Szerzők: BARTOS G., BIHARI I., NEMES A., JÁMBOR GY., MARTOS V., MARKOVICS G.

A magyarországi érsebészeti prioritások

Legutóbb, a magyarországi érsebészettörténet azon vonatkozását vizsgáltuk, hogy a hazai kísérletes érsebészeti kutatók és klinikus érsebészek miként igyekeztek és tudtak nemzetközi összehasonlításban helytállni (1, 2). Jelen munkánkban azt kívánjuk bemutatni, hogy Magyarországon kik és mikor végeztek először egy-egy adott kísérleti érpótlást, vagy klinikai érműtétet (e gyűjtésünkben a phlebológiai műtétek nem szerepelnek).

Érbetegségek: 2019/1. 21-30. oldal

Legutóbb, a magyarországi érsebészettörténet azon vonatkozását vizsgáltuk, hogy a hazai kísérletes érsebészeti kutatók és klinikus érsebészek miként igyekeztek és tudtak nemzetközi összehasonlításban helytállni (1, 2). Jelen munkánkban azt kívánjuk bemutatni, hogy Magyarországon kik és mikor végeztek először egy-egy adott kísérleti érpótlást, vagy klinikai érműtétet (e gyűjtésünkben a phlebológiai műtétek nem szerepelnek).
Eltöprengtünk azon, hogy ez a tanulmány mennyire legyen részletes. A fő érműtét típusokon belül ugyanis számos változat létezik, részben a módszertan, részben a különböző anatómiai régiók szerint. Végül úgy döntöttünk, hogy lehetőleg minél részletesebb áttekintést próbálunk nyújtani a hazai prioritásokról ? hiszen az úttörők megérdemlik, hogy amíg lehet, emlékezzünk rájuk.
Még azt is szeretnénk előrebocsátani, hogy az alapvető műtéttípusokat végzők mellett, néhány esetben, azokat is megemlítjük, akik a magyar érsebészet fegyvertárát egy-egy speciális műtéttel gazdagították.
Meglepően komoly dilemmát jelentett, annak meghatározása, kik voltak az elsők a különböző beavatkozások elvégzésében. Az összes szóba jöhető prioritás megállapítása ilyen nagy időtávlatból egyáltalán nem könnyű. Nem minden első műtétről közölték ugyanis annak időpontját, ill. az operatőr személyét, ami esetenként a vonatkozó közlésekből még közvetett módon sem derül ki. Nem minden esetben találtunk olyan tanút sem, aki hitelesen segítségünkre lehetett volna. Ezért azt a módszert követtük, hogy azt a személyt jelöltük meg az adott műtét első elvégzőjének, akiről akár egy közleményben, vagy hiteles tanú alapján ezt pontosan meg tudtuk állapítani. Egyébként a közlés első szerzőjének nevét tüntettük fel (kivéve, ha tudtuk róla, hogy nem sebész volt).
Az első beavatkozás időpontjának meghatározásánál hasonló módszert követtünk. Azt az évet jelöltük meg, amely a vonatkozó közlésben le van írva. Ha ez nem volt megtalálható, a hitelesnek tartott kortárs tanúsítását fogadtuk el. Egyébként pedig a közlés évét tekintettük irányadónak. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem mindig jelent pontos időmeghatározást, azonban nincs jobb módszerünk, és így legalább hozzávetőleges időpontot tudtunk adni.
A felsorolás valószínűleg nem teljes, ill. pontos, ezért előre is elnézést kérünk. A Szerkesztőséggel közösen úgy határoztunk, hogy a közlést követően helyet biztosítunk a Lapban az olvasóktól érkező, megalapozott kiegészítéseknek, vagy szükséges korrekcióknak esetleges mulasztásunk, vagy tévedésünk kijavítására.
Azt is előrebocsátjuk, hogy ez a munka nem olvasmányos, hanem kissé száraz adattár. Igyekeztünk ennek feloldására minél több fényképet közölni az érintettekről, indokolt esetekben egy-egy személyről akár többet is és a beavatkozás lényegét illusztráció formájában is bemutatni. Megjegyezzük továbbá, hogy a munkában közölt, az egyes eljárásokat demonstráló képek, műtéti fotók nem feltétlen a prioritást élvező szerző munkájából valók, ugyanis arra törekedtünk, hogy a mondanivalót a lehető legtömörebben, legjobban kifejező ábrát mutassuk be, függetlenül a képek forrásától és szerzőjétől.
Munkánk szerkezete jelentősen különbözik a korábbiakétól. Lapszerkesztői kifejezést kölcsönözve ugyanis un. "számozott tördelési egységekből" áll. Ilyen egység tartalmazza a szóban forgó beavatkozás meghatározását, az első operatőr nevét, az első műtét elvégzésének időpontját, az adott sebész arcképét, a műtétet demonstráló ábrát, az esetleges kiegészítő magyarázatot, valamint a vonatkozó irodalmi hivatkozást. Sajnos, messze nem minden esetben tudtuk megadni az összes, fentebb említett dokumentációs elemet. Az egyes "tördelési egységeket" vonalakkal választottuk el.

Irodalom a bevezetéshez

  1. Martos V., Bartos G., Bihari I., Jámbor Gy., Markovics G.:A magyarországi érsebészeti kutatások nemzetközi össze hasonlításban I. (Magyarok az érsebészet fejlődésének élvonalában.) Érbetegségek. 2018; 25: 75-87.

