A nátrium ? pentosan-poliszulfát (SP54) az 1980-as évek óta Magyarországon, az egyik legnépszerűbb érprotektív gyógyszer volt. Számos klinikai tanulmány történt Európában, Japánban és hazánkban is. A gyógyszeripar rendkívül gyors fejlődésével újabb és újabb gyógyszerek jelentek meg, melyek terápiás értéke meglehetősen eltérő. A rendkívül népszerű pentoxyphyllint több gyógyszergyár is előállította. Amerikában a szert nem törzskönyvezték, a kezdeti, biztatónak tűnő eredmények után megjelentek a kételkedő tanulmányok. Évekkel ezelőtt a német angiológiai társaság Fontaine II-es stádiumú érszűkületben hatástalannak nyilvánította. A szerzők tanulmányukban arra kerestek választ, hogy a ?80-as ?90-es években népszerű pentosanpolisulfat (SP54) a napjainkban bizonyítottan jó terápiás hatású cilosztazol gyógyszerhez képest milyen terápiás effektussal bír. A tanulmányhoz készített protokollban, egy korábbi vizsgálat alapelveit figyelembe véve végezték el a vizsgálatot. Természetesen az elmúlt 20 évben a labortechnika és a haemodinamikai mérési módszerek sokat fejlődtek. Tanulmányuk alapján megállapítható, hogy az SP54 érprotektív hatása Fontaine II-es stádiumú infrainguinális verőér-elzáródásban szenvedő betegeknél azonos hatású a Cilozek-el ? mindkét gyógyszernél szignifikánsan javult a fájdalommentes, és az abszolút járástávolság, a két gyógyszer között nem volt szignifikáns különbség. A regenerációs idő szintén mindkét gyógyszer hatására csökkent. A tanulmányban megjelölt szubjektív változások szintén javultak, a két csoport között szignifikáns eltérés nem volt. Az SP54 csoportban kevesebb volt a mellékhatás.

