Gasser, G., Pohl, P., Mildner, A. Phlebologie 24: 76-77, (1995)

A v. saphena magna stripperrel történő eltávolítása közben megsérült n. saphenus a postoperatív szakban enyhébb vagy tartóspanaszokat okoz. A sebészek által végzett 454 visszérműtét után 3 héttel neurológusok végezték a végtagok ellenőrző vizsgálatát. Összehasonlították a különböző technikával végzett műtétek után észlelt idegsérülések gyakoriságát

Érbetegségek: 1996/1. - 29. oldal

Berry, K. E., George, J. E., Sliaver, W. A., Ann. Surg., 211: 719-22 (1990)

A mélyvénás thrombosisok diagnosztikában a duplex scan vizsgálat elfogadott módszer. A szerzők 2537 beteget vizsgálak és 399 esetben találtak mélyvénás thrombosist, s az utóbbiak körében 74 esetben lebegő thrombusrészt is észleltek. Ezek közül 9 lelet nem volt alkalmas a további tanulmányozásra. Amint a tapasztalatok összegyűltek, a szabadon lebegő thrombussal kezelt betegeket kiértékelték.

Érbetegségek: 1995/1. - 36. oldal

Wilson, N. M., Buli, D. L. és Browse, N. L., Br. J. Suig., 78: 595-600 (1991)

A mélyvéna billentyű képzést helyben, a vénafal betüremítésével végezték. Kutyák véna femoralisán, összesen 41 autolog billentyűt készítettek a méretekhez igazodóan.

Érbetegségek: 1995/1. - 37. oldal

Georgiev, M., J. Dermatol. Surg. Oncol., 16: 608-10 (1990)

A közlemény 100 beteg 149 végtagján alkalmazott polydocanol és nátriumjodid injekciók mellékhatásaként észlelt hyperpigmentációval foglalkozik.

Érbetegségek: 1995/1. - 37. oldal

Beebe, D. S., McNevin, M. P., Crain, J. M., Letorneau, J. G., Belani, K. G., Abrams, J. A., Goodale, E. I-,., Surgery, Gynecology and Obstetrics, 176: 443-7 (1993)

Az intraoperatív vénás stasis növelheti a perioperatív mélyvénás thrombosis és a pulmonalis embólia kockázatát. Annak meghatározására, hogy a laparoscopos cholecystectomia során végzett hasi insuflláció okoz-e vénás stasist, nyolc laparoscopos cholecystectomiára kerülő beteg bal véna femoralisának vizsgálatát végezték el duplex scannel a beavatkozás előtt és után.

Érbetegségek: 1995/1. - 37. oldal

Hood, D. B., Weaver, F. A., Modrall, J. G., Yellin, A. E. Amer. J. Surg., 166: 206-10 (1993)

A phlegmasia coerulea dolens egy ritka, súlyos formája az alsó végtagi mélyvénás thrombosisnak, amelyet a végtag duzzanata, cyanosisa és fájdalma jellemez. A thrombotikus folyamat progressziója a végtag gangrenájához, amputációhoz és halálhoz vezethet. A vénás gangrena az érintett végtagok 55%-ában is előfordulhat, a végtag amputáció és a mortalitás 25-41% között lehet.

Érbetegségek: 1995/1. - 36. oldal

Shami, S. K., Sárin, S., Cheatle, T. K., Scurr, J. H., Coleridge Smith, P. D., J. Vasc. Surg., 17: 487-90 (1993).

A tanulmány célja a visszérfekélyes és krónikus vénás insufficientiás betegek véna betegségének lokalizálása.

Érbetegségek: 1995/1. - 35. oldal

Walker, P. J., Dake, M. D., Mitchell, K. S. és Miller, D. C., J. Vasc. Surg., 18: 1042-51 (1993)

Az aorta dissectio meglepően gyakori betegség, kétszer annyi fordul elő belőle, mint aorta aneurysma rupturából. A szerzők az aorta dissectiók felosztására a Stanford klasszifikációt használják, amely szerint az "A" típus a DeBakey I- esnek felel meg, a "B" típus pedig - amelyiknél az ascendens nem érintett - a DeBakey III-nak.

Érbetegségek: 1995/1. - 35. oldal

R. M. Peer, R. M. Shah, J. F. Upson, J. J. Ricotta: Amer. J. Surg. 168: 168-70. (1994)

Eastcott, Pickering és Rob 1954-ben elvégzett carotis endarteriectomiája óta élénk érdeklődés tárgya ez a műtét.
Megállapítják, hogy a carotis korai reoperátio indoka leggyakrabban új neurológiai deficit jelentkezése volt, amelynek hátterében rendszerint a műtött ér thrombosisa állt

Érbetegségek: 1994/2. - 36. oldal

B. Walzl, M. Walzl, H. Lechner és mtsai. Der Mediziner, 3: 66-72. (1994)

A fejlett ipari országokban a szívkoszorúér megbetegedés, a szélhűdés és a perifériás artéria elzáródások a halálozás és rokkantság legfőbb okai. Mindezek hátterében az arteriosclerosis áll. A sclerosis kialakulását elősegíti és a szűkült erekben a keringés lassulását okozza a megemelkedett lipoprotein és fibrinogen szint. Számos klinikai vagy kísérleti módszer létezik ezen két fontos rizikófaktor szintjének csökkentésére, amelyek közül a közlemény szerzői a Heparin Indukálta Extracorporalis LDL Kicsapás (H.E.L.P.) módszerével végzett klinikai vizsgálatuk eredményeiről számolnak be.

Érbetegségek: 1994/2. - 35. oldal