  2. Martos V., Bartos G., Bihari I., Jámbor Gy., Markovics G.: A magyarországi érsebészeti kutatások nemzetközi össze hasonlításban II. (Magyarok az érsebészet fejlődésének élvonalában.) Érbetegségek. 2018; 25: 135-146.

Az ilyen módon szerzett, rendelkezésünkre álló ismeretek a következők:

I. A modern érsebészeti éra előtti korszak

E munka első részében azokat a hazai prioritásokat igyekszünk bemutatni, amelyeket a kezdeti időktől a modern érsebészeti éra kezdetéig, vagyis Soltész Lajos fellépésig, évszám szerint az 1950-es évekig sikerült a korabeli szakirodalomban megtalálnunk.

    1. Érmetszés: Bár ez nem artériás beavatkozás, mégiscsak ez a legrégebbi érműtét, ezért ezzel kezdjük. Nincs adatunk arról, mikor és ki végezte az első érvágást Magyarországon. Az érmetszés elvégzési technikájáról szóló első hazai nyomtatványtöredék, 1574-1580 közötti időből származik.

cit. Csillag I., Jellinek H.: Ismeretlen XVI. századbeli magyar nyelvű sebészeti nyomtatvány. Orv. Hetil. 1963; 104: 16-18-1621.

    2. Érlekötés: E beavatkozás első honi időpontjáról és végzőjéről szintén nincs adat. Az erre vonatkozó első írásos utalás az 1742-ben megjelent, Miskoltzy Ferenc által írt, első magyarnyelvű sebészeti tankönyvben található.

cit. Csillag I.: 220 éves az első magyar nyelvű sebészeti tankönyv. Orv. Hetil. 1962; 103: 1083-1085.

  &nbsp 3. Balassa János a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben, proximalis ligaturával, később pedig tartós digitális leszorítással aneurysmákat gyógyított. Sérüléses álaneurysmát is sikeresen kezelt elektromos coagulatioval.

Balassa János

Balassa J.: Einiges über Aneurysmen. Zeitschrift der kais. königl. Gesellschaft der Aertze zu Wien. 1851; 8: 16-121.
Balassa J.: Einiges über Aneurysmen. Zeitschrift der kais. königl. Gesellschaft der Aertze zu Wien. 1851; 8: 958-974.
Balassa J.: Aneurysma spurium traumaticum geheilt durch Elektropunktur. Wiener medizinische Wochenschrift. 1853; 7: 111.
Balassa J.: Adatok az ujjnyomás értékéhez az ütőér daganatoknál. Orv. Hetil. 1864; 8: 718-720.

  &nbsp 4. Álaneurysma intracapsularis ligaturája: 1880-ban Antal György tenyéri álaneurysmát operált sikeresen ily módon. Ezt a műtétet, mint újdonságot, jóval később az 1904-1905-ös orosz-japán háború után, Kikuzi írta le, az eljárást róla nevezték el.

  &nbsp 5. Rupturált aneuryma: Dollinger Gyula, 1899-ben rupturált fossa poplitea aneurymát operált sikeresen, lehetséges, hogy nemzetközileg is elsőként. Addig ugyanis az a nézet uralkodott, hogy ilyen esetben amputálni kell.

Dollinger Gyula

Dollinger Gy.: Megrepedt térdalji aneurysma kiirtása a végtag megtartásával. II. Aneurysma arterio-venosum a czombon, kiirtás, gyógyulás. Orv. Hetil. 1899; 43: 48.

  &nbsp 6. Aneurysma konzervatív gyógyítása zselatin oldattal: Zirkelbach Antal 1901-ben irodalmi összefoglalást írt az aneurysmák konzervatív kezeléséről. Az 1%-os zselatin oldat subcutan befecskendezésével az eredmények nem voltak egyértelműek.

Zirkelbach A.: Milyen értékkel bír a gelatina-injekció az aneurysmák gyógykezelésénél? Orv. Hetil. 1901; 45: 162-163.

  &nbsp 7. Demeczky Ödön 1906-ban, gyermekökölnyi, sérüléses álaneurysma esetét írta le, amelyet zselatin oldattal 154 napon át történt kezeléssel sikerült teljesen meggyógyítania.

Demeczky Ö.: Aneurysma traumaticum. Orv. Hetil. 1906; 50. Tudományos melléklet. 4-6.

  &nbsp 8. Matas III. aneurysma műtét: Boros Jenő 1908-ban, kisalmányi poplitea aneurysmát endaneurysmorrhaphia restorativával gyógyított meg.

Boros J.: Hozzászólás. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. 1908. 501. old

  &nbsp 9. Matas I. aneurysma műtét: Makara Lajos 1909-ben, poplitea aneurysmát endaneurysmorrhaphia obliterativával oldott meg.

Makara Lajos

Matas I. aneurysma műtét

Makara L.: Esetismertetések. Értesítő az Erdélyi-Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából. 1909; 31: 175-177.

  &nbsp 10. Ér-oldalvarrat: Közvetett adatok alapján az első hazai érvarratokat nagyvénák oldalsérülésénél Kovács Józsefnek tulajdonítjuk, 1882-ből.

