Szerzők: DR. MENYHEI GÁBOR (A VASCUNET CSOPORT* NEVÉBEN)

Cél: annak elemzése, hogy bizonyos, betegekkel összefüggő és műtéttechnikai tényezők, hogyan befolyásolják a carotis műtét kimenetelét.
Beteganyag és módszer: 383 centrumból származó 48035 carotis endarteriectomia (CEA) eredményeit egy közös adatbázisba gyűjtöttük össze és statisztikai módszerekkel elemeztük.
Eredmények: a CEA-t 74%-ban symptomás betegség miatt végezték. Az endarteriectomia 34%-ban folt nélkül, 40 %-ban foltplasztikával, 26%-ban eversiós módszerrel történt. Az összmortalitás 0,5%. A CEA típusa és az érzéstelenítés módja nem befolyásolta a mortalitást, csakúgy, mint az egyidejűleg fennálló, ellenkező oldali carotis interna occlusio sem. A halálozás a 75 év feletti korcsoportban, mindkét nemben, magasabb volt (p<0,05). Az átlagos perioperatív stroke arány 1,9%, melyet nem befolyásolt az érzéstelenítés módja. Ellenkező oldali carotis occlusio esetén gyakrabban alakult ki perioperative stroke (4,6% vs. 2,5%, p=0,02). A folt nélkül végzett CEA után szignifikánsan magasabb perioperatív stroke előfordulást találtunk, mint a foltplasztikával végzett műtét esetén (2,3% vs. 1,7%, p=0,015). Magasabb volt a stroke aránya 75 év feletti nőbetegeknél (2,0vs. 1,6%, p<0,005), ez a különbség férfiaknál nem volt észlelhető.
Következtetések: ez a közlemény az egyik legnagyobb, CEA műtét utáni beteganyagot magába foglaló elemzés. Bár a regiszter elemzéseknek vannak bizonyos korlátai, a rendkívül nagy beteganyagból származó adatok hasznos információkkal szolgálnak a műtét kimenetelét illetően, és a randomizált, kontrollált tanulmányok adatait jól kiegészítik.

*A Vascunet Csoport tagjai: B. Beiles (Ausztrália), L.P. Jensen, J. Laustsen (Dánia), T. Lees, D.C. Mitchell (Egyesült Királyság), M. Venermo (Finnország), G. Menyhei, G. Simó (Magyarország), E. Halbakken (Norvégia), D. Palombo (Olaszország), P. Wigger, G. Heller (Svájc), M. Björck, T. Troeng (Svédország), I.A. Thomson (Új Zéland)

Érbetegségek: 2013/1. 3-7. oldal

KULCSSZAVAK

regiszter, carotis sebészet, eversiós endarteriectomia, locoregionalis anaesthesia.

Tovább ...

Bevezetés

A Vascunet Csoport által szervezett nemzetközi ér - sebészeti regiszter lehetőséget nyújt arra, hogy egy hatalmas beteganyag segítségével, az érsebészeti beavatkozások eredményeit értékeljük. Az ebből levont következtetések, elsősorban a mindennapi gyakorlatot tükrözik (1). A carotis endarteriectomiának (CEA) a stroke prevenciójában feltételezett hatékonyságát, számos nagy tanulmány igazolta (2,3,4). Az elmúlt évek több prospektív, randomizált tanulmánya (EVA 3S, ICSS, CREST), mely a műtét és a stentelés eredményeit hasonlította össze, bizonyította, hogy jelenleg a CEA a választandó módszer a carotis betegség kezelésére (5,6). Ugyanakkor ellent - mondásos annak megítélése, milyen típusú endar teriec - tomia adja a legjobb eredményt, valamint az, hogy az érzéstelenítés módja és a betegek életkora befolyásolja-e a műtétek kimenetelét (7). Ennek az elemzésnek a célja ezen kérdések vizsgálata.

Beteganyag és módszer

Regiszter-adatok

A Vascunet, főleg európai országok érsebészeti regisztereinek kollaborációja. Működését 1997-ben kezdte, és 2004 óta, az Európai Érsebészeti Társaság hivatalos munkacsoportja. Ez a tanulmány, 8 nemzeti (Dánia, Egyesült Királyság, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Svájc, Svédország, Új Zéland), és két regionális (Ausztrália és Finnország) regiszter adatbázisának 5 éves anyagát gyűjti össze. Az adatok beküldése minden résztvevő központban önkéntes volt. Bár nem minden regiszter gyűjtött minden egyes paramétert, a vizsgált változók nagy részében egyezés volt az egyes regiszterek között. Minden résztvevő regiszter végzett valamilyen formájú külső, vagy belső validálást.

