Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

Az érsebészet kezdete a berettyóújfalui és az egri kórházban

Eddigi nyolc munkánkban már tizenhat korai hazai érsebészeti munkacsoport erőfeszítéseit igyekeztünk megörökíteni. Most az egyik legrégebbi, időben több nagyobb kórházat, sőt egyetemi klinikát is megelőző, városi kórházban kialakult, sajnos, rövid életű, sikeres munkacsoportról írunk. A másik team ugyancsak korán induló, és hosszú, szívós munkával fejlődő, a mai napig is jelentős megyei kórházi együttes.

Érbetegségek: 2016/2. 11-18. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

Az érsebészet kezdete a berettyóújfalui és az egri kórházban

Eddigi nyolc munkánkban már tizenhat korai hazai érsebészeti munkacsoport erőfeszítéseit igyekeztünk megörökíteni. Most az egyik legrégebbi, időben több nagyobb kórházat, sőt egyetemi klinikát is megelőző, városi kórházban kialakult, sajnos, rövid életű, sikeres munkacsoportról írunk. A másik team ugyancsak korán induló, és hosszú, szívós munkával fejlődő, a mai napig is jelentős megyei kórházi együttes.

Érbetegségek: 2016/2. 11-18. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

Az érsebészet kezdete a Szekszárdi és a Gyulai Kórházban

Eddigi hét közleményünkben ismertettük a városmajori, a Stefanics iskolai, a volt OTKI-ban működő, a pécsi, a szegedi, a Jellinek kísérleti munkacsoport, a debreceni, a budapesti Baross utcai, a szombathelyi, a győri, a székesfehérvári és a dunaújvárosi korai érsebészeti munka - csoportok működését. A továbbiakban két újabb, jelentős vidéki munkacsoport leírása következik.

Érbetegségek: 2015/4. 139-148. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

Az érsebészet kezdete a Székesfehérvári és a Dunaújvárosi Kórházban)

Cikksorozatunk jelen darabjában két Fejér megyei kórházban kísérjük végig az érsebészet kialakulását, fejlődését. Az egyikben már az ötvenes-hatvanas évek átmenetében, a másikban a hetvenes évek első felében kezdték el az érsebészet művelését.

Érbetegségek: 2015/3. 109-120. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

Az érsebészet kezdetei a Győri és a Szombathelyi Kórházban

Sorozatunk előző öt részében ismertettük az általunk feldolgozott orvos egyetemi műhelyeket és két olyan közkórházi munkacsoport történetét, akik szintén önállóan kezdték el az érsebészetet. Kivétel nélkül mindegyiknek volt kapcsolata a magyar érsebészet bölcsőjével, a Városmajori Klinikával, jelezvén, hogy a korai hazai érsebészek egymástól is igyekeztek tanulni, és segítették egymást. A most következő részben leírjuk az érsebészet kezdeteinek rögös útját két, Nyugat-Dunántúli regionális központban.

Érbetegségek: 2015/2. 79-89. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

Az érsebészet kezdete a budapesti Péterfy Sándor utcai és a Nyíregyházi Kórházban

Cikksorozatunk előző négy részében leírtuk a hazai egyetemeken megalakult korai érsebészeti műhelyeket (Városmajori Klinika, Stefanics-iskola, Szabolcs utcai Klinika, a pécsi érsebészet hat egyetemi intézetben, a Szegedi Sebészeti Klinika, Jellinek Harry kísérletes műhelye, a debreceni műtéttani intézet és sebészeti klinikák, valamint a BOTE II. sz. Sebészeti Klinika). A továbbiakban a kórházi munkacsoportok ismertetését kezdjük el.

Érbetegségek: 2015/1. 25-35. oldal

Szerzők: DR. BARTOS GÁBOR, DR. BIHARI IMRE, DR. JÁMBOR GYULA, DR. NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, DR. MARKOVICS GABRIELLA

Debreceni érsebészet és a Budapesti II. sz. Sebészeti Klinika

Korábban megjelent három, a címben megjelölt tárgyú munkánkban (1-3.) foglalkoztunk a Városmajori Klinika, az u. n. Stefanics iskola, az Orvostovábbképző Intézet, a Pécsi és a Szegedi Orvostudományi Egyetem, valamint a budapesti II. sz. Kórbonctani Intézet keretében kialakult érsebészeti munkacsoportok úttörő munkájával. Jelen közlésünkben újabb két egyetemi érsebészeti műhely történetét ismertetjük.

Érbetegségek: 2014/4. 148-156. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

A szegedi, érsebészet és Jellinek Harry kutató műhelye

Két utolsó lapszámunkban (1, 2) a legkorábbi hazai munkacsoportokat ismertettük. Jelen munkánkban folytatjuk e felsorolást, egy további meg - határozó klinikai munkacsoport és egy kísérletes műhely leírásával. Közléseink össze - állítását továbbra is az első, ill. második munkánk (1, 2) bevezetésében leírt elvek alapján igyekszünk elvégezni, elsősorban annak mértékében, mennyi és milyen adatot, információt sikerült összegyűjtenünk. A leírás hangsúlyát e munkában is az 1950-1980-as évek tevékenységére helyeztük. A későbbi időszak fontosabb eseményeit érintőlegesen említjük. A bibliográfia is, nagy részben ezen időszak irodalmi adatait tartalmazza.

Érbetegségek: 2014/2. 77-82. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

Az Orvostovábbképző Intézet és a Pécsi Iskola
sorozatunk első részében leírtuk a Városmajori Klinika és a Stefanics iskola kialakulását az ötvenestől a nyolcvanas évekig. Ez a két munkacsoport tekinthető az első fecskéknek, amelyek elkezdték a magyar angiologiai sebészetet.
Jelen számban a budapesti Orvostovábbképző Intézetben és a Pécsett kialakult korai érsebészeti törekvéseket és szereplőiket ismertetjük. A Szabolcs utcában ismét Littmann Imre szervezte meg ezt a stúdiumot. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen pedig három intézet spontán, úttörő munkájából alakult ki a pécsi iskola, sőt, tágabb értelemben hat egyetemi tanszék bábáskodott létrejöttében. Anyagunk ismertetésénél ugyanazon szerkesztési és módszertani elvek alapján jártunk el, mint sorozatunk előző fejezetében.

Érbetegségek: 2014/1. 15-25. oldal

Szerzők: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

Az érsebészet önálló szakággá alakulása és a korszerű érműtétek kifejlődése, a múlt század ötvenes-hetvenes éveiben történt meg. A magyar érsebészet kibontakozása követte a világtrendet.
Ne felejtkezzünk el azokról a kollégákról, akik ezt sok évvel megelőzően, még nem mint egy speciális intézet vagy osztály ill. munkacsoport tagjai, hanem mint magányos kutatók vagy klinikusok végeztek értékes úttörő munkát (Balassa, Kovács, Fáykiss, Bakay, Huzella). A hazai érsebészet a hivatalos érsebészeti osztályok kialakításánál jóval korábban kezdődött. Sokáig nem is hallottuk azoknak a nevét, akik akkor világszínvonalon végezték vizsgálataikat, munkájukat és jutottak akkor, élvonalbeli eredményekre. Az ő megismerésük és meg - becsülésük hiányzik leginkább a szakmai múlt fel - térképezéséből. Ennek pótlását is megkezdtük. E kollégák, az ő eredményeik és publikációik felkutatásában Martos Veronikának vannak kiemelkedő érdemei.

Érbetegségek: 2013/3. 67-83. oldal