Szerzők: DR. ARATÓ ENDRE, DR. KASZA GÁBOR, DR. SÍNAY LÁSZLÓ, DR. BENKŐ LÁSZLÓ, DR. FAZEKAS GÁBOR, DR. HARDI PÉTER, DR. FÜZI ÁRPÁD, DR. NAGY TIBOR, DR. JANCSÓ G

A felső végtagokon előforduló perifériás artériás aneurysmák aránya sokkal alacsonyabb, mint az alsó végtagokon. A diagnózis és az adekvát érsebészeti kezelés mégis igen fontos, mert ennek elmaradása a kéz és az ujjak keringéskárosodásához, súlyos funkcióza - varához vagy akár a végtag elvesztéséhez vezethet. Esetünkben késszúrást követően az artéria ulnárison kialakult álaneurysma resectióját, majd véna saphena magna interpositummal történő sikeres rekonstrukcióját ismertetjük. A diagnosztikában color duplex scan illetve CT angiographia volt segítségünkre. Az esetet ritkasága miatt tartjuk közlésre érdemesnek.

Érbetegségek: 2014/4. 144-147. oldal

KULCSSZAVAK

álaneurysma, alkari érsérülések, felsővégtagi artériás rekonstrukció

Szerzők: DR. VIZSY LÁSZLÓ, DR. BÁLINT ISTVÁN BENCE, DR. FARICS ÁKOS, DR. PARTI KRISZTINA, DR. KOLONICS GYULA

Szerzők 43 vena saphena magna varicophlebitist operáltak cryo módszerrel. A gyógyulás időtartama azonos volt a nem gyulladásos varicositas eseteivel. A recidiv varicositas előfordulási gyakoriságában sincs különbség a phlebitises és a nem phlebitises esetek között.

Érbetegségek: 2014/2. 73-75. oldal

KULCSSZAVAK

phlebitis, cryo-varicectomia, vena saphena magna

Szerzők: DR. A. ANGELOV, DR. D. GOLEMANOV, DR. A. ANASTASOV, DR. D. PETKOV, DR. V. PETROV

1 Medizinische Universität - Varna, Universitätskrankenhaus - Varna, 2 privates Medizinisches Zentrum "Oxycom" - Burgas und Cityklinik - Varna 3 privates Medizinisches Zentrum "Panazeja" - Sofia, 4 Privatkrankenhaus MBAL"Ivan Rilski" - Stara Zagora

A törzsvaricositas endovénás lézer műtéti megoldását (EVLT) Bulgáriában 2007 januárjában vezették be. Az eljárást először Várnában, majd további 5 nagyobb városban alkalmazták. Az 1470 nm-es lézer készülék és a radiális szál 2009 márciusában, ugyancsak először Várnában került bevezetésre. Ezeket az eszközöket Szófiában csak fél évvel később kezdték használni. Jelenleg 5 db 980 nm-es lézer készüléket, egyszerű szállal és 2 db 1470 nm-eset, radial szállal használnak. Az eltelt 6 évben (2007. 01. 22.- 2013. 01. 22.) több, mint 1000 beteget operáltak. Minden esetben 4°C-ra lehűtött tumescens anaesthesiát használtak, majd a műtét után II-es kompresszió fokozatú harisnyát alkalmaztak. Az alábbiakban ezen aneszteziológiai eljárás előnyeit és hátrányait taglalják, nevezetesen azt, hogy ennek kapcsán a betegek életminősége és munkaképessége változatlan maradt, továbbá rendkívül kevés komplikációt tapasztaltak. Általános következtetésük az, hogy a hűtött tumescens oldat a megfelelő választás az EVLT elvégzéséhez.

Érbetegségek: 2013/3. 61-66. oldal

KULCSSZAVAK

tumescens anaesthesia, varicositas, lézeres visszérműtét, eredmények, szövődmények.

Szerzők: DR. BIHARI IMRE

Írta: DR. BIHARI IMRE

Összefoglalás

Az alsó végtagi varicositas spontán rupturájából származó vérzés, az alapbetegség ritka szövődménye. Előfordulása jelentős ijedséget okoz a betegben és környezetében egyaránt. Eseteinkben a vérzés leggyakoribb forrása a boka-lábszár tájon, krónikus vénás elégtelenség talaján előforduló venula tágulat volt. Ritkábban proximálisabb vénából, máskor vastagabb érből vagy fekélyből származott a vérzés. Az acut vérzéscsillapítás után, az ismétlődés megelőzésére elsősorban scleroterápia, későbbiekben tartósan rugalmas kompresszió és műtét javasolt.

Érbetegségek: 2013/1. 9-12. oldal

KULCSSZAVAK

vérzés, varicositas, sclerotherápia, chronikus vénás elégtelenség

Szerzők: DR. BIHARI IMRE

A folyékony szklerotizáló gyógyszerrel együtt beadott levegő buborékok ötlete a múlt század közepén született meg, és azóta jól kidolgozott módszerré vált. Leg na - gyobb tapasztalat a folyadék teljes mennyiségének habbá alakításával kapcsolatban gyűlt fel. Hazánkban ez az eljárás nem terjedt el széles körben. E közlemény, a teljes habnál kevésbé erős hatású és kevésbé veszélyes változatot, a felülúszó habot mutatja be. A szerző a fecskendő ütögetésével váltja ki ezt a hab formát, amely az egyszerű folyadék szklerotizáló gyógyszernél 2-3x erősebb hatásúnak bizonyult.

