Szerzők: DR. TASNÁDI GÉZA

Róma megszokott szépségeivel fogadott bennünket és mindazokat, akik az Éranomáliák 11. Nemzetközi Konferenciáján részt vettek 1996. június 23-26 között. A konferencia nagy előnye volt, hogy végig egyetlen teremben zajlott és tapasztalt szakemberek is részt vettek rajta, ami magas szintű viták kialakulását és használható következtetések levonását tette lehetővé.

Érbetegségek: 1996/3. 30. oldal

Szerzők: DR. HORVÁTH LÁSZLÓ

A franciaországi Tours-ban, 1996. június 3-5. között rendezték meg az I. Nemzetközi Haemodialysis Symposiumot.
Egy ragyogó kongresszusi palotában, mintegy 300 fő részvételével, elsősorban a továbbképzés érdekében került sor a rendezvényre. A velünk szomszédos országokból alig lehetett résztvevőkkel találkozni (2 magyar, 1 osztrák, 3 horvát, 1 szerb, 2 szlovák, 1 cseh, 1 lengyel). A horvát kollégák posterrel jeleskedtek.
Általános tárgyú előadásokkal kezdődött a program.

Érbetegségek: 1996/2. 35. oldal

Szerzők: DR. FEKETE ALBERT

A szaklapok publikációit követő kollégák bizonyára találkoztak már svájci specialistáktól származó tudományos cikkekkel, eddig azonban valószínűleg nem sokat hallottak arról, hogy milyen szervezeti és szerkezeti formában gyakorolják a svájci érsebészek munkájukat.
Azt szeretném elérni, hogy a svájci példából együtt vonjunk le olyan következtetéseket, amelyek tanulságul szolgálhatnak a Magyarországon dolgozó kollégák számára.

Érbetegségek: 1995/4. 33-34. oldal

Szerzők: DR. BIHARI IMRE

Beszámoló a XII. Phlebológiai Világkongresszusról (1995. 09. 03-08).

Érbetegségek: 1995/4. 35-36. oldal

Szerzők: Dr. B. I.

Beszámoló az Európai Lymphológiai Társaság XX. Kongresszusáról - Nénetország, Titi-tó, 1995. május 26-27.

Érbetegségek: 1995/3. 32-33. oldal

Szerzők: Dr. ACSÁDY GYÖRGY

A Magyar Angiológiai Társaság Phlebológiai Szekciója 1979-ben alakult meg, mint az első specializálódott szakmai csoport a multidiszciplináris angiológián belül. Első, alapító elnöke dr. Radó György bőrgyógyász főorvos volt. Az alapszabályt 1980-ban fogalmazták meg és fogadták el.

Érbetegségek: 1995/2. 32-33. oldal

Szerzők: DR. BIHARI IMRE

Beszámoló a Nemzetközi Angiológiai Unió XVII. Világkongresszusáról (1995. április 3-7., London).

Érbetegségek: 1995/2. 34-36. oldal

Szerzők: DR. DOBOZY ENIKŐ

Idén március 17-18-án, Frankfurtban rendezték meg a Phlebológiai Minisebészet 3. Nemzetközi Fórumát és a 10. Nemzetközi Phlebológiai Workshopot. A házigazda a magyar származású dr. Várady Zoltán professzor volt, a phlebológiai minisebészet egyik kidolgozója.

Érbetegségek: 1995/2 . 36-37. oldal

Szerzők: DR. DARÓCZY JUDIT

A krónikus nyiroködéma pathológiai elváltozásainak vizsgálata elhanyagolt kérdés. A szövettani eredmények között is sok az ellentmondás, amelyet az eltérő vizsgálati anyagok és módszerek okozhatnak. Jelen összefoglalóban krónikus nyiroködémás betegek bőrének fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatait értékeljük ki. Nemcsak a nyirokerek, hanem a mikrocirkuláció másik két eleme, az artériák és a vénák is jellegzetes károsodást szenvednek ödémában, amit lymphostatikus haemaiigiopathiáiiak neveznek. A fehérjedús ödémafolyadék következtében a kötőszöveti alapállomány összetétele megváltozik, és a kóros poli- merizációs folyamatok következtében a kollagén és elasztikus rostok változatos degenerációs formákat mutatnak. Az ödémás kötőszövetben gyulladásos beszűrődés van, vegyes sejtes összetétellel. A gyulladásos sejtek által termelt cytokinek hatnak a hámsejtekre és a kötőszövet sejtes elemeire is. A gyulladás angiogén faktorai vér- és nyirokérburjánzást váltanak ki, ami tumorok kialakulásához vezet nyiroködémában.

Érbetegségek: 1995/1. 25-30. oldal

KULCSSZAVAK

nyiroködéma, mikromorphológia, gyulladás, elasztikus rost, angioma

Szerzők: DR. DARÓCZY JUDIT

A krónikus nyiroködéma szövődményeként észlelt és értékelhető tüneteket minden esetben figyelemfelkeltő jelzésként kell értékelni. A szövődmények jelentkezhetnek bőrbetegségek vagy általános tünetek formájában, amelyek a nyiroködéma megfelelő kezelése esetén meggyógyíthatlak, reverzibilisek.
Amennyiben a nyiroködémát nem kezelik, az ödéma súlyosbodásával olyan tünetek alakulhalnak ki, amelyek a kezelés ellenére sem gyógyíthatók - irreverzibilisek. Azért fontos a szövődmények ismerete, hogy azokat megelőzhessük, és időben kezelhessük.
A kezeletlen krónikus nyiroködémában kialakult szövődmények jelentősége:

  1. A szövődmények kialakulása egy ördögi kört produkál azáltal, hogy a nyirokkeringés további megterhelésével súlyosbítja a fennálló ödémát.
  2. Szenvedést, megterhelést jelentenek a betegnek (láz, fájdalom).
  3. Ujabb "önálló kórképeket" alakítanak ki az ödémás végtagon (ekcéma, myeosis, angiomák).
  4. Új fertőzési kapukat alakítanak ki, és az ödémás végtag veszélyeztetettsége ezzel fokozódik (nyirok-fisztula, papillomatózis, hyperkeratózis).
  5. A szövődmények olyan tünetekkel járhatnak, melyek rontják a beteg beilleszkedési lehetőségét a napi életbe (nyirokfisztula, odorózus bőrtünetek).
  6. A malignus angiomatózus tumorok az életet veszélyeztetik.
  7. A szövődmények, melyek kórházi kezelést igényelnek (erysipelas, nedvedző ekcémák, tumorok) növelik a kezelési költségeket.

Érbetegségek: 1994/2. 23-27. oldal

KULCSSZAVAK

lymphoedema, szövődmények, therapia