Az elmúlt néhány évtizedben gyorsanható parenteralis gyógyszereket, kis dózisú, nem frakcionált heparint (UFH), vagy kis molekulasúlyú heparinokat (LMWH) használtak a vénás thromboemboliák (VTE) megelőzésére. A vénás és artériás trombózisok hosszantartó kezelését K-vitamin-antagonistákkal (VKA) végezték. Ezek hatásos gyógyszerek, alkalmazásuk mégis számos kellemetlenséggel jár. A heparinok csak injekcióban adhatók és thrombocytopeniát (HIT) okozhatnak. Ha VKA-t alkalmazunk, a véralvadást gyakran kell monitorozni. Nemrégiben olyan új gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek direkt gátolják az aktivált X-es faktort (fXa), vagy a thrombint. A rivaroxaban és a dabigatran etexilat per oralisan adható, rendkívül hatékony a nagy ortopéd műtéteket követő VTE-k megelőzésében, minimális vérzéses szövődménnyel. Ezeket a gyógyszereket nem kell rutinszerűen monitorozni, nincs szükség thrombocytaszám meghatározásra, vagy dózis-kiigazításra. Ételekkel nincs, gyógyszerekkel alig van interakciójuk. A tanulmányban azokat a jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékokat foglaljuk össze, amelyek az új antikoagulánsok alkalmazását alátámasztják. Nem kétséges, hogy a rivaroxaban és a dabigatran alkalmazásával a vénás és artériás trombózisok megelőzésében és kezelésében alapvető változások lesznek, új távlatok nyílnak.

Érbetegségek: 2011/1. 13-18. oldal

KULCSSZAVAK

trombózisprofilaxis, direkt fXa - inhibitorok, direkt thrombin-gátlók, rivaroxaban, dabigatran etexilat, oralis alkalmazás

A v. saphena magna megőrzéséről akkor beszélünk, amikor ez az ér nem ép, és ennek ellenére megtartjuk. Mi lehet az indoka, hogy egy, a szervezet számára ép esetben is funkció nélküli, de már pathológiás jeleket is mutató vénát megőrizzünk? Ez két okból lehet javasolt: (a) későbbi bypass-műtétre történő felhasználás, (b) a műtét mértékének csökkentése. Jelen tanulmány az első cél érdekében történt. A v. saphena magna aktív megőrzésére irányuló beavatkozást 505 esetben végeztek. Három különböző módszert alkalmaztak: (1) távoli sclerotherápiát, ami azt jelenti, hogy a v. saphena magnától távol, egy perforans vénába, vagy oldalágba adták a gyógyszert és ettől várták a sapheno-femoralis junkció insufficienciájának megszűnését, (2) magas lekötést, ami a v. saphena magnának a v. femoralis szintjében történő lekötését jelenti, (3) inkomplet ligaturát, ami alatt a v. saphena magna beömlő szakaszának inkomplet ligaturákkal történő szűkítését értjük. A távoli sclerotherapia az esetek felében sikeres volt, de az eredmény nem bizonyult tartósnak, csak legfeljebb három évig volt eredményes. A magas lekötés és az inkomplet ligatura eredményei csaknem azonosak voltak, általában 5 évvel a beavatkozás után jelentkeztek a kiújulás jelei. Két esetben sikerült a megőrzött eret coronaria bypass-műtétre felhasználni. Mindkét alkalommal már a varix-műtét során ismert volt a coronaria-műtét igénye. A 6 - 21 évvel később utánvizsgált 78 beteg közül, egyben sem lehetett az atherosclerosis klinikai vagy műszeres vizsgálattal kimutatható jeleit észlelni. Azonban a varicositas 98 %-ban kiújult. Fentiek alapján úgy tűnik az elégtelen v. saphena magna megőrzése általában nem célravezető, mert a varicositas záros határidőn belül kiújul. Murphy törvényét erre az esetre úgy módosíthatjuk: ami egyszer elromlott az el fog romlani ismét.
Akkor lehet mégis indokolt a megőrző műtét, amikor a beteg atherosclerosisa már a varix-műtét időpontjában ismert. Az ép v. saphena magna törzs, ill a gyakran ép lábszár szakasz megőrzése azonban minden esetben javasolt.

