Ezért azt a módszert követtük, hogy azt a személyt jelöltük meg az adott műtét első elvégzőjének, akiről akár egy közleményben, vagy hiteles tanú alapján ezt pontosan meg tudtuk állapítani. Egyébként a közlés első szerzőjének nevét tüntettük fel (kivéve, ha tudtuk róla, hogy nem sebész volt).
Az első beavatkozás időpontjának meghatározásánál hasonló módszert követtünk. Azt az évet jelöltük meg, amely a vonatkozó közlésben le van írva. Ha ez nem volt megtalálható, a hitelesnek tartott kortárs tanúsítását fogadtuk el. Egyébként pedig a közlés évét tekintettük irányadónak. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem mindig jelent pontos időmeghatározást, azonban nincs jobb módszerünk, és így legalább hozzávetőleges időpontot tudtunk adni.
A felsorolás valószínűleg nem teljes, ill. pontos, ezért előre is elnézést kérünk. A Szerkesztőséggel közösen úgy határoztunk, hogy a közlést követően helyet biztosítunk a Lapban az olvasóktól érkező, megalapozott kiegészítéseknek, vagy szükséges korrekcióknak esetleges mulasztásunk, vagy tévedésünk kijavítására.
Azt is előrebocsátjuk, hogy ez a munka nem olvasmányos, hanem kissé száraz adattár. Igyekeztünk ennek feloldására minél több fényképet közölni az érintettekről, indokolt esetekben egy-egy személyről akár többet is és a beavatkozás lényegét illusztráció formájában is bemutatni. Megjegyezzük továbbá, hogy a munkában közölt, az egyes eljárásokat demonstráló képek, műtéti fotók nem feltétlen a prioritást élvező szerző munkájából valók, ugyanis arra törekedtünk, hogy a mondanivalót a lehető legtömörebben, legjobban kifejező ábrát mutassuk be, függetlenül a képek forrásától és szerzőjétől.
Munkánk szerkezete jelentősen különbözik a korábbiakétól. Lapszerkesztői kifejezést kölcsönözve ugyanis un. "számozott tördelési egységekből" áll. Ilyen egység tartalmazza a szóban forgó beavatkozás meghatározását, az első operatőr nevét, az első műtét elvégzésének időpontját, az adott sebész arcképét, a műtétet demonstráló ábrát, az esetleges kiegészítő magyarázatot, valamint a vonatkozó irodalmi hivatkozást. Sajnos, messze nem minden esetben tudtuk megadni az összes, fentebb említett dokumentációs elemet. Az egyes "tördelési egységeket" vonalakkal választottuk el.
Irodalom a bevezetéshez
- Martos V., Bartos G., Bihari I., Jámbor Gy., Markovics G.:A magyarországi érsebészeti kutatások nemzetközi össze hasonlításban I. (Magyarok az érsebészet fejlődésének élvonalában.) Érbetegségek. 2018; 25: 75-87.
- Martos V., Bartos G., Bihari I., Jámbor Gy., Markovics G.: A magyarországi érsebészeti kutatások nemzetközi össze hasonlításban II. (Magyarok az érsebészet fejlődésének élvonalában.) Érbetegségek. 2018; 25: 135-146.
Az ilyen módon szerzett, rendelkezésünkre álló ismeretek a következők:
I. A modern érsebészeti éra előtti korszak
E munka első részében azokat a hazai prioritásokat igyekszünk bemutatni, amelyeket a kezdeti időktől a modern érsebészeti éra kezdetéig, vagyis Soltész Lajos fellépésig, évszám szerint az 1950-es évekig sikerült a korabeli szakirodalomban megtalálnunk.
1. Érmetszés: Bár ez nem artériás beavatkozás, mégiscsak ez a legrégebbi érműtét, ezért ezzel kezdjük. Nincs adatunk arról, mikor és ki végezte az első érvágást Magyarországon. Az érmetszés elvégzési technikájáról szóló első hazai nyomtatványtöredék, 1574-1580 közötti időből származik.
cit. Csillag I., Jellinek H.: Ismeretlen XVI. századbeli magyar nyelvű sebészeti nyomtatvány. Orv. Hetil. 1963; 104: 16-18-1621.
2. Érlekötés: E beavatkozás első honi időpontjáról és végzőjéről szintén nincs adat. Az erre vonatkozó első írásos utalás az 1742-ben megjelent, Miskoltzy Ferenc által írt, első magyarnyelvű sebészeti tankönyvben található.
cit. Csillag I.: 220 éves az első magyar nyelvű sebészeti tankönyv. Orv. Hetil. 1962; 103: 1083-1085.
