A 2018-as év a 10 éves évfordulója annak, hogy az első, új orális antikoagulánst (NOAC) vénás trombo - embóliák megelőzésére engedélyezték. Ebből az alkalomból áttekintjük az új gyógyszerek előnyeit és hátrányait. A K-vitamin antagonisták (VKA) hát - rányaihoz viszonyítva a NOAC gyógyszerek régen várt előrelépést jelentenek. A legtöbb kórképben a NOAC készítmények hatása jobb, vagy legalább is ugyanolyan jó, mint a VKA gyógyszereké. Az új gyógyszerek előnye: a gyors hatás és lebomlás, a biztonság, a kényelmes, szájon át történő alkalmazás, továbbá, hogy nincs étel interakció és laboratóriumi ellenőrzés sem szükséges. Azonban az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a ?minden betegnek ugyanazt az adagot? álma ? szertefoszlott. Kontraindikáltak, vagy csak óvatosan adhatók idős, sovány betegeknek, különösen beszűkült vese-, vagy májműködés mellett. Az amerikai FDA 2015- ben engedélyezte az első, specifikus antidotumot dabigatran ellen. Napjainkban még további két, ígéretes gátlóanyagot is vizsgálnak. A NOAC gyógyszereknek a VKAk-hoz viszonyítva több előnyük van, mint hátrányuk, kétségtelenül új távlatokat nyitottak a vénás tromboembóliák megelőzésében és kezelésében.

Érbetegségek: 2018/2. 41-46. oldal

KULCSSZAVAK

új orális antikoaguláns (NOAC), K-vitamin antagonista (VKA), vénás tromboembólia (VTE), előnyök, hátrányok, antidotumok

Szemben a problémával. A VTE epidemiológiája

Az Egyesült Államokban több, mint 900 000 vénás thrombo embólia (VTE) fordul elő évente, közel 300 000-ren pedig tüdőembóliában halnak meg (1). A nagyszabású ENDORSE vizsgálat kimutatta, hogy az Európai Unió 22 tagállamában a VTE évi halálozása: 540 000. Kétszer többen halnak meg ebben a betegségben, mint emlőrákban, prostatarákban, AIDS-ben és közlekedési balestben együttvéve (2).
Magyarországon az ezredforduló táján a VTE okozta halálozás három periódusát lehetett megkülönböztetni. Ez a mortalitás 1970 ? 1990 között feltűnően növekedett, 1991 ? 1998 között, a korszerű gyógyszeres profilaxis bevezetése következtében rohamosan csökkent (3, 4), míg a 2000-es évektől lényegesen nem változott (1. ábra). Hazánkban ma is minden évben 1000 ember hal meg VTE-ben (5).

1. ábra.
A VTE halálozási arányai Magyarországon.

Az antikoaguláns kezelés fejlődése

A profilaxis egyetlen lehetősége 1930 előtt a korai mobilizálás volt. A heparin alvadásgátló hatását McLean fedezte fel, még 1918-ban, de a klinikumban csak az 1930- as évek második felétől kezdték alkalmazni (6). Kanadában, az 1940-es években a farmereknek sok gondot okozott a szarvasmarhák vérzéses betegsége. Wisconsinban Link figyelte meg, hogy ezek a szarvasmarhák penészes somkóró-leveleket (sweet clover) esznek, ezekből állított elő egy alvadásgátló anyagot. Kutatásaihoz nem kapott anyagi támogatást, csak a Wisconsini Egyetem öregdiákjaitól. Hálából, róluk nevezte el az új alvadásgátló anyagot, a warfarint (wisconsin alumni research foundation) (7). Ha K vitamint adott a teheneknek, az állatok meggyógyultak. Innen az új gyógyszercsoport neve: vitamin K antagonisták (VKA). 1986-ban állították elő az első kismolekulasúlyú heparint (LMWH), a nadroparint. Az LMWH-k fokozatosan átvették a nem frakcionált heparin helyét. Térhódításukat számos más előnyük mellett, elsősorban egyszerűbb alkalmazásuk magyarázza. 70 éven át azonban nem volt új, perorálisan adható véralvadásgátló gyógyszerünk. A tudatos gyógyszertervezés és kutatás eredményeként végül, 2008-ban megjelentek az új, szájon át szedhető antikoagulánsok. Az Európai Unióban ekkor engedélyezték a dabigatran és a rivaroxaban alkalmazását, VTE megelőzésére, elektív csípő-, vagy térd endoprotézis beültetését követően (2. ábra).

