A koleszterincsökkentő sztatinok a hatás és mellékhatás tekintetében a legjobban bevizsgált készítmények. Ezek alapján tudjuk biztonsággal állítani, hogy a koleszterincsökkentő ellenes vélemények zöme, - nem valóságalapú. Nem csodaszerekről van szó, de rendszeres szedésükkel ? bizonyítottan, ? 30% körüli mértékű kardiovaszkuláris kockázatcsökkenés érhető el, miközben a mellékhatások és kockázatok gyakorisága minden betegcsoportnál legalább egy nagyságrenddel kisebb. Nincs koleszterin ?labor normálérték?, nincs túl alacsony, csak ?célérték? van, mert az átlagérték az ateroszklerózis szempontjából magas ? vagyis a születéskori és a természeti népeknél megmaradó érték tekinthető normálisnak. Becsüljük meg a koleszterincsökkentőket, mert nem olyan nagy a fegyvertárunk!

Érbetegségek: 2018/1. 23-27. oldal

A koleszterincsökkentő sztatinok alkalmazása a viták kereszttüzében áll. Ezzel a közleménnyel Társaságaink tagságát kívánjuk tájékoztatni e gyógyszerek alkalmazására vonatkozó tudományos vizsgálatok jelen állásáról. A közlemény a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT), a Magyar Atherosclerosis Társaság (MAT), a Magyar Hypertonia Társaság (MHT), a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), és a Magyar Stroke Társaság (MST) közös álláspontját képviseli.

A koleszterincsökkentő sztatinok a hatás és mellékhatás tekintetében a legjobban bevizsgált készítmények. Ezek alapján tudjuk biztonsággal állítani, hogy a koleszterincsökkentő ellenes vélemények zöme, - nem valóságalapú. Nem csodaszerekről van szó, de rendszeres szedésükkel ? bizonyítottan, ? 30% körüli mértékű kardiovaszkuláris kockázatcsökkenés érhető el, miközben a mellékhatások és kockázatok gyakorisága minden betegcsoportnál legalább egy nagyságrenddel kisebb. Nincs koleszterin ?labor normálérték?, nincs túl alacsony, csak ?célérték? van, mert az átlagérték az ateroszklerózis szempontjából magas ? vagyis a születéskori és a természeti népeknél megmaradó érték tekinthető normálisnak. Becsüljük meg a koleszterincsökkentőket, mert nem olyan nagy a fegyvertárunk!

