A közlemény 3 év és 330 lézeres visszérműtét tapasztalatait mutatja be. A műtéthez 980 nm-es Biolitec lézert és fogazott kést alkalmaztak. Az első 30 beavatkozás során 4 recanalizáció következett be, ezért a lézer energiát háromszorosára, átlag 108 Joule/cm értékre emelték. Ezt követően recanalizáció, recidiv varicositas nem lépett fel. A műtét során saphenofemoralis junkcióban kétféle elzáródás típust sikerült elérni, az egyiknél kb. 1 cm-es csonkot és átjárható oldalágakat, a másiknál v. femoralis szintű elzáródást találtak. A két típusú elzáródásnak, ezen rövid idejű megfigyelés során klinikai következményét nem tudták kimutatni. A saphena törzsek ultrahang képe minden esetben hónapok alatt teljes elhegesedést mutatott. A betegek a műtétet követően kis fokú fájdalmat említettek, 78 %-ban fájdalomcsillapítót egyáltalán nem vettek be. Lábszárfekélyes betegeik 1-3 hónap alatt gyógyultak. Tapasztalataik alapján a lézerműtétet a hagyományos varicectomiánál előnyösebb beavatkozásnak tartják.

Érbetegségek: 2010/2. 17-21. oldal

Cél: A duplex ultrahang vizsgálat az alsó végtagi vénák morfológiai és haemodynamikai vizsgálatának kiinduló pontja lett. Jelen cikk a Nemzetközi Phlebológiai Unió (UIP) javaslatára készült, melynek célja a módszer nemzetközileg elismert szakemberei által, a felületes és perforans vénák vonatkozásában konszenzus dokumentum elkészítése.
Terv: Konszenzus konferencián konszenzus dokumentum elkészítése.
Módszer: Szerzők az alsó végtag felületes és perforans vénáinak módszeres áttekintését végezték el, amely után számos ország szakembereit a tanulmányban történő részvételre kérték fel. A szerzők és a szakemberek a UIP honlapjának felhasználásával elektronikusan leveleztek. Szerzők a 2003-ban San Diegóban rendezett UIP Kongresszusra készítették el a vitaanyagot. A kongresszus után a javított anyagot adták közre a résztvevők között, és fogadták a további javításokat, amelyeket a következő verzióba dolgozták be. Végül egy minden résztvevő által jóváhagyott változatot sikerül létrehozni.
Eredmények: A szakemberek a duplex ultrahang (UH) vizsgálat módszere, valamint a képek és a mérések értelmezése vonatkozásában is ajánlásokat fogalmaztak meg. Jelen dokumentum az alsó végtag felületes és perforans vénái UH vizsgálatának egy részletes metodikáját, valamint azok anatómiai azonosítását adja.
Következtetés: Szerzők és a szakemberek széles csoportja az alsó végtag véna rendszerének UH vizsgálati módszerében megegyezett, különös tekintettel az egészséges és varicosus alsó végtagi felületes és perforans vénák vizsgálatára.

Érbetegségek: 2009/3. 85-94. oldal

KULCSSZAVAK

konszenzus dokumentum, duplex ultrahang, vénás rendszer anatómiája, krónikus vénás elégtelenség

A szerző áttekinti az egyes érszakaszok (coronaria, cerebralis erek és vénák) thrombosisainak fontosabb jellegzetességeit, hangsúlyozva a különbségeket és az azonosságokat. A korszerű diagnosztikai megközelítés rövid vázolását a profilaxis mai lehetőségeinek ismertetése követi, végezetül kitér a korszerű megelőzés költséghatékonyságára.

