Napjainkban a civilizált világ morbiditási és mortalitási statisztikáiban változatlanul vezető szerepet töltenek be a cardiovascularis megbetegedések. Ezen betegségek kialakulásában, illetve prognózisában jelentős életmódbeli, ezen belül táplálkozásbeli okokat feltételezhetünk. A vascularis funkciót javító élelmiszerek bevezetése a mindennapi életbe egy olyan új irányzat, mely segíthet ezen magas morbiditású és mortalitású kórállapotok pozitív befolyásolásában. A polyphenolok növényekben található, több fenolgyűrűt és ezekhez kapcsolódó funkcionális csoportokat tartalmazó vegyületek. Számos in vitro és in vivo kísérlet bizonyítja, hogy az emberi és állati szervezet számára számos kedvező hatást fejtenek ki. A szerzők megkísérlik áttekinteni a polyphenolok érrendszerre gyakorolt hatásait a közelmúltban meg - jelent tanulmányok alapján, felhívván ezzel a figyelmet a vegyületcsoport sokrétű felhasználási lehetőségeire illetve a gyógyszeres terápiát kiegészítő dietoterápia fontosságára.

Érbetegségek: 2014/4. 137-143. oldal

KULCSSZAVAK

flavonok, kvercetin, cardiovasculáris hatások, angiológia. gyulladás

Kétoldali, szignifikáns a. carotis interna szűkület speciális eseteiben, felmerül a kérdés, hogy a neurointervenciós szakember a két oldalt inkább külön, vagy egy ülésben oldja meg. Betegek és módszerek. 2005. január 1. és 2012. június 30-a között a B.A.Z. Megyei Egyetemi Oktató Kórházban, 49 betegünk két oldali, súlyos fokú carotis interna szűkületét endo - vascularisan kezeltük. Ebből 6 beteg kétoldali szignifikáns szűkületét egy ülésben láttuk el. Egy betegnél súlyos fokú szívbetegség és tervezett urgens szívműtét, két betegnél tünetadó szignifikáns szűkület mellett ellenoldali subocclusiv szűkület képezte a sürgős indikációt. Egy betegnél az a. carotis communis stenosis, bal vertebralis occlusio és extrém rossz periféria volt az egy ülés mellett szóló érv, ill. egy betegnél rossz kardiális állapot és egyoldali szignifikáns szűkület mellett másik oldali tandem stenosis miatt végeztünk kétoldali ellátást. Eredmények. Mindegyik beavatkozás technikailag sikeres volt. Egy betegnél a diagnosztikus beavatkozás elején TIA-t észleltünk, egy betegnél a beavatkozást követő 36. órában minor stroke jelentkezett. Betegeink felénél a beavatkozást követően kifejezett bradycardiát és hypotoniát észleltünk. Kontroll carotis UH vizsgá - latok során sztenten belüli restenosis nem igazolódott. Következtetés. Együléses ellátás mellett kell döntenünk, ha a kétoldali carotis szűkület mellett a nyaki ereken máshol is többszörös szűkületet vagy elzáródást észlelünk, ha a beteg tünetadó oldali szűkülete mellett preocclusiv szűkület áll fenn az ellenoldalon, vagy ha tandem stenosist észlelünk. A beavatkozások ezen eseteiben nagyobb szövődményrátával számolhatunk és csak akkor kell ezen beavatkozásokat felvállalni, ha az urgencia mégis a beteg érdekét szolgálja. Kétoldali carotis stentelés együlésben való ellátását képzett neurointervenciós szakember végezze. A sztentelések során és azt követően a betegeket szorosan kell obszerválni.

