Összefoglalás

Hazánkban a duplex ultrahalig-vizsgálat a mélyvéna trombózis diagnosztikájában rutin eljárás, azonban a phlebológia más területein kevésbé alkalmazzák. Ez az eszköz alkalmas a felületen visszér rendszer anatómiai és funkcionális vizsgálatára is. Alkalmazásával könnyen vizsgálható a vénák lefutása, az elégtelen perforans véna, a sapheno-femoralis junkció kompetenciája, a sapheno-poplitealis junkció pontos helyzete, a tágult soleus vénák és mindezek trombózisa. Duplex képalkotás javasolt néhány primér és a legtöbb secunder varicositas műtéte előtt. Ez a technika azonban költséges és szakértelmet kíván. A vizsgálat értékelése szubjektív.

Érbetegségek: 2002/4. 121-126. oldal

KULCSSZAVAK

duplex ultrahang, varicosus vénák, phlebológia

Az alsó végtagi visszér rendszer duplex UH vizsgálatának célja hazánkban eddig a rnélyvénák acut thrombosisának, illetve átjárhatóságának kimutatása volt (7, 8), Sajnálatos módon a visszerek vizsgálata a súlyosabb kórképek kimutatására szánt, amúgy is szűkös gépidő miatt háttérbe szorult. A gazdagabb országokban már természetessé vált az alsó végtagi véna betegek duplex UH diagnosztikája (2, 12, 13, 14). Most már remény mutatkozik arra, hogy hazánkban is elterjedjen ez a vizsgálat. Technikája kissé eltérő a mélyvéna trombózis diagnosztikájához képest, nemcsak a vizsgált mélység vonatkozásában, hanem más tekintetben is. Az eljárás phlebológiában nyújtott előnyeit úgy lehet összefoglalni, hogy a nehéz esetek diagnózisát leegyszerűsíti, felgyorsítja és dokumentálhatóvá teszi.
Eddig a kézi Doppler készülékre támaszkodtunk kétes esetekben. A két készülék közötti elvi különbség abban áll, hogy a kézi Doppler egy folyamatos UH kibocsátó eszköz, amely az útjába eső mozgó részecskékről informál, ha a véna és artéria egymásra vetül, akkor mindkettőről ha egy collateralis eret találunk, akkor arról (7). A vizsgáló, az általa ismert anatómiai kép alapján feltételezi, hogy melyik eret vizsgálja a készülék, ez esetenként kérdőjelet tesz a lelet mögé. A pulzatilis Doppler azonban a gép által mutatott anatómiai kép alapján, bármely mélységről és helyről, egyetlen kiválasztott érről informál. Ez a készülék ugyanis UH csomagokat bocsát ki, ezek visszaérkezését az eltelt idő és a hullám megváltozása alapján computer rendszere kiértékeli, grafikus formában megjeleníti, ezáltal tudjuk, mit vizsgálunk és abban milyen áramlás van (1/a, l/b ábra, I. táblázat). Az áramlás vizsgálata során előfordul, hogy a véna billentyűt meglátjuk, de nem ez a vizsgálat célja, hanem az áramlás, illetve a reflux kimutatása vagy kizárása.
A kézi Doppler készüléknek legfőbb előnye mobilitásában van, ami esetenként rendkívül fontos. Másik előnye olcsósága, a duplex készülékkel szemben. A duplex előnyeit az I. táblázatban soroltuk fel. A mélyvénák átjárhatóságának vizsgálatához a beteg fekvő vagy félig ülő helyzete megfelelő volt (7). A varicositás, illetve krónikus vénás elégtelenség diagnosztikájához azonban a beteg álló testhelyzete javasolt (12) (2. ábra). Álló helyzetben telnek fel a vénák az alsó végtagban, esetleg egyes erek ekkor érik ez azt a kritikus méretet, amely fölött már a készülék ábrázolja őket. Ebben a helyzetben vizsgálhatók legjobban azok a kóros áramlások, amelyek a varicositás kialakulásához vezettek.

