Az érsebészet kezdete a Budapesti Szent János és a Kecskeméti Kórházban

Jelen munkánkban két olyan korai műhely kerül leírásra, amelyek a korábban ismertetettekhez hasonlóan, szintén jelentős szerepet játszottak a magyar érsebészet kialakulásában. A Szent János Kórházban, szinte az elsők között ismerték fel az új sebészeti szakág jelentőségét. Budapesten is az úttörők között voltak az angiológiai sebészet elkezdésében, és azt hosszú évtizedeken át magas színvonalon művelték. A kecskeméti sebészeten szintén korán megindult ez az új szakág, amelyet a mai napig jelentős beteganyagon, eredményesen művelnek. Az érsebész szakorvosok száma is figyelemreméltó.

Érbetegségek: 2016/3. 65-73. oldal

Jelen munkánkban két olyan korai műhely kerül leírásra, amelyek a korábban ismertetettekhez hasonlóan, szintén jelentős szerepet játszottak a magyar érsebészet kialakulásában. A Szent János Kórházban, szinte az elsők között ismerték fel az új sebészeti szakág jelentőségét. Budapesten is az úttörők között voltak az angiológiai sebészet elkezdésében, és azt hosszú évtizedeken át magas színvonalon művelték. A kecskeméti sebészeten szintén korán megindult ez az új szakág, amelyet a mai napig jelentős beteganyagon, eredményesen művelnek. Az érsebész szakorvosok száma is figyelemreméltó.

Az érsebészet története a Szent János Kórházban

A János Kórház története kb. 300 évre nyúlik vissza. Eredetileg a Margit Körút és a Hattyú utca szögletében állt. Működése, a korabeli hasonló létesítményeknek megfelelően, az elesett, beteg, gyakran fertőző emberek menedékeként ispotály, vagy mondhatjuk szegényház jellegű volt. Később megindult a tényleges gyógyító munka is. Eredetileg12 ágya volt.

1. ábra.
Az egykori Szent János Kórház. A kép bal szélén az oszlopon álló, névadó szobor is kivehető.

Az 1777-ben Nagyszombatról Budára költöztetett egyetem orvosi karának hallgatói az itteni betegeken kaptak gyakorlati oktatást. A XIX. században, a kórházban gyógyító orvosok közül Phister András, Christen Xavér Ferenc és Beér János neve maradt fenn. 1820-ban átépítették, s az ott felállított Nepomuki Szent János szoborról Szent János Kórháznak kezdték hívni (1. ábra). A szabadságharc idején műtő is létesült benne. Később, a század végén a kórház innen átköltözött, akkor szegényház lett belőle. Ez az épület a II. Világháborúban elpusztult, helyét falmaradvány és emléktábla jelzi.

2. ábra.
Az új Szent János Kórház.

A város növekedése miatt új kórházra volt szükség. A diósárki, öt osztályos, 420 ágyas új Szent János Kórházat1898-ban nyitották meg (2. ábra). A Kórházban számos híres orvos működött, akik közül itt csak a sebészeket említjük: Kuzmik Pál, Manninger Vilmos, Bugyi István,Sebestyén Gyula és Littmann Imre. A kórház a II. Világháborúban sok kárt szenvedett, majd a következő évtizedekben mind épületekben, mind szak profilokban, valamint műszerezettségben sokat fejlődött. Ma olyan gyógyító intézmény, ahol szinte minden orvostudományi szakág képviselve van.

3. ábra.
Drexler László

Az új Szent János Kórházban kialakult érsebészet történetét kortársunk, Drexler László (3. ábra) segítségével jegyeztük fel, aki évtizedeket töltött itt, és még ismerhette az alapítókat is.

4. ábra.
Gergely Rezső

Az érsebészeti profilt 1957 körül kezdték el. Ekkor vette át a Sebészeti Osztály vezetését Gergely Rezső (1913-1977) (4. ábra), aki a Hedri vezette, Üllői úti I. sz. Klinikán volt docens. Vele érkezett Csillag István (1913-1998), volt tanársegéd, aki korábban Jellinek Harryval (1924-2005) végzett, hazánkban alapvető érfali regenerációs kísérleteket, és 1961-ben "A nagyerek sérüléseinek ellátására vonatkozó kísérletes vizsgálatok" című kandidátusi értekezését meg is védte. Csillag, kora neves orvostörténésze is volt. Ő írt először a magyar kísérletes érsebészet úttörőjéről, a tragikus sorsú Fáykiss Ferencről (1897-1945). Ugyancsak erről a klinikáról érkezett még Csillag Antal is. Segítségükre volt továbbá Littmann Imre (1913-1984) is, aki ebben az időben, Angliai tanulmányútról visszatérve, még itt dolgozott.
Az első, direkt punkciós arteriográfiákat portábilis rtg készülékükkel, asszisztensnők segítségével, a műtőtraktusban maguk végezték. Műtéteiket a comb artérián kezdték el, direkt embolektomiákat és femoralis TEA-kat végeztek. Csillag Antal számos porto-cavalis, ill. alsó végtagi lymphoedema miatt, Nebulowitz-Olszewski féle lymphadeno-venosus shunt-öt készített. Sztankay Csaba (5. ábra) 1969-ben került az osztályra, aki előző munkahelyén már szerzett érsebészeti jártasságot. Ekkor már subrenalis aorta, és medecei ütőér műtétekre is sor került. Ezek főként nehéz, elhúzódó, lokális endarteriectomiák voltak. Sztankay 1970-ben külföldre távozott.