  3. Balassa János a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben, proximalis ligaturával, később pedig tartós digitális leszorítással aneurysmákat gyógyított. Sérüléses álaneurysmát is sikeresen kezelt elektromos coagulatioval.
Balassa J.: Einiges über Aneurysmen. Zeitschrift der kais. königl. Gesellschaft der Aertze zu Wien. 1851; 8: 16-121.
Balassa J.: Einiges über Aneurysmen. Zeitschrift der kais. königl. Gesellschaft der Aertze zu Wien. 1851; 8: 958-974.
Balassa J.: Aneurysma spurium traumaticum geheilt durch Elektropunktur. Wiener medizinische Wochenschrift. 1853; 7: 111.
Balassa J.: Adatok az ujjnyomás értékéhez az ütőér daganatoknál. Orv. Hetil. 1864; 8: 718-720.
  4. Álaneurysma intracapsularis ligaturája: 1880-ban Antal György tenyéri álaneurysmát operált sikeresen ily módon. Ezt a műtétet, mint újdonságot, jóval később az 1904-1905-ös orosz-japán háború után, Kikuzi írta le, az eljárást róla nevezték el.
  5. Rupturált aneuryma: Dollinger Gyula, 1899-ben rupturált fossa poplitea aneurymát operált sikeresen, lehetséges, hogy nemzetközileg is elsőként. Addig ugyanis az a nézet uralkodott, hogy ilyen esetben amputálni kell.
Dollinger Gy.: Megrepedt térdalji aneurysma kiirtása a végtag megtartásával. II. Aneurysma arterio-venosum a czombon, kiirtás, gyógyulás. Orv. Hetil. 1899; 43: 48.
  6. Aneurysma konzervatív gyógyítása zselatin oldattal: Zirkelbach Antal 1901-ben irodalmi összefoglalást írt az aneurysmák konzervatív kezeléséről. Az 1%-os zselatin oldat subcutan befecskendezésével az eredmények nem voltak egyértelműek.
Zirkelbach A.: Milyen értékkel bír a gelatina-injekció az aneurysmák gyógykezelésénél? Orv. Hetil. 1901; 45: 162-163.
  7. Demeczky Ödön 1906-ban, gyermekökölnyi, sérüléses álaneurysma esetét írta le, amelyet zselatin oldattal 154 napon át történt kezeléssel sikerült teljesen meggyógyítania.
Demeczky Ö.: Aneurysma traumaticum. Orv. Hetil. 1906; 50. Tudományos melléklet. 4-6.
  8. Matas III. aneurysma műtét: Boros Jenő 1908-ban, kisalmányi poplitea aneurysmát endaneurysmorrhaphia restorativával gyógyított meg.
Boros J.: Hozzászólás. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. 1908. 501. old
  9. Matas I. aneurysma műtét: Makara Lajos 1909-ben, poplitea aneurysmát endaneurysmorrhaphia obliterativával oldott meg.
Makara L.: Esetismertetések. Értesítő az Erdélyi-Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából. 1909; 31: 175-177.
  10. Ér-oldalvarrat: Közvetett adatok alapján az első hazai érvarratokat nagyvénák oldalsérülésénél Kovács Józsefnek tulajdonítjuk, 1882-ből.
cit. Bakay L.: Az érvarratról és érátültetésről. Orv. Hetil. 1911; 54: 703-708.
  11. Az első, közvetlenül maga a szerző, Csikos Sándor debreceni sebész által, szóban és írásban, kétszeresen is publikált magyar közlés nagyvénák sikeres oldal-varratairól, 1897-ből.
Csikos S.: A vena-sebek bevarrásáról, mint a vérzés csillapításának egy ritkábban használt módjáról. Orv. Hetil. 1897; 41: 591-592.
  12. Kísérletes, körkörös, éregyesítések: Fáykiss Ferenc 1907-ben az első magyarországi kísérletes, körkörös érvarratokat, invaginatiokat, ill. gyűrűs éregyesítéseket közölte, amelyeket kutyák arteria carotisán végzett.
Fáykiss F.: Az ütőerek varratai. Budapesti Orvosi Ujság. 1907; 5: 567-574, 587- 592, 603-611.
  13. Körkörös, klinikai, érvarrat: Hüttl Hümér 1908-ban végezte az első, hazai, sikeres, körkörös klinikai érvarratot artéria és véna femoralison, éles sérülést követően.
Hüttl H.: Czombarteria és véna sebeinek varrata. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. 1908. 498. old.
