Bevezetés: A szisztémás keringésben mért kortizol a perioperatív stressz markere. "Null- hipotézisünk" az volt, hogy a propofollal végzett éber szedáció alkalmas a műtét alatti stressz csökkentésére, a regionális érzéstelenítés előnyeinek megtartásával. Kevés adat áll rendelkezésre a műtét alatti megterhelés hosszútávú kimenetelre gyakorolt hatásáról.
Módszerek: Vizsgálatunkba 55, szignifikáns a. carotis interna szűkület (70-99%) miatt carotis endarterectomiára kerülő beteget vontunk be. Minden műtéthez regionális anesztéziát (cervicalis blokád) végeztünk. Randomizációt követően 24 betegnél propofollal intraoperatív éber szedációt végeztünk TCI-pumpával, Schnider-protokoll szerint. A perioperatív időszakban artériás vérmintákat vettünk: a műtét előtt, a műtét során az a. carotis interna kirekesztésének felengedése előtt, a műtét végén, valamint a műtét után 2 és 24 órával. A mintákból meghatároztuk a plasma kortizol szintjét. 5 évvel később retrospektív módon megvizsgáltuk az operált betegeknél fellépett carotis restenosist, akut coronaria szindrómát, perifériás artériás betegséget, mortalitást és kapcsolatukat a perioperatív időszakban mért paraméterekkel. Statisztika: Chi-négyzet próbát, Mann-Whitney tesztet, bináris logisztikus regressziós analízist, receiver operating characteristic (ROC) analízist végeztünk. A p<0,05 értéket tekintettük szignifikánsnak.
Eredmények: propofollal szedált betegeknél szignifikánsan alacsonyabb szérum cortisol szintet mértünk a műtét végén és a műtét után 2 órával is, mint a szedáció nélkül operált betegeknél (p=0,03, p=0,00), miközben nem romlott a neurológiai kórjelek megfigyelésének lehetősége. A műtét végén mért kortizol értékek statisztikai kapcsolatot mutattak a későbbi restenosis és az akut coronaria szindróma kialakulásával.
Következtetések: Intraoperatív propofol szedációval eredményesen csökkenthető az éberen végzett carotis endarterectomia indukálta stressz válasz. A műtéti stressz hatással lehet a hosszútávú kimenetelre is.

Érbetegségek: 2019/1. 5-9. oldal

KULCSSZAVAK

carotis endarterectomia, regionális anesztézia, propofol, kortizol

A nem gyógyuló, krónikus sebek kezelése folyamatosan növekvő gondot jelent, a sebek növekvő száma, és a gyakran halálos kimenetelű szövődmények miatt. A krónikus sebek ellátása jelentősen megterheli az egészségügyi költségvetést. Figyelembe kell venni, hogy a bőrön különböző baktériumok közösségei élnek, amelyeknek microbiom az elnevezése. Ezek a baktérium közösségek védik a bőrt a patogén baktériumok károsító hatásától és támogatják a szervezet immunválaszát a kórokozókkal szembeni védekezésben. A krónikus sebeken kialakulhat polimikróbás biofilm, amely megakadályozza a sebgyógyulást. A biofilmben a baktériumok egy extracellularis polymer matrixba vannak ágyazva, amely biztosítja a védettséget és a rezisztenciát a szervezet immunhatásaival és az anti - biotikumokkal szemben. A baktériumok a biofilmben egymással kapcsolatot tartanak. A mechanizmus neve quorum sensing (QS), amely által biztosítják túlélésüket az antimikrobiális hatásokkal szemben. A biofilm meg - szüntetésére, a hatékony, szakszerű kezelés, elsősorban a következetes sebtisztítás, a debridement és a Aqua- Clear technologiát megvalósító sebfedők alkalmazása.