Érbetegségek: 2017/4. 69-74. oldal

Bevezetés és háttér

A szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik Magyarországon a morbiditási és mortalitási statisztikákat. Az összlakosság mintegy 10%-a érintett, amely több, mint 1 millió embert jelent. A perifériás érbetegek gyógyításában a konzervatív és műtéti kezeléseknek egyaránt jól definiált helye van. A konzervatív kezelésben a hemoreológiai támadáspontú gyógyszerek, hemodilúciós kezelések, thrombocyta aggregáció csökkentők, fibrinolyticus szerek, specifikus vasodilatatorok egyaránt fontos jelentőséggel bírnak. Fontos az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatása, a szigorú nikotintilalom, az értorna és a fizikai terhelés fokozása.
A Fontaine II. stádiumú alsóvégtagi verőérbetegségre jellemző, hogy az organikus érlaesio talaján kialakult érszűkület, vagy elzáródás következményeként, az elváltozástól distalisan lévő területen a vérellátás lecsökken. Felbomlik a szöveti oxigénellátás kereslet-kínálat aránya. A vérellátás, a szövetek nyugalmi igényét és valamennyi izommunka elvégzéséhez szükséges oxigénszállítást ugyan kielégíti, azonban a további terheléshez szükséges oxigénellátás hiányzik. A fentiek következtében, a beteg bizonyos távolság megtétele után a vádlijában görcsös fájdalmat érez, melyet a hypoxia okoz. A fájdalom a beteget megállásra kényszeríti, majd pihenés után a felszaporodott metabolikus anyagok eliminálódnak, a szövetek újra oxigenizálódnak, így a beteg újfent közel azonos távolság megtételére képes. Ez a jelenség a claudicatio intermittens, amely a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően beállított emelkedési szögű (10%) és sebességű (1 m/s) járószalagon jól objektivizálható. A megtett távolság a claudicatiós index. A Fontaine II. stádiumban lévő alsóvégtagi érbetegség vizsgálatára alkalmas módszer a Doppler-nyomásmérés. Jellemző a boka/felkarnyomás hányadosa, mely ebben az esetben 0,75 érték alá csökken (Doppler-index). A Fontaine II. stádiumú érbetegnek nyugalmi fájdalma és/vagy trophicus zavara nincs.
Vizsgálatunk célja az SP54 drazsé és a Cilozek tabletta hatásosságának vizsgálata és az eredmények összehasonlítása volt. Az eddigi tapasztalatok és a szakirodalmi adatok alapján, mindkét készítménnyel, a perifériás Fontaine II. stádiumú érbetegeknél járástávolság-növekedés érhető el, amely mellett a vérzéses szövődmények nagysága számottevően nem nő.
Elsődleges végpontnak a maximális járástávolságot (sántítással megtett abszolút távolság), másodlagos hatásossági végpontnak a terheléses vizsgálattal mért fájdalommentes járástávolságot tekintettük. A várható protectiv hatást a szubjektív panaszok változásainak elemzésével kívántuk monitorozni.
A vizsgált gyógyszerek leírása. A pentosan polysulfate sodium (PPS, SP54, Fibrezym) drazsé egy aktív preparáció utáni, szulfatált, alacsony molekula tömegű poliszacharid, átlagosan 6000 Dalton molekulasúllyal. Az alap PPS egy bükkfából készült szulfatált derivátum, egy lineáris anionos polielektrolit. A poliszacharid lánc különböző egységei pentosokat tartalmaznak. A polimer lánc struktúrája, 1-4 kötésben lévő 3 D xylopyranose reziduum. A teljes lánchosszon végigterjedően, minden tizedik xylosehoz egy egyszerű glükuronsavcsoport kapcsolódik. A PPS ? a német BENE Arzneimittel GmbH München terméke ? a múlt század hatvanas éveitől számos országban elterjedt gyógyszer, a cerebro - vaszkuláris inszufficiencia kezelésében. Magyarországon több mint 25 éve van forgalomban SP54 drazsé néven.
In vitro csak nagyon alacsony trombin aktivitása van. Trombingátló hatását a heparin cofaktor II. aktivitásának fokozása, illetve a trombin anion kötő helyével való interakció révén éri el. A PPS AT III-tól függetlenül gátolja az aktivált X. faktor kialakulását, részben az aktivált IX. faktor, részben az aktivált VIII. faktor gátlásán keresztül. Ex vivo megnyújtja az a PTT és az anti Xa aktivitást. Az antikoaguláns hatás részeként felszabadítja a TFPI-t. Aktiválja a human protein C-t. Leukocita, eritrocita aggregáció gátlása révén csökkenti a vér viszkozitását. A lipoprotein lipase enzim aktiválása által antilipémiás hatású. Egy és két óra közti időben a szubkután adás után észleljük a legmagasabb plazmaszintet (aPTT megnyúlás). A plazma fél életidő 25 óra. A vizelettel választódik ki és deszulfatálódik. Részlegesen neutralizálható protaminszulfáttal. A PPS-nek ismert fibrinolitikus aktivitása, szubkután és intramuscularisan adva antitrombotikus effektivitása a DVT megelőzésében a heparinnal azonos. A PPS fokozza a fibroblaszt növekedési faktor hatását, növeli a humán lymphocyta proliferációt. A PPS effektív az intersticialis cystitis kezelésében.
Tekintettel a felsorolt hatásokra, alkalmas a perifériás érbetegek kezelésére, mely során mind az antitrombotikus, mind a fibrinolitikus aktivitását kihasználhatjuk. Alkalmazásával csökkenthetjük az egyik legjelentősebb rizikófaktor nagyságát. Megfelelő dózisban alkalmazva szignifikánsan csökkenti a plazma-fibrinogénszintet. (1?19)
Cilozek (Cilosztazol) tabletta dihidro-kinolinon származék, amely az antitrombotikus gyógyszerek farmakoterápiás csoportjába a trombocitaaggregáció-gátlók közé tartozik. A cilosztazol a 3-as típusú foszfodiészteráz (PDE3) enzim gátlásával hat. Ez az enzim hidrolizálja a cAMP-t AMP-vé (és a cGMP-t GMP-vé). Megakadályozza a cAMP bomlását és ezáltal növeli a cAMP koncentrációját a trombocitákban és vérerekben. Ez gátolja a trombocitaaktivációt és -aggregációt, megakadályozza a protrombotikus, gyulladásos és vazoaktív anyagok felszabadulását. A vaszkuláris simaizomsejt proliferációt is gátolja, illetve csökkenti a trigliceridszintet és növeli a HDL-koleszterinszintet. Biológiai felezési ideje 11-13 óra, fehérjekötődés 95-98%. Kiválasztása a vesén keresztül történik. A felsorolt hatások alapján alkalmas a perifériás érbetegek kezelésére (20?29).
A vizsgálat célja és formája: A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy az SP54 drazsé és a Cilozek tabletta kezelés milyen mértékben javítja a Fontaine II. stádiumú érbetegek járástávolságát, mind a fájdalommentes (ICI), mind az abszolút (ACI) klaudikációs index tekintetében, mennyire csökkenti a regenerációs időt (a fájdalom okozta megállástól az elindulásig eltelt idő), és a szubjektív panaszokat (fájdalom, zsibbadás, hidegérzet).
A tanulmány formája: beavatkozást nem igénylő vizsgálat.
A kockázat és haszon mérlegelése: a vizsgálat stabil járástávolsággal bíró Fontaine II-es stádiumú betegeknél történt. A vizsgálat során semmiben nem tértünk el a betegség során alkalmazott lehetséges terápiától, és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott vizsgálatoktól (Doppler, járástávolság, regenerációsidő-mérés, szubjektív panaszok kikérdezéses értékelése). A betegek ellenőrzése a szokásos klinikai gyakorlatnak megfelelően a kezelés megkezdése után a 12. és 24. héten történt. A multicentrikus vizsgálat lebonyolításának helyszínei: Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinika, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Centrum, Érsebészeti Osztály Győr. BAZ Megyei Oktató Kórház Sebészeti Centrum Ér- és Endovasculáris Sebészeti Osztály, Miskolc.
A vizsgálat kérdésfelvetése az volt, hogy:
Az SP54 drazsé és a Cilozek tabletta kezelés, milyen mértékben javítja a Fontaine II. stádiumú érbetegek járástávolságát (mind a fájdalommentes (ICI), mind az abszolút (ACI) klaudikációs index tekintetében), milyen mértékben csökkenti a regenerációs időt (a fájdalom okozta megállástól az elindulásig eltelt idő), és a szubjektív panaszokat (fájdalom, zsibbadás, hidegérzet).

