Az ultrahang-technológia gyors fejlôdésével a duplex vizsgálat a mindennapos phlebologiai gyakorlat része lett. Néhány példa annak illusztrálására, hogy az elmúlt évtizedben nézeteink milyen területeken változtak az új felfedezések nyomán:

• a vénás reflux nem feltétlenül az elégtelenül működô billentyűtôl (pl. a saphenofemoralis junctio billentyűjétôl) distalisan alakul ki,
• a hasfali és medencei vénák jelentôs szerepet játszhatnak a "gravitációs" v. saphena magna reflux kialakulásában,
• a primer felületes vénás billentyűelégtelenség gyakran a mélyvénás reflux egy benignus formájával jár együtt,
• szegmentális, regionalis reflux gyakori a véna törzsekben,
• a v. ovarica reflux jelentôsége (fôleg a bal oldalon),
• az alsó végtagi vénás fekélyek hátterében sokszor nem áll mélyvénás reflux és/vagy a perforáló vénák elégtelensége,
• lehet, hogy a primer visszértágulatok kialakulásában a perforans vénák jelentôsége kisebb, mint régebben gondoltuk,
• a kozmetikailag zavaró teleangiectasiák és reticularis varixok hátterében törzsvéna elégtelenség állhat,
• a recidivák természetének jobb megismerése (neovascularizáció, recanalizáció, új reflux helyek, korábbi elégtelen vagy nem megfelelô sebészi beavatkozás).

Az ultrahangot a varixok kezelése során végig, azaz a diagnózistól kezdve az utánkövetésig alkalmazzuk. Segítségével anatómiai variációkat, ritka vénás elváltozásokat és nem vénás rendellenességeket diagnosztizálhatunk, továbbá egyes beavatkozásokat (sclerotherapia, endovénás műtétek) ennek irányításával tudunk elvégezni. Használata eleinte a kézi Doppler készüléket szorította ki, ma már messze túlnôtte azt, gyakran a legfontosabb vagy egyetlen műszeres vizsgálat, amely alkalmas a vénás patológia pontos meghatározására.

Érbetegségek: 2008/2. 35-39. oldal

KULCSSZAVAK

duplex ultrahang, krónikus vénás elégtelenség, vénás patológia, diagnózis, reflux

Életrajz: Melbourne egyik kórházában az érsebészeti osztály vezetôje. Tudományos munkássága mind az artériás mind a vénás betegségekre kiterjed, legismertebb a krónikus vénás elégtelenség UH diagnosztikájában kifejtett munkássága. Az Ausztrál és Újzélandi Phlebológiai Társaság titkára, a Társaság lapjának egyik szerkesztôje.

Az 1980-as évek végén az ultrahangvizsgálat a visszérbetegség diagnosztikájának elfogadott eszközévé vált. A mélyvénás trombózis vizsgálatában az arany standard szerepét, a korábbi venográfiától hamarosan átvette. Az eljárás noninvazív, így ismételt elvégzése a beteg számára semmilyen kellemetlenséggel nem jár. Az ultrahang- technológia gyors fejlôdésével a duplex vizsgálat, vagyis az áramlás színes megjelenítése a mindennapos phlebologiai gyakorlat része lett. A duplex ultrahang a hagyományos képalkotást és a Doppler-eljárással nyert áramlási adatokat ötvözi. A pulzáló ultrahanghullám a különbözô mélységben elhelyezkedô vénák vizsgálatát is lehetôvé teszi. A Doppler-vizsgálat adatai színkódolhatók, így az áramlás iránya a Doppler hullámformák megjelenítése nélkül, gyorsan megállapítható. Ezáltal a visszafelé történô áramlás (vénás reflux) a képernyôn színváltozásként jelenik meg. A hagyományos képalkotás révén ugyanakkor hasznos anatómiai információk nyerhetôk; megállapítható például az erek átmérôje vagy az elzáródás mértéke és kiterjedése (vénás trombózis).