  14. Kisér-anastomosis: Gergő Imre 1910-ben végzett eredményes, körkörös varratot artéria radiálison, sérülés miatt. Valószínű, ez volt az első, hazai, kis artérián végzett sikeres éranastomosis készítés.
Gergő I.: Az érvarratok és érátültetés technikája. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. 1910; 1: 118-119.
  15. Kísérletes kapcsos éregyesítés: Bézy Elemér 1925-ben végezte és írta le elsőként e műtétet U-alakú, magnézium kapcsokkal, kutyák artéria carotisán. Eddigi tudomásunk szerint, az irodalomban is legelsőként.
Bézy E.:Az érvarratokról. B.O.U., 1925; 23: 1236-1239.
  16. Kísérletes érpótlás: Fáykiss Ferenc 1909-ben közölte az első, hazai, kísérletes érpótlásokat kutyák carotisán, autolog és homolog erekkel. Őt nevezhetjük a magyar kísérletes sebészet, benne a kísérletes érsebészet megalapítójának.
Fáykiss F.: Véredényátültetések. Budapesti Orvosi Ujság. 1911; 9: 219-225.
  17. Klinikai foltplasztika: Bézy Elemér 1925-ben közölte I. világháborús érsebészeti tapasztalatait. Leírja egyik estét, amelynél a vena saphena magnaból vett folttal végzett érplasztikát. Hazánkban ez volt az első ilyen műtét. De irodalmi szinten is az elsők között lehetett. Mindenesetre évtizedekkel megelőzte DeBakeyt, pedig sokan neki tulajdonítják e műtét prioritását, (bár azt valóan elsőként, 1906-ban, kísérletesen Carrel végezte).
Bézy E.: Az érvarratokról. B.O.U., 1925; 23: 1236-1239.
  18. Direct embolectomia: Hedri Endre 1927-ben publikálta az első, honi, technikailag sikeres, direkt embolectomiát, a bal arteria iliaca communison.
Hedri E.: Embolectomia az arteria iliaca communison. Magyar Sebésztársaság munkálatai, 1927. 1. füzet. 147-148.
  19. Transabdominalis lumbalis sympathectomia: Bakay Lajos végezte 1937-ben.
cit. Egedy E.: Az endarteritis obliteransról. Orvosképzés, 1937; 27: 43-51.
  20. Lumbalis sympathectomia extraperitonealis behatolásból: e műtétet Takáts Géza(Geza de Takats) az USA-ban, 1934-ben végezte.
Takáts G:. A végtagok keringési zavarairól. Orvosképzés, 1934; 24: (Verebély ksz.) 84-96.
  21. Thoracalis sympathectomia: Bakay Lajos, 1941.
cit. Sebestény M., Tóth T., Regöly., Závodszky Zs., Bányász Zs.: Endoscopoos úton végzett thoracalis sympathectomia. Magy. Sebész. 1987; 40: 249-252.
Bakay L.: A perifériás keringés jelentősége a sebészetben. A magyar belorvosok egyesületének XI. Naggyülésének tárgyalásai. 1941. 230-238.
II. A modern érsebészet időszaka
Ezt a korszakot a múlt század ötvenes éveitől számítják. A korábban megjelent, a magyar érsebészet történetét leíró munkáinkban is több hazai prioritást ismertettünk már. Mindez azonban nem volt teljes.
  A. Kísérletes érsebészet
  a. Kísérletes éregyesítések
  22. Gépi érvarrat, magyar, kísérleti érvarrógéppel, kutyák hasi aortáján: Bikfalvi Adrás és Dubecz Sándor, 1952.
Bikfalvi A., Dubecz S.: Állatkísérleti tapasztalatok mechanizált éregyesítéssel. Magy. Sebész. 1952; 5: 247-254.
  23. Kísérletes gépi érvarrat, Androsov féle szovjet érvarrógéppel, kutyák hasi aortáján, arteria carotisán és femoralisán: Bartos Gábor, 1969.
Bartos G., Karlinger Gy., Mayer F.: A mechanizált éregyesítésről. Magy. Sebész. 1969; 22: 296-301.
  24. Hosszanti és haránt érsebzések zárása és anastomosisok készítése érragasztóval kutyák arteria carotisán, és vena jugularisán, Gyurkó György 1965.
Gyurkó Gy.: Szövetegyesítés ragasztóanyaggal. Orv. Hetil. 1967; 108: 544-546.