1. ábra: Életkori megoszlás

Beteganyag és módszer

A betegek kiválasztása

A beválogatáshoz szükséges diagnózis: infrainguinalis artériás szűkület, vagy elzáródás.
A beválogatás kritériumai: 40 év feletti életkorú, nem dohányzó, Fontaine II. stádiumú, legalább 6 hónapja bizonyítottan fennálló perifériás érbetegség, stabil, minimum három hónapja fennálló 100-300 méteres járástávolság. A betegnek, a beavatkozást nem igénylő vizsgálat természetéről történt felvilágosítása után, írásbeli beleegyezését kellett adnia a klinikai vizsgálatban való részvételéhez. Kizárási kritériumok: a járástávolságok 25%-nál nagyobb variabilitása a run-in szakaszban, akut artériás trombózis, mélyvénás trombózis, malignus megbetegedések bármely stádiumban, súlyos neurológiai és/vagy pszichiátriai megbetegedés (epilepsia), pangásos szívelégtelenség, instabil angina pectoris,szívkoszorér műtét az elmúlt 6 hónapban, myocardialis infarktus az anamnézisben, szívritmuszavarok, haemodinamikailag jelentős aorta vagy mitralis billentyűszűkület, hypertrophiás cardiomyopathia, súlyos veseelégtelenség kreatinin-clearence A betegek szelektálása: A vizsgálat beindításától kezdve elvben, valamennyi alkalmas beteget (a beválogatási és kizárási kritériumok figyelembevételével) vettünk fel a vizsgálatba.
A betegek száma: A vizsgálatban 150 beteg vett részt, 20% lemorzsolódási ráta figyelembevételével, 180 beteget választottunk be.
A vizsgálat megvalósítása: A vizsgálat időtartama: a vizsgálat kivitelezése 12 hét beválogatást követően, 36 hétig tartott. Gyógyszerszedés: 24 hét. Kontrollvizsgálat: 12 és 24 hét eltelte után.
Orvosi vizsgálatok: A kezelések kezdete előtt orvosi vizsgálat történt: anamnézis felvétele, auszkultáció, tapintás.
Mért paraméterek: Járástávolság (ICI ? ACI), regenerációs idő regisztrálása, Doppler-index mérése.
Szubjektív paraméterek (a szubjektív index: a panasz értéke felvételkor maximálisan 10 pont, legalacsonyabb értéke 1, megszűnése 0.): Fájdalomérzet változása, zsibbadásérzet változása, hidegérzet változása.
Csoportképzés és kezelési séma: a betegeket a kezelőorvos terápiás döntése után két csoportba randomizáltuk. Az alkalmazott készítményeket a tanulmány finanszírozója biztosította.
A gyógyszereket a következő módon adagoltuk: az I-es csoport 2x100 mg SP54 drazsét kapott reggel és este, étkezés előtt 1 órával. A II-es csoport 2x100 mg Cilozek tabletta adásában részesült, reggel és este étkezés előtt 1 órával.
Vizsgálatok a tanulmány ideje alatt: járástávolságot és regenerációs időt mértünk minden résztvevőnél a beválogatáskor, valamint a gyógyszerszedés 12. és 24. hete után. A fenti sémának megfelelően jártunk el a Doppler-ultrahangvizsgálat, és a szubjektív paraméterek rögzítése esetében is.
A megfigyelés elsődleges területei: járástávolság értékeinek javulása (legalább 20%-os javulást tekintettünk érdemi változásnak) (járószalag: 3,2 km/h, eleváció: 10%). Regenerációs idő csökkenése.
A megfigyelés másodlagos területe: Doppler-index értékeinek javulása. Szubjektív panaszok csökkenése (1-10-es skálán mért, az egyéni változások százalékos értékei átlagának legalább 20%-os javulása).
Biometriai kiértékelés: Az adatlapokon szereplő dokumentumok úgy kerültek számítógépes rögzítésre, hogy a biostatisztikai vizsgálatokat végző szakembernek sem a vizsgáló helyekről, sem a csoportok gyógyszereléséről nem volt tudomása. A dekódolás a statisztikai számítás után történt. A kiértékelés ? intention-to-treat analízis ? a megfelelő statisztikai módszerekkel történt, ennek során az SPSS Inc. cég statisztikai elemző szoftverét használtuk. A lemorzsolódás várható értékét < 20%-ra tettük. Az adatok kezelése a GCP irányelveinek megfelelően történt. A kiértékelés valamennyi releváns fázisát dokumentáltuk.
Etikai szempontok: a vizsgálat lebonyolítása a Helsinki Egyezmény irányelveivel összhangban történt és a vizsgálatot a GCP irányelveinek megfelelően folytattuk le.