Érbetegségek: 2008/4. 103-109. oldal

KULCSSZAVAK

thrombosis, profilaxis, antikoaguláns, antithrombocyta

Bevezetés. A terhesség és a gyermekágy időszaka önmagában is magas thromboemboliás kockázattal járó állapot. Ez a kockázat jelentősen fokozódik, primer és/vagy szekunder thrombofiliára hajlamosító tényezők együttes jelenléte esetén.
Anyag és módszer. A szerzők fokozott trombózis kockázattal élő várandós nők trombózis megelőzésében az elmúlt tíz év során szerzett tapasztalataikról számolnak be.
Eredmények. A jelzett időszakban 350 fokozott thromboemboliás kockázatú terhest vizsgáltak szakambulancián. Közleményükben a magas és igen magas kockázati csoportba sorolható terhesek kezelésének eredményeit ismertetik részletesen. Kiemelik a körültekintő anamnézis felvétel, angiológiai vizsgálat és haemostaseológiai jellemzők ismeretében történő kockázatbecslés jelentőségét, melynek alapján döntöttek a megelőző kezelés módjáról és mértékéről.
Következtetések. A LMWH profilaxis módját mindig egyénileg kell megállapítani, a terhes testtömege, terhességi kora és az egyénre számított kockázat nagysága alapján. A thrombofiliás tényezőkből adódó kockázatbecsléshez 3 vagy 4 rizikócsoport - alacsony, közepes magas és nagyon magas - megkülönböztetése látszik célszerűnek.

Érbetegségek: 2008/4. 111-118. oldal

KULCSSZAVAK

thrombofilia, terhesség, thrombosis profilaxis, ambuláns kezelés, kis molekulatömegű heparin

A mélyvéna thrombózisos (MVT) betegek otthoni kezelésének lehetôségét a nem-frakcionált heparin infúziója helyett bevezetett subcutan adható, alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) injekció bevezetése teremtette meg. Hagyományosan a thrombus leszakadása miatti súlyos, vagy fatális pulmonális embólia (PE) megelôzésére több napos ágynyugalmat és anticoaguláns kezelést ajánlottak, de sajnálatos módon ez nem vált be. Az ágynyugalom elôsegíti a pangást, a thrombus propagációt és egyéb szövôdmények kialakulását. Az azonnali mobilizáció és kompressziós kezelés csökkenti a thrombus növekedését, a fájdalmat, a duzzadás és a postthrombotikus syndroma kialakulását. Végülis az ágynyugalom, mivel káros kezelési mód, gondosabb megítélést igényel.

Érbetegségek: 2008/2. 59-62. oldal

KULCSSZAVAK

mélyvéna thrombosis (MVT), kis molekulasúlyú heparin (LMWH), kezelés, kompresszió, mobilizáció

A saphena törzsek műtéte után megjelenô neovascularizáció fogalma a lekötött saphena csonk és a perifériás törzs, vagy oldalág közötti újdonképzôdött vénás összeköttetést jelöli. Ezen vénák makroszkópos vizsgálata a billentyűk hiányát, a többszörös lument illetve a lumenen belüli kötegeket mutatott. További szövettani jellemzôk a következôk: hegszövetben helyezkedik el az egy vagy több lumenű recidiv varix, endothel bélése van, az izom és a membrana elastica interna réteg hiányzik, szövettanilag megfesthetô intramuralis ideg a metszetekben nincs. A neovascularizáció a legjobb, rutinos sebészeket is frusztrálja, jól lehet kialakulásában nekik is szerepük van. A varicectomia során visszamaradó véna csonkból kiinduló neovascularizació, az egyik feltételezés szerint hypoxia miatt jön létre. A műtét után visszamaradó saphena csonk ligaturájától distalis endotel sejtek aktiválódnak, és a folyamatot az ezek által kibocsájtott növekedési faktor váltja ki. A VEGF az angiogenesis legerôsebb stimulátora. A vénás nyomáskülönbség, a nyomásváltozás, a rendellenes véreloszlás, és különösen a kiváltott áramlás, az endothelre kifejtett nyíró erô által, szintén a neovascularizació kiváltója lehet. Ez a nyíró erô az endothel felszínt éri a vér áramlása illetve áramlásváltozása következtében. Ha el akarjuk kerülni a neovascularizációt, ne traumatizáljuk a sapheno-femoralis junkciót. Ennek elsôsorban ajánlható módja, ha a terminalis és preterminalis billentyű kompetens, - ne operáljunk. Amennyiben a preterminalis billentyű elégtelen, akkor célszerű endovascularis műtétet (laser, rádiófrekvenciás) választani. Amennyiben a junkció lekötését határozzuk, akkor ne alkalmazzunk felesleges disszekciót, ne vongáljuk a szöveteket, ne használjunk elektromos koagulátort, és a vérzést gondosan csillapítsuk. Ezzel szemben a comb varicositast minél kiterjedtebben távolítsuk el.