2. ábra.
Az antikoagulans kezelés fejlődése.

Hagyományos alvadásgátló gyógyszerek

A bizonyítottan hatásos antikoagulánsoknak két csoportja van.

1. Heparinok

Ezek a véralvadás terjedését gátolják. Indirekt alvadásgátlók. Ez azt jelenti, hogy először a plazmában lévő kofaktorhoz ? antithrombinhoz, vagy heparin-kofaktor 2-höz- kötődnek, ezen keresztül hatnak, magára az alvadási enzimre. Injekcióban adhatók.

1. nem frakcionált, standard heparin (UFH)
2. kismolekulasúlyú heparinok (LMWH). A megszabott profilaktikus és terápiás adagolási sémák mellett nincs szükség laboratóriumi kontrollra. Sc. adhatók.
3. fondaparinux ( Arixtra?). A heparin család harmadik generációjához tartozik. Kevesebb vérzést okoz, mint az LMWH, nem allergizál, a thrombocitákat gyakorlatilag nem befolyásolja. Naponta csak egyszer kell sc. adni (8).

2. Kumarinok (VKA)

Ezek K-vitamin ellenes anyagok. A koagulációs faktorok koncentrációját csökkentik. A K-vitamin felelős ugyanis egyes faktorok bioszintéziséért. Per os készítmények.

1. hidroxikumarin ( Syncumar®)
2. acenokumarin (Warfarin®)

A hagyományos antikoagulánsok bár hatásos gyógyszerek, sajnos hátrányos tulajdonságaik is vannak. Ezeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat.
A hagyományos atikoagulánsok hátrányai.

A heparinnal, majd az 1900-as évek második felétől LMWH-val kezdett és átfedésben kumarinnal folytatott kezelés a hosszútávú alvadásgátló terápia világszerte elfogadott, standard módszere. A kumarinokat a már kialakult VTE hosszútávú kezelésén túl, a rekurrens VTE és a postthrombotikus szindróma megelőzésére alkalmazzuk. Trombózisprofilaxisra, a világon mindenütt, jelenleg, elsősorban LMWH-kat használnak.

Napjaink új véralvadásgátló gyógyszerei. Osztályozás, hatásmechanizmus

2008-ban engedélyezte az amerikai FDA (Food and Drug Administration) és az európai EMA (European Medicines Agency) nagybetegszámú, előretervezett, internacionális, randomizált és kontrollált klinikai vizsgálatok alapján az első, új, szájon át szedhető gyógyszerek klinikai alkalmazását.
Az új gyógyszercsoport elnevezése körül vita alakult ki. Kezdetben a ?NOAC? (?novel?, vagy ?new? oral anti - coagulant) nevet, később a ?DOAC? (direct oral anticoagulant), a?NKOAC? (non-vitamin K oral anticoagulant), vagy ?TSOAC? (target specific oral anticoagulant) elnevezést javasolták. Mára visszatértek az eredeti NOAC névhez.
Az új gyógyszerek közvetlenül, direkt módon kötődnek a gátolandó enzimhez, az aktivált ?X-es faktorhoz (FXa), vagy a thrombinhoz. Ezek szerint 2 csoportjuk van (2. táblázat).

2. táblázat.
Napjaink új orális antikoaguláns gyógyszerei NOAC (DOAC, TSOAC).