Kovács József

cit. Bakay L.: Az érvarratról és érátültetésről. Orv. Hetil. 1911; 54: 703-708.

  &nbsp 11. Az első, közvetlenül maga a szerző, Csikos Sándor debreceni sebész által, szóban és írásban, kétszeresen is publikált magyar közlés nagyvénák sikeres oldal-varratairól, 1897-ből.

Csikos S.: A vena-sebek bevarrásáról, mint a vérzés csillapításának egy ritkábban használt módjáról. Orv. Hetil. 1897; 41: 591-592.

  &nbsp 12. Kísérletes, körkörös, éregyesítések: Fáykiss Ferenc 1907-ben az első magyarországi kísérletes, körkörös érvarratokat, invaginatiokat, ill. gyűrűs éregyesítéseket közölte, amelyeket kutyák arteria carotisán végzett.

Fáykiss Ferenc

Fáykiss F.: Az ütőerek varratai. Budapesti Orvosi Ujság. 1907; 5: 567-574, 587- 592, 603-611.

  &nbsp 13. Körkörös, klinikai, érvarrat: Hüttl Hümér 1908-ban végezte az első, hazai, sikeres, körkörös klinikai érvarratot artéria és véna femoralison, éles sérülést követően.

Hüttl Hümér

Hüttl H.: Czombarteria és véna sebeinek varrata. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. 1908. 498. old.

  &nbsp 14. Kisér-anastomosis: Gergő Imre 1910-ben végzett eredményes, körkörös varratot artéria radiálison, sérülés miatt. Valószínű, ez volt az első, hazai, kis artérián végzett sikeres éranastomosis készítés.

Gergő I.: Az érvarratok és érátültetés technikája. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. 1910; 1: 118-119.

  &nbsp 15. Kísérletes kapcsos éregyesítés: Bézy Elemér 1925-ben végezte és írta le elsőként e műtétet U-alakú, magnézium kapcsokkal, kutyák artéria carotisán. Eddigi tudomásunk szerint, az irodalomban is legelsőként.

Kísérletes kapcsos éregyesítés

Bézy E.:Az érvarratokról. B.O.U., 1925; 23: 1236-1239.

  &nbsp 16. Kísérletes érpótlás: Fáykiss Ferenc 1909-ben közölte az első, hazai, kísérletes érpótlásokat kutyák carotisán, autolog és homolog erekkel. Őt nevezhetjük a magyar kísérletes sebészet, benne a kísérletes érsebészet megalapítójának.

Fáykiss F.: Véredényátültetések. Budapesti Orvosi Ujság. 1911; 9: 219-225.

  &nbsp 17. Klinikai foltplasztika: Bézy Elemér 1925-ben közölte I. világháborús érsebészeti tapasztalatait. Leírja egyik estét, amelynél a vena saphena magnaból vett folttal végzett érplasztikát. Hazánkban ez volt az első ilyen műtét. De irodalmi szinten is az elsők között lehetett. Mindenesetre évtizedekkel megelőzte DeBakeyt, pedig sokan neki tulajdonítják e műtét prioritását, (bár azt valóan elsőként, 1906-ban, kísérletesen Carrel végezte).

Bézy E.: Az érvarratokról. B.O.U., 1925; 23: 1236-1239.

  &nbsp 18. Direct embolectomia: Hedri Endre 1927-ben publikálta az első, honi, technikailag sikeres, direkt embolectomiát, a bal arteria iliaca communison.

Hedri Endre

Hedri E.: Embolectomia az arteria iliaca communison. Magyar Sebésztársaság munkálatai, 1927. 1. füzet. 147-148.

  &nbsp 19. Transabdominalis lumbalis sympathectomia: Bakay Lajos végezte 1937-ben.

Bakay Lajos

cit. Egedy E.: Az endarteritis obliteransról. Orvosképzés, 1937; 27: 43-51.

  &nbsp 20. Lumbalis sympathectomia extraperitonealis behatolásból: e műtétet Takáts Géza(Geza de Takats) az USA-ban, 1934-ben végezte.

Takáts Géza

Takáts G:. A végtagok keringési zavarairól. Orvosképzés, 1934; 24: (Verebély ksz.) 84-96.

  &nbsp 21. Thoracalis sympathectomia: Bakay Lajos, 1941.

cit. Sebestény M., Tóth T., Regöly., Závodszky Zs., Bányász Zs.: Endoscopoos úton végzett thoracalis sympathectomia. Magy. Sebész. 1987; 40: 249-252.
Bakay L.: A perifériás keringés jelentősége a sebészetben. A magyar belorvosok egyesületének XI. Naggyülésének tárgyalásai. 1941. 230-238.

II. A modern érsebészet időszaka

Ezt a korszakot a múlt század ötvenes éveitől számítják. A korábban megjelent, a magyar érsebészet történetét leíró munkáinkban is több hazai prioritást ismertettünk már. Mindez azonban nem volt teljes.

  &nbsp A. Kísérletes érsebészet

  &nbsp a. Kísérletes éregyesítések

  &nbsp 22. Gépi érvarrat, magyar, kísérleti érvarrógéppel, kutyák hasi aortáján: Bikfalvi Adrás és Dubecz Sándor, 1952.

Bikfalvi Adrás

Dubecz Sándor

Gépi érvarrat

Gépi érvarrat

Bikfalvi A., Dubecz S.: Állatkísérleti tapasztalatok mechanizált éregyesítéssel. Magy. Sebész. 1952; 5: 247-254.