A koleszterincsökkentéssel kapcsolatos ádáz vita több évtizedes, annak ellenére, hogy a szentpétervári Nyikoláj Anyicskov azért tudott koleszterinetetéses nyúl ateroszklerózis modellt létrehozni, mert felfedezte, hogy az emberi ateroszklerotikus artériák bizonyos (azóta Anyicskovnak nevezett) sejtjeiben halmozódik fel az a sárgás anyag, amit koleszterinnek nevezünk (8). Ma, nálunk, a népességnek mintegy fele, az ebből eredő szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben fog szenvedni és/vagy meghalni (4). A vérkoleszterinszint-szabályozási mechanizmusának feltárásában és egy korszerű koleszterincsökkentő gyógyszercsalád, a sztatinok, ennek alapján történő kifejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéért Joseph Goldstein és Michael Brown 1985-ben Nobel-díjat kapott (19). Az elkövetkező évek nagy, sztatinokkal végzett vizsgálatainak robosztus pozitív eredményei fényesen igazolták, hogy valóban milyen kiemelkedő (Nobel-díjat messze meghaladó) jelentőségű felfedezésről volt szó, - és ráadásul a sztatinok biztonságos készítményeknek bizonyultak (CTTC 10, 15) (7). Az új évezred küszöbén úgy tűnt, hogy a tudományosság kellő meggyőző erőt képvisel. Ennek pozitív példáját szolgáltatta az a munkacsoport, amelyik először az erőszakos halálozás koleszterincsökkentéssel kapcsolatos növekedését mutatta ki, majd tíz évvel később, ? sok százezer betegév tanulságai alapján, ? ezen aggályokat megnyugtatóan elvetette (20, 21). A "mainstream" tudomány győzelme azonban csak látszólagos volt, a "koleszterinszkeptikus", különböző szintű véleményalkotók és az ezek által tematizált közvélemény, újra és újra az egész koncepciót tagadta és támadta, és továbbra is tagadja és támadja (24). A küzdelem a legmagasabb brit tudományos fórumokat is involválja, tudománypolitikai presztízskérdéssé avanzsálva (13). Legnagyobb társadalmi hatása a médiának van, ennek kereszttüzében, a tudományos világban elismert, megdöbbent szakemberek is, dehonesztáltan, a hamis próféták vagy korrupt haszonlesők pozíciójában, kipellengérezetten találhatják magukat (26). A tudományos és a hangoskodó közvélemény ellentétes mozgásának paradoxonjára misem jellemzőbb, mint az hogy a koleszterinről a nagy vizsgálatokban azóta is rendre az derül ki: nincs olyan alacsony érték, aminél alacsonyabb ne lenne jobb (12). És ezt a tudomány alapvetően nem is vitatja (a hatékonyság összetevőit és költséghatékonyságát már igen). Nehéz megmondani, hogy miért nem például a vérnyomáscsökkentés körül alakult ki ilyen antagonizmus, ahol az alacsonyabb vérnyomás célértékek célszerűsége (mi a vállalható, hatékony és biztonságos alsó érték?) körül intenzív tudományos viták zajlanak a tudományos világban is (16). Szerepet játszhat ebben az is, hogy a magasvérnyomás területén a nagy gyógyszervizsgálatok évtizedekkel előbb lettek sikeresek (a hipertónia előtti esszenciális jelző, még annak a kornak az öröksége, amikor az a nézet uralkodott, hogy ez jó, a szervek megfelelő keringéséhez esszenciálisan szükséges vérnyomás).

1. Táblázat.
A koleszterincsökkentő kezelés javallatát meghatározó LDL-C értékek és kardiovaszkuláris (KV) kockázati kategóriák, az Európai Kardiológus Társaság szerint.

Mit mondanak a tudományos társaságok ajánlásai?

Valamennyi tudományos ajánlás a világban, a sztatinok általános alkalmazását vagy annak megfontolását javasolja, már a köztes ? egészséges középkorúakra jellemző mértékű szív-érrendszeri kockázattól kezdve (4, 15, 22, 28, 30). Tehát a koleszterin és a kockázat együttesen határozzák meg a tennivalókat (ezért értelmetlen labor "normálértékről" beszélni). Az Európai Kardiológus Társaság ilyen ajánlását, az egyik aterogén koleszterin, az LDL-koleszterin értékének függvényében táblázatban tüntettük fel (1. Táblázat) (4, 22). Ennek szellemében nézzük egy 40 éves (panasz-, tünetmentes, negatív háziorvosi vizsgálatú és laború) magyar férfi vagy 50 éves nő példáját, akinek a kardiovaszkuláris kockázata már olyan mértékű (közepes, mivel az ezt jellemző érték, az ún. SCORE: 1, függetlenül az esetleges dohányzástól), hogy az európai ajánlás alapján a koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés már megfontolandó. (Erről a megcélzott, de sokszor kétkedő páciensnek magam fóliázott, rövid betegtájékoztatót adok, ami egyébként a PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika honlapján, a dokumentumtárban, a munkacsoporthoz nem rendelt anyagok között is fellelhető [http]). A magyar prevenciós konszenzus ajánlás a közepes kockázat alsó határát illetően kissé tartózkodóbb (SCORE: 2), amit ugyanezen egyének tíz évvel később érnek el; az amerikai irányelvek (Stone) szerint azonban nekik már ilyenkor határozottan ajánlott a sztatin (tehát egy 50 éves "egészséges" magyar férfinak vagy egy 60 éves nőnek megfelelő kockázat mérséklésére, akkor is, ha az illető nem dohányzik és nem magas a vérnyomása). Másrészt viszont ezen egyéneknek nincs ? a védőoltásokon kívül ? egyéb bizonyított és ajánlott gyógyszeres prevenció (sem vény nélküli készítmény, táplálékkiegészítő) (4, 22). Az Európai Kardiológiai Társaság például határozottan ellenzi a vérlemezkegátló aspirin (például gyógyszercég promóciója alapján történő) alkalmazását, kivéve, ha már van igazolt kardiovaszkuláris betegség. Különös óvatosság szükséges a bevizsgálatlan készítményekkel kapcsolatban, mert a tetszetős hipotézisek ? például a vitaminokkal kapcsolatban ? ártalomhoz vezethetnek (akár rákkeltőek is lehetnek) (2).