Carotis endarteriectomia eredményei

1. Táblázat. Betegek adatai.

Statisztikai elemzés

Statisztikai elemzésre az SPSS 15.0 (SPSS Inc. Chicago, IL) software-t használtuk. Az egyes csoportok közötti lehetséges, szignifikáns különbségeket chi2 és Fischer teszt segítségével elemeztük. Az eredményeket "odds ratio"-val (OR) fejeztük ki. Statisztikailag szigni - fikánsnak tekintettük a 0,05-nél kisebb p értéket.

A betegek adatai

Összesen a 10 ország 383 centrumából 48 035 carotis műtétet regisztráltak (1. Táblázat). A centrumok száma országonként változó volt (pl. Finnországban 2, Olasz - országban 115). Az átlagéletkor hasonló volt a férfiaknál és nőknél (67 év). Az összes operált beteg 68%-a férfi volt. Lényegesen több volt a tünetes beteg (74%). A contralateralis occlusio aránya 9% volt, azonban csak 3 ország rögzítette ezt a változót. A CEA típusát csupán az összes beteg egyharmadában tudtuk elemezni. A leggyakoribb műtéti típus a folttal végzett endarteriectomia volt (40%). Az érzéstelenítés módját 4 ország rögzítette, 68 %-ban altatásban végezték a műtétet.

Carotis endarteriectomia eredményei

2. Táblázat Különböző típusú CEA mortalitása (kombinált, kórházi ill. 30 napos).

Carotis endarteriectomia eredményei

3. Táblázat. Stroke, mortalitás és agyideg sérülés locoregionális vagy általános anaesthesiában.

Eredmények

Összességében a CEA utáni halálozás 0,5% volt. A CEA típusa és az érzéstelenítés módja nem volt hatással a mortalitásra (2. és 3. Táblázat). Mind a nőknél, mind a férfiaknál magasabb volt a mortalitás a 75 év fölötti korcsoportban (4. Táblázat). Az ellenoldali carotis occlusio nem befolyásolta a halálozást (5. Táblázat). A perioperative stroke-arány 1,9% volt. Az érzés - telenítés módja nem volt hatással a stroke gyakoriságára. Contralateralis occlusio mellett szignifikánsan magasabb volt a perioperative stroke arány (p=0,002) (5. Táblázat). A különböző műtéti típusokat összehasonlítva a folt nélkül végzett endarteriectomia magasabb stroke aránnyal járt, mint a folttal végzett műtét vagy az everziós endarteriec tomia (6. és 7. Táblázat). A műtét utáni TIA előfordulása ebben a csoportban szintén magasabb volt. A statisztikai elemzés 75 év feletti nő - betegeknél szignifikánsan magasabb perioperative stroke arányt igazolt, míg ez a különbség férfiaknál nem volt észlelhető (4. Táblázat). Agyidegek 3,6%-ban sérültek carotis műtét során. Ez szignifikánsan gyakoribb volt a folt nélkül végzett endarterectomia után, mint a másik két műtéti típus esetén (8. Táblázat).

Carotis endarteriectomia eredményei

4. Táblázat. Perioperativ stroke és mortalitás kor és nemek szerint.

Carotis endarteriectomia eredményei

5. Táblázat Stroke és mortalitás ellenoldali occlusio szerint.

Megbeszélés

A randomizált, kontrollált tanulmányok tekinthetők "gold_standardnak" a klinikai kutatásban, azonban ennek vannak bizonyos korlátai. Általában szelektált beteg - anyagon történnek, szelektált centrumokban, ezért a levont következtetések nem mindig általános érvényűek (1).
A regiszterekre sokkal inkább jellemző, hogy heterogén populációról nyújtanak információt. A regiszterek előnye, hogy az aktuális gyakorlatot tükrözik (8). A regiszterek által nyújtott, nagy adatbázison alapuló eredmények lényeges szerepet kaphatnak az egészségügyi szolgáltatókkal történő tárgyalásokban (9). A Vascunet Munkacsoport azért jött létre, hogy ezeket a feladatokat segítse (10).
A regiszerek adatai nagyban függnek attól, milyen az adott regiszter validitása. A Vascunet regiszterben részt vevő országok közül számosban végeztek tanulmányokat az adatok érvényességének elemzésére, melyek azt mutatták, hogy az esetlegesen hiányzó vagy pontatlanul rögzített adatok nem befolyásolják az adatok érvényességét (11,12,13).