  &nbsp 23. Kísérletes gépi érvarrat, Androsov féle szovjet érvarrógéppel, kutyák hasi aortáján, arteria carotisán és femoralisán: Bartos Gábor, 1969.

Bartos Gábor

Kísérletes gépi érvarrat

Bartos G., Karlinger Gy., Mayer F.: A mechanizált éregyesítésről. Magy. Sebész. 1969; 22: 296-301.

  &nbsp 24. Hosszanti és haránt érsebzések zárása és anastomosisok készítése érragasztóval kutyák arteria carotisán, és vena jugularisán, Gyurkó György 1965.

Gyurkó György

Gyurkó Gy.: Szövetegyesítés ragasztóanyaggal. Orv. Hetil. 1967; 108: 544-546.

Helyreigazítás: Korábbi két, az érragasztással is foglalkozó munkánkban (Érbetegségek 2010; 17: 41-49., 46. és 47. oldalán, ill. az Érbetegségek. 2018; 25: 75-87 és 77. oldalán) ennek a módszernek hazai prioritásáról tévesen, ill. ellentmondásosan foglaltunk állást. Az irodalmi adatok pontos tisztázása után, beleértve az eddig nem közölt új adatot is (Gyurkó Gy.: Szövetegyesítés ragasztóanyaggal. Orv. Hetil. 1967; 108: 544-546.), megállapítottuk, hogy hazánkban elsőként Gyurkó György közölte eredményeit az érragasztásról. Ezért e módszert illetően az abszolút hazai prioritás az övé. Ez azonban nem érinti más szerzők elsőségét, más érsebészeti területeken történt alkalmazás vonatkozásában.

  &nbsp 25. Szövetragasztóval végzett vég-a-véghez egyesítés kutyák arteria femoralisán, több módszerrel: (irányöltések + ragasztó alkalmazása az érszélekre; egyesítés a ragasztó felhelyezésével polietilén shunt felett; Payr gyűrűs egyesítés ragasztóval): Nemes Attila, 1965.

Nemes Attila

Nemes A.: Érreconstructio gyorspolimerizáló ragasztóanyag segítségével. Szegedi Angiologiai Napok 1968. Magyar Angiologiai Társaság kiadványa 1970. 29-30. old.

  &nbsp 26. Érprotézis és a gazdaér vég-a-véghez egyesítése kutyák hasi aortáján irányöltésekkel és szövetragasztó használatával: Nemes Attila, 1967.

Nemes A.: Gewebevereinungen mit Klebstoffen in der Traumatologie. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1969; 10: 73-83.

  &nbsp 27. Mikroérsebészeti ragasztás kutya arteria coronáriáján pericardium folttal: Bornemisza György, 1968.

Bornemisza Győrgy

Bornemisza Gy.: Experimental coronary adhesive grafting. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1968; 9: 5-10.

  &nbsp 28. A donor aortájából, ill. véna cava inferiorjából vett muff ráragasztásával végzett speciális aorto - renalis, ill. véna cava inferior - vena renalis egyesítés: Nemes Attila, 1968.

Nemes Attila

Nemes A.: Érreconstructio gyors - polimerizáló ragasztóanyag segítségével. Szegedi Angiologiai Napok 1968. Magyar Angiologiai Társaság kiadványa 1970. 29-30. old.

  &nbsp 29. Szövetragasztóval rögzített invaginatios éregyesítés kutyák kis artériáin (hypogastrica, iliaca, lienalis, hepatica): Gyurkó György, 1974.

Gyurkó György

Gyurkó Gy., Czehelnik R.: Kis átmérőjű erek egyesítése módosított invaginaciós eljárással. Magy. Seb. 1974; 27: 164-171.

  &nbsp 30. Mikrosebészeti varrat kutya ureterén: Furka István, 1972. Ez az első, hazai, kísérletes érvarrati technikával végzett microsebészeti anastomosis. Nincs adatunk arról, valójában ki végezte az első kísérletes microvascularis varratot.

Furka István

Furka I.: Experimentalis ureterotomiák operáló mikroszkóp segítségével. In Orvosi Közlemények T.M.T.K. folyóirata. 1972. 117-118. old.

  &nbsp 31. Microvascularis lymphovenosus anastomosis nyulak combján: Gloviczki Péter), 1978.

Gloviczki Péter

 

Gloviczki P., Hidden G., Lefoch P.: Az experimentális mikrovaszkuláris sebészet lehetőségei: mesterséges lymphovenosus összeköttetések létesítésére. Magy. Sebész. 1978; 31: 145-152.

  &nbsp 32. Kísérletes mikro-éranastomosis invaginatioval. Nyárády József, 1979.

Nyárády József

Nyárády J., Gecser G., Vilmos Zs., Szilágyi K.: Invaginatios mikroéranastomosis és alkalmazhatósága. VII. Magyar Kísérletes Sebészeti Kongresszus. Előadáskivonatok. Szeged. 1979. 49. old.

  &nbsp 33. Kísérletes thoracicojugularis shunt mesterséges ascites levezetésére: Szabó György, 1967.