5. ábra.
Sztankay Csaba

Gergely Rezső 1973-ban Koncz Istvánt (6. ábra) a Városmajori Klinikára küldte, az újabb metodikák elsajátítása céljából. Itt tanulta meg a Vollmar technikát, a bypass műtétek készítését és a korábban végzett, nehézkes transabdominlis sympathektomia helyett a könnyebb, kisebb megterhelést jelentő, Earl-féle retroperitonealis behatolást.
Sor került technikai fejlesztésekre is. Korábban az angiográfiák zöme az Érsebészeti Klinikán készült, sikerült itt is megteremteni a helyi radiológiai bázist: mozgatható asztalt és magas nyomású injektort szereztek be, amelyet a kórházi Traumatológia rtg részlegébe telepítettek. Mindezek megteremtésében Kiss Mariann radiológus főorvos és Felkai Ildikó alorvos munkásságát kell kiemelni. Ettől kezdve a Dos Santos és selectív angiográfiákat már helyben készítették. Az érsebészeti műszerparkot Fogarty katéterekkel, Vollmar féle ringstripperekkel, egyéb érműszerekkel és atraumatikus varróanyagokkal sikerült fejleszteni.
Drexler László 1976-ban kapcsolódott be az érsebészeti munkába. Ő ezt megelőzően "Haemodynamikai tanfolyamot", ill. "Az érsebészet alapjai tanfolyamot" végezte el.

6. ábra.
Koncz István

Érsebészeti szakrendelésüket 1977-ben, heti két alkalommal indították el. Ettől kezdve rendszeresebbé vált az érsebészeti munka, amelyet a Sebészeten belül öt ágyon műveltek. Ebben komoly támogatást kaptak az Érsebészeti Klinikától, elsősorban Dzsinich Csabától akire éjjel-nappal számíthattak és több, igen nehéz műtétnél, pl. aortoduodenalis fistulánál és arteria mesenterica superior desobliterationál segítségükre volt. Sok támogatást kaptak még Szabó Imrétől, de más, vezető beosztású érsebészektől, mint Papp Sándortól, Acsády Györgytől és Entz Lászlótól is.
Rendszeresen részt vettek az abban az időben minden hónapban megtartott angiológiai tudományos üléseken, ill. 1979-től kezdve a kétévente megrendezett Angiológiai Napokon. Több helyszínen, számos előadást tartottak (1-39), és írott közleményeket is megjelentettek (1-7).

7. ábra.
Ihász Mihály

Gergely Rezső halála után Ihász Mihály (7. ábra) lett az Osztály vezetője, aki szintén támogatta érsebészeti törekvéseiket. Az Osztályra érkezett még Schmal Ferenc (8. ábra) és Cserkuti Imre, akik az érsebészeti team munkájába is bekapcsolódtak. Drexler, Koncz, Cserkuti és Schmal érsebészetből szakvizsgát tettek. A nyolcvanas évektől, az érsebészet végzéséhez külön TB támogatást is kaptak, nagy értékű anyagok, pl. érprotézisek beszerzésére. Ennek köszönhetően növekedett érsebészeti aktivitásuk, évente 50-60 rekonstruktív műtétet végeztek, és ez a szám az embolektomiákkal és a sympathectomiákkal együtt a százat is elérte.

8. ábra.
Schmal Ferenc

Az osztály, az un. embolia ügyeletben is részt vett, bár ezt nehezítette, hogy munkaidőn túl az intézetben nem volt angiográfiás lehetőség. Így inkább csak a Doppler vizsgálatra tudtak hagyatkozni. Végszükségben a Városmajori Klinikához fordultak segítségért, ahol különösen Hüttl Kálmán és Simonffy Árpád voltak segítségükre.
1980 és 1990 között kb. évi 25-30 embolectomiára került sor, de ez a szám később, a korszerű belgyógyászati anticoaguláns kezelésnek köszönhetően, jelentősen csökkent. Az egyéb, acut érelzáródásokat is beleszámítva 1971 és 1990 között, összesen 872 acut érműtétet végeztek. Az embolectomiát minden sebész szakorvosjelöltnek el kellett sajátítania.
Az elmúlt, csaknem 60 év során az érsebészeti repertoár, a lokális endarteriectomiától egészen a rupturált hasi aorta aneurysma műtétéig terjedt. Több alkalommal kellett korábban operált, visszatérő érbetegeik miatt, redo műtéteket végezni, akár az aorto-bifemorális bypass késői szövődményeként, aorto-enteralis fistulakat is operáltak. Ezen műtétek során előtérbe kerültek az extraanatomikus bypassok. Carotis műtéteket elsősorban Schmal Ferenc és Sándor Ferenc vezetésével eversios technikával is végeztek.

9. ábra.
Faller József

1980-tól már két önálló traumatológiai osztálya volt a Kórháznak, az ezáltal megszaporodott érsérülések ellátása is a helyi érsebészekre hárult, számos nagyérsérülés, (pl. carotis, véna cava inferior, fedett aorta ruptura) is előfordult. 1985-ben a SOTE Sebészeti Tanszéket alapított Osztályukon. 1987-ben Faller József (9. ábra) lett a tanszékvezető. Vele érkezett Jakab Ferenc (10. ábra), aki érsebészeti szakvizsgával is rendelkezett.

10. ábra.
Jakab Ferenc

1991-ben megszűnt a kórházi angiográfia, betegeiket ismét a Városmajorba küldték.
Az osztályvezető főorvos 1997-ben Kiss Sándor (11. ábra) lett. Ő is részt vett az érműtétekben és embolectomiákat is végzett. 1998-ban Sándor Ferenc, 2005-ben Nagy Zsuzsanna érsebész szakorvosok érkeztek az osztályra. Mártha László kollégájuk érsebész szakvizsgát tett.
A kétezres években három szakorvossal és egy szakorvos jelölttel működött az érsebészet, s minden nap volt érsebészeti szakrendelés.

11. ábra.
Kiss Sándor

2008-tól azonban az érsebészeti beavatkozások lehetőségei fokozatosan csökkentek. Az osztályon csak két érsebész szakorvos maradt, majd 2013-ban ez egy főre csökkent. Emiatt az akut érsebészeti ügyeletek és az elektív éműtéti beavatkozások meg is szűntek. Érsebészeti járóbeteg rendelés jelenleg hetente három alkalommal van. A kórház fekvőbeteg osztályai számára a konzíliumokat továbbra is ellátják. Az angiográfiára szoruló betegeket az egyetemi Szív- és Érgyógyászati Klinika angiográfiás osztályára irányítják.