Kinek van igaza?

A tudomány tehát bizton állíthatja, hogy a koleszterincsökkentők a legbiztonságosabb gyógyszerek közé tartoznak és mindig lényegesen nagyobb a tőlük várható haszon, mint a kockázat. Nézzük, milyen ellenbizonyítékok vannak arra nézve, hogy mindez teljesen alaptalan, légből kapott koholmány, mint azt a nagy koleszterin-összeesküvés hívői állítják?
Miért hisszük el, hogy a szívkoszorúér-tágítás vagy - műtét, vagy a vér alvadékonyságát befolyásoló szerek több hasznot hajtanak (akinél hajtanak), mint amennyi veszélyt hordoznak? Mert hiszünk a tudománynak, az eredményeinek és a bizonyítékainak. Elhisszük ? akik pedig csináljuk, közelről látjuk ? hogy ezeket a vizsgálatokat, lényegüket illetően nem lehet manipulálni. Mint ahogy azt is elhisszük, hogy a szívérrendszeri betegségek lefolyása a világban is és Magyarországon is valóban (és nemcsak hamis statisztikákban) javul, a várható élettartam nő (a társadalom öregszik) és ebben az orvostudománynak is van (lehet) szerepe.
Miért csak a sztatinokkal esküdött össze a nemzetközi karvalytőke és a megvett kuruzsló vazallushad? A többi (mód)szerben nincs annyi üzlet? Ezeknek a vizsgálatait miért fogadjuk el (ha elfogadjuk)? A generikus sztatinok tényleg akkora pénzforgalmat tudnak generálni, amivel valamennyi nagy nemzetközi kardiológiai és egyéb szervezet ? élén a szakmaiságát és financiális függetlenségét féltve őrző USPSTF-fel (US) ? megvehető? Amennyiben igen, úgy az amerikai szenátusi meghallgatások szintjére kellene tudni vinni egy ilyen horderejű, korrupciógyanús ügyet, mint ahogyan Steven Nissen tette a rosiglitazonnal (27) (ha lehetne, a Pfizer miért rázkódott volna bele egy lipid szerének ? a torcetrapibnak ? a bukásába [1]?).

Az időseknek árt vagy használ a koleszterincsökkentés?

A koleszterinszkeptikusok egyik elemzésében az idősek halálozása alacsonyabb volt magas koleszterinértékek mellett (24). Azonban a reprezentatív, teljes körű, nem kimazsolázott elemzések mást mutatnak. Az ilyen, több százezer egyén adatait feldolgozó epidemiológiai vizsgálatok teljesen egyértelműek az aterogén lipidek, így a koleszterin és az ateroszklerótikus események közötti kapcsolat exponenciális jellegét illetően, valamennyi életkori csoportban (Emerging, Prospective). Azért lényeges e területen a megfelelő minőségű, hiteles, nem előítéletes feldolgozás, mert a társbetegségek "fordított oksági" torzulást okozhatnak (17). Még fontosabb azonban, hogy a koleszterincsökkentőkkel végzett véletlen besorolásos, ellenőrzött kardiovaszkuláris végpontos vizsgálatok összesítetten 169 138 betegének sorsát elemezve, valamennyi vizsgált ? kor, nem, testsúly, dohányzás és a legkülönbözőbb társbetegségek szerint képzett ? betegcsoportban univerzális és a koleszterincsökkenés mértékével arányos hatékonyság igazolódott ? így a fiatalabbakhoz képest a 75 év felettiek esetében sem volt statisztikai különbség az adatokban (CTTC 10). Ugyanakkor az abszolút haszon az életkor előrehaladtával nő (3). Ezek alapján ? bizonyos halvány fikciók sugallatára ? megfosztani egyes csoportokat, például az időseket a korszerű kezeléstől, azért lenne etikátlan, mert nem felelne meg a korszerű, bizonyítékokon alapuló orvoslásnak.

