Vitatott a lábszárfekély pathogenesise, de minden teória abból indul ki, hogy az alsó végtag kapillárisaiban megemelkedik a nyomás. Elképzelhető, hogy az AVshunt megnyílásoknak is szerepük van a mikrocirkuláció rendellenességeiben. Összesen 17 beteg került vizsgálatra, akiknek egyik lábuk egészséges, a másikon fekély volt. Te-99m radioaktív izotóppal jelölt albumin macroaggregátumot injektáltunk a beteg és az egészséges végtag artéria femoralisába, külön ülésben. A radioaktív részecskék megrekedtek a végtag arterioláiban, de kis részük a nyitott AV-shuntökön keresztül tovább jutott, és a tüdőben kerültek detektálásra. A lábszárfekélyek vizsgálata során háromszor annyi radioaktivitást észleltünk a tüdő fö1ött, mint az egészséges végtagok esetében. Tehát háromszor annyi nyitott AV-shunt van a lábszárfekélyes végtagban, mint az épben. Mindezek alapján lehetséges, hogy az AV-shuntöknek szerepük van a megemelkedett kapilláris nyomásban, vagyis a lábszárfekély pathogenesisében. A klinikai gyakorlat számáva javasolt a mikrocirkulációs rendellenességek fellépésének megelőzése.

Érbetegségek: 2000/1. 15-19. oldal

KULCSSZAVAK

ulcus cruris, AV-shunt, izotóp vizsgálat, pathogenesis

A mélyvénás trombózis az egyik leggyakoribb megbetegedés. A nemzetközi adatok alapján a belgyógyászati betegek közül minden ötödiknél fordul elő. Késői szövődménye a krónikus vénás elégtelenség, mely az esetek legalább 5%-ában alakul ki. Mélyvénás trombózisos betegeink kezelésében két módszert kombináltunk:

1. véna cava filtert a pulmonalis embólia megelőzésére,
2. selectiv vénás lysist a vénás trombózis mielőbbi rec analisalására.

A kezelt betegeknél a kitűzött célt, azaz a pulmonalis embólia megelőzését, illetve a mélyvénák mielőbbi recanalisatióját mindegyik esetben sikerült elérnünk. A beavatkozások során szövődmény nem lépett fel.

Érbetegségek: 1999/4. 119-124. oldal

KULCSSZAVAK

mélyvénás trombózis, krónikus vénás elégtelenség, pulmonalis embólia, vena cava filter

A közlemény különböző varicectomia módszereket tárgyal: néhány közülük történeti jelentőségű, de többségüket a mindennapi gyakorlatban is használjuk. Napjainkban a kozmetikai eredmény különösen fontos, ezért a legtöbben a mini metszésekből végzett horgolótűs módszert alkalmazzák. Tanulmányunk további elterjedt eljárásokat is bemutat. Súlyos varicositásban fontos a crossectomia elvégzése, de ez nem tárgya jelen munkának. A perforális vénák is a recidiva és krónikus vénás elégtelenség forrásai lehetnek, ezért megszakításuk gyakran indokolt.

Érbetegségek: 1999/2. 55-66. oldal

KULCSSZAVAK

varicositás varicectomia, perforáns vénák, műtéti módszerek

A szerzők 15 krónikus vénás keringési elégtelenség talaján kialakult ulcus erurisban szenvedő beteg eredményes kezeléséről számolnak be. Az uleus feltisztítása után a beteg azonos oldali combjáról vett félvastag hálósított bőrrel autotranszplantációt végeztek. A graft felhelyezése előlt a tiszta sebalapra 1 csepp/cm dózisban Curiosin oldatot csepegtettek. A graft rögzítő kötése felett kompressziós pólyát alkalmaztak. A naponkénti kötéscsere során a graft lumeneibe l-l csepp cink-hyaluronát (Curiosin) oldatot használtak. Egy hét után 10 esetben teljes, 5 esetben 90%-os gyógyulást értek el.
Megfigyelésük alapján a bőrtranszplantáció előtt és a kötözések során a teljes gyógyulásig alkalmazott Curiosin kezelés gyorsítja a transzplantátum megtapadását, a bőrháló lumeneiben az epitelizáció folyamatát.

Érbetegségek: 1999/1. 7-10. oldal

KULCSSZAVAK

bőrtranszplantáció, seb gyógyulás, cink-hyaluronát

Az iliocavalis segment rekonstrukciója az egyik legnagyobb kihívás az érsebészetben. Különösen fontos a rekonstrukció akkor, ha vese vagy mellékvese neoplazmáról van szó, és a tumor-trombus benyúlik a véna eava ipferiorba. Ezekben az esetekben a vénákra kiterjesztett műtéttel a beteg életminősége javulhat, és az életét is meghosszabbíthatjuk. Tumorban végzett véna cava inferior pótlásával kevés tapasztalatunk van, és a követési idő is alig éri el az egy évet, hiszen nagy invazivitású, rosszindulatú tumorokról van szó. A rekonstrukciót kizárólag a betegek egy bizonyos csoportján lehet elvégezni. A veria iliaca tumoros obstrukciójában a trombectómia és a vénás tágítás megfelelő stent alkalmazásával kisebb műtéti kockázatot jelent, és ez is javítja a beteg életminőségét. A cross-over-bypass akkor indikált, ha a primer tumor vagy annak metasztázisa egyoldali iliaca elzáródást okoz perifériás mikrocirkulációs zavarokkal, azaz phlegmasia coerulea dolenssel. Az autológ cross-pubic-bipass az érintett oldali véna iliaca externa antepozíciójával vagy az ellenkező, egészséges oldali véna femoralis superficialisából vett grafttal, hasznos alternatívát kínál a klasszikus "Palma-műtéttel" vagy a PTFE cross- over-bypassal szemben. Az autológ cross-pubic-bypass előnyei: a nagy graft átmérő, az alacsony fertőzési rizikó és a kompetens véna billentyűk transzplantációja.