Érbetegségek: 2018/4. 123-129. oldal

KULCSSZAVAK

mikrobiom, krónikus sebek, biofilm, antibiotikum stewardship, innovatív sebkezelés

A térdhajlati perforans véna visszeresség egy ritkán észlelhető varicositas típus, amelynek megjelenése hasonló a v. saphena parva varicositáshoz, a kezelés vonatkozásában azonban jelentős különbség van. A perforans eredetű varicositas dominánsan a lábszár felső harmadában, míg a parva eredetű varicositas a középső harmadban látható. Diagnosztikájában az ultrahang vizsgálat a leghasznosabb, amely a fascia kettőzeten kívül futó, a v. popliteába rendszerint lateral felől ömlő, tágult, refluxos eret talál. Felmerül, hogy a térdhajlati perforans véna az egyedfejlődés korábbi stádiumában még szerepet játszó marginalis véna része lehetett. Kezelésére az endovascularis módszerek ajánlhatók. Invazív beavatkozás során tekintettel kell lennünk a térdhajlatban, viszonylag szűk helyen futó fontos képletekre.

Érbetegségek: 2018/3. 71 - 74. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, perforans véna, kezelés

A 2018-as év a 10 éves évfordulója annak, hogy az első, új orális antikoagulánst (NOAC) vénás trombo - embóliák megelőzésére engedélyezték. Ebből az alkalomból áttekintjük az új gyógyszerek előnyeit és hátrányait. A K-vitamin antagonisták (VKA) hát - rányaihoz viszonyítva a NOAC gyógyszerek régen várt előrelépést jelentenek. A legtöbb kórképben a NOAC készítmények hatása jobb, vagy legalább is ugyanolyan jó, mint a VKA gyógyszereké. Az új gyógyszerek előnye: a gyors hatás és lebomlás, a biztonság, a kényelmes, szájon át történő alkalmazás, továbbá, hogy nincs étel interakció és laboratóriumi ellenőrzés sem szükséges. Azonban az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a ?minden betegnek ugyanazt az adagot? álma ? szertefoszlott. Kontraindikáltak, vagy csak óvatosan adhatók idős, sovány betegeknek, különösen beszűkült vese-, vagy májműködés mellett. Az amerikai FDA 2015- ben engedélyezte az első, specifikus antidotumot dabigatran ellen. Napjainkban még további két, ígéretes gátlóanyagot is vizsgálnak. A NOAC gyógyszereknek a VKAk-hoz viszonyítva több előnyük van, mint hátrányuk, kétségtelenül új távlatokat nyitottak a vénás tromboembóliák megelőzésében és kezelésében.

Érbetegségek: 2018/2. 41-46. oldal

KULCSSZAVAK

új orális antikoaguláns (NOAC), K-vitamin antagonista (VKA), vénás tromboembólia (VTE), előnyök, hátrányok, antidotumok

A cyanoacrylatot több mint fél évszázada alkal - mazzák szövet-ragasztásra. Nincs lényeges toxicitása, nem allergizál, biokompatibilis és nem carcinogén. A visszérműtéthez az N-2-buty-cyanoacrylat szövet - ragasztót használják, amely az eret összeragasztja, majd a kiváltott krónikus gyulladásos reakció révén elhegesíti. Az első human műtétre 2011-ben, Dominikában került sor, hazánkban 2016 óta használatos. Szabó eddig 379 saphena törzsön végzett ragasztásos műtétet. A műtét technikája nagyon hasonló más endovascularis visszér beavatkozásokhoz, műtéti feltárás nélkül, punkció alkalmazásával, katéterekkel történik. A be avatkozás során altatás vagy más szokásos érzéstelenítési módszer nem szükséges. A műtétet követően sem pólya sem harisnya alkalmazása nem indokolt, a beteg azonnal járóképes és lábát terhelheti. Az eredmények hasonlóan jók, mint más endovascularis beavatko - zásoknál. Mivel ez a műtét csak a saphena törzset kezeli, a későbbiekben az oldalágak és kisebb erek kezelésére kiegészítő beavatkozás, pl. sclerotherapia lehet szükséges. Az eljárás előnye, hogy minden eddigi beavatkozásnál kevésbé kellemetlen és kevésbé terheli meg a beteget. Hátránya, hogy csak behatárolt indikációban célszerű alkalmazni, akkor, amikor nincs vagy kevés a saphena törzsön kívüli varicositas.