Szabó György

Szabó Gy., Magyar Zs., Serényi P.: Effect on ascites of thoracic duct fistula and of cervical lymphatic-venous shunt. Acta med. Acad. Sci. Hung. 1970; 27: 257-274.

b. Kísérletes érpótlások vég a véghez anastomosissal

  &nbsp 34. Hasi aortapótlás kutyákon, tápoldatban tárolt homolog grafttal: Sín Lajos, 1951.

Sín Lajos

 

Sin L., Bérczi Gy. Gál Gy., Ormos J.: Artériák konzerválása és transplantálása. Honvédorvos. 1951; 3: 995-1003.

  &nbsp 35. Hasi aortapótlás kutyákon formalinban fixált homolog grafttal: Hőnig Vilmos, 1954.

Hőnig V., Sin L., Ormos J.: Fixált artériák transplantálása. Katonorvosi szemle. 1954; 6: 483-493.

  &nbsp 36. Hasi aortapótlás kutyákon lyophilizált homolog grafttal: Bornemisza György, 1954.

Bornemisza György

Bormemisza Gy , Szilágyi I., Bakó G., Kiss A., Ressmann V., Tóth F.: Kísérletek lyophilizált erekkel. Magy. Sebész. 1954; 7: 418-426.

  &nbsp 37. Kísérletes érpótlások kutyák hasi aortáján Dardik (homolog véna umbilcalis, dacron hálócsőbe burkolva) protézissel: Sömjén György, 1979.

Sömjén György

Kísérletes érpótlások kutyák hasi aortáján

Sömjén Gy., Lakner G., Lónyai T.: Érpótlás lehetősége v. umbilicalis, mint ér-prothesis. Orv. Hetil. 1979; 120: 1243-1244.

  &nbsp 38. Kísérletes érpótlások borjú carotis xenografttal kutyák hasi aortáján: Sótonyi A., 1980.

Somogyi E., Sótonyi A., Nemes A., Soltész L.: Experimental observations regarding the applicability of calf carotid xenografts in vascular surgery. J. Cardiovasc. Surg. 1980; 21: 723-726.

  &nbsp 39. Érpótlás speciális, (műanyaghálóval megerősített) bovine (Solcoseryl-P) xenografttal kutyák hasi aortáján és vena cava inferiorján: Nemes Attila, 1985.

Nemes Attila

Nemes A., Acsády Gy., Fraefel W., Lichi H., Monos E., Oertli R., Somogyi E., Sótonyi P.: Application of vascular graft material (Solcoseryl-P) in experimental Surgery. Biomaterials. 1985; 6: 303-311.

  &nbsp 40. Hasi aortapótlás kutyán, autolog bélből készült grafttal (eredeti módszer): Szőllőssy László, 1958.

Szőllőssy László

Hasi aortapótlás

Bélfallal készített érpótlás különböző formái

Szőllőssy L., Bartos G.: Gefäss-substitutionsversuche mit autoplastischem Gewebe Zbl. Chir. 1958; 83: 616-626.

  &nbsp 41. Hasi aortapótlás kutyán, autolog peritoneum felszínű hasizomból készült grafttal (eredeti módszer): Szőllőssy László, 1958.

Szőllőssy László

Hasi aortapótlás

Szőllőssy L., Bartos G.: Gefäss-substitutionsversuche mit autoplastischem Gewebe Zbl. Chir. 1958; 83: 616-626.

  &nbsp 42. Hasi és mellkasi aortapótlás kutyán autolog peritoneummal, ill. pericardiummal bélelt, nagypórusú, poliamid csővel (eredeti módszer): Szőllőssy László, 1958.

Szőllőssy László

Hasi és mellkasi aortapótlás

Szőllőssy L., Bartos G., Hübner H.: Gefäss-substitutionsversuche an mit autoplastischem Gewebe gefütterten Kunststoffröhren Bruns, Beitr. Klin. Chir. 1958; 197: 295-306.

  &nbsp 43. Kétüléses hasi aortapótlás kutyán, porózus auto-alloplasticus grafttal (eredeti módszer. Évekkel később külföldön a klinikumban is eredményesen kipróbálták): Bornemisza György, 1958.

Bornemisza György

Kétüléses hasi aortapótlás

Bornemisza 2. módszer (sémás rajz):

Fent: mandrinos hálócső beültetése a subcutisba.
Középen: a mandrin kihúzása a kötőszövetesen beépült hálócsőből.
Lent: érpótlóként szabad átültetés a hasi aortába.

Bornemisza Gy.: Experimental repair of vascular defects by auto-alloplastic methods. Acta Morphol. Acad. Sci. Hung. 1958; 8: 27-38.

  &nbsp 44. Kétüléses hasi aortapótlás kutyán in situ preformált autoalloplasticus grafttal (eredeti módszer. Hazai, klinikai kipróbálásra is került.) Bartos Gábor, 1967.

Bartos Gábor

Kétüléses hasi aortapótlás

1.A graft szerkezetének vázlata
2.A graft falának textilszerkezete
3.A graft helyzete az első műtétnél
4.A graft helyzete a második műtétnél

Bartos G., Tóth I., Rádler A.: Érpótlási kísérletek in situ praeformált auto-alloplasticus érpótlóval. Kísérl. Orv. Tud. 1967; 19: 450-454.

  &nbsp 45. Kétüléses hasi aortapótlás kuyán, csepleszbe burkolt, műanyag rúdra húzott, nagypórusú polamid csővel (eredeti módszer): Gyurkó György, 1975.

