A lábszárfekélyről szóló tan a legzavarosabb és legkevesebb sikert felmutató ismertetés az egész egészségtudományban." (I. N. Rust, 1839.) Az orvostörténész Sigerist szerint meghamisítjuk az orvostörténelmet, ha a jelen állapotokat vetítjük vissza a múltba. Akkor ugyanis nemcsak a kutatásra épülő tudományos ismeretek, hanem a teológia, a természetfilozófia, a babona és nem utolsó sorban a belgyógyászat és a sebészet közötti konkurenciaharc is lényeges szerepet játszott.
A fekélyról szóló tanítás azért is olyan zavaros, mert a fekély fogalmának nem volt (és máig sincsen) egzakt meghatározása.

Érbetegségek: 1996/1. 25-28. oldal

Amikor a varicositás műtéti kezelésének említésekor a betegek elkeseredett arcát látjuk, akkor a kollégák szívesen vigasztalják őket azzal, hogy - "van kérem egy újabb megoldás is..., az injekciós kezelés". Valóban olyan új lenne ez a módszer? Egyáltalán nem, sőt, amint a továbbiakban látható lesz, nyugodtan állíthatjuk, hogy legalább olyan régi, mint a műtét; pusztán arról van szó, hogy hazánkban egy kis törést szenvedett a scleroterápia karrierje, amikor szerettük volna ezt a kezelési módot teljesen elfelejteni.

Érbetegségek: 1995/3. 28-31. oldal

Százötven éve született a századforduló sebészetének egyik nagy egyénisége, Friedrich Trendelenburg. Írásunk tevékenységét, életútját mutatja be.

Érbetegségek: 1994/1. 41-43. oldal