Az életmódkezelés valódi alternatívája a gyógyszeres koleszterincsökkentésnek?

Vonzó elképzelésnek tűnhet, hogy az egészséges életmód, a gyógyszeres kezelés ? így a koleszterincsökkentés alternatívája lehet. Már az egészséges életmód meghatározásával is gondok adódnak. Ugyanis a szélsőségesen szénhidrátszegény étrendet egyetlen mértékadó táplálkozástudományi irányelv sem támogatja (25), és a teljes kiőrlésű gabonafélék az egészséges táplálkozás oszlopos részét képezik, azért is, mert ennek kardiovaszkuláris és teljes halálozást csökkentő hatását nagy, prospektív, kohorsz vizsgálatok igazolták (31). Még nagyobb baj, hogy nincsen a gyakorlatban is alkalmazható, életmódkezeléssel végzett véletlen besorolásos, ellenőrzött, meggyőzően sikeres kardiovaszkuláris eredményű vizsgálat [sikertelen igen (18)], tehát nem tekinthető bizonyítottnak, hogy a gyógyszeres kezelés alternatívája lehetne. Egyébként a koleszterin az életmóddal egyik legnehezebben befolyásolható kockázati tényező (szemben a másik vérzsír-összetevővel, a trigliceriddel vagy a vércukorral) (4).

1. ábra.
A sztatin kezelés potenciális kardiovaszkuláris haszna és kockázata 10 000 beteg, 5 éves kezelésekor.

Mennyire ártalmas valójában a koleszterincsökkentés?

A sztatinokkal kapcsolatos, közhiedelemben elterjedt téves nézetek közül talán a legirreálisabb a májkárosodástól való félelem. Ugyanis, bár a májenzim-emelkedés nem kivételes ? a dózistól és szertől függően 0,2?2,1% közötti gyakoriságú, ? de a súlyos forma nagyon ritka (<1/10 000 beteg) és esetlegesen idültté váló esetek megszaporodását megbízható adatbázisokban nem lehetett kimutatni (9). Pedig a tudomány sosem tagadta el a sztatinokról kiderülő valódi mellékhatásokat. Így megállapításra és széles körben publikálásra került, hogy a sztatinok a cukorbetegség (diabétesz) kockázatát mérsékelten (dózisfüggő módon 9-26%- kal), de emelik. Ez azt jelenti, hogy minden 4?10. kialakuló diabétesz sztatinnal kapcsolatos, az ezt szedő egyén esetében (de egyben azt is, hogy az esetek döntő hányadában viszont ettől függetlenül alakul ki a betegség).
A véletlen besorolásos, ellenőrzött vizsgálatok alapján, az objektíven sztatinszedés okozta izompanaszok gyakorisága 1% alatti, a súlyos izomszövődményeké pedig legalább egy nagyságrenddel ritkább (9, 29), és ez nem magyarázható pusztán a klinikai vizsgálatok betegszelekciós elveivel és gyakorlatával. A szubjektív izomtünetek nagy része nem magával a sztatinnal kapcsolatos, és általában átmeneti szünetek utáni újrakezdésekkel ? megszűnik (9, 29). Viszont tudjuk, hogy a betegtájékoztató fokozza a lehetséges, részletezett panaszok jelentkezését (ez az ún. nocebo hatás) (11). A haszon és kockázat arányát az 1. ábra érzékelteti.

2. ábra.
Kiváltott sztatin dobozforgalmi adatok (OEP/NEAK adatok alapján).