Gyurkó György

Gyurkó György

A csepleszbe burkolt hálócső beépülése után érpótlóként használható

Gyurkó Gy., Bornemisza Gy.: Auto-alloplastic arterial prostheses. Acta Acad. Sci. Hung. 1975; 16: 139.

  &nbsp 46. Hasi aortapótlás kutyán, tömörfalú, plasticus műgyanta (metil-metacrylat) érpótló csövekkel: Bornemisza György. 1954.

Bornemisza György

 

Bornemisza Gy.: Érpótlási kísérletek műgyanta csövek segítségével. Magy. Sebész. 1954; 7: 271-279.

  &nbsp 47. Hasi aortapótlás kutyán, magyar gyártmányú, kísérleti, kötött, poliészter érprotézissel: Jellinek Harry, 1960.

Jellinek Harry

Jellinek H., Csillag I., Kádár A.: Hazai műanyag érprothézisek alkalmazásának eredményei kísérletekben. Orv. Hetil. 1960; 101: 950.

  &nbsp 48. Hasi és mellkasi aortapótlás kutyán magyar gyár tmányú, kísérleti, szövött, poliészter éprotézissel: Bartos Gábor. 1960. (Ez az érprotézis 1960-ban szabadalmi védettséget kapott. A RICO Kötszerművek gyártotta. Az 1980-as évek végéig klinikai használatban volt.)

Bartos Gábor

Hasi és mellkasi aortapótlás

Bartos G., Karmos V., Szőllőssy L., Török B., Kustos Gy., Czigner J.: A magyar műanyag érprotézisről. Orv. Hetil. 1960; 101: 1458-1459.

  &nbsp 49. Hasi aortapótlás kutyán másik fajta magyar kísérleti, kötött, poliészter protézissel: Vass György, 1961.

Vass György

Hasi aortapótlás

Somogyi E., Vas Gy., Molnár L., Kovács S.: Tapasztalatok hazai gyártmányú műanyag erek transplantatiojával állatkisérletekben. Sebész Nagygyűlés kiadványa. 1961. 164-165.

  &nbsp 50. Hasi aortapótlás kutyán magyar gyártmányú, poliészter, single velúr anyagból házilag varrt kísérleti protézissel: Gyurkó György, 1974.

Gyurkó György

 

Gyurkó Gy., Szűcs J., Bánhegyi J., Kenyeres L., Szikszai P., Noviczky M-. Pösze J.: Experimental experience with polyester velour in vascular plastic surgery. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1974; 15: 35-43.

c. Kísérletes foltplasztikák

  &nbsp 51. Foltplasztika kutyák hasi aortáján, arteria carotisán és femoralisán, autolog vénából, ill. poliészter érprotézisből kivágott darabokkal: Gyurkó György, 1966.

Gyurkó György

 

Gyurkó Gy.: Experimental recontsruction of arteries by patch-graft angioplasty. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1966; 7: 99-100.

Gyurkó Gy.: A verőerek foltplasztikájáról. Magy. Sebész. 1966; 19: 349-356.

  &nbsp 52. Magyar gyártmányú, single velúr anyagból készített kísérletes foltplasztika kutyák aortáján, arteria iliaca communisán, ill. femorálisán: Gyurkó György, 1974.

Gyurkó György

single velúr anyagból készített kísérletes foltplasztika

A magyar single velúr szövet texturája

Gyurkó Gy.: Experimental reconstruction of arteries by patch-graft angioplasty. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1966; 7: 99-100.

B. Klinikai érsebészet

Az első modern, hazai klinikai érműtétek inkább a szívsebészet körébe tartoztak.

  &nbsp 53. Ductus Botalli persistens lekötése: Littmann Imre, 1949.

Littmann Imre

 

Péterffy Á., Péterffy M.: Hová vezet a Botallo vezeték? Tévedéshez. Magy. Sebész. 2008; 57: 13-16.

  &nbsp 54. Blalock-Taussig műtét: Kudász József, 1949.

Kudász József

 

cit. A városmajori klinika első száz éve: mítosz és valóság. Szerk. Dobozi Pálma. Semmelweis Kiadó. Bp. 2012. 128. old

  &nbsp 55. Coarctatio aortae műtéte a szűkület resectiojával és anastomosissal: Eisert Árpád, 1950.

Eisert Árpád

 

Sarvay T., Eisert Á.: Coarctatio aortae sikeresen operált esete. Magy. Sebész. 1951; 4: 27.

cit. Dohanics S.: Magy Seb. 2011; 64: 213-214.

