Előző lapszámunkban egy nem teljesen korrekt leírás szerepelt erről az osztályról, ezért az alábbiakban hiteles információkat kívánunk közölni az ottani tevékenységről. Ennek megírásában Nyiredy Géza az osztály legutóbbi vezetője volt segítségünkre.
Érbetegségek: 2017/1. 37-40. oldal
Magyar orvosok szerepe a hazai gyermek-érsebészeti iskola létrejöttében.
Érbetegségek: 2017/1. 27-36. oldal
"Társaságunkat a bíróság 1966. november 5-én jegyezte be Magyar Angiológiai Társaság néven. 50 év telt el az óta. A hazai előzmények, kezdeti törekvések ezen a szakterületen pedig még a korábbi 100 év alatt alakultak, valósultak meg. A Magyar Sebész Társaságon belül Angiológiai Szekció néven működtek közösen szakembereink." ? írja Nemes Attila a jubileumi könyvben.
Érbetegségek: 2016/4. 79-80. oldal
A Magyar Sebész Társaság Angiologiai Sectióját 1961-ben, 55 évvel ezelőtt alapította meg, amelynek elnöke lett. Prágában, 1961-ben a Világkongresszus, a Magyar Angiologiai Sectiót felvette a Nemzetközi Angiologiai Unio alapító tagjai közé. 1964-ben, Párizsban a Nemzetközi Angiologiai Unio alelnökévé választották, amely feladatkörben 1967-ben Barcelonában megnyitotta az Angiologiai Unio Világkongresszusát. Számos további országban is tartott előadást, angiológiai kongresszusokon.
Érbetegségek: 2016/4. 81-83. oldal
Sorozatunkat 2013-ban kezdtük el, célja ? amint a legelső cikk bevezetésében írtuk ? az volt, hogy megörökítsük, és szélesebb körben megismertessük azoknak a hazai munkacsoportoknak a történetét, amelyek közel egyidejűleg és párhuzamosan igyekeztek a korszeré magyar érsebészetet megteremteni. Az is célunk volt, hogy a közismert, nagy, úttörő ?üstökösök? mellett a ?kisebb csillagoknak?, azoknak, az eddig kevésbé elismert, önálló munkacsoport-vezetőknek, és lelkes munkatársaknak, valamint a tanítványoknak is emléket állítsunk, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem voltak számontartva, azonban ennek az új sebészeti szakágnak a megteremtéséhez sokban hozzájárultak. Ami a szereplők szakmai korát illeti, általában elmondható, hogy a kezdeményezők szinte valamennyien a másodorvosok közül kerültek ki, de a tanszék-, ill. az osztályvezetők is egyetértettek törekvéseikkel, és segítették őket.
Érbetegségek: 2016/4. 97-105. oldal
Az érsebészet kezdete a Budapesti Szent János és a Kecskeméti Kórházban
Jelen munkánkban két olyan korai műhely kerül leírásra, amelyek a korábban ismertetettekhez hasonlóan, szintén jelentős szerepet játszottak a magyar érsebészet kialakulásában. A Szent János Kórházban, szinte az elsők között ismerték fel az új sebészeti szakág jelentőségét. Budapesten is az úttörők között voltak az angiológiai sebészet elkezdésében, és azt hosszú évtizedeken át magas színvonalon művelték. A kecskeméti sebészeten szintén korán megindult ez az új szakág, amelyet a mai napig jelentős beteganyagon, eredményesen művelnek. Az érsebész szakorvosok száma is figyelemreméltó.
Érbetegségek: 2016/3. 65-73. oldal
Az érsebészet kezdete a berettyóújfalui és az egri kórházban
Eddigi nyolc munkánkban már tizenhat korai hazai érsebészeti munkacsoport erőfeszítéseit igyekeztünk megörökíteni. Most az egyik legrégebbi, időben több nagyobb kórházat, sőt egyetemi klinikát is megelőző, városi kórházban kialakult, sajnos, rövid életű, sikeres munkacsoportról írunk. A másik team ugyancsak korán induló, és hosszú, szívós munkával fejlődő, a mai napig is jelentős megyei kórházi együttes.
Érbetegségek: 2016/2. 11-18. oldal
Az érsebészet kezdete a berettyóújfalui és az egri kórházban
Eddigi nyolc munkánkban már tizenhat korai hazai érsebészeti munkacsoport erőfeszítéseit igyekeztünk megörökíteni. Most az egyik legrégebbi, időben több nagyobb kórházat, sőt egyetemi klinikát is megelőző, városi kórházban kialakult, sajnos, rövid életű, sikeres munkacsoportról írunk. A másik team ugyancsak korán induló, és hosszú, szívós munkával fejlődő, a mai napig is jelentős megyei kórházi együttes.
Érbetegségek: 2016/2. 11-18. oldal
Az érsebészet kezdete a Szekszárdi és a Gyulai Kórházban
Eddigi hét közleményünkben ismertettük a városmajori, a Stefanics iskolai, a volt OTKI-ban működő, a pécsi, a szegedi, a Jellinek kísérleti munkacsoport, a debreceni, a budapesti Baross utcai, a szombathelyi, a győri, a székesfehérvári és a dunaújvárosi korai érsebészeti munka - csoportok működését. A továbbiakban két újabb, jelentős vidéki munkacsoport leírása következik.
Érbetegségek: 2015/4. 139-148. oldal
Az érsebészet kezdete a Székesfehérvári és a Dunaújvárosi Kórházban)
Cikksorozatunk jelen darabjában két Fejér megyei kórházban kísérjük végig az érsebészet kialakulását, fejlődését. Az egyikben már az ötvenes-hatvanas évek átmenetében, a másikban a hetvenes évek első felében kezdték el az érsebészet művelését.
Érbetegségek: 2015/3. 109-120. oldal