2. ábra: Nemek aránya

3. ábra: Járástávolságok (fájdalomig: nincs szín, teljes táv: sárga kiemelés)

4. ábra

5. ábra: Járástávolság-értékek

6. ábra: Jelentős javulás aránya

Eredmények

Betegeink életkormegoszlását az 1. ábra mutatja. A két csoport között sem a t próba sem a Mann-Whitney teszt alapján nem volt statisztikailag igazolható különbség. A nemek arányát illetően mindkét csoportban kereken 2/3-ad a férfiak aránya (2. ábra).
Az elvégzett tanulmány alapján a következők állapíthatók meg: mindkét csoportban szignifikánsan javult a járástávolság, amely a félidőben elvégzett és a záró vizsgálat során is igazolható volt. Azonban a két csoport között lényegi eltérés nem igazolható, amelyet a 3. ábrán látható táblázatunk, valamint a 4. és 5. ábra is jól mutat.
Ugyancsak mindkét csoportban csökkentek a szubjektív panaszok, így sem található az SP54-es és a Cilozek között szignifikáns eltérés.
A 6. ábra a javulási arányokat jól szemlélteti. Amennyiben a tanulmány célkitűzéseiben megjelölt 20%-nak tekintjük a jelentős javulás arányát, akkor a két csoport között nincs szignifikáns különbség. Amennyiben ezt a küszöböt 10%-ra csökkentjük, akkor az SP54-es csoport statisztikailag szignifikánsan jobb a cilozekes csoportnál, ez azonban klinikai tünetekben nem jelenik meg. Ha a 10% fölötti csoportokat összevonjuk (közel jelentős, jelentős vagy nagyon jelentős javulás van 50, illetve 37 esetben), akkor már a teszt p=0,028 értékkel szignifikáns (khinégyzet próba). Tehát ebben (statisztikailag) szignifikánsan jobb az 1-es kezelés.