  &nbsp 56. Soltész Lajos prioritásai: Ő a modern, magyar érsebészet megteremtője, az első érsebész generació "pater familias"-a. Ő végezte az első hazai rekonstruktív érműtétet 1952-ben, nyílt TEA-t arteria poplitean.
Hazai prioritásai olyan számosak, hogy nem lehet biztonsággal felsorolni valamennyit, mivel sajnos, ezeket csak részben közölte. Ezek közül, a következőket írjuk meg, a teljesség igénye nélkül, részben munkatársai, Szabó Imre és Szabó Zoltán, részben pedig a korábbi Soltész emlékelőadások szerzői alapján: Nyílt arteria femoralis desobliteratio (1952), traumás arterio-venosus fistula resectioja (1953), Dos Santos féle femoralis desobliterato (1954), Servelle műtét (1954), nyílt aorta TEA (1954), arteria poplitea pótlás saját véna saphena magnával (1956), arteria anonyma arteriectomia (1956), arteria poplitea aneurysma resectio és pótlás lyophilizált homolog artériával (1957), arteria poplitea pótlás dacron grafttal (l959), arteria subclavia resectio Takayasu betegség miatt (1958), oldalágon keresztül kipréseléssel végzett embolectomia (1959), epinephrectomia (1959), femoro-poplitealis bypass teflon protézissel (1960), hasi aorta aneurysma resectio (nem tudjuk, mi volt a beültetett graft) valószínűleg homolog aorta darabbal (1960), traumás arterio-venosus fistula miatt végzett arteria és véna együttes resectioja, katéteres kiszívással végzett ilio-femoralis vénás thrombectomia (1967).
A későbbiek során e beavatkozások némelyikét az adott műtéttípus leírása helyén megismételjük.

Soltész Lajos

 

cit. A városmajori klinika első száz éve: mítosz és valóság. Szerk. Dobozi Pálma. Semmelweis Kiadó. Bp. 2012. 128. old
cit. Szabó I.: Személyes közlés Bp. 200 1981;.
cit. .Szabó Z.: Soltész Lajos (1917-1981) Orv. Hetil. 122: 95-956.
cit. Tasnádi G.: Az érfejlődési rendellenességek kezelésének változásai az elmúlt harminc évben. (Soltész emlékelőadás.) Érbetegségek. 1999. 6: Suppl. 9-15 old.
cit. Gunther T.: Harminc év érsebészet Győrben. (Soltész emlékelőadás.) Érbetegségek. 2001; Suppl. 3-8. old.
cit. Dlustus B.: Az érbetegek szolgálatában. (Soltész emlékelőadás.) Érbetegségek. 2008; 15: 2-3.

a. Klinikai éregyesítések

  &nbsp 57. Spleno-ovarialis vénák egyesítése szovjet Androsov géppel, portalis hypertensio miatt: Karlinger Tihamér, 1962 (ez az egyetlen adat érvarrógép hazai klinikai használatáról).

Karlinger Tihamér

cit. Bartos G., Karlinger Gy., Mayer F.: A mechanizált éregyesítésről. Magy. Sebész. 1969; 22: 296-301.

  &nbsp 58. Invaginatios éregyesítés digitalis arterián öregujj replantatio során: Nyárády József, 1981.

Nyárády József

 

Nyárády J.: Sikeres öregujj replantatio invaginaciós mikroéranasztomosis alkalmazásával. Magy. Traumat. Ortop. Kézseb. Plaszt. Seb. 1981; 24: 279-281.

  &nbsp 59. Microvascularis varrat az arteria temporalis superficialis és az egyik agyfelszíni artéria között agyi revascularisatió céljából: Mérei F. Tibor, 1974.

Mérei F. Tibor

 

Mérei F. T., Bódosi M., Gács Gy., Kékesi F., Szántó J.J., Scháb R.: Az arteria temporalis superficialis és az arteria cerebri media anastomosisa az agyi keringési elégtelenség kezelésében. Orv Hetil. 1974; 115: 963- 966.

  &nbsp 60. Klinikai szövetragaszó alkalmazása arteria anonyma varratbiztosításához: Ránky László, 1966.

Ránky László

Ránky L., Thurzó R., Cseh J., Vadász G.: Az aortaív ágainak elzáródása és a sebészi megoldás lehetőségei. Szegedi Angiologiai Napok 1968. A Magyar Angiológiai Társaság Kiadványa 1970. 103-104. old.

  &nbsp 61. Incisiozárás, ill. foltplasztika-rögzítés az artéria radialison, ill. femoralison szövetragasztó alkalmazásával: Nemes Attila, 1966.

Nemes Attila

Nemes A.: Gewebevereinungen mit Klebstoffen in der Traumatologie. Acta Chir. Acad. Sci. Hung. 1969; 10: 73-83

  &nbsp 62. Lymphadeno-venosus anastomosis secundaer lymphoedema miatt a vena saphena magna oldalága és egy nyirokcsomó között: Molnár Lajos, 1969.

Molnár Lajos

Lymphadeno-venosus

Molnár L.: Műtéttel megoldott alsóvégtag elephantiasis. Orv. Hetil. 1969; 110: 2943-2944.

  &nbsp 63. Varratnélküli lymphangio- venosus anastomosis lymphoedema miatt különböző testtájakon (postmastectomiás, kar, alsó végtagi oedema): Kett Károly. 1977.

Kett Károly

Varratnélküli lymphangio-venosus anastomosis

Kett K., Lukács L., Molnár Z., Nyárády J.: Lymphangio-venous shunt. A new procedure for the treatment of chronic lymphoedema. Fol. Angiol. 1977; 25: 162-165

  &nbsp 64. Thoracico-jugularis shunt a ductus thoracicus és az egyik felületes nyaki véna oldalága között cirrhosisos ascites csökkentésére: Serényi Pál. 1968..

Serényi Pál

Thoracico-jugularis shunt

Serényi P., Szabó Gy,. Magyar Zs.: A ductus thoracicus-jugularis shunt hatása asciteses májcirrhosisos betegeken. Orv. Hetil. 1970; 111: 564-565.