Helyreigazítás: Korábbi két, az érragasztással is foglalkozó munkánkban (Érbetegségek 2010; 17: 41-49., 46. és 47. oldalán, ill. az Érbetegségek. 2018; 25: 75-87 és 77. oldalán) ennek a módszernek hazai prioritásáról tévesen, ill. ellentmondásosan foglaltunk állást. Az irodalmi adatok pontos tisztázása után, beleértve az eddig nem közölt új adatot is (Gyurkó Gy.: Szövetegyesítés ragasztóanyaggal. Orv. Hetil. 1967; 108: 544-546.), megállapítottuk, hogy hazánkban elsőként Gyurkó György közölte eredményeit az érragasztásról. Ezért e módszert illetően az abszolút hazai prioritás az övé. Ez azonban nem érinti más szerzők elsőségét, más érsebészeti területeken történt alkalmazás vonatkozásában.
  25. Szövetragasztóval végzett vég-a-véghez egyesítés kutyák arteria femoralisán, több módszerrel: (irányöltések + ragasztó alkalmazása az érszélekre; egyesítés a ragasztó felhelyezésével polietilén shunt felett; Payr gyűrűs egyesítés ragasztóval): Nemes Attila, 1965.
Nemes A.: Érreconstructio gyorspolimerizáló ragasztóanyag segítségével. Szegedi Angiologiai Napok 1968. Magyar Angiologiai Társaság kiadványa 1970. 29-30. old.
  26. Érprotézis és a gazdaér vég-a-véghez egyesítése kutyák hasi aortáján irányöltésekkel és szövetragasztó használatával: Nemes Attila, 1967.
Nemes A.: Gewebevereinungen mit Klebstoffen in der Traumatologie. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1969; 10: 73-83.
  27. Mikroérsebészeti ragasztás kutya arteria coronáriáján pericardium folttal: Bornemisza György, 1968.
Bornemisza Gy.: Experimental coronary adhesive grafting. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1968; 9: 5-10.
  28. A donor aortájából, ill. véna cava inferiorjából vett muff ráragasztásával végzett speciális aorto - renalis, ill. véna cava inferior - vena renalis egyesítés: Nemes Attila, 1968.
Nemes A.: Érreconstructio gyors - polimerizáló ragasztóanyag segítségével. Szegedi Angiologiai Napok 1968. Magyar Angiologiai Társaság kiadványa 1970. 29-30. old.
  29. Szövetragasztóval rögzített invaginatios éregyesítés kutyák kis artériáin (hypogastrica, iliaca, lienalis, hepatica): Gyurkó György, 1974.
Gyurkó Gy., Czehelnik R.: Kis átmérőjű erek egyesítése módosított invaginaciós eljárással. Magy. Seb. 1974; 27: 164-171.
  30. Mikrosebészeti varrat kutya ureterén: Furka István, 1972. Ez az első, hazai, kísérletes érvarrati technikával végzett microsebészeti anastomosis. Nincs adatunk arról, valójában ki végezte az első kísérletes microvascularis varratot.
Furka I.: Experimentalis ureterotomiák operáló mikroszkóp segítségével. In Orvosi Közlemények T.M.T.K. folyóirata. 1972. 117-118. old.
  31. Microvascularis lymphovenosus anastomosis nyulak combján: Gloviczki Péter), 1978.
Gloviczki P., Hidden G., Lefoch P.: Az experimentális mikrovaszkuláris sebészet lehetőségei: mesterséges lymphovenosus összeköttetések létesítésére. Magy. Sebész. 1978; 31: 145-152.
  32. Kísérletes mikro-éranastomosis invaginatioval. Nyárády József, 1979.
Nyárády J., Gecser G., Vilmos Zs., Szilágyi K.: Invaginatios mikroéranastomosis és alkalmazhatósága. VII. Magyar Kísérletes Sebészeti Kongresszus. Előadáskivonatok. Szeged. 1979. 49. old.
  33. Kísérletes thoracicojugularis shunt mesterséges ascites levezetésére: Szabó György, 1967.
Szabó Gy., Magyar Zs., Serényi P.: Effect on ascites of thoracic duct fistula and of cervical lymphatic-venous shunt. Acta med. Acad. Sci. Hung. 1970; 27: 257-274.
b. Kísérletes érpótlások vég a véghez anastomosissal
  34. Hasi aortapótlás kutyákon, tápoldatban tárolt homolog grafttal: Sín Lajos, 1951.
Sin L., Bérczi Gy. Gál Gy., Ormos J.: Artériák konzerválása és transplantálása. Honvédorvos. 1951; 3: 995-1003.
  35. Hasi aortapótlás kutyákon formalinban fixált homolog grafttal: Hőnig Vilmos, 1954.
Hőnig V., Sin L., Ormos J.: Fixált artériák transplantálása. Katonorvosi szemle. 1954; 6: 483-493.