Forrásmunka a János Kórház érsebészet-történetéről

1. Emed A.: Csillag István (1913?1998). Kézirat. Magyar Tudománytörténeti Intézet
   
   
2. Drexler L.: Személyes közlés. Bp. 2016.Drexler L.: Személyes közlés. Bp. 2016.

A János kórházi érsebészeti irodalom

Közlemények

3. Csillag I.: A vérzéscsillapítás ősi módjaitól a mai érsebészetig. Élővilág. 1958; 3: 37-44.
   
   
4. Csillag I., Jellinek H.: Über die Verwendung von Pflanzenstoffen zur Versorgung der Wanddefekte grosser Venen. Zbl. allg. Pathol. pathol. Anat., 1959; 100: 181-186.
   
   
5. Jellinek, H., Csillag, I.: Zur Regeneration des in der homoioplastisch transplantierten Venenwand herbeigeführten Defektes. Zbl. allg. Pathol. pathol. Anat., 1959; 100: 163-168.
   
   
6. Csillag I., Jellinek H.: Regeneration des Wanddefektes grosser Venen nach homo-, hetero- und alloplastischem Ersatz. Zbl. allg. Pathol. pathol. Anat., 1959; 100: 173-180.
   
   
7. Jellinek H., Csillag I.: Entwicklung elastischer Fasern in der regenerierten Venenvand nach Ablösung des Transplantates. Zbl. Allerg. Patologie Anatomie, 1959; 100: 158-162.
   
   
8. Jellinek H., Csillag I., Kádár A.: A műanyagok szerepe az érsebészet fejlődésében. Élővilág. 1960; 5: 38-41.
   
   
9. Csillag I.: Ferenc Fáykiss, the first Hungarian surgeon of blood vessels. Acta Chir. Acad. Sci. Hung., 1962; 3: 59-61.
   
   
10. Csillag I.: 220 éves az első magyar nyelvű sebészeti tankönyv. Orv. Hetil., 1963; 103: 1083-1085.
    
    
11. Csillag I.: Ismeretlen XVI. századbeli magyarnyelvű sebészeti nyomtatvány. 1963; 104: 561-562.
    
    
12. Csillag I.: 1849-ben jelent meg az első magyar honvéd sebészorvosi könyv. Orv. Hetil. 1963; 104: 1619-1621.
    
    
13. Csillag I.: Az első magyar érsebész, Fáykiss Ferenc. Orv. Hetil., 1963; 104: 464-465.
    
    
14. Csillag I.: The first Hungarian textbook of surgery ? 220 years old. Acta Chir. Acad. Sci. Hung., 1963; 4: 45-50.
    
    
15. Csillag, I., Jellinek, H.: A newly discovered Hungarian surgical print from the 16th century. Acta Chir. Acad. Sci. Hung., 1963; 4: 337-341.
    
    
16. Koncz I., Drexler L., Szabó K,, Kiss S., Ihász M.: Végtagemboliák kezelése során szerzett tapasztalatainkról. Orvosképzés. 1981; 56: 435-445.
    
    
17. Koncz I., Drexler L., Kiss S., Fazekas T., Ihász M.: Reconstructios érműtétek során szerzett tapasztalatainkról. Magy. Seb. 1982; 35: 221-226.
    
    
18. Drexler L., Koncz I., Kiss S., Fazekas T., Ihász M.: A mesenterialis erek acut elzáródásáról. Magy. Seb. 1986; 39: 101-107.
    
    
19. Koncz I., Drexler L., Réfi M.: Aortoduodenalis fistula operált esete. Magy.Seb. 1986; 39: 365-368.
    
    
20. Koncz I., Drexler L., Glancz J., Tácsik I.: Érsérülések kezelésében szerzett tapasztalataink. Magy. Traum. Orthop. Helyreáll. Seb., 1986; 29: 23-31.
    
    
21. Koncz I., Drexler L., Schmal F.: Megfontolások az acut alsó végtag ischaemia műtéti kezelésével kapcsolatban. Magna cum reverentia / szerk. Bátorfi J. et al. - Budapest, 1991. ? 49-56.p.
    
    
22. Drexler L., Mártha L., Schmal F., Koncz I., Sugár I., Ondrejka P.: Aortoenteralis fistulák műtéti kezelése során szerzett tapasztalataink. Magy. Seb. 1996. 49. 374-381.

Előadások

23. Csillag I., Jellinek H.: Nagy vénafalak regenerációjának törvényei. Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Sebész Szakcsoportjának Nagygyűlése Bp. 1959. Kongresszusi absztraktkönyv 259-260. o.
    
    
24. Drexler L., Koncz I., Felkai I. : A hasi aorta páratlan ágainak aortographiá vizsgálata. Fővárosi Tanács János Kórház Tudományos Ülése. 1976.
    
    
25. Drexler L.: Dohányzás és a peripheriás érbetegségek. Fővárosi Tanács János Kórház Tudományos Ülése. 1978.
    
    
26. Drexler L., Koncz I., Felkai I.: Vesebetegségek angiográphiás ábrázolása. Fővárosi Tanács János Kórház Tudományos Ülése. 1979.
    
    
27. Drexler L., Koncz I.: Atypusos bypass eseteink Pécsi Angiológiai Napok. 1979.
    
    
28. Koncz I., Drexler L.: Sympatectomia az alsó végtagi obliterativ verőérbetegség. kezelésében Pécsi Angiológiai Napok. 1979.
    
    
29. Drexler L., Koncz I., Ihász M., Szabó K.: Obliterativ verőérbetegségek belgyógyászati és sebészeti kezelések irányelvei. Fővárosi Tanács János Kórház Tudományos Ülése. 1980.
    
    
30. Drexler, L., Koncz I., Fazeks T., Cserkuti J., Ihász M.: Az artéria profunda femoris emboliája arterioscerosis obliterans fennállása mellett. Magyar Sebész Társaság Kongresszusa, Budapest, 1982. szept. 1-3. Budapest : MTI, 1982. 60. o.
    
    
31. Koncz I., Drexler L., Szabó K., Kiss S., Tácsik I., Glanz J.: Érsérülések ellátása terén szerzett tapasztalataink. Magyar Sebész Társaság Kongresszusa, Budapest, 1982. szept. 1-3. Budapest : MTI, 1982. 26. o.
    