Érbetegségek: 1998/4. 137-142. oldal

KULCSSZAVAK

vena cava inferior, vena iliaca, véna rekonstrukció, tumor sebészet, véna bypass

A felületes phlebitis banalis, spontán regresszióra hajlamos betegség. A terápia céljai a következők: mélyvénás thrombosis megelőzése, a betegség lefolyásának lerövidítése és a varicositas megszüntetése. Az ajánlóit módszerek a következők: mobilizáció, folyadék felvétel növelése, Heparin adása lokálisan, incisio és az alvadék expressziója, ascendáló esetekben a sapheno-femorális junkció megszakítása vagy radikális varicectomia.

Érbetegségek: 1998/3. 93-100. oldal

KULCSSZAVAK

felületes phlebitis, varicositas, terápia

A primer varicositas műtéti megoldása az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Előtérbe kerültek a subcutan technikák. A szerzők egy viszonylag új és elterjedőben lévő eljárásról, a kryovaricectomiáról számobiak be 4 év alatt végzett 528 műtét alapján. Szövődményt 5,5%-ban észleltek, melyek konzervatív terápiára szanálódtak. Ezen új módszerrel 3-4 nim-es bőrseben keresztül távolíthatók el a tágult vénák. A kryovaricectomia előnyei a hagyományos varicectomiához képest: a "minimál invasív sebészet" elveinek megfelel, a műtét lényegesen gyorsabb, a kozmetikai eredmény szebb, a kórházi ápolás rövidebb (2-3 nap), és a beteg posztoperatív panaszai minimálisak.

Érbetegségek: 1998/2. 69-71. oldal

KULCSSZAVAK

kryosebészet, varicosus vénák

A kismolekulasúlyú heparinok (LMWH) nemcsak a mélyvénás trombózis (MVT) megelőzésében, de kezelésében is új perspektívákat nyitottak. Eddig 3 nagy nemzetközi tanulmány (TASMAN, CANADIAN, COLUMBUS) során végeztek nagyszabású randomizált vizsgálatot akut MVT-ban szenvedő betegeken, akiken a folyamatos, iv., dózis-adaptált, standard heparinnal végzett kórházi kezelést és a se., fix dózisban LMWH- nal végzett otthoni kezelést hasonlították össze. Mindhárom vizsgálat eredménye hasonló volt: 3 hónap múlva mindkét kezelési módszerrel a recurrens thromboembólia, nagy vérzés és a mortalitás ugyanolyan arányban fordult elő. MVT-ban szenvedő, megfelelő betegeken a LMWH-nal otthon végzett iniciális kezelés hatásos, biztonságos, a költségeket jelentősen csökkenti és a betegek életminősége is jobb. Az otthoni kezelés lehetséges veszélyeit azonban mindenképpen ismerni kell.

Érbetegségek: 1998/1. 13-16. oldal

KULCSSZAVAK

akut MVT, standard (nem frakcionált) heparin, kismolekulasúlyú heparin, kórházi terápia, otthoni kezelés

A közlemény a mélyvénás keringés hiányában elvégzett varicectomiával foglalkozik. Új, egyszerű próbát ismertet, amelynek során a járkáló beteg égy 110 Hgmm-re felfújt mandzsettát visel 5 percen keresztül. Negatív esetben a felületes visszerek radikálisan eltávolíthatók, a mélyvénás elzáródás vagy mélyvéna hiány ellenére. A műtét következtében a végtag vénás keringése nem romlik, sőt csökken a végtag vénás terhelése, javul a vénás drainage.

Érbetegségek: 1997/4. 23-27. oldal

KULCSSZAVAK

varicectomia, mélyvénás elzáródás, mélyvéna aplasia, subfasciális collaterális vénák, vérnyomásmérő mandzsettás próba

Pók vénák a népesség mintegy 10-14%-ában fordulnak elő. A jelenleg elfogadott elmélet szerint ezek hátterében elégtelen perforans erek és ennek következtében megemelkedett vénás nyomás áll. Régóta ismert a varieositás és a pókvénák keletkezésének arteriovenosus (AV) shunl elmélete. A szerzők ennek igazolására végeztek Doppler ultrahang vizsgálatokat a pókvénákon, amelyek lelete alapján veitek biopsiát és azt szövettanilag feldolgozták. Összesen 132 ilyen esetet vizsgáltak Doppler készülékkel, amelyek közül 91-ben egy kicsiny artéria pulzációját hallották a pókvéna fölött. E pozitív esetek közül 18-ban történt 2,5 x 1,5 cm-es bőrkimetszés és ennek szövettani feldolgozása. AV shuntöt találtak 16 esetben. E lelet alapján a szerzőknek az a véleményük, hogy egyes esetekben AV shunt játszik szerepet a pókvénák kialakulásában.

Érbetegségek: 1997/3. 7-11. oldal

KULCSSZAVAK

pókvénák, AV-shunt, varicositas, Doppler, szövettan