Következtetések

A koleszterincsökkentőkkel szembeni demagógia sikerességét jelzi, hogy a hazai sztatin dobozforgalmi adatok ? mint azt a 2. ábra adatai tükrözik ? az elmúlt években csökkentek és nem az orvostudomány szerint kívánatos módon nőttek. Az életmód és gyógyszeres kezelés sokkal inkább komplementerei, mint alternatívái egymásnak. Miért ne használnánk ki mindkét lehetőséget. Még így is marad bőven (reziduális) kockázat. Sokan és sokat mondják, hogy "fő az egészség", de sokszor az egészség (is) jobbára csak az ördög üstjében fő.

Irodalom

1. Barter P. J., Caulfield M., Eriksson M., Grundy S. M., et al. Effects of torcetrapib in patients at high risk for coronary events. N Engl J Med. 2007; 357:2109?22.
   
   
2. Brasky T. M., White E., Chen C. L.. Long-Term, Supplemental, One-Carbon Metabolism-Related Vitamin B Use in Relation to Lung Cancer Risk in the Vitamins and Lifestyle (VITAL) Cohort. J Clin Oncol. 2017; 35:3440?3448.
   
   
3. Braunwald E. Reduction of LDL-cholesterol: important at all ages. Eur Heart J 2016; 37:1982?1984.
   
   
4. Catapano A. L., Graham I., De Backer G., et al. 2016 ESC/EAS Guidelines for the Management of Dyslipidaemias: The Task Force for the Management of Dyslipidaemias of the European Society of Cardiology (ESC) and European Atherosclerosis Society (EAS) Developed with the special contribution of the European Assocciation for Cardiovascular Prevention & Rehabilitation (EACPR). Eur Heart J. 2016 Aug 27. pii: ehw272. [Epub ahead of print]
   
   
5. Cholesterol Treatment Trialists? (CTT) Collaboration. Efficacy and safety of more intensive lowering of LDL cholesterol: a meta-analysis of data from 170,000 participants in 26 randomised trials. Lancet 2010; 376:1670?1681.
   
   
6. Cholesterol Treatment Trialists? (CTT) Collaboration. Efficacy and safety of LDL-lowering therapy among men and women: meta-analysis of individual data from 174 000 participants in 27 randomised trials. Lancet 2015; 385:1397?405.
   
   
7. Chou R., Dana T., Blazina I., et al. Statin Use for the Prevention of Cardiovascular Disease in Adults: A Systematic Review for the U.S. Preventive Services Task Force [Internet]. Rockville (MD): Agency for Healthcare Research and Quality (US); 2016 Nov. Report No.: 14-05206-EF-2. U.S. Preventive Services Task Force Evidence Syntheses, formerly Systematic Evidence Reviews.
   
   
8. Classics in arteriosclerosis research: On experimental cholesterin steatosis and its significance in the origin of some pathological processes by N. Anitschkow and S. Chalatow, translated by Mary Z. Pelias, 1913. Arteriosclerosis. 1983 Mar?Apr; 3(2):178?82.
   
   
9. Collins R., Reith C., Emberson J., et al. Interpretation of the evidence for the efficacy and safety of statin therapy. Lancet. 2016; 388:2532?2561.
   
   
10. Emerging Risk Factors C, Di Angelantonio E, Gao P, Pennells L, et al. Lipid-related markers and cardiovascular disease prediction. JAMA 2012; 307:2499?2506.
    
    
11. Finegold J. A., Manisty C. H., Goldacre B., et al. What proportion of symptomatic side effects in patients taking statins are genuinely caused by the drug? Systematic review of randomized placebo-controlled trials to aid individual patient choice. Eur J Prev Cardiol. 2014; 21:464?74.
    
    
12. Giugliano R. P., Pedersen T. R., Park J. G., et al. Clinical efficacy and safety of achieving very low LDLcholesterol concentrations with the PCSK9 inhibitor evolocumab: a prespecified secondary analysis of the FOURIER trial. Lancet. 2017; 390:1962?1971.
    
    
13. Horton R. Offline: Lessons from the controversy over statins. Lancet 2016; DOI:10.1016/S0140- 6736(16)31583-5. Editorial.
    