Érbetegségek: 2018/1. 17-22. oldal

KULCSSZAVAK

varicosus vénák, ragasztó, cyanoarylate, sebészet

Összefoglaló. Első lézeres visszérműtétünket 2007-ben végeztük ? most 2017-ben indokoltnak tűnik az eddigi tapasztalatok összegzése. A hosszabb távú visszatekintést fontosnak tartjuk, elsősorban azért, mert a visszeres betegek, a beavatkozás után még több évtizedet élnek, amelyben az egy-két éves siker csak egy múló pillanatnak tűnik.
Beteganyag. Az elmúlt 10 évben, tehát 2007 áprilisa és 2017 márciusa között, összesen 1209 beteg 1483 végtagján végeztünk lézeres visszérműtétet. Az első évek sikerei után, a korábban alkalmatlannak minősített esetekben (túl tág varix, túlsúly, idős kor, kísérő betegség stb.) is már csak lézeres műtétet végeztünk.
Módszerek. A lézeres műtét különbözik a hagyományos műtéti módszertől, az angiográfia műszertárát használja. Minden esetben ultrahangvizsgálattal választjuk ki a kezelendő eret, majd ezzel irányítjuk a beavatkozást. Az alkalmazott lézerkészülékek alapján tevékenységünket időszakokra osztottuk fel. A beavatkozást helyi és általános anesztézia kombinált alkalmazásában végeztük.
Eredmények. A műtétek minden esetben sikeresek voltak, a kezelt erek 100%-ban elzáródtak. Betegeink 58%-át (861) sikerült 1 éven túl kontrollálni, amikor 92 végtagon észleltünk kiújulást (10,68 %). Megállapítottuk, hogy a kiújulások elsősorban azokban az esetekben jelentkeztek, amelyek más tanulmányokban nem is szerepelnek: túlsúlyos, lábát jelentősen terhelő, terhességet vállaló, túlzott méretű varicositasban szenvedő, stb. betegek. A lézeres műtét szövődményei ritkábbak, mint a hagyományos műtété és kevésbé veszélyesek.
Következtetés. Munkánk alapján egyetértünk a nemzetközi ajánlásokkal, miszerint varicositas esetén, első helyen az endovascularis eljárások ajánlhatóak, mert a beteg számára kevésbé megterhelőek, kevesebb szövődménnyel fenyegetnek és kisebb a kiújulási arány. Azt is megállapítottuk, hogy nincs olyan betegcsoport, ahol ezt ne lehetne elvégezni, bár a kiújulás lehetőségét egyes tényezők kedvezőtlenül befolyásolják.