A felületeles visszerekre találomra felhelyezve a vizsgáló tejet, nem sok információt kaphatunk. Ami mégis fontos lehet: annak ismerete, hogy az adott varixball voll-e áramlás? Ez a phlebitis fennállását (3. ábra), a hozzá tartozó, felületi véna thrombosis kiterjedését, esetleg stádiumát mutatja. Az UH képen az erek rendszerint mint üres csövek átmetszetei jelennek meg (4/a ábra). Szín nélküli vizsgálat során rendszerint valóban echo mentesek, de a vér echo képet adhat, amely lassú áramlás vagy pangás esetén még kifejezettebb. Színes vizsgáló módban bennük a színskálának megfelelő, az áramlás mértékére és irányára utaló szín jelenik meg (4/b, 5. ábra). A szín csak a mozgó vért mutatja, ez tehát segítséget jelent a trombózis diagnosztikájában. A phlebitis fennállásának megítélését segítik tehát az alábbi lehetőségek: az áramlásra utaló szín megjelenése, illetve hiánya, a Doppler vizsgálattal észlelhető áramlási görbe, valamint az ér összenyomhatósága, iletve alvadék esetében a lumen összenyomhatatlansága. Míg a thrombus kiterjedésének megítélésében rendkívül hasznos az eljárás (6. ábra), addig annak korát nem tudja egyértelműen megállapítani, de egyes jelek utalnak aszélső értékekre.

Az erek fala olyan vékony, hogy az ultrahang-gép azt nem ábrázolja, megvastagodása esetén azonban láthatóvá válik, ez korábban lezajlott thrombosisra, gyulladásra utal. A varicositas UH diagnosztikája során az első és leggyakrabban vizsgált regio a sapheno-femoralis junkció.
Mint tudjuk a distalisahb szakaszok varicositásának forrását gyakran itt találjuk meg. Vizsgálatunkkal megítélhetjük a mélyen, a subcutan rétegben futó saphena törzs tágasságát. Információt nyerhetünk az oldalágak tágasságáról és lefutásáról is, ami invazív beavatkozásoknál, mint műtét vagy sclerotherapia lényeges lehet (3.6). A műtét utáni recidíva forrását először a lágyékhajlatban keressük, és esetenként hosszú saphena csonkot, illetve ottfelejtett oldalágat találhatunk (7, ábra). A mélyen futó, nem látható, fizikális vizsgálattal nehezen azonosítható erek műtét előtti bejelölését, local anaestheticummal történő érzéstelenítését vagy sclerotherápiáját segítheti a duplex készülékkel történő azonosítás.
Az ultrahang diagnosztikának köszönhető annak ismerete, hogy a vena saphena magna törzs egy subcutan fascia kettőzetben fut (8. ábra). Ennek segítségével jól elkülöníthető az oldalágaitól, illetve kettős saphena magna esetén az ál-saphena magnától. Az oldalágak beömlésének helyén a subcutan fascián lukak vannak, ez kitágult oldalág esetén éppúgy tapinthatóvá válik, mint az izom pólya nyílása. Ilyen subcutan fascia nyílást rendszerint a comb középső és alsó harmadában, valamint a lábszár felső harmadában találhatunk. Tehát nem minden tapintható fascia nyílás mögött van elégtelen perforans véna! A saphena parváról tudjuk, hogy beömlési helye változó.

UH-vizsgálattal jól meghatározható (9. ábra). Az értörzs proximális szakasza az izom pótva alatti fascia kettőzetben van, míg a distalisabb, subcutan része hasonlóan a magnahoz, a subcutan rétegben elhelyezkedő fascia kettőzetben foglal helyet. A saphena törzs és a fascia viszonyának számos variációja lehet (10. 11).
A mélyvénákban, a saphena magva törzsén és az oldalágakban Valsalva manőver közben végzett color vizsgálat mutatja reflux fennállását (10, ábra). Ezt a refluxot célzott Doppler vizsgálattal mérhetővé tehetjük (11., 12. ábra). A kompressziós próbát ugyanúgy végezzük, mint egyszerű Doppler vizsgálatnál (5). Az 1 mp-nél hosszabb refluxot minden esetben kórosnak tartjuk. Az ennél rövidebb időtartam a billentyű visszacsapódásának idejét jelzi, tehát nem rendellenes. Rendszerint a v. femoralison a lágyéktájon, ritkáit máshol is kimutatható a légzéssel szinkron áramlásfokozódás.
A duplex UH kitűnő eszköz a perforansok felderítésére és a perforanansokban lévő áramlás vizsgálatára. Az elégtetett perforansok kitágulnak és bennük rendszerint rendellenes, turbulens vagy a felület felé irányuló áramlás van (13., 14. ábra). A normális perforans vénák rendszerint olyan gracilisak, hogy szokványos UH-gépek számára láthatatlanok. A jól működő perforansok a phlebológián sem szoktak ábrázolódni. Az ultrahang-vizsgálat jelentős segítséget jelent a korábban csak elvétve diagnosztizált kismedencei perforaelsok szerepének felderítésében (2). Ez a kórkép szinte kizárólag szült nőknél jelenik meg. A kismedencei belső vénás viszonyok kiderítéséhez rendszerint más vizsgáló fej szükséges. mint amit a végtagoknál használunk.
Kevéssé ismert kórkép a lábszár izomi véna sinusainak túltágulása. Ez súlyos panaszokat okoz a betegnek, kimutatása duplex UH-vizsgálattal a legegyszerűbb (15/a-b ábra), (9).