Ez a cikk a 2010. 02. 10.-én Aucklandben, az Ausztrál-Ázsiai Phlebológiai Kollégium, valamint 2010. 09. 25.- én Párizsban az IUA Európai Kongresszusán, valamint 2010. 11. 12.-én a MAÉT Hazai Vénás Fórumán elhangzott előadás alapján készült.

Érbetegségek: 2010/4. 61-67. oldal

A közlemény 3 év és 330 lézeres visszérműtét tapasztalatait mutatja be. A műtéthez 980 nm-es Biolitec lézert és fogazott kést alkalmaztak. Az első 30 beavatkozás során 4 recanalizáció következett be, ezért a lézer energiát háromszorosára, átlag 108 Joule/cm értékre emelték. Ezt követően recanalizáció, recidiv varicositas nem lépett fel. A műtét során saphenofemoralis junkcióban kétféle elzáródás típust sikerült elérni, az egyiknél kb. 1 cm-es csonkot és átjárható oldalágakat, a másiknál v. femoralis szintű elzáródást találtak. A két típusú elzáródásnak, ezen rövid idejű megfigyelés során klinikai következményét nem tudták kimutatni. A saphena törzsek ultrahang képe minden esetben hónapok alatt teljes elhegesedést mutatott. A betegek a műtétet követően kis fokú fájdalmat említettek, 78 %-ban fájdalomcsillapítót egyáltalán nem vettek be. Lábszárfekélyes betegeik 1-3 hónap alatt gyógyultak. Tapasztalataik alapján a lézerműtétet a hagyományos varicectomiánál előnyösebb beavatkozásnak tartják.

Érbetegségek: 2010/2. 17-21. oldal

Cél: A duplex ultrahang vizsgálat az alsó végtagi vénák morfológiai és haemodynamikai vizsgálatának kiinduló pontja lett. Jelen cikk a Nemzetközi Phlebológiai Unió (UIP) javaslatára készült, melynek célja a módszer nemzetközileg elismert szakemberei által, a felületes és perforans vénák vonatkozásában konszenzus dokumentum elkészítése.
Terv: Konszenzus konferencián konszenzus dokumentum elkészítése.
Módszer: Szerzők az alsó végtag felületes és perforans vénáinak módszeres áttekintését végezték el, amely után számos ország szakembereit a tanulmányban történő részvételre kérték fel. A szerzők és a szakemberek a UIP honlapjának felhasználásával elektronikusan leveleztek. Szerzők a 2003-ban San Diegóban rendezett UIP Kongresszusra készítették el a vitaanyagot. A kongresszus után a javított anyagot adták közre a résztvevők között, és fogadták a további javításokat, amelyeket a következő verzióba dolgozták be. Végül egy minden résztvevő által jóváhagyott változatot sikerül létrehozni.
Eredmények: A szakemberek a duplex ultrahang (UH) vizsgálat módszere, valamint a képek és a mérések értelmezése vonatkozásában is ajánlásokat fogalmaztak meg. Jelen dokumentum az alsó végtag felületes és perforans vénái UH vizsgálatának egy részletes metodikáját, valamint azok anatómiai azonosítását adja.
Következtetés: Szerzők és a szakemberek széles csoportja az alsó végtag véna rendszerének UH vizsgálati módszerében megegyezett, különös tekintettel az egészséges és varicosus alsó végtagi felületes és perforans vénák vizsgálatára.

Érbetegségek: 2009/3. 85-94. oldal

KULCSSZAVAK

konszenzus dokumentum, duplex ultrahang, vénás rendszer anatómiája, krónikus vénás elégtelenség

A szerző áttekinti az egyes érszakaszok (coronaria, cerebralis erek és vénák) thrombosisainak fontosabb jellegzetességeit, hangsúlyozva a különbségeket és az azonosságokat. A korszerű diagnosztikai megközelítés rövid vázolását a profilaxis mai lehetőségeinek ismertetése követi, végezetül kitér a korszerű megelőzés költséghatékonyságára.