Érbetegségek: 2017/1. 15-25. oldal

Ismert tény, hogy a krónikus vénás elégtelenség kórismézését a duplex ultrahang forradalmasította. Az egyre kifinomultabb manőverek és technikák lehetővé teszik olyan anatómiai és haemodynamikai részletek tisztázását, amelyek a további terápiás lépések megtervezésében nélkülözhetetlenek. A folyadékok dinamikájának tudománya szerint a sönt egy olyan vezeték, amely a folyadék áramlást eltéríti egy másik vezetékrendszer irányába. Az ún. veno-venózus söntök olyan vénás szakaszok, amelyek eltérítik a vénás vér élettani irányú visszaáramlását egy elégtelen venovenózus kapcsolaton keresztül, ezáltal fölös vérmennyiség terheli az érintett vénaszakaszokat. Egy sönt mindig áramlás- és nyomástúlterhelést jelent az érintett vénaszakaszokban, amelyek magas vénás transmurális nyomást eredményeznek, következményes varikózus tágulatokkal, valamint az ismert klinikai jelekkel és tünetekkel. A haemodynamikai koncepció szerint, tehát a varicositás és a hozzá tartozó tünetrendszer a söntök jelenléte miatt kialakuló emelkedett transmurális nyomás következménye. A fölös vérmennyiség miatt kialakuló nagyobb áramlási sebesség a lamináris áramlást turbulenssé alakítja. A turbulens áramlás ugyanakkor növeli a vénafalra merőleges erőhatást, fokozatosan kialakuló varikózus dilatációt eredményezve.
Duplex ultrahanggal az alábbi fontos alkotóelemek azonosíthatók: (1) Szökési pont, ahol a mély felől a felület felé szökik a vér, ami ellenkező a vénás áramlás élettani irányával. Ez tulajdonképpen a refluxjelenség haemodynamikai definíciója. (2) A sönt útvonala az öszszes vénaszakaszt jelenti, amely részt vesz a sönt felépítésében, és amely elvezeti azt a plusz vérmennyiséget is, amivel a rendszer meg van terhelve. (3) Visszatérési pont az a pont, amelyik visszavezeti a söntölt, fölös vér - mennyiséget a mélyvénákba.
A vénás haemodynamika 4 alapvető sönttípust és ezeken belül több altípust különít el. Ezek ultrahangos feltérképezése a terápiás stratéga kulcspontját képezik. Egy jó térkép elengedhetetlen a jó terápiához.
Az alapsönttípusok az alábbiak lehetnek:
a) Zárt sönt, - a vér, a résztvevő vénákban körbe ?forog? a szökési pont (EP) és visszatérési pont (RP) között, más szóval visszatér, recirkulál.
b) Nyílt deviáló sönt, - a nyílt söntökben a söntölt vér soha nem tér vissza a szökési ponthoz. A Valsalvamanőver negatív, a vért egy saphena ág téríti el.
c) Nyílt by-pass sönt, - vénás akadályokat, elzáródásokat hidalnak át. A vénás áramlás kerülő, felületes úton kompenzál egy elzáródott, szűkült vagy kongenitálisan hiányzó, mélyebb szakaszt, amelynek nagy az áramlási rezisztenciája. Szerepe igen fontos lehet a végtag vénás drenázsában, ezért ezeket a vénákat meg kell kímélni mindenféle beavatkozástól.
d) Kevert sönt a nyílt by-pass sönt és az aktív zárt sönt keveréke.

A söntök világa nagy kihívás a gyakorló flebológus számára. Az egyéni variánsok számosak, a duplex ultrahang térképezése kezdetben időigényes, de gyakorlattal rutinná alakítható.

Érbetegségek: 2016/4. 85-90. oldal

KULCSSZAVAK

varikozitás, veno-venózus shönt,haemodinamika, reflux, vénás áthidalás

Míg a véráramlás az artériás rendszerben a vizsgáló beavatkozása nélkül, nyugalomban is létre jön, és ultrahanggal jól vizsgálható, addig a vénás rendszer esetében az értékelhető ép és rendellenes áramlások kiváltásához a vizsgáló aktív közreműködése szükséges. A varicositas kialakulásának hátterében a meg - emelkedett transmuralis nyomás áll, ennek létrejöttéhez a rendellenes vénás keringés vezet. Ez utóbbi felderítésére alkalmas a haemodynamikai UH vizsgálat, mely a napi aktivitást utánzó manőverek elvégzésével történik. Amikor a lábszár izmait a vizsgáló kézzel megszorítja, a vér abból kiáramlik, ennek, majd az ezt követően létrejövő vagy elmaradó áramlásnak az értékelése, a vizsgáló számára fontos információkkal szolgál. A beteg lábszár izmainak, ? a vénás pumpának mozgásba hozására a Paraná-manővert, vagy hozzá hasonló próbát alkalmazunk, ez jobban hasonlít a fiziológiás körülményekhez, mint a manuális kom - presszió. Hasznos a Valsalva-próba is, amelyik első - sorban, de nem kizárólag a sapheno-femoralis junkció és környékének vizsgálatára alkalmas. A nyert Doppler-görbe értékelésénél fontos az izom össze - húzódás során (systole) és az elernyedés (diastole) alkalmával nyert áramlás létrejöttének, irányának és erősségének külön értékelése.