    
14. http://aok.pte.hu/hu/egyseg/dokumentumok/260
    
    
15. Jacobson T. A., Ito M. K., Maki K. C., et al. National Lipid Association recommendations for patient-centered management of dyslipidemia: part 1 ? executive summary. J Clin Lipidol. 2014; 8:473?88.
    
    
16. Kiss I., Kékes E. A SPRINT vizsgálat eredményeinek kritikája és gyakorlati értéke. Hypertonia és Nephrologia 2017; 21:34?36.
    
    
17. Law M. R., Thompson S. G., Wald N. J. Assessing possiblehazards of reducing serum cholesterol. BMJ 1994; 308:373?79.
    
    
18. Look AHEAD Research Group, Wing R. R., Bolin P., Brancati F. L., et al. Cardiovascular effects of intensive lifestyle intervention in type 2 diabetes. N Engl J Med. 2013; 369:145?54.
    
    
19. Motulsky A. G. The 1985 Nobel Prize in physiology or medicine. Science. 1986; 231:126?9.
    
    
20. Muldoon M. F., Manuck S. B., Matthews K. A. Lowering cholesterol concentrations and mortality: a quantitative review of primary prevention trials. BMJ. 1990; 301:309?14.
    
    
21. Muldoon M. F., Manuck S. B., Mendelsohn A. B., et al. Cholesterol reduction and non-illness mortality: metaanalysis of randomised clinical trials. BMJ. 2001; 322:11?5.
    
    
22. Piepoli M. F., Hoes A. W., Agewall S., et al. 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice: The Sixth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice. Eur Heart J. 2016; 37:2315?81.
    
    
23. Prospective Studies Collaboration, Lewington S., Whitlock G., Clarke R., et al. Blood cholesterol and vascular mortality by age, sex, and blood pressure: a meta-analysis of individual data from 61 prospective studies with 55,000 vascular deaths. Lancet 2007; 370:1829?1839.
    
    
24. Ravnskov U., Diamond D. M., Hama R., et al. Lack of an association or an inverse association between lowdensity- lipoprotein cholesterol and mortality in the elderly: a systematic review. BMJ Open 2016;6:e010401.
    
    
25. Scientific Report of the 2015 Dietary Guidelines Advisory Committee. http://www.health.gov/dietaryguidelines/ 2015-scientific-report/
    
    
26. Schiele F., Kristensen S. D. The anti-statin lobby strikes again: time to set the record straight. Eur Heart J. 2017 Dec 28. doi: 10.1093/eurheartj/ehx744.
    
    
27. Staff Report of the GlaxoSmith Kline and the Diabetes Drug Avandia. Prepared by the staff of the Committee on Finance, United States Senate, Max Baucus, Chairman, Chuck Grassley, Ranking member. http://finance.sen.gov/press/Gpress/2010/prg022010a.p df
    
    
28. Stone N. J., Robinson J., Lichtenstein A. H. et al. 2013CC/AHA Guideline on the Treatment of Blood Cholesterol to Reduce Atherosclerotic Cardiovascular Risk in Adults: A Report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. J Am Coll Cardiol. 2013; pii: S0735?1097(13)06028-2.
    
    
29. Stroes E. S., Thompson P. D., Corsini A., et al. Statinassociated muscle symptoms: impact on statin therapy- European Atherosclerosis Society Consensus Panel Statement on Assessment, Aetiology and Management. Eur Heart J. 2015; 36:1012?22.
    
    
30. US Preventive Services Task Force Statin Use for the Primary Prevention of Cardiovascular Disease in Adults: US Preventive Services Task Force Recommendation Statement. JAMA. 2016; 316:1997?2007.
    
    
31. Wu H., Flint A. J., Qi Q., et al. Association between dietary whole-grain intake and risk of mortality two large prospective studies in US men and women. JAMA Intern Med. 2015; 175:373?84.

Levelezési cím:
Prof. dr. Bajnok László, Pécsi Tudományegyetem,
I. sz. Belgyógyászati Klinika,
Endokrinológiai és Anyagcsere Tanszék
7624 Pécs, Ifjúság út 13.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Érbetegségek: 2018/1. 23-27. oldal