7. ábra: Relaxációs időértékek

8. ábra

A relaxációs idő tekintetében hasonló eredményekre jutottunk (7., 8. ábra). A javulás az első félidőben mintegy 30 mp, a másodikban kb. 20 mp, a teljes kezelésnél mintegy 50 mp átlagosan, és ebben van 5-10 mp körüli különbség ? ennyivel jobban csökkent az 1. csoportnál a relaxációs idő, mint a 2. csoportnál. Az előző eredményekhez hasonlóan itt is az látható, hogy statisztikailag bár az 1-es csoportnál jobban csökken a relaxációs idő, mint a 2-es csoportban, de ez klinikailag nem értékelhető.
Az SP54-el kezelt csoportban viszont lényeges szempont, hogy kevesebb mellékhatás jelentkezett (9. ábra), amely a félidei vizsgálatnál szignifikáns volt, de a záróvizsgálatnál nem emelkedett tovább a mellékhatások száma. A Doppler-indexben nem történt értékelhető változás.
Minden összevetésben az 1. csoport adatai kedvezőbbek, a 2. csoporté a kedvezőtlenebbek:
több a jelzett mellékhatás és több a vizsgálatból kiesett esetszám. Jóllehet az 1. félidőnél volt csak szignifikáns eltérés, a többi összevetésben nem (Fisher teszt).

9. ábra: Mellékhatások előfordulása

Következtetés

Tanulmányuk alapján megállapítható, hogy az SP54 érprotektív hatása Fontaine II-es stádiumú infrainguinális verőér- elzáródásban szenvedő betegeknél azonos hatású a Cilozek-el ? mindkét gyógyszernél szignifikánsan javult a fájdalommentes, és az abszolút járástávolság, a két gyógyszer között nem volt szignifikáns különbség. A regenerációs idő szintén mindkét gyógyszer hatására csökkent. A tanulmányban megjelölt szubjektív változások szintén javultak, a két csoport között szignifikáns eltérés nem volt. Az SP54 csoportban kevesebb volt a mellékhatás.

Irodalom

1. Cristol, R., Gedeon, A., Levy, J. B.: Medico-surgical treatment of arteriopathies in intermittent claudication. Clinical basis. J. Mal. Vasc. 1980; 5(4):24506.
   
   
2. Dol F. Petitou, M. Lonneau J. C.: Pharmacological properties of a low molecular weight dermatan sulfate (4 kDa). Comparison with unfractionated dermatan sulfate (25 kDa). J. Clin. Med. 1990: 115: 43?51.
   
   
3. Fischer, A. M., Merton, R. E., Marsh, N. A. et al.: A comparison of pentosan polysulphate with heparin II. Effects of subcutaneous injection. Thromb. Haemost. 1982: 47: 109?13 Jahrgang, 5.104?108
   
   
4. Kollár L., Kiss T., Rozsos I., István M.: Evulation of Sp54 treatment by double blind cross over study. Clinical Haemorheology 7:479 (1987)
   
   
5. Kollár L., M. Scholz, Rozsos I.: A nátriumpentosanpolysulfat és a Fragmin hatékonyságának összehasonlítása. Érbetegségek, 1995/2.
   
   
6. Kollár L., Rozsos l., István M., Kiss T.: Pentosanpolysulfat bei peripherer arterieller Verschlusskrankheit in Stadium II. nach Fontaine. Randomisierte, plazebo-kontrollierte Doppelblind Studie mit Cross-over Perfusion 2/89.
   
   
7. Kollár L., Scholz M., Rozsos 1.: Fibrinogen Decreases after Application of Sodium Pentosan Polysulphate (Na- PPS). Per fusion 12/91/4 Jahrgang.
   
   
8. Kollár L., Scholz M. E., Rozsos I.: Comparison of pentosan polysulphate sodium (Na-PPS) with a lowmolecular heparin in the prevention of venous thrombosis after abdominal sur gery. Perfusion 4/94. Pages: 123?130.
   
   
9. Kollár L., Scholz M. E., Rozsos I.: Prevention of thromboem bolism with pentosan polysulphate sodium (Na-PPS) in abdo minal surgery. Annak of Haematology. Supplement to Volu me 68 (1994) 192. 38`h Annual Meeting of the GTH.
   
   
10. Korolev, B. A., Aver?ianov, I. A., Makarov, N. A.: Surgical aspects of occlusive vascular lesions. Kardiologia. 1980 Sep;20(9): 98?9. Russian.
    
    
11. Leyhe, A., Schneider, J.: Arterial occlusive disease in geriatrics. Diagnostic and therapeutic aspects. ZFA (Stuttgart). 1980 Jun 20;56(17): 1190?6. German.
    
    
12. Mafrand, J. P., Herbert, J. M., Bernatt, A. et al.: Experimental and clinical pharmacology of pentosane polysulfate. Semin. Thromb. Hemost. 1991: 17. Suppl 2: 186?198.
    