Érbetegségek: 2008/2. 51-57. oldal

KULCSSZAVAK

varicositás, kiújulás, neovascularizáció, varicectomia, hab sclerotherápia

A modern visszér kezelési módszerek céljai: a saphena törzsekben és perforans vénákban a reflux megszüntetése, ezáltal a vénás funkció javítása, továbbá az alapbetegség és a beavatkozás szövôdményeinek csökkentése és végül, de nem utolsó sorban a szép kozmetikai eredmény elérése. Az endovascularis hô abláció (laser, rádiófrekvenciás) a refluxos saphena törzsek és oldalágaik valamint a Giacomini- és perforans vénák kezelésére alkalmas. A varicositas komplett megoldására kiegészítô kezeléseket, úgy mint lokális phlebectomiát és injekciós sclerotherapiát is alkalmazunk. Nem végzünk crossectomiát, mert a lágyéki metszés, valamint a v. epigastrica inferior ligaturája a hasfali és a kismedencei elfolyás gátlásával, a neovascularizációt segíti elô. Közvetlenül a műtét után rugalmas pólyát vagy 30-40 Hgmm-es kompressziós harisnyát teszünk az operált végtagra. A járásgyakorlatokat azonnal meg kell kezdeni. Utánvizsgálatkor, a saphena junkciót és a mélyvénákat ellenôrizni kell, hogy a mélyvénák valóban átjárhatóak maradtak. A beteg kikérdezése, klinikai és ultrahang vizsgálata egy héttel, fél évvel és egy évvel a műtét után javasolt. Rádiófrekvenciás műtét után 2-5 évvel 83-90%-ban, laser műtét után 1-3 évvel 80-100%-ban bizonyult sikeresnek a beavatkozás. A műtét alatti, és az azt követô komplikáció az endovénás műtéttel kapcsolatban ritkább, mint a klasszikus műtét során.

Érbetegségek: 2008/2. 47-50. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, endovascularis műtét, laser, rádiófrekvenciás koagulátor

A hab alkalmazása forradalmian megújította a sclerotherápiát, ez az oka annak, hogy a szakemberek körében népszerűvé vált. A hab elônyei: az eredmény eléréséhez kisebb adag, alacsonyabb koncentráció és kevesebb alkalom szükséges. A hab könnyű spontán diffúziójának köszönhetôen a saphena törzs oldalágai is elzáródnak. Az eljárásnak néhány negatívuma is lehet: némi idô szükséges a kezeléshez szükséges hab elôállításához és a kezelés utáni fekvéshez is. Ritkán, a folyadék sclerotherápiához hasonlóan szövôdmények is felléphetnek: mélyvéna thrombosis, tüdôembólia, látászavar és más neurológiai problémák.