  36. Hasi aortapótlás kutyákon lyophilizált homolog grafttal: Bornemisza György, 1954.
Bormemisza Gy , Szilágyi I., Bakó G., Kiss A., Ressmann V., Tóth F.: Kísérletek lyophilizált erekkel. Magy. Sebész. 1954; 7: 418-426.
  37. Kísérletes érpótlások kutyák hasi aortáján Dardik (homolog véna umbilcalis, dacron hálócsőbe burkolva) protézissel: Sömjén György, 1979.
Sömjén Gy., Lakner G., Lónyai T.: Érpótlás lehetősége v. umbilicalis, mint ér-prothesis. Orv. Hetil. 1979; 120: 1243-1244.
  38. Kísérletes érpótlások borjú carotis xenografttal kutyák hasi aortáján: Sótonyi A., 1980.
Somogyi E., Sótonyi A., Nemes A., Soltész L.: Experimental observations regarding the applicability of calf carotid xenografts in vascular surgery. J. Cardiovasc. Surg. 1980; 21: 723-726.
  39. Érpótlás speciális, (műanyaghálóval megerősített) bovine (Solcoseryl-P) xenografttal kutyák hasi aortáján és vena cava inferiorján: Nemes Attila, 1985.
Nemes A., Acsády Gy., Fraefel W., Lichi H., Monos E., Oertli R., Somogyi E., Sótonyi P.: Application of vascular graft material (Solcoseryl-P) in experimental Surgery. Biomaterials. 1985; 6: 303-311.
  40. Hasi aortapótlás kutyán, autolog bélből készült grafttal (eredeti módszer): Szőllőssy László, 1958.
Bélfallal készített érpótlás különböző formái
Szőllőssy L., Bartos G.: Gefäss-substitutionsversuche mit autoplastischem Gewebe Zbl. Chir. 1958; 83: 616-626.
  41. Hasi aortapótlás kutyán, autolog peritoneum felszínű hasizomból készült grafttal (eredeti módszer): Szőllőssy László, 1958.
Szőllőssy L., Bartos G.: Gefäss-substitutionsversuche mit autoplastischem Gewebe Zbl. Chir. 1958; 83: 616-626.
  42. Hasi és mellkasi aortapótlás kutyán autolog peritoneummal, ill. pericardiummal bélelt, nagypórusú, poliamid csővel (eredeti módszer): Szőllőssy László, 1958.
Szőllőssy L., Bartos G., Hübner H.: Gefäss-substitutionsversuche an mit autoplastischem Gewebe gefütterten Kunststoffröhren Bruns, Beitr. Klin. Chir. 1958; 197: 295-306.
  43. Kétüléses hasi aortapótlás kutyán, porózus auto-alloplasticus grafttal (eredeti módszer. Évekkel később külföldön a klinikumban is eredményesen kipróbálták): Bornemisza György, 1958.
Bornemisza 2. módszer (sémás rajz):
Fent: mandrinos hálócső beültetése a subcutisba.
Középen: a mandrin kihúzása a kötőszövetesen beépült hálócsőből.
Lent: érpótlóként szabad átültetés a hasi aortába.
Bornemisza Gy.: Experimental repair of vascular defects by auto-alloplastic methods. Acta Morphol. Acad. Sci. Hung. 1958; 8: 27-38.
  44. Kétüléses hasi aortapótlás kutyán in situ preformált autoalloplasticus grafttal (eredeti módszer. Hazai, klinikai kipróbálásra is került.) Bartos Gábor, 1967.
1.A graft szerkezetének vázlata
2.A graft falának textilszerkezete
3.A graft helyzete az első műtétnél
4.A graft helyzete a második műtétnél
Bartos G., Tóth I., Rádler A.: Érpótlási kísérletek in situ praeformált auto-alloplasticus érpótlóval. Kísérl. Orv. Tud. 1967; 19: 450-454.
  45. Kétüléses hasi aortapótlás kuyán, csepleszbe burkolt, műanyag rúdra húzott, nagypórusú polamid csővel (eredeti módszer): Gyurkó György, 1975.
A csepleszbe burkolt hálócső beépülése után érpótlóként használható
Gyurkó Gy., Bornemisza Gy.: Auto-alloplastic arterial prostheses. Acta Acad. Sci. Hung. 1975; 16: 139.
  46. Hasi aortapótlás kutyán, tömörfalú, plasticus műgyanta (metil-metacrylat) érpótló csövekkel: Bornemisza György. 1954.
Bornemisza Gy.: Érpótlási kísérletek műgyanta csövek segítségével. Magy. Sebész. 1954; 7: 271-279.