Reflux diagnosztika

A évek alatt elvégzett ultrahangvizsgálatok alapján összegyűlt tapasztalatból derült ki, hogy a vénás reflux milyen sokféle lehet. Az ismeretanyag bôvülésével sok régi, az etiológiára és a visszértágulatok „helyes” sebészi és kevésbé invazív kezelésére vonatkozó dogmát el kellett vetnünk. Néhány példa annak illusztrálására, hogy az elmúlt évtizedben, az új felfedezések nyomán, nézeteink milyen területeken változtak meg:
1. A vénás reflux nem feltétlenül az elégtelenül működô billentyűtôl (pl. a saphenofemoralis junctio billentyűjétôl) distalisan alakul ki (1, 2). Ma már tudjuk, hogy többféle refluxmintázat létezik (3). A nagy törzs vénákban, egyes szakaszokon reflux gyakran izoláltan is elôfordul; nem tekintjük a visszértágulat kialakulását megelôzô állapotnak a mélyvénákkal perforans vénákon át történô kommunikációt.
2. A medencei és hasfali vénák jelentôs szerepet játszhatnak a "gravitációs" v. saphena magna (VSM) reflux és a szimptomatikus visszértágulat kialakulásában. Valójában a proximalis VSM elégtelenségek 50 %-ában nincs valódi sapheno-femoralis (SF) elégtelenség (4, 5), hanem pl. a hasfal normális levezetô vénái a reflux forrásai (1. ábra).

1. ábra.
A VSM proximalis elégtelenségeinek 50%- ában nincs detectálható reflux a SF junkcióban. A hasfali levezetô vénák a reflux forrásai

A SF junkció reflux formái az endovénás varix műtétek kapcsán ismét az érdeklôdés homlokterébe kerültek (6).
3. A duplex ultrahangvizsgálatok azt is megmutatták, hogy a primer felületes vénás billentyűelégtelenség gyakran a mélyvénás reflux egy benignus formájával jár együtt. Gyakori a szakaszos mélyvénás elégtelenség, amely javulhat vagy megszűnhet a visszértágulatok sikeres kezelését követôen (7).
4. A v. ovaricák és a medencei vénák részletes UH vizsgálata a medencei vénás stasis syndromák pathophysiológiájának jobb megismeréséhez vezettek, kimutatták a v. ovarica reflux (elsôsorban a bal oldali) jelentôségét, azokban az esetekben amikor az alsó végtagi varicositas a kismedencébôl eredt (2. ábra). Speciális vizsgáló fej és vizsgálati módszer szükséges az ovarialis és iliacalis vénák vizsgálatához. A hasi scanninget transvaginalis vizsgálat egészítheti ki (8). Egyelôre még bizonytalan, hogy a VSM műtétét megelôzôen mely esetekben szükséges az elégtelen v. ovaricák célzott vizsgálata.

2. ábra.
V. ovarica reflux

5. A duplex ultrahang segítségével azt is megtudtuk, hogy az alsó végtagi vénás fekélyek hátterében sokszor nem áll mélyvénás reflux és/vagy a perforáló vénák elégtelensége. Gyakran a vena saphena magna vagy parva insufficienciája a vénás fekélyhez társuló egyetlen patológiás eltérés. A vena saphena magna refluxának sebészi vagy más módon történô megszüntetése a probléma gyógyításának viszonylag egyszerű módja lehet (9).
6. Ma már képesek vagyunk pontosan azonosítani az elégtelen perforáló vénákat. Ennek ellenére szerepük nem teljesen tisztázott: lehet, hogy a primer visszértágulatok kialakulásában jelentôségük kisebb, mint régebben gondoltuk (10).
7. A kozmetikailag zavaró teleangiectasiák és reticularis varixok hátterében törzsvéna elégtelenség állhat. A törzsvéna varicositas injekciós vagy műtéti kezelése a teleangiectasiák microsclerotherápiáját eredményesebbé teszi (11).
8. A duplex UH vizsgálat a recidivák természetének jobb megismerésében is sokat segített (12). Alkalmas a korábbi inkomplet vagy nem adekvát sebészi beavatkozás tisztázására. Továbbá a vénák recanalizációja, új vénák kialakulása (neovascularizáció) és új reflux források megjelenése is felderíthetô.

Hogyan alkalmazzam a duplex ultrahangot saját phlebologiai praxisomban?

Az ultrahangot a varixok kezelése során végig, a diagnózistól kezdve az utánkövetésig alkalmazzuk. Minden primaer vagy kiújult vénás tünettel jelentkezô betegnél elvégezzük az alsó végtag mély és felszíni vénáinak átfogó rutin duplex ultrahangvizsgálatát. A medence és a petefészek vénáinak vizsgálatára csak külön kérésre kerül sor. Megkeressük a viszonyítási pontokat és az anatómiai, valamint funkcionális eltéréseket is. A vizsgálat a következôkre terjed ki:

• A saphenofemoralis és a saphenopoplitealis junkciók anatómiája és elhelyezkedése. A junkciók anatomiai elhelyezkedésének meghatározása elsôsorban a sapheno-poplitealis (SP) beömlés esetén fontos annak számos variációs lehetôsége miatt. A fossa popliteában gyakran egynél több véna refluxa (pl. Giacomini-véna, gastrocnemius véna, fossa poplitea perforans) (7,13) mutatható ki, amelyek feltérképezése indokolt.
  
