Korábbi, a magyar érsebészettel foglalkozó publikációinkban (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7) részletesen leírtuk egy-egy szakág történetét. Ezek során igyekeztünk az adott tárgykör minden hazai kutatójáról megemlékezni. Jelen közlésünkben azt vizsgáljuk, hogy mely kísérletes és klinikai érsebészeti területeken dolgoztak kutatóink a nemzetközi élvonalban. Ennek megfelelően a következőkben felsorolandó személyek listája értelemszerűen rövidebb lesz.
Érbetegségek: 2018/3. 75-87. oldal
Történetünk befejező részében, a harmincas évek kezdetétől Soltész Lajos koráig terjedő évek, hazai érsebészeti történetét ismertetjük.
Érbetegségek: 2018/2. 57-65. oldal
Munkánk második részében, az I. Világháború és annak lecsengése, azaz az 1914-től a harmincas évek kezdetéig tartó időszak magyar érsebészet-történeti vonatkozásait ismertetjük. Mivel a háromrészes történet egységes, az ábrák és az irodalom számozása folyamatos.
Érbetegségek: 2018/1. 29-37. oldal
Az 1950-es évek táján kialakult modern érsebészet olyan szakág, amelyre a team-munka a jellemző. A kiemelkedő sebész egyéniségek körül mindig létrejött egy csapat, amelyik a közös munka eredményeként lett sikeres. Így történt ez Magyarországon is. Az ezt megelőző időkben azonban számos olyan magányos hazai kollégával találkozunk, akik egyéb sebészi tevékenységük mellett érműtétet is végeztek, és ez akkor még nem számított specialitásnak.
Érbetegségek: 2017/4. 77-86. oldal
Előző lapszámunkban egy nem teljesen korrekt leírás szerepelt erről az osztályról, ezért az alábbiakban hiteles információkat kívánunk közölni az ottani tevékenységről. Ennek megírásában Nyiredy Géza az osztály legutóbbi vezetője volt segítségünkre.
Érbetegségek: 2017/1. 37-40. oldal
Magyar orvosok szerepe a hazai gyermek-érsebészeti iskola létrejöttében.
Érbetegségek: 2017/1. 27-36. oldal
"Társaságunkat a bíróság 1966. november 5-én jegyezte be Magyar Angiológiai Társaság néven. 50 év telt el az óta. A hazai előzmények, kezdeti törekvések ezen a szakterületen pedig még a korábbi 100 év alatt alakultak, valósultak meg. A Magyar Sebész Társaságon belül Angiológiai Szekció néven működtek közösen szakembereink." ? írja Nemes Attila a jubileumi könyvben.
Érbetegségek: 2016/4. 79-80. oldal
A Magyar Sebész Társaság Angiologiai Sectióját 1961-ben, 55 évvel ezelőtt alapította meg, amelynek elnöke lett. Prágában, 1961-ben a Világkongresszus, a Magyar Angiologiai Sectiót felvette a Nemzetközi Angiologiai Unio alapító tagjai közé. 1964-ben, Párizsban a Nemzetközi Angiologiai Unio alelnökévé választották, amely feladatkörben 1967-ben Barcelonában megnyitotta az Angiologiai Unio Világkongresszusát. Számos további országban is tartott előadást, angiológiai kongresszusokon.
Érbetegségek: 2016/4. 81-83. oldal
Sorozatunkat 2013-ban kezdtük el, célja ? amint a legelső cikk bevezetésében írtuk ? az volt, hogy megörökítsük, és szélesebb körben megismertessük azoknak a hazai munkacsoportoknak a történetét, amelyek közel egyidejűleg és párhuzamosan igyekeztek a korszeré magyar érsebészetet megteremteni. Az is célunk volt, hogy a közismert, nagy, úttörő ?üstökösök? mellett a ?kisebb csillagoknak?, azoknak, az eddig kevésbé elismert, önálló munkacsoport-vezetőknek, és lelkes munkatársaknak, valamint a tanítványoknak is emléket állítsunk, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem voltak számontartva, azonban ennek az új sebészeti szakágnak a megteremtéséhez sokban hozzájárultak. Ami a szereplők szakmai korát illeti, általában elmondható, hogy a kezdeményezők szinte valamennyien a másodorvosok közül kerültek ki, de a tanszék-, ill. az osztályvezetők is egyetértettek törekvéseikkel, és segítették őket.
Érbetegségek: 2016/4. 97-105. oldal
Az érsebészet kezdete a Budapesti Szent János és a Kecskeméti Kórházban
Jelen munkánkban két olyan korai műhely kerül leírásra, amelyek a korábban ismertetettekhez hasonlóan, szintén jelentős szerepet játszottak a magyar érsebészet kialakulásában. A Szent János Kórházban, szinte az elsők között ismerték fel az új sebészeti szakág jelentőségét. Budapesten is az úttörők között voltak az angiológiai sebészet elkezdésében, és azt hosszú évtizedeken át magas színvonalon művelték. A kecskeméti sebészeten szintén korán megindult ez az új szakág, amelyet a mai napig jelentős beteganyagon, eredményesen művelnek. Az érsebész szakorvosok száma is figyelemreméltó.
Érbetegségek: 2016/3. 65-73. oldal