    
32. Drexler L., Koncz I., Cserkuti I., Berlin I.: Sympathicolyticumok alkalmazása obliterativ verőérbetegségekben, különös tekintettel a közvetlen postoperatividőszakra. Miskolci Angiológiai Napok. Miskolc. 1983.
    
    
33. Koncz I., Drexler L., Fazekas T., Ihász M.: Késői reocclusiok gyakorisága aorta-iliacalis elzárodás miatt végzett műtéteink után. Miskolci Angiológiai Napok. Miskolc. 1983.
    
    
34. Koncz I., Drexler L.: Az alsó végtagi varicositas recidiváinak okairól. Magyar Sebész Társaság Kongresszusa. Pécs. 1984.
    
    
35. Papp S., Szlávy L., Szabó I., Nemes A., Acsádi Gy., Koncz I., Drexler L. : Az alsó végtagok arteriás és venás betegségeinek korszerű kezelési elvei. János Kórház Tudományos Köre Kerekasztal Konferencia. 1984.
    
    
36. Drexler L., Piros Á., Koncz I.: Diabeteses betegek micro- és macroangiopathiás elváltozásai. Győri Angiológiai Napok, Győr, 1985.
    
    
37. Koncz I., Drexler L., Réfi M.: Aortoduodenalis fistula operált esete.Győri Angiológiai Napok, Győr. 1985.
    
    
38. Drexler L., Koncz I.: A sympathectomiák várható eredményességének megítélése Ninhydrin próbával. Magyar Sebész Társaság Jubileumi Kongresszusa.Budapest. 1986.
    
    
39. Koncz I., Drexler L., Cserkuti I., Azisz G. A.: Aneurizmák és álaneurizmák szövődményeiről. Magyar Sebész Társaság Jubileumi Kongresszusa, Budapest. 1986.
    
    
40. Drexler L., Koncz I., Bálint A.: Terhesség és varicosias. Europai Cardiovascularis TársaságPeriferias Vascularis Sectiojanak Ülése, Budapest. 1987.
    
    
41. Drexler L., Koncz I., Fazekas T.r, Alotti N.: Mesenterialis erek acut elzáródása. Magyar Gastroenterológiai Társaság Kongresszusa. Balatonaliga. 1987.
    
    
42. Glanz J, Koncz I, Drexler L., Tácsik I.: Unsere Erfahrungen in der Behandlung von Gefässverletzungen bei Frakturen. 24. Jahrestagung des österreichen Gesellschaft für Unfallchirurgie, Gmunden. 6-8 Okt. 1988.
    
    
43. Koncz I., Drexler L., Horkay F., Mártha L.: Acut érelzáródások kapcsán végzett femoro-femorális crossover bypass eseteink. Zalaegerszegi Angiológiai Napok. 1989.
    
    
44. Drexler L., Koncz I., Pintér L., Cserkuti I.: A diabeteses láb. Zalaegerszegi Angiológiai Napok. 1989.
    
    
45. Schmal F., Rozsos T., Drexler L., Koncz I.: Általános sebészeti feladat-e az embolectomia? Debreceni Angiológiai Napok. 1991.
    
    
46. Drexler L., Cserkuti I., Mártha L., Koncz I.: A felső végtag acut thrombo-emboliás occlusioinak differenciáldiagnosztikai problémái. Debreceni Angiológiai Napok. 1991.
    
    
47. Drexler L., Koncz I., Glancz J., Tácsik I.: Felső végtagi érsérülések kezelésében szerzett tapasztalataink. Debreceni Angiológiai Napok. 1991.
    
    
48. Drexler L., Schmal F., Berki I., Rozsos T., Sugár I.: Diabeteses láb a sebész türelmének a próbaköve. II. Semmelweis Tudományos Forum. 1993.
    
    
49. Mártha L., Drexler L., Schmal F., Berki I.: Acut arteriás occlusio ritka formája:acut myeloid leukaemia okozta leukostasis. Kaposvári Angiológiai Napok. 1993.
    
    
50. Drexler L., Mártha L., Schmal F., Rozsos T.: Az intraoperatív angiografia jelentősége az alsó végtagi helyreállító érműtétek kiterjesztésének megítélésében. Kaposvári Angiológiai Napok, 1993.
    
    
51. Schmal F., Drexler L., Mártha L., Rozsos T.: Eredményeink és tapasztalataink a femorocruralis bypass műtétekkel. Pécsi Angiológiai Napok. 1995.
    
    
52. Drexler L., Mártha L., Schmal F.: Aortoiliacalis műtéteink hasi szövödményei. Pécsi Angiológiai Napok. 1995. Schmal F., Drexler L., Mártha L., Rozsos T.: A femoropoplitealis reconstructiokat követő Redo műtéteink eredményei. M.S.T. Nemzetközi Kongresszusa. 1996.
    
    
53. Drexler L,., Mártha L., Schmal F., Berki I.: Az aortobifemoralis bypass késői szárocclusio műtéti megoldása: desobliteratio vagy crossover bypass? M.S.T. Nemzetközi Kongresszusaó, 1996.
    
    
54. Drexler L., Mártha L., Schmal F., Koncz I., Sugár I., Ondrejka P.: Aorto-enteralis fistulák műtéti kezelése során szerzett tapasztalataink. Ünnepélyes Tudományos Ülés. Szt. János kórház, 1996.
    
    
55. Matos L., Juhász L., Drexler L., Tamási S: Érsérüléssel járó súlyos, nyílt ízületbe hatoló térdtáji törések. Magyar Traumatológiai Társaság Kongresszusa, 1997.
    
    
56. Drexler L., Schmal F., Mártha L., Bognár G.: Műanyag érprotézisek implantációját követő súlyos szeptikus szövődmények. Keszthelyi Angiológiai Napok, 1997.
    
    
57. Schmal F., Drexler L., Sepa Gy., Mezei M.: Elektív hasi műtétek előtt végzett preventív arteria carotis interna reconstructiok. Keszthelyi Angiológiai Napok, 1997.
    
    
58. Drexler L., Mártha L., Schmal F., Matos L.: Kombinált végtagsérülések érsebészeti ellátása. Ünnepélyes Tudományos Ülés. Szt. János kórház, 1998.
    
