A szerzők ismertetik 1974-1996 között, érbetegség miatt végzett műtéteik infekcióregiszterét.
3556 műtétet végeztek: 1118 lumbális sympathectomiát, 1113 rekonstruktív artéria műtétet (ezen belül 542 műanyag protézis- és folt beültetést, illetve reex-ploratiót), 752 minor és 542 major amputációt.
Leírják regisztrálási módszerüket, amely sok tekintetben azonos a HELICS surveillance kritériumaival. A megfigyelések értékeléséhez figyelembe vették a beavatkozások nosoeomiális kategóriáit, a sebinfekciók fajtáit és a sebgyógyulási zavarokat. Az értékelés fő indikátora az infekcióráta volt, kiegészítő indikátorként a sebgyógyulási zavarok rátáját vették figyelembe. Minden műtéti típusról külön infekcióregisztert készítettek. Ebben ismertetik a műtétek megoszlását nosoeomiális kategóriánként, az egyes kategóriákban észlelt infekciók számát és arányát, a sebgyógyulási zavarok számát és rátáját, valamint az összesített értékeket is az egyes műtétek szerint.
Az értékelés standardjának a Fertőző és Trópusi Betegségek Szakmai Kollégiumának 1994. évi ajánlását, illetve a magyarországi HELICS surveillance 1995. évi eredményeit tekintettek.
Összesített infekcióráták: lumbális sympathectomia 1,5%, artériamutétek 3,3%, minor amputációk, 5,4%, major amputációk 4,7%.
Az artériaműtétek rátáját összehasonlítják az újabb irodalmi adatokkal. Véleményük szerint az infekció- kontroll eredményességének megítéléséhez az összesített infekcióráta önmagában nem elegendő, sőt félrevezető lehet. A minőségi elemzéshez elengedhetetlen a végzett műtétek nosocomiális összetételének, valamint az egyes nosocomiális kategóriák infekciórátájának ismerete is.
Érbetegségek: 1999/2. 45-52. oldal
KULCSSZAVAK
infekcióregiszter, sebfertőzések, artériás betegek műtétei