Magyarországon 4 NOAC gyógyszer elérhető: rivaroxaban (Xarelto®), apixaban (Eliquis®), edoxaban (Lixiana®), dabigatran (Pradaxa?). A betrixaban (BevixXa®) nálunk nincs forgalomban, jelenleg csak egyetlen indikációban alkalmazható. Az FDA 2017 júniusában fogadta el hospitalizált, nem sebészeti betegek hosszantartó trombózisprofilaxisára. Elsősorban kórházban fekvő, malignus betegségben szenvedő, kemoterápiás kezelés alatt álló, nagy VTE rizikójú betegeken alkalmazzák. Az ajánlott adag: 80 mg/nap, 35-42 napon át. A hatásmechanizmust, támadáspontokat a 3. ábra szemlélteti.

3. ábra.
A NOAC hatásmechanizmusa.

A NOAC gyógyszerek általános jellegzetességei

Ezek a készítmények direkt antikoagulánsok, alvadásgátló hatásukhoz nincs szükség kofaktorra. Kompetitív módon, reverzibilis antagonistaként, célzottan kötődnek az adott alvadási faktor aktív centrumához, gátolva annak működését. Szemben az indirekt antikoagulánsokkal, egyaránt gátolják a szabadon keringő és a thrombusban található alvadási faktorokat (9).
A gyógyszereket per os alkalmazzuk, a bélből gyorsan felszívódnak. A vérben a csúcskoncentrációt hamar, 1-4 órán belül elérik, ezért nem kell a kezelést heparinnal kezdeni, nincs szükség átfedésre. Biológiai hasznosulásuk: 50-80%. Rövid felezési idejük van: 8-17 óra. Ez azért előnyös, mert a gyógyszer kihagyását követően vérszintjük gyorsan csökken. Jó vese- és máj - funkció mellett, fix napi dózisban adhatók, laboratóriumi ellenőrzés nem szükséges. Kiürülésük a vesén és a beleken át történik, továbbá a májban történő metabolizáció útján bomlanak le.
Elsősorban a vese játszik fontos szerepet az eliminációban. A dabigatran 80%-ban, az edoxaban 50%-ban, a rivaroxaban 33%-ban, az apixaban 27%-ban ürül ki a veséken át. Ezért fontos a glomerolus filtrációs ráta (GFR) meghatározása a kezelés megkezdése előtt. 30ml/perc alatti GFR a NOAC gyógyszerek ellenjavallatát képezi.
Ételekkel nincs interakciójuk.

3. táblázat.
A NOAC gyógyszerek jellegzetességei.

A jellegzetességeket a 3. táblázatban foglaltuk össze.
A gyógyszer-interakciók készítményenként változnak, ezt a terápia megkezdése előtt figyelembe kell venni. Ezt az interakciót a szervezetben a CYP3A4 enzimrendszer és a P-glikoprotein (P-gp) transzporter befolyásolja. A két enzimrendszer és az adott gyógyszer között fordított arányosság van. A CYP3A4-et és a P-gp-t fokozó gyógyszerek a NOAC plazmakoncentrációját csökkentik, így a trombózis kockázata nagyobb lesz. Míg a gátló hatású gyógyszerek, éppen ellenkezőleg a NOAC plazmakoncentrációját (ezzel a vérzés rizikóját) növelik (10). A két rendszer inhibitorait és induktorait a 4. táblázat mutatja.

4. táblázat.
NAOC gyógyszer interakciók.

Klinikai alkalmazás

A NOAC gyógyszereknek jelenleg két elfogadott, törzskönyvezett indikációja van:

1. Non valvuláris pitvarfibrillációban, a stroke és a szisztémás embolizáció megelőzése.
2. A VTE kezelése, a rekurrens VTE meg - előzése, valamint elektív csípő-, vagy térdprotézis műtéten átesett betegek trom bózis profilaxisa. Tanulmányunk csak ezzel az indikációs körrel foglalkozik.

