A cikk az 1998-as helyzetet mutatja be. Az előző rész utolsó felvetése ez volt: az aorta aneurysnia endovaszkuláris sebészete "emberkísérlet"? Ez nem válaszolható meg olyan egyszerűen. Tudjuk, hogy magas a szövődmények aránya, amelyek különböznek a hasi műtétek komplikációitól. Az áteresztés az egyik leggyakoribb gond, mivel ez az aneurysma átmérőjének csökkenése ellenére rupturához vezethet. Ezért fontos a betegek rendszeres ellenőrző vizsgálata további életükben. A leakek rendszerint a protézis proximális végén vannak. Esetekként spontán gyógyulnak, máskor endovaszkuláris vagy hasi műtéttel végzett elzárásuk szükséges. Másik fontos komplikáció a graft bal szárának szétcsúszása. Endovaszkuláris műtét után a betegek rövidebb időt töltenek az intenzív osztályon és kevesebbet vannak kórházban. Mint látható, az endovaszkuláris műtét szövődményei lokálisak, míg a hasi műtété szisztémás. A késői túlélésben nincs különbség. A stent behelyezés nagyon sokkal drágább, mintt a klasszikus operáció.

Érbetegségek: 2001/4. 129-132. oldal

KULCSSZAVAK

aorta aneurysma, stent-graft, történet, eredmények, komplikációk

Robert May, a tudományos phlebológia megteremtésének úttörője, osztrák sebész volt. Kollégájával, Nissllel együtt kidolgozták a standard phlebográfia technikáját, az ascendáló phlebográfiát. A klinikailag már ismert állapotok, mint a mélyvéna trombózis és postthrombotikus syndroma phlebográfiás jeleit azonosították. A bal véna iliaca communis anomáliája, a véna tüske viseli az ő és munkatársa, Thurner nevét. Ennek vizsgálatát több száz boncolás és több ezer phlebográfia során végezték el. May sokat tett egy további tudományos módszer, az alsó végtagi vénás nyomásmérés kifejlesztéséért. Az általa kidolgozott femoro-poplitealis vena saphena bypass próbálkozás volt a thrombotikus mélyvéna occlusio okozta krónikus vénás elégtelenség javítására. Könyvek, fejezetek és folyóirat publikációk tanúskodnak arról, milyen elkötelezett volt saját és mások phlebológiai eredményeinek közlésében és megvitatásában. A magyar phlebológusok áldozatkész barátja volt, aki segített bekapcsolódni a tudomány nemzetközi vérkeringésébe.

Érbetegségek: 2001/3. 97-101. oldal

KULCSSZAVAK

Robert May, tudománytörténet, phlebológia, phlebográfia, vénás nyomásmérés, véna iliaca tüske, vénás bypass

Az érsebészeti rutinműtétek indikációja és technikája az elmúlt évtizedekben világszerte tisztázódott, és úgy tűnt, a ' 90-es évekre nyugalom áll be az addig oly dinamikusan fejlődő szakmában. Senki sem sejtette, hogy egy új termékcsalád, az endovaszkuláris graft katéter-technikával való beültetése, melyet Nikolas Vololos orosz sebész 1985-ben a világon elsőként hajtott végre, oly pezsgést hoz az érsebészeti szakmai életbe, melyet csak a szakma nagy öregjei tapasztalhattak a hőskorban (1).

Érbetegségek: 2000/4. 129-132. oldal

A lábszárfekély annyi idős, mint az emberiség, s e hosszú idő alatt számtalan gyógymódot kipróbáltak és alkalmaztak kezelésére. Cikkünkben - Robert R. Lintonra emékezve - a pathofiziológiai alapon kidolgozott műtéti eljárásokat tekintjük át. Mindenekelőtt azonban a száz évvel ezelőtt született, iskolateremtő érsebész, Robert R. Linton rövid életrajzát ismertetjük.

Érbetegségek: 2000/3. 101-105. oldal

A világ első éranastomosisának kidolgozásáról nem egy randomizált, duplavak, crossover-kontrollos, statisztikailag kiértékelt tanulmány számolt be, hanem egy mindössze egyetlen oldalas dolgozat. Ebben a szerző közölte, hogy nyolc kutyát megoperált, amelyek közül hét egy héten belül, tehát a közvetlen posztoperatív időszakban elpusztult, egy életben maradt ugyan, de két és fél hónap után megszökött a ketrecből, tehát a műtét eredményességének megítélésére, az anastomosis átjárhatóságának ellenőrzésére nem volt használható. Mai fogalmaink szerint ezt a közleményt vagy publikálásra alkalmatlannak vagy negatív eredményűnek tartanánk. A szerző, Nyikolaj Vlagyimirovics Eck azonban másként vélekedett. Az említettek alapján igazolva látta, hogy a cikkben leírt porto-cavalis fistula veszély nélkül kivitelezhető és humán műtétek során is alkalmazható. Ki is ez a szerző, és hogyan válhatott halhatatlanná az említett, vitatható közlemény alapján?

Érbetegségek: 1998/2. 73-76. oldal

"A századok folyamán ajánlott szerek felölelik szinte az egész gyógykezelési fegyvertárat, amit a farmakológiai, a fizikális és a sebészi gyógyeljárásokjelentenek." (G. Nobl 1910.)

Érbetegségek: 1996/2. - 32-34. oldal

A lábszárfekélyről szóló tan a legzavarosabb és legkevesebb sikert felmutató ismertetés az egész egészségtudományban." (I. N. Rust, 1839.) Az orvostörténész Sigerist szerint meghamisítjuk az orvostörténelmet, ha a jelen állapotokat vetítjük vissza a múltba. Akkor ugyanis nemcsak a kutatásra épülő tudományos ismeretek, hanem a teológia, a természetfilozófia, a babona és nem utolsó sorban a belgyógyászat és a sebészet közötti konkurenciaharc is lényeges szerepet játszott.
A fekélyról szóló tanítás azért is olyan zavaros, mert a fekély fogalmának nem volt (és máig sincsen) egzakt meghatározása.

Érbetegségek: 1996/1. 25-28. oldal

Amikor a varicositás műtéti kezelésének említésekor a betegek elkeseredett arcát látjuk, akkor a kollégák szívesen vigasztalják őket azzal, hogy - "van kérem egy újabb megoldás is..., az injekciós kezelés". Valóban olyan új lenne ez a módszer? Egyáltalán nem, sőt, amint a továbbiakban látható lesz, nyugodtan állíthatjuk, hogy legalább olyan régi, mint a műtét; pusztán arról van szó, hogy hazánkban egy kis törést szenvedett a scleroterápia karrierje, amikor szerettük volna ezt a kezelési módot teljesen elfelejteni.

Érbetegségek: 1995/3. 28-31. oldal

Százötven éve született a századforduló sebészetének egyik nagy egyénisége, Friedrich Trendelenburg. Írásunk tevékenységét, életútját mutatja be.

Érbetegségek: 1994/1. 41-43. oldal