Érbetegségek: 2014/2. 67-71. oldal

KULCSSZAVAK

carotis stenosis, sztentelés, két oldal, együléses ellátás

Cél: annak elemzése, hogy bizonyos, betegekkel összefüggő és műtéttechnikai tényezők, hogyan befolyásolják a carotis műtét kimenetelét.
Beteganyag és módszer: 383 centrumból származó 48035 carotis endarteriectomia (CEA) eredményeit egy közös adatbázisba gyűjtöttük össze és statisztikai módszerekkel elemeztük.
Eredmények: a CEA-t 74%-ban symptomás betegség miatt végezték. Az endarteriectomia 34%-ban folt nélkül, 40 %-ban foltplasztikával, 26%-ban eversiós módszerrel történt. Az összmortalitás 0,5%. A CEA típusa és az érzéstelenítés módja nem befolyásolta a mortalitást, csakúgy, mint az egyidejűleg fennálló, ellenkező oldali carotis interna occlusio sem. A halálozás a 75 év feletti korcsoportban, mindkét nemben, magasabb volt (p<0,05). Az átlagos perioperatív stroke arány 1,9%, melyet nem befolyásolt az érzéstelenítés módja. Ellenkező oldali carotis occlusio esetén gyakrabban alakult ki perioperative stroke (4,6% vs. 2,5%, p=0,02). A folt nélkül végzett CEA után szignifikánsan magasabb perioperatív stroke előfordulást találtunk, mint a foltplasztikával végzett műtét esetén (2,3% vs. 1,7%, p=0,015). Magasabb volt a stroke aránya 75 év feletti nőbetegeknél (2,0vs. 1,6%, p<0,005), ez a különbség férfiaknál nem volt észlelhető.
Következtetések: ez a közlemény az egyik legnagyobb, CEA műtét utáni beteganyagot magába foglaló elemzés. Bár a regiszter elemzéseknek vannak bizonyos korlátai, a rendkívül nagy beteganyagból származó adatok hasznos információkkal szolgálnak a műtét kimenetelét illetően, és a randomizált, kontrollált tanulmányok adatait jól kiegészítik.

*A Vascunet Csoport tagjai: B. Beiles (Ausztrália), L.P. Jensen, J. Laustsen (Dánia), T. Lees, D.C. Mitchell (Egyesült Királyság), M. Venermo (Finnország), G. Menyhei, G. Simó (Magyarország), E. Halbakken (Norvégia), D. Palombo (Olaszország), P. Wigger, G. Heller (Svájc), M. Björck, T. Troeng (Svédország), I.A. Thomson (Új Zéland)

Érbetegségek: 2013/1. 3-7. oldal

KULCSSZAVAK

regiszter, carotis sebészet, eversiós endarteriectomia, locoregionalis anaesthesia.

Tovább ...

Cél: annak elemzése, hogy bizonyos, betegekkel összefüggő és műtéttechnikai tényezők, hogyan befolyásolják a carotis műtét kimenetelét.
Beteganyag és módszer: 383 centrumból származó 48035 carotis endarteriectomia (CEA) eredményeit egy közös adatbázisba gyűjtöttük össze és statisztikai módszerekkel elemeztük.
Eredmények: a CEA-t 74%-ban symptomás betegség miatt végezték. Az endarteriectomia 34%-ban folt nélkül, 40 %-ban foltplasztikával, 26%-ban eversiós módszerrel történt. Az összmortalitás 0,5%. A CEA típusa és az érzéstelenítés módja nem befolyásolta a mortalitást, csakúgy, mint az egyidejűleg fennálló, ellenkező oldali carotis interna occlusio sem. A halálozás a 75 év feletti korcsoportban, mindkét nemben, magasabb volt (p<0,05). Az átlagos perioperatív stroke arány 1,9%, melyet nem befolyásolt az érzéstelenítés módja. Ellenkező oldali carotis occlusio esetén gyakrabban alakult ki perioperative stroke (4,6% vs. 2,5%, p=0,02). A folt nélkül végzett CEA után szignifikánsan magasabb perioperatív stroke előfordulást találtunk, mint a foltplasztikával végzett műtét esetén (2,3% vs. 1,7%, p=0,015). Magasabb volt a stroke aránya 75 év feletti nőbetegeknél (2,0vs. 1,6%, p<0,005), ez a különbség férfiaknál nem volt észlelhető.
Következtetések: ez a közlemény az egyik legnagyobb, CEA műtét utáni beteganyagot magába foglaló elemzés. Bár a regiszter elemzéseknek vannak bizonyos korlátai, a rendkívül nagy beteganyagból származó adatok hasznos információkkal szolgálnak a műtét kimenetelét illetően, és a randomizált, kontrollált tanulmányok adatait jól kiegészítik.