    
59. Horánszky Z., Schmal F., Drexler L.: Alsóvégtagi perifériás bypassokkal szerzett tapasztalataink. Fiatal Angiológusok I. Országos Foruma, Balatonkenese 1998.
    
    
60. Sándor F,, Drexler L., Schmal F., Krakovits G., Deák K.: Láncfűrész okozta carotis communis sérülés sikerrel operált esete. Gyulai Angiológiai Napok, 1999.
    
    
61. Schmal F, Drexler L., Mártha L., Koncz I., Matos L., Tamási S.: Nagyér sérülésekkel járó kombinált végtagsérülések ellátása a Szent János kórházban. Gyulai Angiológiai Napok, 1999.

Az érsebészet kialakulása és fejlődése Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Kórházban

 

Az Ispotály-ház, a város központjában, 40 ággyal, Mária Terézia uralkodása alatt épült fel. Az 1853-ból származó okmány szerint az Epreskertben, üresen álló házból polgári kórodát kívántak kialakítani, - öt szobában, 20 ágyat létesítettek. 1865-ben már egyházi kórház is létezett, 1893-ban pedig 20 ágyas járványkórházat építettek.
A századfordulón két osztályból állt a kórház: sebészet és belgyógyászat. Az előbbi felvette a szülészeti és nőgyógyászati betegeket is, a belgyógyászatra kerültek az ideg és elmebetegek, ill. a bőrgyógyászati és a bujakórós esetek is.
A kórházak felvevő képessége 1914-ben megnövekedett, és megkezdte működését a Tüdőbeteg Gondozó Intézet is. Ugyanebben az évben korszerűbb épületbe helyezték át a kórházat, az u.n. Cserepes Kórházba, mivel ez volt az első cseréppel fedett ház a városban,

1. ábra
A Bács-Kiskun Megyei kórház.

1925-től több lépésben, számos új épülettel, majd központi tömbbel, fokozatosan kialakult a mai, korszerű multi disciplináris megyei kórház minden osztálya, továbbá több specializált osztályrész, megfelelő diagnosztikus és ellátó részlegekkel. Külön Honvédkórház is létesült, de az fekvőbeteg ellátó intézetként 2007-ben megszűnt, a járóbeteg ellátás maradt meg, fekvőbeteg részlegén a Megyei Kórház Osztályai működnek (1. ábra).
A kecskeméti érsebészet kialakulását, fejlődését Cserényi László segítségével írtuk meg. Ő tekinthető az ottani érsebészet megalapítójának. Munkatársai és részben tanítványai voltak Raskó Endre és Molnár Tamás, akik szintén érsebész szakorvosok és Kovács Lajos szakorvos jelölt.

2. ábra.
Cserényi László

Cserényi László (2. ábra) 1971-ben friss diplomásként került a sebészeti osztályra, ahol Lóránd Pál osztályvezető főorvos támogatásával készült fel az érsebészet bevezetésére. Elvégezte az OTKI érsebészeti tanfolyamát, majd 1976 és 1980 között minden évben egy hónapot töltött az Érsebészeti Intézetben. Ezen kívül további, ismételt, nyolchónapos önköltséges egyéni továbbképzésen vett részt. Így, amikor 1980-ban, hazánkban az elsők között szakvizsgára bocsátották, már több, mint száz rekonstrukciós műtét, köztük aortobifemoralis bypass, rupturált hasi aneurysma sikeres műtéte alapján, már komoly klinikai tapasztalattal rendelkezett. Külföldi tanulmányúton Freiburgban vett rész. Osztályvezetőhelyettesi feladatot is ellátott.

3. ábra.
Raskó Endre

A femoralis angiográfiákat 1974-ben, később a lumbális aortográfiákat is saját kezűleg kezdte el. Ugyanabban az évben elvégezte az első lumbális sympathectomiát, továbbá érsebészeti ambulanciát is szervezett.
Az úttörő munkatársak közül Raskó Endre (3. ábra) 1974 óta dolgozik a Sebészeti Osztályon. 1976 óta foglalkozik érsebészettel. 1990-ben tett sikeres érsebészeti szakvizsgát. Addigra, számos érrekonstrukció, köztük 40 aorto-bifemoralis műtét elvégzésével és nagy angiográfiás gyakorlattal, már ő is komoly klinikai tapasztalatra tett szert.

4. ábra.
Molnár Tamás

Molnár Tamás (4. ábra) 1997-ben szerzett orvosi diplomát, 2001-ig a szolnoki Hetényi Géza Kórházban dolgozott, ahol érsebészeti képzése már elkezdődött, majd ezt követően került Kecskemétre. Érsebészeti szakképesítést 2006-ban szerzett. Különös érdeklődést mutat az endovascularis eljárások iránt, melynek érdekében Belgiumban tanfolyamot végzett, ill. szakmai nap keretében kórházuk DSA laborjának munkájában heti rendszerességgel részt vesz.

5. ábra.
Kovács Lajos

Kovács Lajos (5. ábra) sebész szakorvos, érsebész szakorvos jelölt, munkacsoportjuknak szintén tagja. Eddig már jelentős számú érműtétet, köztük hybrid műtéteket is végzett, továbbá belgiumi intervenciós képzésen vett részt.
A Sebészeti Osztályon 1969-ben végezték az első embolectomiát. Ezt követően 1976-ban indultak meg az érműtétek sérüléseknél és obliteratív érbetegeken, eleinte a femoro-politeális érszakaszon, főként vénás, ill. érprotézissel végzett bypassokkal.

6-7.ábra.
Hasi aorta aneurysma praeoperatív radiológiai képei.

A nyolcvanas évektől érsebészeti palettájuk fokozatosan kibővült. Végeznek lumbalis sympathectomiákat, Fogarty katéteres embolectomiákat. Operálnak az aorto-ilio-femoropopliteo- cruralis érszakaszon mintegy évi 200 beavatkozást, ennek megfelelően számos redo és szerviz műtétet, továbbá választott és rupturált nagyér, ill. hasi aorta aneurysmákat, és supraaorticus beavatkozásokat, pl. subclavia-carotico bypasst, extraanatomicus bypassokat, valamint TOS műtéteket. Foglalkoztak továbbá szeptikus érsebészettel is.