Carotis endarteriectomia eredményei

6. Táblázat Stroke és TIA különböző típusú CEA után.

Carotis endarteriectomia eredményei

7. Táblázat Stroke és TIA különböző típusú CEA után.

Bár a CEA hatása bizonyított a stroke prevenciójára, nincs elegendő bizonyíték arra, hogy melyik típusú műtét adja a legjobb eredményt (7). Egy Cochrane tanulmányban a folttal végzett carotis endarteriectomia a perioperativ időszakban alacsonyabb stroke és halálozási aránnyal járt, valamint a nyomonkövetési időszakban részben a perioperative occlusio csökkent rizikója másrészt alacsonyabb restenosis arány volt észlelhető (14). Cao és mtsa randomizált tanulmányokat áttekintő cikkükben nem találtak bizonyítékot arra, hogy az eversiós műtét kevesebb neurológiai szövődménnyel járna, mint a hagyományos endarteriectomia, bár úgy tűnt, hogy a carotis occlusiók és restenosisok aránya alacsonyabb (15). Saját, a perioperatív stroke és TIA arányát áttekintő tanulmányunkban több mint 15 ezer carotis műtét elemzése alapján, egyértelműnek tűnik, a folttal végzett endarteriectomia előnye, a folt nélkül végzett műtéthez képest. Az eversiós endarteriectomia hasonló eredményeket adott, mint a folttal végzett műtét. Érdemes itt megemlíteni, hogy a CEA típusa nem befolyásolta a halálozási arányt. A perioperatív stroke és halálozási arány ebben a regiszterekből származó anyagban, lényegesen alacsonyabb volt, mint a randomizált, kontrollált tanulmányokból ismert adatok. Ez lehet egyrészt pontatlan adatközlés ered ménye, de jelezheti azt is, hogy az utóbbi években a CEA kimenetele kedvezőbb lett.

Carotis endarteriectomia eredményei

8. Táblázat Agyideg sérülés különböző típusú CEA után.

Az elmúlt években megjelent közlemények azt próbálták bizonyítani, hogy 80 éves kor fölött végzett carotis műtétek eredményei hasonlóan jók, mint a fiatalabbaké (16). Jelen tanulmány adatai nem támasztják alá ezt a megállapítást. A kombinált kórházi és 30 napos mortalitás, szignifikánsan nagyobb volt a 75 év feletti betegeknél, továbbá az ebbe a csoportba tartozó nőbetegeknél a perioperatív stroke arány is magas abb volt.
Az ellen oldali carotis interna elzáródást gyakran tekintik a carotis endarteriectomiát követő neurológiai szövődmények jelzőjének. A NASCET tanulmányban, a contralateralis carotis occlusio esetén, a perioperatív stroke aránya magasabb volt (2). Egy 19 cikket felölelő meta-analysis, melyben 13 ezer CEA eredményét elemezték, szingifikánsan magasabb perioperatív stroke arányt mutatott contralateralis carotis occlusio jelenlétében (3,7 % vs. 2,4%, p=0,002) (17). Egy 2004-es közleményben azonban, a 17 áttekintett tanulmányból csupán 1-ben találtak szignifikánsan magasabb perioperatív stroke arányt, contralateralis carotis occlusio esetén (18). Saját elemzésünk bizonyítani látszik azt a megállapítást, hogy a perioperatív stroke arány magasabb, contralateralis carotis interna occlusion esetén.
Az elmúlt évtizedben heves viták zajlottak arról, hogy carotis műtétek során az altatással szemben, a locoregionalis anaesthesia nyújt-e előnyt. Egy nemrégiben végzett multicentrikus tanulmány (GALA) azt mutatta, hogy nem volt szignifikáns különbség a műtétek kimenetelében attól függően, hogy locoregional anaes - thesiában vagy altatásban történtek (19). Jelen tanulmány ugyanezt a megállapítást támasztja alá.
Az agyideg sérülés aránya CEA után 2-40 % között szóródik, különböző tanulmányok szerint (20,21). A legtöbb ilyen szövődmény hatása néhány hét vagy hónap alatt teljesen megszűnik, azonban esetenként, a betegeknek jelentős panaszt okoz. Saját tanulmányunkban agyideg sérülés a CEA kapcsán 3,6 %-ban alakult ki. Ennek arányát nem befolyásolta az érzéstelenítés típusa, de magasabb volt folt nélküli, mint az eversiós vagy foltplasztikával végzett műtét után. Ennek okára nehéz egyértelmű magyarázatot adni, bár felmerül annak lehetősége, hogy a foltot nem használó sebészek kevesebb figyelmet fordítanak ezen szövődmény elkerülésére.

Irodalom

  1. Bergqvist D, Björck M, Säwe J, Troëng T. Randomized Trials or Population-based Registries. Eur J Vasc Endovasc Surg 2007;34:253-256.

  2. North American Symptomatic Carotid Endarterectomy Trial Collaborators. Beneficial effect of carotid endarterectomy in symptomatic patients with high grade carotid stenosis. N Engl J Med 1991;325:445.