  47. Hasi aortapótlás kutyán, magyar gyártmányú, kísérleti, kötött, poliészter érprotézissel: Jellinek Harry, 1960.
Jellinek H., Csillag I., Kádár A.: Hazai műanyag érprothézisek alkalmazásának eredményei kísérletekben. Orv. Hetil. 1960; 101: 950.
  48. Hasi és mellkasi aortapótlás kutyán magyar gyár tmányú, kísérleti, szövött, poliészter éprotézissel: Bartos Gábor. 1960. (Ez az érprotézis 1960-ban szabadalmi védettséget kapott. A RICO Kötszerművek gyártotta. Az 1980-as évek végéig klinikai használatban volt.)
Bartos G., Karmos V., Szőllőssy L., Török B., Kustos Gy., Czigner J.: A magyar műanyag érprotézisről. Orv. Hetil. 1960; 101: 1458-1459.
  49. Hasi aortapótlás kutyán másik fajta magyar kísérleti, kötött, poliészter protézissel: Vass György, 1961.
Somogyi E., Vas Gy., Molnár L., Kovács S.: Tapasztalatok hazai gyártmányú műanyag erek transplantatiojával állatkisérletekben. Sebész Nagygyűlés kiadványa. 1961. 164-165.
  50. Hasi aortapótlás kutyán magyar gyártmányú, poliészter, single velúr anyagból házilag varrt kísérleti protézissel: Gyurkó György, 1974.
Gyurkó Gy., Szűcs J., Bánhegyi J., Kenyeres L., Szikszai P., Noviczky M-. Pösze J.: Experimental experience with polyester velour in vascular plastic surgery. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1974; 15: 35-43.
c. Kísérletes foltplasztikák
  51. Foltplasztika kutyák hasi aortáján, arteria carotisán és femoralisán, autolog vénából, ill. poliészter érprotézisből kivágott darabokkal: Gyurkó György, 1966.
Gyurkó Gy.: Experimental recontsruction of arteries by patch-graft angioplasty. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1966; 7: 99-100.
Gyurkó Gy.: A verőerek foltplasztikájáról. Magy. Sebész. 1966; 19: 349-356.
  52. Magyar gyártmányú, single velúr anyagból készített kísérletes foltplasztika kutyák aortáján, arteria iliaca communisán, ill. femorálisán: Gyurkó György, 1974.
A magyar single velúr szövet texturája
Gyurkó Gy.: Experimental reconstruction of arteries by patch-graft angioplasty. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1966; 7: 99-100.
B. Klinikai érsebészet
Az első modern, hazai klinikai érműtétek inkább a szívsebészet körébe tartoztak.
  53. Ductus Botalli persistens lekötése: Littmann Imre, 1949.
Péterffy Á., Péterffy M.: Hová vezet a Botallo vezeték? Tévedéshez. Magy. Sebész. 2008; 57: 13-16.
  54. Blalock-Taussig műtét: Kudász József, 1949.
cit. A városmajori klinika első száz éve: mítosz és valóság. Szerk. Dobozi Pálma. Semmelweis Kiadó. Bp. 2012. 128. old
  55. Coarctatio aortae műtéte a szűkület resectiojával és anastomosissal: Eisert Árpád, 1950.
Sarvay T., Eisert Á.: Coarctatio aortae sikeresen operált esete. Magy. Sebész. 1951; 4: 27.
cit. Dohanics S.: Magy Seb. 2011; 64: 213-214.
  56. Soltész Lajos prioritásai: Ő a modern, magyar érsebészet megteremtője, az első érsebész generació "pater familias"-a. Ő végezte az első hazai rekonstruktív érműtétet 1952-ben, nyílt TEA-t arteria poplitean.
Hazai prioritásai olyan számosak, hogy nem lehet biztonsággal felsorolni valamennyit, mivel sajnos, ezeket csak részben közölte. Ezek közül, a következőket írjuk meg, a teljesség igénye nélkül, részben munkatársai, Szabó Imre és Szabó Zoltán, részben pedig a korábbi Soltész emlékelőadások szerzői alapján: Nyílt arteria femoralis desobliteratio (1952), traumás arterio-venosus fistula resectioja (1953), Dos Santos féle femoralis desobliterato (1954), Servelle műtét (1954), nyílt aorta TEA (1954), arteria poplitea pótlás saját véna saphena magnával (1956), arteria anonyma arteriectomia (1956), arteria poplitea aneurysma resectio és pótlás lyophilizált homolog artériával (1957), arteria poplitea pótlás dacron grafttal (l959), arteria subclavia resectio Takayasu betegség miatt (1958), oldalágon keresztül kipréseléssel végzett embolectomia (1959), epinephrectomia (1959), femoro-poplitealis bypass teflon protézissel (1960), hasi aorta aneurysma resectio (nem tudjuk, mi volt a beültetett graft) valószínűleg homolog aorta darabbal (1960), traumás arterio-venosus fistula miatt végzett arteria és véna együttes resectioja, katéteres kiszívással végzett ilio-femoralis vénás thrombectomia (1967).