Érbetegségek: 2008/4. 103-109. oldal

KULCSSZAVAK

thrombosis, profilaxis, antikoaguláns, antithrombocyta

Bevezetés. A terhesség és a gyermekágy időszaka önmagában is magas thromboemboliás kockázattal járó állapot. Ez a kockázat jelentősen fokozódik, primer és/vagy szekunder thrombofiliára hajlamosító tényezők együttes jelenléte esetén.
Anyag és módszer. A szerzők fokozott trombózis kockázattal élő várandós nők trombózis megelőzésében az elmúlt tíz év során szerzett tapasztalataikról számolnak be.
Eredmények. A jelzett időszakban 350 fokozott thromboemboliás kockázatú terhest vizsgáltak szakambulancián. Közleményükben a magas és igen magas kockázati csoportba sorolható terhesek kezelésének eredményeit ismertetik részletesen. Kiemelik a körültekintő anamnézis felvétel, angiológiai vizsgálat és haemostaseológiai jellemzők ismeretében történő kockázatbecslés jelentőségét, melynek alapján döntöttek a megelőző kezelés módjáról és mértékéről.
Következtetések. A LMWH profilaxis módját mindig egyénileg kell megállapítani, a terhes testtömege, terhességi kora és az egyénre számított kockázat nagysága alapján. A thrombofiliás tényezőkből adódó kockázatbecsléshez 3 vagy 4 rizikócsoport - alacsony, közepes magas és nagyon magas - megkülönböztetése látszik célszerűnek.

Érbetegségek: 2008/4. 111-118. oldal

KULCSSZAVAK

thrombofilia, terhesség, thrombosis profilaxis, ambuláns kezelés, kis molekulatömegű heparin

A mélyvéna thrombózisos (MVT) betegek otthoni kezelésének lehetôségét a nem-frakcionált heparin infúziója helyett bevezetett subcutan adható, alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) injekció bevezetése teremtette meg. Hagyományosan a thrombus leszakadása miatti súlyos, vagy fatális pulmonális embólia (PE) megelôzésére több napos ágynyugalmat és anticoaguláns kezelést ajánlottak, de sajnálatos módon ez nem vált be. Az ágynyugalom elôsegíti a pangást, a thrombus propagációt és egyéb szövôdmények kialakulását. Az azonnali mobilizáció és kompressziós kezelés csökkenti a thrombus növekedését, a fájdalmat, a duzzadás és a postthrombotikus syndroma kialakulását. Végülis az ágynyugalom, mivel káros kezelési mód, gondosabb megítélést igényel.

Érbetegségek: 2008/2. 59-62. oldal

KULCSSZAVAK

mélyvéna thrombosis (MVT), kis molekulasúlyú heparin (LMWH), kezelés, kompresszió, mobilizáció