*A Vascunet Csoport tagjai: B. Beiles (Ausztrália), L.P. Jensen, J. Laustsen (Dánia), T. Lees, D.C. Mitchell (Egyesült Királyság), M. Venermo (Finnország), G. Menyhei, G. Simó (Magyarország), E. Halbakken (Norvégia), D. Palombo (Olaszország), P. Wigger, G. Heller (Svájc), M. Björck, T. Troeng (Svédország), I.A. Thomson (Új Zéland)

Érbetegségek: 2013/1. 3-7. oldal

KULCSSZAVAK

regiszter, carotis sebészet, eversiós endarteriectomia, locoregionalis anaesthesia.

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Vezetősége leszögezi, hogy az alsóvégtagi verőérbetegség kezelésében továbbra is a jelenleg érvényes hazai és nemzetközi társasági ajánlások a mérvadóak.

Érbetegségek: 2012/4. 111. oldal

"Magam és munkatársaim elvégeztünk egy korrekt diagnózison alapuló beteg csoportnál, szigorú kritériumok melletti tanulmányt, melynek eredményét közöltük. Egyetértek azzal, hogy egy tanulmányból nem lehet hosszú távú, általános érvényű következtetést levonni. Ahhoz, hogy bármely kezelés, gyógyszer hatásossága, vagy hatástalansága igazolttá váljék, számos, nagyobb beteganyagon elvégzett vizsgálat szükséges."

Érbetegségek: 2012/4. 110. oldal

A szerzők korábbi munkájukban megemlékeztek a magyar érsebészet úttörőiről. A jelenlegi válogatásban, hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül, ismertetik azokat a maradandó szakmai-tudományos értékeket, amelyek a magyar artériás érsebészetet nemzetközi színvonalra emelték. Mindezt olyan kitűnő hazai érsebészek tevékenységén keresztül mutatják be, akik a múlt század második felében munkásságukkal hozzájárultak mindehhez. Felsorolásukban a következő tevékenységeket ismertetik: (1) femoro-cruralis és femoro-distalis vénás bypass műtétek (Jámbor Gyula), (2) minilaparotómiás hasi aorta feltáró módszer önálló kidolgozása (Wéber György), (3) az aorta aneurysmák stent graft kezelésének bevezetése (Mátyás Lajos, Kollár Lajos, Dzsinich Csaba, Nemes Attila), (4) az érsebészeti malpractice és (5) szakoktatás (Nemes Attila), valamint (6) a magyar érsebészet kimagasló nemzetközi képviselete (Dzsinich Csaba). Mivel a történeti munkához bizonyos távlat szükséges, a szerzők ebben az arckép csarnokban csak olyan magyar érsebészekkel foglalkoznak, akik szakmai karakterüket már a múlt század hetvenes-kilencvenes éveiben kialakították. Így ez a 20-40 éves távlat megfelelő perspektíva, reális tudománytörténeti megítélésükhöz. A szerzők tervezik további, hasonló bemutatások megjelentetését.

Érbetegségek: 2012/4. 87-101. oldal

KULCSSZAVAK

érsebészet, alsó végtagi bypass-műtét, aorta-műtét, stent-graft, malpractice, oktatás.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának Érsebészeti Tanszékén érdeklődéssel vettük kézbe az Érbetegségek c. lap 2012/3. számát, melyben az erszűkület hangkezeléséről jelent meg egy közlemény, neves szerzők tollából. Reméltük, végre objektív képet kapunk hatásosságáról, illetve hatástalan voltáról. Tettük ezt azért is, mert korábban az Ér –és Szívsebészeti Klinikán mi is végeztünk hasonló vizsgálatokat, melyek azonban a kezelés hatástalanságát igazolták.