Érbetegségek: 2012/4. 103-106. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, szkleroterápia, habszkleroterápia

Szerzők: DR. BIHARI IMRE, DR. EGRESITS JÓZSEF, DR. NEMCSIK JÁNOS, DR. FARKAS KATALIN

Bevezetés. A corona phlebectatic paraplantaris (CPP) a krónikus vénás elégtelenség egy jellegzetes tünete. Tanulmányunk célja információt nyerni a CPP alapvető mikrocirkulációs sajátságairól és annak provokációkra adott válaszairól.
Módszerek. A CPP bőrének és érmentes bőr felületnek, mint kontrollnak mikrocirkulációját, Laser-Doppler áramlásméréssel (LD) vizsgáltuk. A nyugalmi áramlást a beteg fekvő helyzetében rögzítettük, majd lokális melegítésre adott választ (44°C, 2 perc), a keringés átmeneti elzárása utáni reaktív hyperaemiát (PORH, 220 Hgmm, 3 percig) ezután venoarteriális reakciót (VAR) váltottunk ki.
Eredmények. A CPP és a kontroll bőrterület nyugalmi áramlásának vizsgálata során a CPP-ben szignifikánsan nagyobb flux és amplitúdó értékeket észleltünk. A spektrum analízis a CPP-ben magasabb endothelialis, szimpatikus, myogen, légzési és szív aktivitást mutatott. A PORH próba kezdetén a kompresszió a CPP-ben fokozta az áramlást. Egyéb PORH paraméterek, valamint a helyi magasabb hőre adott válasz és a VAR nem különböztek a két területen.
Következtetés. A magas fluxus értékek és a nagy amplitudó a CPP-ben nyitott AV shuntök jelenlétét vetik fel. Másik lehetséges magyarázat a kapillárisok és CPP erek közötti kaliber differencia miatti érték eltérés, kevésbé tűnik valószínűnek. A különböző provokációs próbákra adott válaszokban a krónikus vénás elégtelenség (CVI) is szerepet játszik.

Érbetegségek: 2012/3. 73-77. oldal

KULCSSZAVAK

mikrocirkuláció, corona phlebectatic paraplantaris, krónikus vénás elégtelenség, laser-Doppler áramlásmérés, AV shunt

Szerzők: DR. MOHAMED E. SALEM, DR. AMR M. SALEM, DR. TAREK M. SALEM

Célkitűzés. Tapasztalat szerzés egy új műszerrel, a Salem-féle stripperrel és egy új műtéti módszerrel, a Salem-féle stripping műtéttel. A műszer és a műtéti technika az első szerző találmánya, amellyel alsó végtagi varicositas esetén a saphena törzsek műtéti kezelése, szövődmények nélkül elvégezhető.
Beteganyag. A feldolgozott 14 év alatt (1991. januárjától – 2005. januárjáig) módszerükkel 500 beteg primaer varicositasát operálták. A betegek 20-56, átlag 32 évesek, 58%-ban nők voltak. Leggyakoribb panaszok: nehézláb érzés, tompa- vagy égő fájdalom és kozmetikai panasz. Az egyik láb 460 esetben (92%) került kezelésre, mindkét oldali 40 betegnél (8%). Parva varicositása 12 betegnek (2,4%) volt. Mélyvéna trombózis egyikük anamnesisében sem szerepelt.
Módszerek. A diagnózist az anamnézis, a klinikai- és az ultrahang vizsgálat alapján állították fel. A műtétre rutin laboratóriumi vizsgálat után került sor. Minden betegnél Salem stripperrel Salem-műtét történt.
Eredmények. A műtét utáni ultrahang vizsgálat minden esetben a kezelt ér elzáródását mutatta. A betegeket 5-10 órával (átlag 7 órával) a műtét után engedték haza (egynapos sebészet). Betegeiket a műtét után 5 évig követték, 39 végtagon (7.22%) észleltek recidiv varicositast.
Következtetések. A Salem-műtét egyszerű, biztonságos, olcsó és könnyel elvégezhető. Ezzel a mószerrel kitűnő, vérzés, haematoma és n. saphenus sérülés mentes műtét végezhető, amely után a beteg aznap haza engedhető és gyorsan munkába állhat.

Érbetegségek: 2011/4. 103-107. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, intima stripping, Salem-műtét, kezelés

Szerzők: DR. PAPP ZOLTÁN, DR. MOLNÁR GÁBOR, DR. ASSEFA ABEBE

A szerzők osztályukon 1996. június 1. és 2010. október 1. között a vena cava inferior (VCI) sérülése miatt 13 esetben végeztek műtétet. Az ellátást igénylő sérülés 5 alkalommal jobb oldali nephrectomia műtétekor, két esetben aorta rekonstrukció során, egy esetben szúrt sérülés miatt történt. Jobb oldali lumbalis sympathectomia miatt 5 alkalommal kellett a VCI-t ellátni. Mortalitásuk nem volt, egyetlen szövődmény, egy retroperitonealis haematoma alakult ki, amely feltárás nélkül szívódott fel.