  
• A vizsgált vénákban kialakult reflux kiterjedése. A véna törzsekben segmentalis, regionalis reflux jelenléte gyakori, a kezelést a lelet alapján alakítjuk ki.
  
  
• A VSM elhelyezkedésének mélysége. A VSM normálisan a saphena fasciában, a környezô szövetektôl elszigetelve fut. Esetenként a VSM (vagy annak egy szakasza) felületesebb elhelyezkedésű, akár a bôr alatt is lehet. Amennyiben a felületes szakasz hô ablációját (laser, rádiófrekvenciás) tervezzük, óvatosság javasolt, vagyis a véna törzset a bôrtôl célszerű széles, híg anaestheticum réteg injektálásával elszeparálni.
  
  
• A v. saphena magna elágazódása és lehetséges duplikációja. Alkalmanként két vagy több elégtelen saphena törzs (pl. dupla VSM vagy elégtelen anterior oldalág) műtéti megoldása szükséges. Amennyiben csak az egyiket, pl. a valódi VSM törzset kezeljük, akkor korai recidiva következhet be.
  
  
• A kezelni szándékozott vénák átmérôje. A vénák átmérôjétôl függôen más kezelési mód javasolt. Amennyiben a VSM különlegesen tág, a sclerotherapia valószínűleg nem fog megfelelô eredményt adni, hanem a stripping vagy az endovascularis műtét indokolt. Az utóbbi eljárásnál az átmérô ismerete az optimális energia beállításában segít.
  
  
• A véna billentyűk. Amennyiben a VSM megôrzését tervezzük pl. venocuff felhelyezésével, akkor a proximális billentyűk elhelyezkedése és funkciója fontos.
  
  
• Az elégtelen perforáló vénák. Alapvetôen fontos az elégtelen perforansok helyzetének bejelölése, valamint azok méretének/tágasságának ismerete.
  
  

3. ábra.
Saphena parva recanalizáció hab sclerotherapia után. A véna fala megvastagodott és a lumen egyenetlen. Reflux váltható ki a recanalizált vénában

Kiújulás A kiújult visszértágulat duplex ultrahang vizsgálata néha komoly kihívást jelent a szonográfus számára. Különösen érdekes a lágyék és a fossa poplitea területén kiújuló visszértágulatok, az elégtelen perforáló vénák és a visszamaradt, recanalizálódott, elégtelen perforans és v. saphena szakaszok felderítése (3. ábra). Az ismételt beavatkozás elôtt a sclerotizált vagy endovénásan operált saphena törzsek teljes vagy szakaszos recanalizációját fel kell térképezni. A VSM stripping csatorna recanalizációja jellegzetes UH képet ad, az endovénás kezelés elôtt ezt is fel kell ismerni.

Ritka vénabetegségek

Az ultrahang kiváló eszköz a kevésbé gyakori véna betegségek, így a véna aneurysmák, collateralisok, congenitalis malformációk stb. diagnosztizálásában. Nem nélkülözhetjük egyes szövôdmények fennállása során pl. felületes flebitisz kiterjedésének megítélésében. A congenitális malformációk közül Klippel-Trénaunay syndroma esetében a lateralis varicositas kezelése merülhet fel, amikor a varixok feltérképezésén kívül a csatlakozó perforansok alapos UH vizsgálata is kötelezô. Gyakran a combon jelentôs lateralis véna törzset mutat az UH vizsgálat, amelynek endovénás kezelése jelentôs javulást eredményez. Klippel-Trénaunay-syndromában a beavatkozás lehetôségeit gyakran a végtag mélyvénáinak állapota határozza meg (14).

4. ábra.
A v. popliteát Baker-ciszta nyomja

Nem vénás elváltozások

A rutinvizsgálat során gyakran lényeges, nem vénás patológiára is fény derül pl. Baker-ciszta (4. ábra), izom haematóma, artériás betegség, subcutan ödéma (15).

Beavatkozások UH vezérléssel

Az ultrahangot az ultrahang-vezérelt szkleroterápia és az endovénás lézerkezelések során rutinszerűen alkalmazzuk. Míg az elôbbinél csak a punkciót és a gyógyszer bejutását, valamint tovahaladását követjük, addig az utóbbinál a különbözô katéter pozíciókat és cseréket, valamint a local anaestheticum pontos bejuttatását és a kezelés menetét és mértékét is irányítjuk.