Érbetegségek: 2012/4. - 109. oldal

Vizsgálatsorozatuk során a Fontaine II-es stádiumú, infrainguinalis artériás szűkületben szenvedő, stabil járástávolságu betegeknél a Nashwan-ParasoundPLUS készülék hatásosságát kívánták megítélni. Értékelésük a Doppler-index, a járástávolság és a szubjektív panaszok vizsgálatára terjedt ki. Az alkalmazott műszer hanghullámokat bocsájt ki, amelyek részben a hallható tartományba tartoznak, egészen 100 kHz-ig, részben a hallható tartomány alattiak. A transzducert a talpra helyezték. Összesen 47, két csoportba randomizált beteg kezelése volt értékelhető, akiket 4 hetes periodusokban, vagy valódi, vagy placebo készülékkel kezeltek. A kezelés hatására a járószalagon mért adatok, mind az első fájdalomig, mind a megállásig eltelt időben szignifikáns javulást mutattak. Nem találtak szignifikáns változást a Doppler index adatokban. A placebo kezelésnél is észleltek javulást, de maradandó eredményt csak a hatásos kezelés adott. Nemkívánatos hatás vagy romlás a vizsgálati időszak alatt egy betegnél sem lépett fel.

Érbetegségek: 2012/3. 67-71. oldal

KULCSSZAVAK

arteriosclerosis, Doppler-index, járástávolság, hanghullámok, konzervatív kezelés, statisztikai értékelés

Az Auguszta Vascularis Program első eredményei

Absztrakt

Az "Auguszta Vascularis Program" néven a DEOEC Neurológiai Klinika és a III.sz. Belgyógyászati Klinika Angiológiai Részlegének összefogásával kialakításra került egy olyan közös vizsgálati és gondozási program, melynek keretében összetett vizsgálati rendszerben komplex módon vizsgáljuk az atherotrombosis cerebrovascularis és perifériás ér manifesztációját. A részletes belgyógyászati és neurológiai vizsgálatok mellett részletes rizikóstratifikáció, a carotisok ultrahang vizsgálata, echocardiographia, boka/kar index, EKG kapuzott carotis-femoralis pulzushullám terjedési sebesség és augmentációs index mérések is megtörténnek. A vizsgálatba 300 beteg érkezett, átlagéletkoruk 55,1 év, nemek szerinti megoszlásuk 173 ffi/127 nő. Közös terápiás stratégia kialakítása mellett vizsgáltuk az artériás stiffness paraméterek egyes mérési eljárásainak klinikai értékét is. Összefüggést kerestünk a boka/kar index értéke és az atherosclerotikus folyamat kiterjedtsége, illetve a kóros pulzushullám terjedési sebesség és az egyéb vaszkuláris tényezők között. Vizsgáltuk még az atherosclerosis egyes szervi manifesztációinak együttes előfordulási gyakoriságát és súlyosságát, és az egyes csoportokban mért boka/kar index értékeket összevetettük az artériás stiffness paraméterekkel.
Az elvégzett vizsgálatok eredményei alátámasztják a perifériás érbetegek és a cerebrovaszkuláris betegek közös, komplex gondozásának fontosságát, tekintettel arra, hogy a cerebrovaszkuláris betegek közel felénél igazolódott, korábban nem ismert perifériás érbetegség. A kardiovaszkuláris rizikóstratifikációban bevezetésre kerülő új érfalmerevség mutatók közül, a carotisfemoralis pulzushullám terjedési sebesség adatok elemzésével megállapítható, hogy a kóros értékek elsősorban a perifériás érbetegség jelenlétével mutattak összefüggést, korlátozott értékűnek bizonyultak generalizált atherosclerosisban, azonban az atherothrombozis egyes klinikai megnyilvánulásaival nem lehetett szoros kapcsolatba hozni. A boka/kar index értékéből további, az atherosclerosis kiterjedtségére utaló következtetés nem vonható le. A pulzushullám terjedési sebesség emelkedettnek bizonyult magas kardiovaszkuláris rizikójú állapotokban, mint a hypertonia, diabetes mellitus és a perifériás érbetegség. A pulzushullám terjedési sebesség összefüggést mutat a boka/kar index-el, azonban az atherosclerosis koraibb stádiumában válik kórjelzővé.

Érbetegségek: 2012/2. - 31-38. oldal

KULCSSZAVAK

artériás stiffness, pulzushullám terjedési sebesség, augmentációs index, boka/kar index, perifériás érbetegség