A magyarországi érsebészeti prioritások

Legutóbb, a magyarországi érsebészettörténet azon vonatkozását vizsgáltuk, hogy a hazai kísérletes érsebészeti kutatók és klinikus érsebészek miként igyekeztek és tudtak nemzetközi összehasonlításban helytállni (1, 2). Jelen munkánkban azt kívánjuk bemutatni, hogy Magyarországon kik és mikor végeztek először egy-egy adott kísérleti érpótlást, vagy klinikai érműtétet (e gyűjtésünkben a phlebológiai műtétek nem szerepelnek).

Érbetegségek: 2019/1. 21-30. oldal

Munkánk első részében a verőérsebészet hazai, élvonalbeli kutatóinak eredményeiről és azok nemzetközi értékéről emlékeztünk meg az éregyesítés, a lympho-venosus anastomosis, a kísérletes érpótlás és a magyar fejlesztésű plethysmometria vonatkozásában. Jelen cikkünkben folytatjuk a hazai, kiemelkedő értékű munkák ismertetését.

Érbetegségek: 2018/4. 135-146. oldal

Korábbi, a magyar érsebészettel foglalkozó publikációinkban (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7) részletesen leírtuk egy-egy szakág történetét. Ezek során igyekeztünk az adott tárgykör minden hazai kutatójáról megemlékezni. Jelen közlésünkben azt vizsgáljuk, hogy mely kísérletes és klinikai érsebészeti területeken dolgoztak kutatóink a nemzetközi élvonalban. Ennek megfelelően a következőkben felsorolandó személyek listája értelemszerűen rövidebb lesz.

Érbetegségek: 2018/3. 75-87. oldal

Történetünk befejező részében, a harmincas évek kezdetétől Soltész Lajos koráig terjedő évek, hazai érsebészeti történetét ismertetjük.

Érbetegségek: 2018/2. 57-65. oldal

Munkánk második részében, az I. Világháború és annak lecsengése, azaz az 1914-től a harmincas évek kezdetéig tartó időszak magyar érsebészet-történeti vonatkozásait ismertetjük. Mivel a háromrészes történet egységes, az ábrák és az irodalom számozása folyamatos.

Érbetegségek: 2018/1. 29-37. oldal

Az 1950-es évek táján kialakult modern érsebészet olyan szakág, amelyre a team-munka a jellemző. A kiemelkedő sebész egyéniségek körül mindig létrejött egy csapat, amelyik a közös munka eredményeként lett sikeres. Így történt ez Magyarországon is. Az ezt megelőző időkben azonban számos olyan magányos hazai kollégával találkozunk, akik egyéb sebészi tevékenységük mellett érműtétet is végeztek, és ez akkor még nem számított specialitásnak.

Érbetegségek: 2017/4. 77-86. oldal

Előző lapszámunkban egy nem teljesen korrekt leírás szerepelt erről az osztályról, ezért az alábbiakban hiteles információkat kívánunk közölni az ottani tevékenységről. Ennek megírásában Nyiredy Géza az osztály legutóbbi vezetője volt segítségünkre.

Érbetegségek: 2017/1. 37-40. oldal

Magyar orvosok szerepe a hazai gyermek-érsebészeti iskola létrejöttében.

Érbetegségek: 2017/1. 27-36. oldal

"Társaságunkat a bíróság 1966. november 5-én jegyezte be Magyar Angiológiai Társaság néven. 50 év telt el az óta. A hazai előzmények, kezdeti törekvések ezen a szakterületen pedig még a korábbi 100 év alatt alakultak, valósultak meg. A Magyar Sebész Társaságon belül Angiológiai Szekció néven működtek közösen szakembereink." ? írja Nemes Attila a jubileumi könyvben.

Érbetegségek: 2016/4. 79-80. oldal

A Magyar Sebész Társaság Angiologiai Sectióját 1961-ben, 55 évvel ezelőtt alapította meg, amelynek elnöke lett. Prágában, 1961-ben a Világkongresszus, a Magyar Angiologiai Sectiót felvette a Nemzetközi Angiologiai Unio alapító tagjai közé. 1964-ben, Párizsban a Nemzetközi Angiologiai Unio alelnökévé választották, amely feladatkörben 1967-ben Barcelonában megnyitotta az Angiologiai Unio Világkongresszusát. Számos további országban is tartott előadást, angiológiai kongresszusokon.

Érbetegségek: 2016/4. 81-83. oldal