    
13. Ohler, W.: Arterial blood circulation disorders. Med. Monatsschr. Pharm. 1984 Dec;7(12): 358?64. German.
    
    
14. Raithel, D.: Related Articles. Therapeutic possibilities in peripheral chronic arterial occlusive disease. Z. Allgemeinmed. 1973 Jun 30;49(18): 876?80. German.
    
    
15. Schoop, W.: Related Articles. Diagnosis of arterial circulatory disorders. Med. Welt. 1982 Apr 23;33(16): 583?4. German.
    
    
16. Spengel, F. A.: Arterial vascular status. Internist (Berí.). 1995 Feb;36(2): 181. Review. German.
    
    
17. Szirmai I., Fendler I., Kollár L., Romhányi M.: Klinische Erfahrungen mit dem Heparinoid SP54 (Natrium-pentosanpolysulphat) bei der Behandlung Zerebraler Ischaemien. Folia Haematol. 113. (1986), 1? 2. 278?288.
    
    
18. Vinazzer, H., Sternberger, A., Haas, S., Blümel, G.: Influence of heparin of different heparin fractions and of a low molecular weight heparin like substance on the mechanism of fibrinolysis. Thromb. Res. 1982: 27: 341?352.
    
    
19. Voltmar, J. F.: Surgical aspects: peripheral arteries. Verh. Dtsch. Ges. Inn. Med. 1981;87: 334?44. German.
    
    
20. Dawson DL, Cutler BS, Meissner MH, Strandness DE Jr. Cilostazol has beneficial effects in treatment of intermittent claudication: results from a multicenter, randomized, prospective, double-blind trial. Circulation 1998;98(7): 678?86.
    
    
21. Dawson DL, Cutler BS, Hiatt WR, Hobson RW 2nd, Martin JD, Bortey EB, et al. A comparison of cilostazol and pentoxifylline for treating intermittent claudication. American Journal of Medicine 2000;109(7): 523?30.
    
    
22. de Albuquerque RM, Virgini-Magalhăes CE, Lencastre SF, Bottino DA, Bouskela E. Effects of cilostazol and pentoxifylline on forearm reactive hyperemia response,
    
    
23. Elam MB, Heckman J, Crouse JR, Hunninghake DB, Herd JA, Davidson M, et al. Effect of the novel antiplatelet agent cilostazol on plasma lipoproteins in patients with intermittent claudication. Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology 1998;18(12): 1942?7.
    
    
24. Money SR, Herd JA, Isaacsohn JL, Davidson M, Cutler B, Heckman J, et al. Effect of cilostazol on walking distances in patients with intermittent claudication caused by peripheral vascular disease. Journal of Vascular Surgery1998;27(2): 267?74.
    
    
25. O?Donnell M, Badger SA, Sharif MA, Young IS, Lau LL, Lee B, et al. Randomised controlled trial assessing the effects of cilostazol on exercise-induced ischaemiareperfusion in patients with peripheral arterial disease. Proceedings of the European Society for Vascular Surgery Annual Meeting; 2008 Sep 4?7; Nice, France. 2008:43.
    
    
26. O?Donnell ME, Badger SA, Makar RR, McEneny J, Young IS, Lau LL, et al. The effects of cilostazol on the attenuation of inflammatory response in patients with peripheral arterial disease. The Vascular Society of Great Britain & Ireland Yearbook 2007:49.
    
    
27. O?Donnell ME, Badger SA, Sharif MA, Makar RR, Young IS, Lee B, et al. The effects of cilostazol on peripheral neuropathy in diabetic patients with peripheral arterial disease. Angiology 2008;59(6): 695? 704.
    
    
28. Otsuka 21-98-214-01. CASTLE. A randomized, doubleblind, placebo-controlled, multicenter, parallel-arm, study to assess the long-term effects of Pletal? (Cilostazol) versus placebo administered orally to patients with intermittent claudication secondary to peripheral arterial disease. www.accessdata.fda.gov/drugsatfda_ docs/nda/99/20863.cfm (accessed May 2014).
    
    
29. Kim NH, Kim HY, An H, Seo JA, Kim NH, Choi KM, et al. Effect of cilostazol on arterial stiffness and vascular adhesion molecules in type 2 diabetic patients with metabolic syndrome: A randomised, double-blind, placebo-controlled, crossover trial. Diabetology and Metabolic Syndrome 2013;5(1):41.

DR. KOLLÁR LAJOS, DR. MENYHEI GÁBOR, DR. MÁTYÁS LAJOS, DR. CZIGÁNY TAMÁS

Érbetegségek: 2017/4. 73-76. oldal