8-9.ábra.
Műtéti képek: a feltárás lelete és a beültetett érprotézis.

Szakmai munkájukat igen szépen dokumentálták (6-11. ábra). Munkájukról több írásbeli közlésben (2-9) és nagyszámú előadásban (10-83) számoltak be.
A Sebészeten belül a nyolcvanas években 10 ágyas érsebészeti részleg létesült, amely1995-ben 20 ágyasra bővült. A 2007. évi restrikciós intézkedések következtében szervezetileg, jelenleg 10 ágyas érsebészeti részlegük van a Sebészeti Osztályon belül.

10-11.ábra.
A műtétnél alkalmazott cell saver és az aneurysma bennéke.

A korszerű radiologiai hátteret, beleértve a renalis, mesenterica és cruralis PTA beavatkozásokat is, Bácskai Ferenc radiológus biztosította. 2008-ban Invasiv Kardiológiai Osztály alakult Rúzsa Zoltán vezetésével, az acut és electiv cardiovascularis betegségek diagnosztikájára és PTA-s ellátására. Ő egyben a végtagok, carotis, stb. rendszerén több száz PTA-t és stentimplantatiot végez. Ezzel megalakult a belgyógyászati-invasiv radiologiai osztályos háttér is.
Jelenleg három érsebész szakorvos, s egy szakorvosjelölt végzi a megye érsebészeti ellátását, három szakrendelés keretében.

Forrásmunka a kecskeméti érsebészet történetéről

1. Cserényi L.: Személyes közlés. Kecskemét. 2016.

Kecskeméti érsebészeti irodalom

Közlemények

2. Cserényi L.: A véráramlás mérése non invasiv módon Doppler elv alapján. In: Bács-Kiskun Megyei Orvosok- Gyógyszerészek évkönyve / szerk. Lusztig G. et al. Kecskemét. 1979. 109-111. p.
   
   
3. Cserényi L., Raskó, E.: Tapasztalataink az alsó végtag diabeteses érelváltozásaival. In: Bács-Kiskun Megyei Orvosok-Gyógyszerészek évkönyve / szerk. Gubacsi L.et al. ? Kecskemét, 1984. ? 66-70. p.
   
   
4. Cserényi L., Raskó E.: Az érsebészet kialakulása és eddigi eredményei osztályunkon. In: Bács-Kiskun Megyei Orvosok-Gyógyszerészek évkönyve / szerk. Gubacsi L., Lusztig G. ? Kecskemét, 1986. ? 74-78. p.
   
   
5. Cserényi L., Raskó E.: Lumbalis sympathectomiák korai és késői eredményei. In: Bács-Kiskun Megyei Orvosok- Gyógyszerészek évkönyve / szerk. Gubacsi L., Lusztig G. ? Kecskemét, 1986. ? 349-352. p.
   
   
6. Wórum I., Cserényi L., Középesy L.: Vena jugularis kanül implantatio krónikus haemodialysis programban. In: Magyar Belorvosi Archivum, 1990. 43. (Suppl.) 69. p.
   
   
7. Cserényi L., Bácskai F., Raskó E.: Graftocclusio kombinált helyi fibrinolyticus és műtéti kezelése. In: Bács-Kiskun Megyei Orvosok-Gyógyszerészek évkönyve / szerk. Lusztig G., Ligeti Zs. ? Kecskemét, 1990. ? 51-52. o.
   
   
8. Cserényi L., Raskó E., Lóránd P.: Aneurysmák osztályunk 10 éves anyagában. In: Bács-Kiskun Megyei Orvosok- Gyógyszerészek évkönyve / szerk. Lusztig G., Ligeti Zs. ? Kecskemét, 1990. ? 53-55. o.
   
   
9. Vajda K..Cserényi L., Bácskai F.: Selectiv angiographiával preoperative igazolt arteria lienalis aneurysma ruptura sikeresen operált esete. In:Magyar Sebészet, 1992. 45. 6. 363-366. o.
   
   

Előadások, poszterek

10. Cserényi L.: Véráramlás mérése non invasiv módon. Bács Megyei Orvosnapok 1977.
    
    
11. Cserényi L.: Aorta bifurcatio emboliával operált két esetünk ismertetése. Bács Megyei Orvosnapok 1978.
    
    
12. Cserényi L.: Érsebészeti ellátás megtervezése és helyzete osztályunkon. MST Dél-Magyarországi Szakcsop. Tud. Ülése. Baja. 1980.
    
    
13. Raskó E., Cserényi L.: Embolectomia osztályunk anyagában. In: Congressus Societatis Hungaricae Chirurgiae, Bp., 1-3. 09. 1982. ? Bp. : MTI, 1982. ? 63. p.
    
    
14. Raskó E: Sympathectomiával szerzett tapasztalataink. Kórházi Tudományos Ülés. Kecskemét. 1981.
    
    
15. Raskó L.: Tapasztalataink lumbalis sympathectomiával. Szeged. 1982.
    
    
16. Raskó E.: Tapasztalataink lumbalis sympathectomiával Nemzetközi Sebészkongresszus. Budapest. 1982.
    
    
17. Raskó E., Cserényi L.: Embolectomia osztályunk gyakorlatában. Nemzetközi Sebészkongresszus, Budapest.1982.
    
    
18. Cserényi L. Raskó E.: Tapasztalataink az alsó végtag diabeteses érelváltozásaival. Kórházi Tudományos Ülés. Kecskemét. 1982.
    
    
19. Cserényi L: Kórházi érsebészeti részleg ? eredmények, szervezési feladatok. Magyar Angiológiai Társaság Tud. Ülése. Bp. 1983.
    