Érbetegségek: 2008/2. 41-45. oldal

KULCSSZAVAK

hab szkleroterápia/sclerotherapia, varicositas, duplex ultrahang, vena saphena, kiújulás

Az ultrahang-technológia gyors fejlôdésével a duplex vizsgálat a mindennapos phlebologiai gyakorlat része lett. Néhány példa annak illusztrálására, hogy az elmúlt évtizedben nézeteink milyen területeken változtak az új felfedezések nyomán:

• a vénás reflux nem feltétlenül az elégtelenül működô billentyűtôl (pl. a saphenofemoralis junctio billentyűjétôl) distalisan alakul ki,
• a hasfali és medencei vénák jelentôs szerepet játszhatnak a "gravitációs" v. saphena magna reflux kialakulásában,
• a primer felületes vénás billentyűelégtelenség gyakran a mélyvénás reflux egy benignus formájával jár együtt,
• szegmentális, regionalis reflux gyakori a véna törzsekben,
• a v. ovarica reflux jelentôsége (fôleg a bal oldalon),
• az alsó végtagi vénás fekélyek hátterében sokszor nem áll mélyvénás reflux és/vagy a perforáló vénák elégtelensége,
• lehet, hogy a primer visszértágulatok kialakulásában a perforans vénák jelentôsége kisebb, mint régebben gondoltuk,
• a kozmetikailag zavaró teleangiectasiák és reticularis varixok hátterében törzsvéna elégtelenség állhat,
• a recidivák természetének jobb megismerése (neovascularizáció, recanalizáció, új reflux helyek, korábbi elégtelen vagy nem megfelelô sebészi beavatkozás).

Az ultrahangot a varixok kezelése során végig, azaz a diagnózistól kezdve az utánkövetésig alkalmazzuk. Segítségével anatómiai variációkat, ritka vénás elváltozásokat és nem vénás rendellenességeket diagnosztizálhatunk, továbbá egyes beavatkozásokat (sclerotherapia, endovénás műtétek) ennek irányításával tudunk elvégezni. Használata eleinte a kézi Doppler készüléket szorította ki, ma már messze túlnôtte azt, gyakran a legfontosabb vagy egyetlen műszeres vizsgálat, amely alkalmas a vénás patológia pontos meghatározására.

Érbetegségek: 2008/2. 35-39. oldal

KULCSSZAVAK

duplex ultrahang, krónikus vénás elégtelenség, vénás patológia, diagnózis, reflux

Cél: A bonni véna tanulmány a 18 és 79 éves kor közötti városi és vidéki lakosság körében a krónikus vénás megbetegedések gyakoriságát és súlyosságát vizsgálta. Összesen 3072 személy vett részt a vizsgálatban, a megjelenési arány 59% volt.
Eredmények: Szembeötlô, hogy a visszérelváltozások rendkívül gyakoriak, a résztvevôk 90,4%-ánál jelentkeztek. Izolált teleangiektázia vagy retikuláris varicositas 59% -nál, míg szövôdmény mentes varicositas (C2) 14,3%-nál volt észlelhetô. Feltűnô, hogy a vizsgálat ideje alatt a vénás elváltozásokat tekintve 13,4%-nál pretibiális ödéma állt fenn. Ezzel szemben az elôrehaladott krónikus vénás elégtelenség aránya 3,3%. A florid és a gyógyult ulcus cruris gyakorisága 0,7%. Érbetegségekre jellemzô tipikus lábpanaszok az utolsó négy hét során minden 2. résztvevônél (56,4%) jelentkeztek. Az anamnesztikus adatok szerint minden 6. férfinál (16,2%) és majdnem minden 2. nônél (42,1%) lábdagadást találtunk. Minden 6. résztvevô beszámolt arról, hogy az utolsó négy hétben, egyik vagy mindkét lábon, rövid ideig tartó lábdagadása volt. Ez az összes résztvevô 14%-át (a férfiak 7,9%-át, a nôk 20,2%-át) jelenti.
Következtetések: A számok tükrében megállapítható, hogy a vénabetegségek továbbra is nagyarányú elterjedtsége (90,4%) mellett a súlyos krónikus vénás elégtelenség aránya az utóbbi 20 évben csökkent. Minden 6. férfi és minden 5. nô szenved krónikus vénás elégtelenségben (C3-C6).

Érbetegségek: 2008/2. 29-34. oldal

KULCSSZAVAK

Véna betegségek, epidemiológia, CVI, CEAP, varicositas