A későbbiek során e beavatkozások némelyikét az adott műtéttípus leírása helyén megismételjük.
cit. A városmajori klinika első száz éve: mítosz és valóság. Szerk. Dobozi Pálma. Semmelweis Kiadó. Bp. 2012. 128. old
cit. Szabó I.: Személyes közlés Bp. 200 1981;.
cit. .Szabó Z.: Soltész Lajos (1917-1981) Orv. Hetil. 122: 95-956.
cit. Tasnádi G.: Az érfejlődési rendellenességek kezelésének változásai az elmúlt harminc évben. (Soltész emlékelőadás.) Érbetegségek. 1999. 6: Suppl. 9-15 old.
cit. Gunther T.: Harminc év érsebészet Győrben. (Soltész emlékelőadás.) Érbetegségek. 2001; Suppl. 3-8. old.
cit. Dlustus B.: Az érbetegek szolgálatában. (Soltész emlékelőadás.) Érbetegségek. 2008; 15: 2-3.
a. Klinikai éregyesítések
  57. Spleno-ovarialis vénák egyesítése szovjet Androsov géppel, portalis hypertensio miatt: Karlinger Tihamér, 1962 (ez az egyetlen adat érvarrógép hazai klinikai használatáról).
cit. Bartos G., Karlinger Gy., Mayer F.: A mechanizált éregyesítésről. Magy. Sebész. 1969; 22: 296-301.
  58. Invaginatios éregyesítés digitalis arterián öregujj replantatio során: Nyárády József, 1981.
Nyárády J.: Sikeres öregujj replantatio invaginaciós mikroéranasztomosis alkalmazásával. Magy. Traumat. Ortop. Kézseb. Plaszt. Seb. 1981; 24: 279-281.
  59. Microvascularis varrat az arteria temporalis superficialis és az egyik agyfelszíni artéria között agyi revascularisatió céljából: Mérei F. Tibor, 1974.
Mérei F. T., Bódosi M., Gács Gy., Kékesi F., Szántó J.J., Scháb R.: Az arteria temporalis superficialis és az arteria cerebri media anastomosisa az agyi keringési elégtelenség kezelésében. Orv Hetil. 1974; 115: 963- 966.
  60. Klinikai szövetragaszó alkalmazása arteria anonyma varratbiztosításához: Ránky László, 1966.
Ránky L., Thurzó R., Cseh J., Vadász G.: Az aortaív ágainak elzáródása és a sebészi megoldás lehetőségei. Szegedi Angiologiai Napok 1968. A Magyar Angiológiai Társaság Kiadványa 1970. 103-104. old.
  61. Incisiozárás, ill. foltplasztika-rögzítés az artéria radialison, ill. femoralison szövetragasztó alkalmazásával: Nemes Attila, 1966.
Nemes A.: Gewebevereinungen mit Klebstoffen in der Traumatologie. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1969; 10: 73-83
  62. Lymphadeno-venosus anastomosis secundaer lymphoedema miatt a vena saphena magna oldalága és egy nyirokcsomó között: Molnár Lajos, 1969.
Molnár L.: Műtéttel megoldott alsóvégtag elephantiasis. Orv. Hetil. 1969; 110: 2943-2944.
  63. Varratnélküli lymphangio- venosus anastomosis lymphoedema miatt különböző testtájakon (postmastectomiás, kar, alsó végtagi oedema): Kett Károly. 1977.
Kett K., Lukács L., Molnár Z., Nyárády J.: Lymphangio-venous shunt. A new procedure for the treatment of chronic lymphoedema. Fol. Angiol. 1977; 25: 162-165
  64. Thoracico-jugularis shunt a ductus thoracicus és az egyik felületes nyaki véna oldalága között cirrhosisos ascites csökkentésére: Serényi Pál. 1968..
Serényi P., Szabó Gy,. Magyar Zs.: A ductus thoracicus-jugularis shunt hatása asciteses májcirrhosisos betegeken. Orv. Hetil. 1970; 111: 564-565.