    
20. Raskó E. Cserényi L.: Tapasztalataink az alsó végtag diabeteses érelváltozásaival. Bács Megyei Orvosnapok.1983.
    
    
21. Raskó E., Cserényi L.: A lumbalis sympathectomiák korai és késői eredményei. Bács Megyei Orvosnapok 1985.
    
    
22. Cserényi L.,Raskó E.: Az érsebészet kialakulása és eddigi eredményei osztályunkon. Bács Megyei Orvosnapok 1985.
    
    
23. Cserényi L. Raskó E., Nagy J.: Traumás érsérülések osztályunk 5 éves anyagában. MST Kongresszus. 1986.
    
    
24. Cserényi L., Raskó E.,Bácskai E.: Graftocclusio kombinált helyi fibrinolyticus és műtéti kezelése. Egri Angiologiai Napok. 1987.
    
    
25. Cserényi L., Raskó E., Lóránt P.: Aneurysmák osztályunk 10 éves anyagában. Bács Megyei Orvosnapok. 1988.
    
    
26. Cserényi L., Raskó E.: Graftocclusio kombinált helyi fibrinolyticus és műtéti kezelése. Bács Megyei Orvosnapok. 1988.
    
    
27. Cserényi L., Raskó E., Bácskai E.: A centralis vena canulálásának ritka szövődménye, a catheter embolisatio. Bács Megyei Orvosnapok. 1988.
    
    
28. Károlyi Z., Cserényi L.: Vénás keringés radioisotopos vizsgálatával szerzett tapasztalatink. Bács Megyei Orvosnapok. 1988.
    
    
29. Cserényi L., Raskó E., Bácskai E.: Centralis vena canule ritka szövődménye-catheter embolisatio. MST Kongresszus. Bp. 1988.
    
    
30. Cserényi L., Raskó R.,Vajda K.: Érdekesebb reoperatios eseteink. Dél-Magyar Seb. Ts. Tud. Ülése Baja. 1988.
    
    
31. Cserényi L.: Érsebészeti megoldások a periferiás arteriákon. Megyei Radiologiai Továbbképzés. Kecskemét. 1988.
    
    
32. Bácskai F., Cserényi L.: A PTE helyéről és értékéről obliteratív alsó végtagi érbetegségekben. In: Magyar Radiológusok Társasága 15. kongresszusa : összefoglalók. ? Sopron, 1990. ? p 30.
    
    
33. Cserényi L.: Periferiás érbetegségek a körzeti orvosi gyakorlatban. Kiskunfélegyháza. 1990.
    
    
34. Wórum I., Cserényi I., -Lóránd P., Középesy L.: Sebész és nefrologus együttműködése a chronocus dialysis programban. Bács Megyei Orvosnapok. 1990.
    
    
35. Cserényi L. Bácskai E.: Periferiás érbetegségek kezelése, ennek radiológiai háttere. Bács Megyei Orvosnapok. 1990.
    
    
36. Vajda K., Bácskai E., Cserényi L.: Az életminőség változása PTA után osztályunk anyagában. Fiatal Sebészek Fóruma. Bp. 1990.
    
    
37. Cserényi L., Raskó E.: Extraanatomicus bypass műtéteink. Bács Megyei Orvosnapok. 1991.
    
    
38. Cserényi L., Wórum I., Raskó L., Középesy L.: Tartós vena jugularis interna canule inplantatio chronocus haemodialisisre. Bács Megyei Orvosnapok. 1992.
    
    
39. Cserényi L., Wórum I., Raskó E., Középesy L.: Tartós vena jugularis interna canule inplantatio chronocus haemodialisisre. MST Kongresszus. 1992.
    
    
40. Cserényi L., Raskó E., Bácskai E.: PTA szövődményei. Bács Megyei Orvosnapok. 1992.
    
    
41. Cserényi L., Raskó E.: Érsebészeti ellátást igénylő érdekesebb szövődmények. Kaposvári Angiológiai Napok. 1993.
    
    
42. Cserényi L., Raskó E.: A rupturalt arteria lienalis aneurysmákról. MST Kongresszus. 1994.
    
    
43. Cserényi L., Raskó E.: Az aortaanastomosis késői szövődményeiről három eset kapcsán. Pécsi Angiologiai Napok. 1995.
    
    
44. Cserényi L., Raskó E.: Az aortaanastomosis késői szövődményeiről három eset kapcsán. Bács Megyei Orvosnapok. 1995.
    
    
45. Cserényi L., Raskó E.: Aortamütétet követő heveny peritonitis. MST Délmagyarországi Kongresszus. 1995.
    
    
46. Raskó E. Cserényi L., Maráz R.: Aorto-bifemoralis bypass műtét ritka szövődménye. Bács Megyei Orvosnapok. 1996.
    
    
47. Cserényi L., Raskó E.: Electiv aorta aneurysma műtéteink. Bács Megyei Orvosnapok. 1996.
    
    
48. Cserényi L.: A vénás betegségekről. Detralex Study Sympozium, Budapest, Hotel Aquincum, 1997.
    
    
49. Cserényi L.: A vénás betegségekről. Továbbképzés háziorvosoknak. Kiskunhalas. 1997.
    
    
50. Cserényi L. Aortoaneurysma műtéteink In memoriam Lelkes József-Hotel Flamenco. Bp. 1997.
    
    
51. Domján L., Cserényi L., Raskó E., Bácskai E., Juharos Á.: Angiointervencios szövődmények sebészeti ellátása. Fiatal Sebészek Fóruma. Miskolc. 1997.
    
    
52. Maráz R., Cserényi L., Raskó E.: Rupturált hasi aorta aneurysmák előfordulása és kezelése osztályunk 5 éves anyagában. Fiatal Sebészek Fóruma. Miskolc. 1997.
    
    
53. Raskó E.: Vénás betegségek kezelése. Kiskunhalas. 1997.
    
    
54. Raskó E.: Aortobifemoralis by-pass ritka szövődménye. In memoriam Lelkes József, Budapest1997.
    
    
55. Cserényi L., Raskó E.: A diabetes mellitus mint multidisciplinalis megbetegedés. MST Sebészeti Endoscopos Sectio Kongresszusa. Kecskemét. 1997.
    
    
56. Cserényi L., Raskó E.: A diabetes mellitus mint multidisciplinalis megbetegedés. MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Sebészeti és Kisérletes Sebészeti Munka bizottsága valamint a MST és Magyar Nőorvos Társaság Délmagyarországi Szakcsoportjának Tudományos Ülése.
    