  &nbsp 65. Műanyag shunt beültetése chylosus ascites levezetésére: Tasnádi Géza. 1989.

Tasnádi Géza

Műanyag shunt beültetése

cit. Tasnádi G.: Generalised lymphangiomatosis, treatment with Denver shunt. In: Vascular malformations. Szerk.: Belov, St., D.A. Weber J. Einhorn Presse Verlag, Reinbeck, 1989.
Bihari I., Tasnádi G., Domján Gy., Tomcsányi. L.: Chylascos kezelése peritoneo-venosus műanyag shunt beültetésével. Érbetegségek. 1996; 3: 25-29.

b. Epinephrectomia

  &nbsp 66. Epinephrectomia: Soltész Lajos, 1959

cit. Szabó I.: Személyes közlés Bp. 1981.

c. Sympathectomiák

  &nbsp 67. Thoracalis sympathectomia mediasztinoszkóp segítségével: Sebestény Miklós, 1983.

 

 

Sebestény M., Tóth T., Regöly., Závodszky Zs., Bányász Zs.: Endoscopos úton végzett thoracalis sympathectomia. Magy. Sebész. 1987; 40: 249-252.

  &nbsp 68. Laparoscopos thoracalis sympathectomia: Antal András, 1991.

Antal A., Bátfai L., Fazekas Z., Kiss T., Gulácsy I.: Thoracalis sympathectomia laparoscopos eszközök felhasználásával. LAM 1992; 2: 240-241.

  &nbsp 69. Lumbalis és thoracalis sympathectomia "Romicro" minilaparotomiás set használatával: Nagy István, 1997.

Nagy István

 

Nagy I., Nádasi G., Széll K., Márkus B: Thoracic and lumbar sympathectomy with the application of romicro mini laparotomy set. International Angiology, 1997; 16: 46.

d. A tapered graft elvének leírása

  &nbsp 70. A "tapered graft" (central felől a periféria felé szükülő átmérőjű, hosszú érprotézis) hemodynamikai elvének felfedezése: Gyurkó György, 1969.

Gyurkó György

tapered graft

Amerikai "tapered graft" több évvel Gyurkó eredeti leírása után készült

Gyurkó Gy.: Kisérletes adatok a verőerek sebésztéhez, különös tekintettel a haemodynamikai szempontokra. Kandidátusi értekezés. Bp. 1969.

e. Embolectomiák

  &nbsp 71. Embolectomia oldalágon történő kipréseléssel: (eredeti műtét), Soltész Lajos, 1959.

Soltész Lajos

 

Soltész L., Böröcz L., Szabó I., Álmos S.: Embolektomia új műtéti eljárása. Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Sebész Szakcsoportjának Nagygyűlése. 2. köt. Bp. 1959. 607-611. old.

  &nbsp 72. Embolectomia ringstripperrel: Soltész Lajos 1968.

Soltész Lajos

Embolectomia ringstripperrel

Soltész L., Papp S., Frank J., Turbók E.: Az acut verőérelzáródások kezelésének fejlődése és eredményei. Magy. Sebész. 1968; 21: 9-14.

  &nbsp 73. Embolectomia Dormiakosárral: Löblovics Iván 1965.

Löblovics Iván

Dormia kosár

Löblovcs I., Markos Gy., Mátyus L., Bodnár E., Berentey E., Laknert G., Groh W.: A végtag-embolia sebészi kezelése. Magy. Sebész. 1970; 23: 81-88.

  &nbsp 74. Embolectomia Fogary katéterrel: Löblovics Iván, 1967. Az arteria iliaca externa embolus a lábszár artériáiba lenyúló farokthrombussal

Embolectomia Fogary katéterrel

Embolectomia Fogary katéterrel

Löblovics I., Markos Gy., Bodnár E.: Új szemlélet és új módszer az artériás emboliák kezelésében. Orv. Hetil. 1968; 109: 205-206.
Löblovics I., Markos Gy., Mátyus L., Bodnár E., Berentey E., Lakner G., Groh W.:A végta-embolia sebészi kezelése. Magy. Sebész. 1970; 23: 81-88.

  &nbsp 75. Sikeres kétszeres aorta bifurcatio embolia direct embolectomiája az arteria iliaca communisokon keresztül a szív pseudomyxomájából leszakadt daganatrészletek miatt, egyidejű enterococcus okozta endocarditis jelenlétében: (irodalmi ritkaság) Bartos Gábor. 1970.

Bartos Gábor

Bartos G., Tarján J., Mayer F.: Kétszer sikeresen operált aorta bifurcatio embolia esete. POTE Tudományos Szakosztály Ülése. Pécs. 1971. márc. 1.
Bartos G., Tarján J., Mayer F., Kiss T., Németh Á., Szelenczy M.: Enterococcus endocarditis talaján kialakult kétszeres aorta-bifurcatio embolia sikeresen operált esete. Magy. Sebész. 1978; 31: 51-53.

 

A hazai érsebészeti prioritások ismertetését munkánk következő, második részében folytatjuk.

 

BARTOS G., BIHARI I., NEMES A., JÁMBOR GY., MARTOS V., MARKOVICS G.


Érbetegségek: 2019/1. 21-30. oldal