Érbetegségek: 2016/2. 3-9. oldal

Bevezetés: A lézeres visszérműtét eredeti leírása a v. saphena magna (VSM) törzs kezelését javasolja, viszont a v. femoralis melletti 2 cm hosszú, beömlési szakaszt nem lézerezi, ezáltal egy-egy beömlési oldal - ágat, rendszerint a v. epigastrica inferiort is nyitva hagyja. Másokkal együtt mi is észleltük, hogy a recidiva leggyakoribb forrása a nyitva hagyott SFJ. A kiújulások megelőzésére módosítást vezettünk be - a VSM junk - cionális szakaszának minél teljesebb kezelését, a lézeres crossectomiát.
Beteganyag. Lézeres műtétet 8 év alatt, 1100 alsó végtag varicosus vénáin végeztünk. Betegeink közül 100-at (50-50) választottunk ki a radial és un. csupasz szál (bare fibre) randomizált összehasonlító vizsgá - latára. Másik összehasonlító tanulmányunkban 74 és 55 betegen a szál vég v. femoralistól való távolságának hatását vizsgáltuk.
Módszer. A lézer szál végét, UH irányítással a SFJ közelébe, az első évben 2,0 majd az első év után 1,0 az utóbbi 2 évben 0,5 cm-re a v. femoralistól pozícionáltuk. A SFJ-nak megfelelő, 3 cm hosszú szakasz köré nagyobb mennyiségű tumescens local anesztetikumot fecsken - dezünk be (10 ml/cm), mint az attól distalis VSM szakasz köré (5 ml/ cm), elsősorban azért, hogy a sapheno-femoralis átmenetet, vagyis a VSM beömlő szakaszát komprimáljuk. Ezután a SFJ-ba 2-3 x nagyobb mennyiségű energiát adtunk le (átlag 267 J/cm), mint a perifériásabb részbe, átlag 104 J/cm-t.
Eredmények. A SFJ occlusionak két típusát tudtuk így elérni: az esetek többségében (a) a v. saphena magna beömlő szakasza teljes hosszában, a v. femoralis szintjéig záródott el, míg a másik lelet (b) a SFJ rövid, néhány mm-es szakaszának nyitva maradása volt. A csupasz és radial szál összehasonlító vizsgálata során a csupasz szál esetében 72 %-ban, míg a radial szál alkalmazását követően 62 %-ban az összes oldalág elzáródott. Másik tanulmányunk a lézer szál csúcsa és a v. femoralis közötti távolság hatását vizsgálata. Az 1,0 cm-es csoportban a v. femoralis szintjében történt elzáródást 60,8 %-ban, míg a 0,5 cm-es csoportban 69,1 %-ban értük el. Statisztikailag a különbségek nem szignifikánsak. Betegeinket 68 %-ában (748 végtag) egy éven túl, átlag 3,2 évig sikerült követnünk. A kiújult és kontrollált esetek aránya 6,0 %.
Következtetés. A lézeres crossectomia célja, a hagyományos crossectomiához hasonlóan a kiújulások hatékony megelőzése. 8 éves tapasztalatunk és mások eredményeinek ismeretében tehát a lézeres visszérműtét, ezen belül a lézeres crossectomia jelentős előre lépést jelent a hagyományos sebészi visszérműtéthez képest.

Érbetegségek: 2015/4. 123-131. oldal

Az ascendáló varicophlebitis gyakran előforduló thromboemboliás megbetegedés. A sűrgős sebészi beavatkozás egyúttal a következményes mélyvénás thrombosis, és/vagy a pulmonális embolia prevenciója is. Szerző elemzi 188 operált esetüket (116 férfi és 72 nő) és áttekinti az ide vonatkozó szakirodalmat. Betegeik a tünetek fellépését követően átlag 17,5 nap után kerültek műtétre. Az operatív ellátás: lokális thrombus eltávolítással kombinált radikális varix műtétet jelentett. Kiemelt jelentőségűnek tartja a korrekt crossectomiát, melyet szükség esetén Fogarty szerinti mélyvénás thrombectomiával egészítettek ki. A kórházban a betegek átlag 3,26 napot töltöttek. Javasolja (1) a mielőbbi radikális műtétet, (2) a gondos műtéti technikát, a (3) betegek nyomonkövetését és (4) haematológiai kivizsgálását, a későbbi súlyos thromboembóliás szövődmények elkerülése céljából.

Érbetegségek: 2015/3. 101-107. oldal

KULCSSZAVAK

thrombophlebitis, ascendáló varico - phlebitis, mélyvénás thrombosis, tüdőembólia, sebészet