A saphena törzsek műtéte után megjelenô neovascularizáció fogalma a lekötött saphena csonk és a perifériás törzs, vagy oldalág közötti újdonképzôdött vénás összeköttetést jelöli. Ezen vénák makroszkópos vizsgálata a billentyűk hiányát, a többszörös lument illetve a lumenen belüli kötegeket mutatott. További szövettani jellemzôk a következôk: hegszövetben helyezkedik el az egy vagy több lumenű recidiv varix, endothel bélése van, az izom és a membrana elastica interna réteg hiányzik, szövettanilag megfesthetô intramuralis ideg a metszetekben nincs. A neovascularizáció a legjobb, rutinos sebészeket is frusztrálja, jól lehet kialakulásában nekik is szerepük van. A varicectomia során visszamaradó véna csonkból kiinduló neovascularizació, az egyik feltételezés szerint hypoxia miatt jön létre. A műtét után visszamaradó saphena csonk ligaturájától distalis endotel sejtek aktiválódnak, és a folyamatot az ezek által kibocsájtott növekedési faktor váltja ki. A VEGF az angiogenesis legerôsebb stimulátora. A vénás nyomáskülönbség, a nyomásváltozás, a rendellenes véreloszlás, és különösen a kiváltott áramlás, az endothelre kifejtett nyíró erô által, szintén a neovascularizació kiváltója lehet. Ez a nyíró erô az endothel felszínt éri a vér áramlása illetve áramlásváltozása következtében. Ha el akarjuk kerülni a neovascularizációt, ne traumatizáljuk a sapheno-femoralis junkciót. Ennek elsôsorban ajánlható módja, ha a terminalis és preterminalis billentyű kompetens, - ne operáljunk. Amennyiben a preterminalis billentyű elégtelen, akkor célszerű endovascularis műtétet (laser, rádiófrekvenciás) választani. Amennyiben a junkció lekötését határozzuk, akkor ne alkalmazzunk felesleges disszekciót, ne vongáljuk a szöveteket, ne használjunk elektromos koagulátort, és a vérzést gondosan csillapítsuk. Ezzel szemben a comb varicositast minél kiterjedtebben távolítsuk el.

Érbetegségek: 2008/2. 51-57. oldal

KULCSSZAVAK

varicositás, kiújulás, neovascularizáció, varicectomia, hab sclerotherápia

A modern visszér kezelési módszerek céljai: a saphena törzsekben és perforans vénákban a reflux megszüntetése, ezáltal a vénás funkció javítása, továbbá az alapbetegség és a beavatkozás szövôdményeinek csökkentése és végül, de nem utolsó sorban a szép kozmetikai eredmény elérése. Az endovascularis hô abláció (laser, rádiófrekvenciás) a refluxos saphena törzsek és oldalágaik valamint a Giacomini- és perforans vénák kezelésére alkalmas. A varicositas komplett megoldására kiegészítô kezeléseket, úgy mint lokális phlebectomiát és injekciós sclerotherapiát is alkalmazunk. Nem végzünk crossectomiát, mert a lágyéki metszés, valamint a v. epigastrica inferior ligaturája a hasfali és a kismedencei elfolyás gátlásával, a neovascularizációt segíti elô. Közvetlenül a műtét után rugalmas pólyát vagy 30-40 Hgmm-es kompressziós harisnyát teszünk az operált végtagra. A járásgyakorlatokat azonnal meg kell kezdeni. Utánvizsgálatkor, a saphena junkciót és a mélyvénákat ellenôrizni kell, hogy a mélyvénák valóban átjárhatóak maradtak. A beteg kikérdezése, klinikai és ultrahang vizsgálata egy héttel, fél évvel és egy évvel a műtét után javasolt. Rádiófrekvenciás műtét után 2-5 évvel 83-90%-ban, laser műtét után 1-3 évvel 80-100%-ban bizonyult sikeresnek a beavatkozás. A műtét alatti, és az azt követô komplikáció az endovénás műtéttel kapcsolatban ritkább, mint a klasszikus műtét során.

Érbetegségek: 2008/2. 47-50. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, endovascularis műtét, laser, rádiófrekvenciás koagulátor

A hab alkalmazása forradalmian megújította a sclerotherápiát, ez az oka annak, hogy a szakemberek körében népszerűvé vált. A hab elônyei: az eredmény eléréséhez kisebb adag, alacsonyabb koncentráció és kevesebb alkalom szükséges. A hab könnyű spontán diffúziójának köszönhetôen a saphena törzs oldalágai is elzáródnak. Az eljárásnak néhány negatívuma is lehet: némi idô szükséges a kezeléshez szükséges hab elôállításához és a kezelés utáni fekvéshez is. Ritkán, a folyadék sclerotherápiához hasonlóan szövôdmények is felléphetnek: mélyvéna thrombosis, tüdôembólia, látászavar és más neurológiai problémák.

Érbetegségek: 2008/2. 41-45. oldal

KULCSSZAVAK

hab szkleroterápia/sclerotherapia, varicositas, duplex ultrahang, vena saphena, kiújulás