  3. European Carotid Surgery Trialists’ Collaborative Group. Randomised trial of endarterectomy for recently symptomatic carotid stenosis : final results of the MRC European Carotid Surgery Trial (ECST). Lancet 1998;351:1379-1387.

  4. Halliday A, Mansfield A, Marro A, Peto C, Peto R, Potter J, et al MRC Asymptomatic Carotid Surgery Trial (ACST) Collaborative Group. Prevention of disabling and fatal strokes by successful carotid endarterectomy in patients without recent neurological symptoms: randomised controlled trial. Lancet 2004;363: 1491-1502.

  5. Moore WS. Carotid endarterectomy versus carotid angioplasty Cui Bono. Eur J Vasc Endovasc Surg 2010;39(Suppl.1):S44-48.

  6. Naylor AR. Riding on the CREST of a wave. Editorial. Eur J Vasc Endovasc Surg 2010;39:523-526.

  7. Liapis CD, Bell Sir PRF, Mikhalidis D, Sivenius J, Nicolaides A, Fernandes J, Biasi G, Norgren L, on behalf of the ESVS Guidelines collaborators. ESVS Guidelines. Invasive treatment for carotid stenosis: indications, techniques. 2009;37(Suppl.1):S1-19.

  8. Kragsterman B, Logason K, Ahari A, Troëng T, Parsson H, Bergqvist D. Risk factors for complications after carotid endarterectomy – a population-based study. Eur J Vasc Endovasc Surg 2004;28:98-103.

  9. Jensen LP, Troëng T. Vascular Registries – Are they worth the effort? Eur J Vasc Endovasc Surg 2000;20:225-226.

  10. Björck M, Gibbons CP, Jensen LP, Laustsen J, Lees T, Moreno-Carilles, Troëng T, Wigger P. Vascular registries join to create a common international dataset on AAA surgery. (Editorial) Eur J Vasc Endovasc Surg 2007;34:257-259.

  11. Dahl T, Rudjord K, Altreuther M, Myhre HO. Data quality of surgery for carotid artery stenosis. Are the national vascular registries reliable? Eur J Vasc Endovasc Surg 2006;31:381-385.

  12. Troëng T, Malmstedt J, Björck M. External validation of the Swedvasc Registry: a first time individual cross-matching with the unique personal identity number. Eur J Vasc Endovasc Surg 2008;36(6):705-712.

  13. Taha AG, Vikatmaa P, Albëck A, Aho PS, Lepäntalo M. Are adverse events after carotid endarterectomy reported comparable in different registries? Eur J Vasc Endovasc Surg 2008;35:280-285.

  14. Bond R, Rerkasem K, AbuRahma AF, Naylor AR, Rothwell PM. Patch angioplasty versus primary closure for carotid endarterectomy. Cochrane Database Syst Rev; 2006:1. 2005;41:403-408.

  15. Cao PG, De Rango P, Zanetti S, Giordano G, Ricci S, Celani MG. Eversion versus conventional carotid endarterectomy for preventing stroke. (Systematic Review). Cochrane Stroke Group Database Syst Rev 2006;1.

  16. Ballotta E, Da Giau G, Militello C, Barbon B, De Rossi A, Meneghetti G. High-grade symptomatic and asymptomatic carotid stenosis in the very elderly. A challenge for proponents of carotid angioplasty and stenting. BMC Cardiovasc Disord 2006;6:12.

  17. Maatz W, Köhler J, Botsios S, John V. Walterbusch G. Risk of stroke for carotid endarterectomy patients with contralateral carotid occlusion. Ann Vasc Surg. 2008;22(1):45-51.

  18. Rockman C. Carotid endarterectomy in patients with contralateral carotid occlusion. Semin Vasc Surg. 2004;17(3):224-229.

  19. GALA Trial Collaborative Group. General anaesthesia versus local anaesthesia for carotid surgery (GALA): a multicentre, randomised controlled trial. Lancet 2008; 372:2132-42.

  20. Assadian A, Senekowitsch C, Pfaffelmeyer N, Assadian O, Ptakovsky H, Hagmüller GW. Incidence of cranial nerve injuries after carotid eversion endarterectomy with a transverse skin incision under regional anaesthesia. Eur J Vasc Endovasc Surg 2004;28: 421-424.

  21. Schauber MD, Fontenelle LJ, Solomon JW, Hansson TL. Cranial/cervical nerve dysfunction after carotid endarterectomy. J Vasc Surg 1997;25:481-487.

dr. Menyhei Gábor

Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ,
Érsebészeti Tanszék
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Érbetegségek: 2013/1. 3-7. oldal