  65. Műanyag shunt beültetése chylosus ascites levezetésére: Tasnádi Géza. 1989.
cit. Tasnádi G.: Generalised lymphangiomatosis, treatment with Denver shunt. In: Vascular malformations. Szerk.: Belov, St., D.A. Weber J. Einhorn Presse Verlag, Reinbeck, 1989.
Bihari I., Tasnádi G., Domján Gy., Tomcsányi. L.: Chylascos kezelése peritoneo-venosus műanyag shunt beültetésével. Érbetegségek. 1996; 3: 25-29.
b. Epinephrectomia
  66. Epinephrectomia: Soltész Lajos, 1959
cit. Szabó I.: Személyes közlés Bp. 1981.
c. Sympathectomiák
  67. Thoracalis sympathectomia mediasztinoszkóp segítségével: Sebestény Miklós, 1983.
Sebestény M., Tóth T., Regöly., Závodszky Zs., Bányász Zs.: Endoscopos úton végzett thoracalis sympathectomia. Magy. Sebész. 1987; 40: 249-252.
  68. Laparoscopos thoracalis sympathectomia: Antal András, 1991.
Antal A., Bátfai L., Fazekas Z., Kiss T., Gulácsy I.: Thoracalis sympathectomia laparoscopos eszközök felhasználásával. LAM 1992; 2: 240-241.
  69. Lumbalis és thoracalis sympathectomia "Romicro" minilaparotomiás set használatával: Nagy István, 1997.
Nagy I., Nádasi G., Széll K., Márkus B: Thoracic and lumbar sympathectomy with the application of romicro mini laparotomy set. International Angiology, 1997; 16: 46.
d. A tapered graft elvének leírása
  70. A "tapered graft" (central felől a periféria felé szükülő átmérőjű, hosszú érprotézis) hemodynamikai elvének felfedezése: Gyurkó György, 1969.
Amerikai "tapered graft" több évvel Gyurkó eredeti leírása után készült
Gyurkó Gy.: Kisérletes adatok a verőerek sebésztéhez, különös tekintettel a haemodynamikai szempontokra. Kandidátusi értekezés. Bp. 1969.
e. Embolectomiák
  71. Embolectomia oldalágon történő kipréseléssel: (eredeti műtét), Soltész Lajos, 1959.
Soltész L., Böröcz L., Szabó I., Álmos S.: Embolektomia új műtéti eljárása. Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Sebész Szakcsoportjának Nagygyűlése. 2. köt. Bp. 1959. 607-611. old.
  72. Embolectomia ringstripperrel: Soltész Lajos 1968.
Soltész L., Papp S., Frank J., Turbók E.: Az acut verőérelzáródások kezelésének fejlődése és eredményei. Magy. Sebész. 1968; 21: 9-14.
  73. Embolectomia Dormiakosárral: Löblovics Iván 1965.
Löblovcs I., Markos Gy., Mátyus L., Bodnár E., Berentey E., Laknert G., Groh W.: A végtag-embolia sebészi kezelése. Magy. Sebész. 1970; 23: 81-88.
  74. Embolectomia Fogary katéterrel: Löblovics Iván, 1967. Az arteria iliaca externa embolus a lábszár artériáiba lenyúló farokthrombussal
Löblovics I., Markos Gy., Bodnár E.: Új szemlélet és új módszer az artériás emboliák kezelésében. Orv. Hetil. 1968; 109: 205-206.
Löblovics I., Markos Gy., Mátyus L., Bodnár E., Berentey E., Lakner G., Groh W.:A végta-embolia sebészi kezelése. Magy. Sebész. 1970; 23: 81-88.
  75. Sikeres kétszeres aorta bifurcatio embolia direct embolectomiája az arteria iliaca communisokon keresztül a szív pseudomyxomájából leszakadt daganatrészletek miatt, egyidejű enterococcus okozta endocarditis jelenlétében: (irodalmi ritkaság) Bartos Gábor. 1970.
Bartos G., Tarján J., Mayer F.: Kétszer sikeresen operált aorta bifurcatio embolia esete. POTE Tudományos Szakosztály Ülése. Pécs. 1971. márc. 1.
Bartos G., Tarján J., Mayer F., Kiss T., Németh Á., Szelenczy M.: Enterococcus endocarditis talaján kialakult kétszeres aorta-bifurcatio embolia sikeresen operált esete. Magy. Sebész. 1978; 31: 51-53.
A hazai érsebészeti prioritások ismertetését munkánk következő, második részében folytatjuk.
BARTOS G., BIHARI I., NEMES A., JÁMBOR GY., MARTOS V., MARKOVICS G.
Érbetegségek: 2019/1. 21-30. oldal