Ezenkívül vizsgálják a NOAC hatásokat akut koronária szindrómás, valamint artériás trombózisos betegeken.
Magyarországon az OEP csak akkor támogatja elsőként választandó kezelésként, ha a VKA kezelés ellenjavallt, vagy bizonyítottan súlyos mellékhatása van (pl. kopaszodás).

Az egyes NOAC gyógyszerek jellegzetességei Rivaroxaban (Xarelto® Bayer and Johnson&Johnson) 12, 15, 20 mg-os tabletták, amiket étkezés közben kell bevenni, így a biohasznosulás 80-100%, míg éhgyomor esetén 60%. A plazmában 2-4 óra alatt éri el csúcs - koncentrációját, felezési ideje 5-13 óra. A kezelés megkezdése előtt GFR-t kell végezni. GFR 50 ml/perc alatt a dózist csökkenteni kell, GFR 15 ml/perc alatt adása ellenjavallt (4. ábra).

4. ábra.
Gyógyszerinformációk a Xareltoról.

Apixaban (Eliquis® Bristol-Myers-Squib and Pfizer) 2,5 mg és 5 mg filmtabletták. 50%-os biohasznosulás mellett 3 órán belül eléri a plazma-csúcskoncentrációt. A biohasznosulást étkezés nem befolyásolja. Főleg a széklettel ürül ki, csak kis mennyiségben a vesén át. Azért a GFR-t el kell végezni (5. ábra).

5. ábra.
Gyógyszerinformációk az Eliquisről.

Edoxaban (Lixiana® Daiichi Sankyo) 30 mg és 60 mg tabletták. Nagyon gyorsan, 1-2 óra alatt eléri a csúcskoncentrációt. Biohasznosulása 62%, étkezés nem be - folyásolja. P-gp inhibitor. Vesebeteg, idős betegeken megfelelő választás lehet, mert napi 30 mg-os adagban, GFR 15 ml/perc ?ig adható (11) (6. ábra).

5. táblázat.
A NOAC gyógyszerek hátrányai.

6. ábra.
Gyógyszerinformációk a Lixianaról.

Dabigatran (Pradaxa® Boehringer-Ingelheim) 75 mg, 110 mg és 150 mg kapszulák. Ez az első törzskönyvezett NOAC. A trombin (FII) aktív centrumához kötődik. A szabad és a fibrinhez kötött trombin működését egyaránt gátolja, ezzel megakadályozza a fibrinogén-fibrin átalakulást (12). A kapszula dabigatran etexilátot tartalmaz, ez prodrug, ami felszívódását követően, a májban alakul át az aktív dabigatránná. 2 órán belül eléri a plazma-csúcskoncentrációt. Biohasznosulása 6-7%, étkezés nem befolyásolja. A kapszulákat nem szabad eltörni. 80%-ban a vesén át ürül. A GFR-t ellenőrizni kell. Antidotuma a Praxbind® (7. ábra).

Antidotumok

Ezek alkalmazására akkor kerül sor, ha a NOAC-kal kezelt betegen életveszélyes, csillapíthatatlan vérzés lép fel, vagy ha ez a beteg sürgős, életmentő műtétre szorul. Bár a NOAC gyógyszerek gyorsan lebomlanak, komoly hátrányt jelentett, hogy hosszú időn át nem volt specifikus antido tumuk, ami sürgős estben megfordítja antikoaguláns hatásukat. Rekombináns VII-es faktort (rVIIa, Novoseven®), aktivált protrombin-komlex koncentrátumot (PCC) alkalmaztak ilyenkor, több-kevesebb sikerrel.
Jelentős előrelépést jelentett, amikor 2015 októberében az FDA elfogadta a dabigatran elleni antidotumot az idarucizumab-ot (Praxbind®, Boehringer-Ingelheim). A Praxbind monoklonális antitest fragmentum, 350-szer nagyobb affinitással kötődik a dabigatránhoz, mint a trombin, ezzel megakadályozza, hogy a dabigatran aktiválja a trombint (13). Magyarországon is elérhető, nagyon drága.
Az andexanet alfa (PRT06445, AndexXa®, Portola, USA) módosított, rekombináns fXa molekula, valamennyi ?xaban? hatását felfüggeszti. Az FDA az andexanet alfa törzskönyvezése előtt még kiegészítő vizsgálatot kért.
A ciraparantag (PER977, Aripazine®, Perosphere, USA) szintetikus, kis molekula (D-arginin származék). A legfontosabb, univerzális antidotum lehet. A vizsgálatok szerint nemcsak valamennyi NOAC, de a nem frakcionált heparin, az LMWH és a fondaparinux antikoaguláns hatását is felfüggeszti. Jelenleg a készítménnyel fázis 2 vizsgálatokat végeznek. A hatásmechanizmus még nem tisztázott (14).