5. ábra.
Endovénás kezeléssel elzárt VSM. A VSM accessoria anterior átjárható és insufficiens

Betegkövetés

Az ultrahang a betegek állapotának rövid és hosszútávú követésében is fontos szerepet játszik. Kötelességünk tisztában lenni kezelésünk eredményességével, - az ultrahangvizsgálat eredményei alapján elemezhetjük kudarcainkat, és módosíthatjuk a kezelési protokollt. (5. ábra). Használatát ma már a tudományos igényű epidemiológiai felmérések során is igénylik.
Összefoglalásul tehát a duplex UH a phlebológiai diagnosztika eszköztárának legjelentôsebb eleme. A diagnózis felállításakor az elsô, és gyakran az egyetlen elvégzett vizsgálat. Beavatkozások közbeni alkalmazása is bevált. Használata eleinte a kézi Dopplert szorította ki, - ma már jelentôsen túlnôtte azt, és elfoglalta a másik képalkotó eljárás a venográfia helyét is, így ma már a duplex tekinthetô a "gold standard"-nak.

Irodalom

1. Abu-Own A, Scurr JH and Coleridge-Smith P Saphenous vein reflux without incompetence at the saphenofemoral junction Br J Surg 1994; 81:1452
   
   
2. Somjen GM, Donlan J, Hurse J, Bartholomew J, Johnston AH, Royle JP: Venous reflux at the saphenofemoral junction. Phlebology 1995; 10:132-135
   
   
3. Pichot O. Sessa C. Bosson JL. Duplex imaging analysis of the long saphenous vein reflux: basis for strategy of endovenous obliteration treatment. Int Angiol 2002; 21: 333-6,
   
   
4. Coleridge-Smith P, Labropoulos N, Partsch H, Myers K, Nicolaides A, and Cavezzi A Duplex ultrasound investigation of the veins in chronic venous disease of the lower limbs - UIP Consensus Document Phlebology 2006; 21: 158-167
   
   
5. Labropoulos N, Giannoukas AD, Delis K, Mansour MA, Kang SS, Nicolaides AN et al. Where does venous reflux start? J Vasc Surg 1997; 26: 736-742
   
   
6. Paige J, Clarke Heather G, Grigg MJ, Blombery PA and Somjen GM Venous reflux patterns in primary varicose veins: Ultrasound findings. Australian & New Zealand Journal of Phlebology 2003-*; 7:11-
   
   
7. Somjen GM, Royle JP, Fell G, Roberts AK, Hoare MC, Tong Y: Venous reflux patterns in the popliteal fossa. J Cardiovasc Surg, 1992; 33:85-91
   
   
8. Richardson GD, Beckwith TC, Mykytowicz M, Lennox AF: Pelvic congestion syndrome-Diagnosis and treatment. ANZ J Phlebol 1999; 3:51-56
   
   
9. Barwell J, Davies C, Deacon J, Harvey K, Minor J, Sassano A, Taylor M, Usher J, Wakely C, Ernshaw J Comparison of surgery and compression with compression alone in chronic venous ulceration (ESCHAR study): randomised controlled trial. The Lancet 2004; 363, 1854-1859
   
   
10. Gloviczki P, Subfascial endoscopic perforating vein surgery: indications and results Vascular Medicine, 1999, 4:173-180,
    
    
11. Thibault P, Bray A, Wlodarczyk J, Lewis W Cosmetic leg veins: evaluation using duplex venous imaging. J Dermatol Surg Oncol 1990; 16:612-618
    
    
12. Creton D A nondraining saphenous system is a factor of poor prognosis for long-term results in surgery of great saphenous vein recurrences Dermatol Surg 2004; 30:5 744-749,
    
    
13. Pittathankal AA, M Adamson, R Pursell, T Richards, R B Galland and T R Magee Duplex-defined spatial anatomy of the saphenopopliteal junction Phlebology 2006; 21:45-47,
    
    
14. Bihari I, Tasnádi G., Bihari P.: Importance of Subfascial Collaterals in Deep-Vein Malformations. Dermatol. Surg. 2003; 29:146-149.
    
    
15. Somjen GM, Donlan J, Hurse J, Bartholomew J, Weir E, Johnston AH, Royle JP: Duplex ultrasound examination of the acutely painful and swollen leg. Dermatol Surg 1996; 22:383-387,

Sömjén György dr.

Melbourne, Ausztrália.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Érbetegségek: 2008/2. 35-39. oldal