Érbetegségek: 2011/3. 81-83. oldal

KULCSSZAVAK

véna cava inferior (VCI), sérülés, műtéti ellátás

Szerzők: DR. SÁNDOR TAMÁS

Az elmúlt néhány évtizedben gyorsanható parenteralis gyógyszereket, kis dózisú, nem frakcionált heparint (UFH), vagy kis molekulasúlyú heparinokat (LMWH) használtak a vénás thromboemboliák (VTE) megelőzésére. A vénás és artériás trombózisok hosszantartó kezelését K-vitamin-antagonistákkal (VKA) végezték. Ezek hatásos gyógyszerek, alkalmazásuk mégis számos kellemetlenséggel jár. A heparinok csak injekcióban adhatók és thrombocytopeniát (HIT) okozhatnak. Ha VKA-t alkalmazunk, a véralvadást gyakran kell monitorozni. Nemrégiben olyan új gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek direkt gátolják az aktivált X-es faktort (fXa), vagy a thrombint. A rivaroxaban és a dabigatran etexilat per oralisan adható, rendkívül hatékony a nagy ortopéd műtéteket követő VTE-k megelőzésében, minimális vérzéses szövődménnyel. Ezeket a gyógyszereket nem kell rutinszerűen monitorozni, nincs szükség thrombocytaszám meghatározásra, vagy dózis-kiigazításra. Ételekkel nincs, gyógyszerekkel alig van interakciójuk. A tanulmányban azokat a jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékokat foglaljuk össze, amelyek az új antikoagulánsok alkalmazását alátámasztják. Nem kétséges, hogy a rivaroxaban és a dabigatran alkalmazásával a vénás és artériás trombózisok megelőzésében és kezelésében alapvető változások lesznek, új távlatok nyílnak.

Érbetegségek: 2011/1. 13-18. oldal

KULCSSZAVAK

trombózisprofilaxis, direkt fXa - inhibitorok, direkt thrombin-gátlók, rivaroxaban, dabigatran etexilat, oralis alkalmazás

Szerzők: DR. BIHARI IMRE

A v. saphena magna megőrzéséről akkor beszélünk, amikor ez az ér nem ép, és ennek ellenére megtartjuk. Mi lehet az indoka, hogy egy, a szervezet számára ép esetben is funkció nélküli, de már pathológiás jeleket is mutató vénát megőrizzünk? Ez két okból lehet javasolt: (a) későbbi bypass-műtétre történő felhasználás, (b) a műtét mértékének csökkentése. Jelen tanulmány az első cél érdekében történt. A v. saphena magna aktív megőrzésére irányuló beavatkozást 505 esetben végeztek. Három különböző módszert alkalmaztak: (1) távoli sclerotherápiát, ami azt jelenti, hogy a v. saphena magnától távol, egy perforans vénába, vagy oldalágba adták a gyógyszert és ettől várták a sapheno-femoralis junkció insufficienciájának megszűnését, (2) magas lekötést, ami a v. saphena magnának a v. femoralis szintjében történő lekötését jelenti, (3) inkomplet ligaturát, ami alatt a v. saphena magna beömlő szakaszának inkomplet ligaturákkal történő szűkítését értjük. A távoli sclerotherapia az esetek felében sikeres volt, de az eredmény nem bizonyult tartósnak, csak legfeljebb három évig volt eredményes. A magas lekötés és az inkomplet ligatura eredményei csaknem azonosak voltak, általában 5 évvel a beavatkozás után jelentkeztek a kiújulás jelei. Két esetben sikerült a megőrzött eret coronaria bypass-műtétre felhasználni. Mindkét alkalommal már a varix-műtét során ismert volt a coronaria-műtét igénye. A 6 - 21 évvel később utánvizsgált 78 beteg közül, egyben sem lehetett az atherosclerosis klinikai vagy műszeres vizsgálattal kimutatható jeleit észlelni. Azonban a varicositas 98 %-ban kiújult. Fentiek alapján úgy tűnik az elégtelen v. saphena magna megőrzése általában nem célravezető, mert a varicositas záros határidőn belül kiújul. Murphy törvényét erre az esetre úgy módosíthatjuk: ami egyszer elromlott az el fog romlani ismét.
Akkor lehet mégis indokolt a megőrző műtét, amikor a beteg atherosclerosisa már a varix-műtét időpontjában ismert. Az ép v. saphena magna törzs, ill a gyakran ép lábszár szakasz megőrzése azonban minden esetben javasolt.

Ez a cikk a 2010. 02. 10.-én Aucklandben, az Ausztrál-Ázsiai Phlebológiai Kollégium, valamint 2010. 09. 25.- én Párizsban az IUA Európai Kongresszusán, valamint 2010. 11. 12.-én a MAÉT Hazai Vénás Fórumán elhangzott előadás alapján készült.

Érbetegségek: 2010/4. 61-67. oldal