7. ábra.
Gyógyszerinformációk a Pradaxaról.

NOAC előnyök és hátrányok

Előző tanulmányom (15) után, 10 év távlatában, egyre tisztábban látjuk az új orális antikoaguláns gyógyszerek előnyeit és hátrányait. Számtalan prospektív, randomizált és kontrollált, nemzetközi vizsgálat és metaanalízis bizonyította, hogy a NOAC gyógyszerek legalább olyan hatásosak ("non inferior"), mint a VTE kezelésére elfogadott, standard LMWH/VKA terápia. Egyes vizsgálatok azt is kimutatták, hogy csípő- és térdprotézis műtétek trombózis profilaxisára a NOAC prevenció hatásosabb, mint az LMWH profilaxis. Az American College of Chest Physicians (ACCP) 2018-ban kiadott ajánlása a NOAC gyógyszereket már elsővonalbeli terápiaként javasolja ? nem rákbetegséghez csatlakozó ("non cancer adjusted") ? mélyvénás trombózis kezelésére (16). A legújabb tanulmányok arra utalnak, hogy a rivaroxaban kezelés után szignifikánsan kevesebb postthrombotikus szindróma alakul ki, mint heparin/warfarin kezelés mellett, két évvel az akut mélyvénás trombózis után (17). Ezek a gyógyszerek biztonságosak. A NOAC-kal kezelt betegeken a vérzéses szövődmények aránya kisebb, vagy megegyezik a VKA-val kezelt betegcsoporttal. Egyértelmű, hogy NOAC kezeléssel szignifikánsan kevesebb az intracraniális és a fatális vérzés (18). Per orális készítményekről van szó, alkalmazásuk kényelmesebb, széles terápiás ablakuk van, nincs étel interakció és a gyógyszer interakció is kevés, ritka a NOAC allergia, laboratóriumi monitorozás nem szükséges.
Természetes, hogy adagolásuk ellenjavallt aktív vérzés, koagulopathiával járó májbetegség, cirrhosis, vagy előrehaladott vesebetegség esetén. Gyerekeknek, továbbá terhesség és szoptatás alatt nem adhatók. Mivel átjutnak a vér-liquor gáton, a központi idegrendszer rendellenességei esetén is kontraindikáltak. Adásuk ugyanígy ellenjavallt mechanikus műbillentyűvel élő betegeken, a sok vérzés és thromboembóliás szövődmény miatt.
Sajnos a "one size fits all" (minden betegnek egyforma adagot) álma szertefoszlott. Tulajdonképpen a NOAC kezelés megkezdése előtt 3 szempontot kell figyelembe venni: a beteg életkorát, testsúlyát, vesefunkcióit. Idős (80 év), sovány (65 kg), beszűkült vesefunciójú (GFR: 30 ml/perc) betegeken adásuk megfontolandó, ilyenkor csak nagyon óvatosan, csökkentett dózisban adhatók (5. táblázat). Összefoglalva, az előnyök felülmúlják a hátrányokat. Ezek az új gyógyszerek a klinikumban új távlatokat nyitottak meg, a további kutatások új evidenciákat hozhatnak, valószínűleg az indikációs terület kiszélesedik. Joggal feltételezhetjük, hogy a NOAC gyógyszerek hatásosak lehetnek általános sebészeti betegek trombózisprofilaxisában, az utazási trombózis megelőzésében, vagy a felületes vénás trombózis kezelésében is.