    
57. Cserényi L., Raskó E.: A diabetes mellitus mint multidisciplinalis megbetegedés. XXXVII Bács Kiskun Megyei Orvosnapok Kecskemét, 1997. 01. 25.
    
    
58. Cserényi L., Raskó E.: REDO mütétek osztályunk 5 éves anyagában. XXXVII Bács Kiskun Megyei Orvosnapok Kecskemét, 1997. 01. 25.
    
    
59. Bácskai E., Cserényi L., Raskó E.: Fibrinolysis szerepe az acut arterias elzáródások kezelésében. Gyulai Angiologiai Napok. 1999.
    
    
60. Cserényi L., Raskó E., Gera L.: Carotis sérülés sikeresen operált esete. MTESZ Székház Bp. Obliteratív érbetegségek hagyományos és intervencionalis terápiája. 2000.
    
    
61. Cserényi L., Raskó E., Gera L.: Carotis sérülés sikeresen operált esete. Megyei Kórház Jubileumi Tudományos Ülése. Kecskemét. 2000.
    
    
62. Raskó E., Cserényi L.: Aortobifemoralis bypass balra helyezett VCI-nál. Carotis sérülés sikeresen operált esete. MTESZ Székház Bp. Obliteratív érbetegségek hagyományos és intervencionalis terápiája. 2000.
    
    
63. Raskó E., Cserényi L.: Aortobifemoralis bypass balra helyezett VCI-nál. Carotis sérülés sikeresen operált esete. Megyei Kórház Jubileumi Tudományos Ülése. Kecskemét. 2000.
    
    
64. Cserényi L., Raskó E., Bácskai E. : Cimino shunt kapcsán észlelt érdekesebb szövődmények. MTESZ Székház Bp. Obliteratív érbetegségek hagyományos és intervencionalis terápiája. 2000.
    
    
65. Cserényi L., Raskó E., Bácskai E. : Cimino shunt kapcsán észlelt érdekesebb szövődmények. Megyei Kórház Jubileumi Tudományos Ülése. Kecskemét. 2000.
    
    
66. Raskó E.: Aortobifemorals by-pass balra helyezett VCI-nál. MST 55. Kongr. Győr. 2000.
    
    
67. Cserényi L. Raskó E., Gera L.: Carotis sérülés sikeresen operált esete. XXXVIII. Bács Kiskun Megyei Orvos-Gyógyszerész Napok. Baja. 2001.
    
    
68. Raskó E., Cserényi L.: Aortobifemoralis bypass balra helyezett VCI-nál. XXXVIII. Bács Kiskun Megyei Orvos-Gyógyszerész Napok. Baja. 2001.
    
    
69. Cserényi L., Raskó E., Bácskai E.: Cimino shunt kapcsán észlelt érdekesebb szövődmények. Bács Kiskun Megyei Orvos-Gyógyszerész Napok. Baja. 2001.
    
    
70. Kovács K.,Cserényi L., Takács Gy., Boross G.: Gégészeti műtéteink során keletkezett mediastinalis érsérülés ellátása. Europai Cardivasc. Kongr. Bp. 2001.
    
    
71. Cserényi L., Kovács K., Takács Gy., Boross G.:Gégészeti műtéteink során keletkezett mediastinalis érsérülés ellátása. Fiatal Angiologusok III Országos Kongresszusa. Balatonkenese. 2002.
    
    
72. Venczel L., Molnár T., Cserényi L., Raskó E., Bácskai E.: PTA szövődményei 5 éves anyagunkban. (Poszter) Fiatal Angiologusok III Országos Kongresszusa. Balatonkenese. 2002.
    
    
73. Raskó E.: Ritka retroperitonealis tumor 17 éves lánynál. MST 56. Kongr. Bp. 2002.
    
    
74. Venczel L., Molnár .T., Bácskai E., , Cserényi L., Raskó E., Svébis M.: A PTA szerepe és lehetőségei a kritikus végtagi ischaemia kezelésében. (Poszter) Szegedi Angiologiai Napok. 2003. .02-04.
    
    
75. Molnár .T., Cserényi L., Svébis M., Szelei B.: Tompa nyaki trauma által okozott a. carotis sérülése. (Poszter) MST 57. Kongr. Pécs. 2004. 06.16-18.
    
    
76. Molnár T., Cserényi L., Svébis M., Szelei B.: Tompa nyaki trauma által okozott a. carotis sérülése. (Poszter) Fiatal Érsebészek IV Országos Fóruma, Balatonkenese, 2004. 10. 29-30.
    
    
77. Molnár T.: Vénás betegségek az angiológus szemszögéből. Vénás Fórum. Kecskemét 2006.06.06.
    
    
78. Molnár T.: Akut érsebészeti kórképek. Háziorvosi továbbképzés-Kecskemét 2007.04.18.
    
    
79. Molnár T., Cserényi L., Svébis M., Szelei B.: Tompa nyaki trauma által okozott a. carotis communis sérülés esete. (Poszter) MST 59. kongresszusa Debrecen 2008. jun.18-20.
    
    
80. Cserényi L., Raskó E., Molnár T., Svébis M.: Érsebészeti beavatkozásaink. Miskolc 2009.05.22.
    
    
81. Cserényi L. Svébis M.: Érsebészeti tevékenységünk Miskolc, 2010.
    
    
82. Cserényi L., Raskó E., Molnár T., Svébis M.: Szeptikus érsebészeti eseteink.(Poszter) MST 60. Kongr. Siófok. 2010.
    
    
83. Molnár T., Cserényi L., Svébis M.: Szeptikus érsebészeti esteink. (Poszter) MST 61. Kongresszusa Szeged 2012.09.13-15.

Köszönetnyilvánítás: A szerzők őszinte köszönettel tartoznak Drexler László érsebész főorvos úrnak, valamint Cserényi László érsebész főorvos úrnak munkájukhoz nyújtott fáradságos, baráti segítségükért.

ÍRTA: BARTOS GÁBOR, BIHARI IMRE, JÁMBOR GYULA, NEMES ATTILA, MARTOS VERONIKA, MARKOVICS GABRIELLA

---

Érbetegségek: 2016/3. 65-73. oldal