Irodalom

1. Heit,J.A., Cohen, A.T., Anderson F.A.Jr. et al: Estimated annual number of incident and recurrent non-fatal and fatal venous thromboembolism (VTE) events in the US. Blood 2005, 10, 910-915.
   
   
2. Cohen,A.T., Tapson,V.F., Bergmann, J.F. et al.:Venous thromboembolism risk and prophylaxis in the acute hospital care setting (ENDORSE study): a multinational cross-sectional study. Lancet 2008, 371, 387-394.
   
   
3. Sándor T.: A posztoperatív tromboembóliás szövődmények megelőzése kis dózisú subcutan heparinnal. In: Az orvostudomány aktuális problémái 38. Szerk.: Káldor A., Gergely J., Kulka F., Medicina, Budapest, 1980. 99-147.
   
   
4. Sándor T.: Új lehetőségek a vénás thromboembóliák profilaxisában. Érbetegségek 1995, 2, 17-23.
   
   
5. Sándor T.: A vénás thromboembóliák epidemiológiája Magyarországon. Magyar Orvos 2007, 15, 43-46.
   
   
6. McLean J.: The thromboplastic action of cephalin. Am.J.Physiol. 1916, 41, 250-255.
   
   
7. Campbell, H.A., Link,K.P.: Studies on hemorrhagic sweet clover disease IV. The isolation and crystallization of the hemorrhagic agent. J.Biol.Chem. 1941, 138, 21-33.
   
   
8. Sándor T.: Áttörés a thrombosisprofilaxisban. A penta - sacharid korszak hajnalán. Érbetegségek 2002, 9, 113-119.
   
   
9. Boda Z.: Új lehetőségek az antikoaguláns terápiában. In: Vénás tromboembóliák ? antikoaguláns terápia. Szerk.: Boda Z. Medicina, Budapest, 2014, 301-325.
   
   
10. Bereczky Zs., Oláh,Z., Ajzner, É., Kappelmayer, J.: Az új orális antikoagulánsokkal történő kezelés laboratóriumi vonatkozásai. Orv. Hetil, 2017, 158, 1930-1945.
    
    
11. Szegedi A., Csanádi Z.: Az edoxaban véralvadásgátló hatásossága és biztonságossága nonvalvularis pitvarfibrillációban. Orv. Hetil. 2018, 159, 466- 468.
    
    
12. Weitz, A.: Factor Xa and thrombin as targets for new oral anticoagulants. Thromb.Res. 2011, 127(Suppl 2), 5S-12S.
    
    
13. Boda Z.: Teendők súlyos vérzés, vagy sürgős sebészeti beavatkozás esetén, direkt orális antikoaguláns gyógyszerrel kezelteken. Az új dabigatran antidotum: idarucizumab helye a klinikai gyakorlatban. Orv. Hetil. 2016, 157, 443-450.
    
    
14. Tummala, R., Kavtaradze, A., Gupta, A., Ghoh, R.K.: Specific antidotes against direct oral anticoagulants. A comparative review of clinical trials. Int.J.Cardiol. 2016, 214, 292-298.
    
    
15. Sándor T.: Új távlatok a trombózisprofilaxisban. Érbetegségek 2011, 18, 13-18.
    
    
16. Kearon, C., A.Akl, E., Orneals,J. et al.: Antithrombotic therapy for VTE disease. Chest 2016, 149, 315-352.
    
    
17. Utne, K.K., Dahm,A., Wik,H.S.: Rivaroxaban versus warfarin for the prevention of post-thrombotic syndrome. Throm.Res. 2018, 163, 6-11.

Dr. Sándor Tamás

Semmelweis Egyetem, II. Sebészeti Klinika, Budapest
Kútvölgyi Klinikai Tömb
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Érbetegségek: 2018/2. 41-46. oldal