Segítséget jelent az ultrahang-vizsgálat a végtag oedemák diagnosztikájában is. Lymphoedema esetén, a subcutan rétegben, a felszínnel párhuzamos, tágult nyirokurakat és a szövetközti résekben echomentes tócsákat látunk, közöttük echogazdag, gyulladt szövetek vannak. A transducerrel végzett kompresszió elem, de a szabályszerű lymphdrainage kezelés (1) csökkenti a folyadéktartalmat (4).

Az ultrahang-vizsgálatnak számos előnye mellett vannak hátrányai is. Sajnos a jelenleg használt készülékek nem egyetlen képen jelenítik meg a számunkra kérdéses ereket és azok összeköttetéseit. Ez az összkép számos vizsgált terület és metszet alapján a vizsgáló tudatában szintetizálódik. Fontos a vizsgáló fej tartása, a vizsgált érrel bezárt szöge (a tér minden síkjában), a műszerrel gyakorolt nyomás és a beteg testhelyzete, mozdulatai valamint légvétele. Tehát fontos a vizsgáló anatómiai, pathológiai, haemodynamikai és phlebológiai ismerete és vizsgálati jártassága. Míg a phlebográfiás képet körbe lehet vinni a kollégák között és ki lehet kérni a véleményüket, ugyanezt UH-vizsgálat esetén nagyon nehézkesen lehet megtenni. Az UH-vizsgálat tehát sokkal inkább vizsgáló függő, mint a phlebographia. A phlebológiai duplex vizsgálat elsajátítása tehát azt jelenti, hogy vagy a phlebológusnak kell megtanulnia a gép alkalmazását vagy az ultrahangosnak a phlebológiát. Melyik az egyszerűbb, ki alkalmasabb? Embere válogatja. A beteg számára előnyösebb, ha a nyugati példához hasonlóan, a phlebológus a rendelőjében azonnal maga végzi el a számára kérdéses probléma tisztázását, azonnal kezeli is a beteget, nincs szükség arra, hogy más helyre elküldje és visszarendelje. A döntő érv itt is az anyagi megfontolás: melyik specialistának, teamnek telik arra, hogy a gépet megvegye, és hol lehet azt jobban kihasználni?

Irodalom

1. Bihari I., Meleg M.: A végtag lymphoedema konzervatív kezelése. Orv. Hetil. 132:1705-1708. (19911)
   
   
2. Cavezzi, A.: Colon ultrahang-vizsgálat visszérbetegségben. Érbetegségek 9:41-46. (2002)
   
   
3. Cavezzi, A.: Colon Flow Duplex Scanning as preoperative guide fon mapping and fon loval anaesthesia in varicose vein surgery. Phlebology 15:2429. (2000)
   
   
4. Cavezzi, A., Micheline, S.: Phlebolymphoedema. Edizioni P. R. 1998.
   
   
5. Fórizs Z., Hetényi A.: Angiológiai Doppler-diagnosztika. Springer, Budapest, Berlin, Heidelber, New York, Barcelona Hongkong, London, Milánó Párizs, Tokió, 1995.
   
   
6. Georgiev, M.: The Preoperative Duplex-Examination, Dermatol. Surfi. 24:433-440. (1998)
   
   
7. Harkányi Z.: Duplex ultrahang, Springer, Budapest, Berlin, Heídelberg, New York, 1991.
   
   
8. Harkányi Z., Morvay Z.: Ultraszonográfia. Minerva.
   
   
9. Horváth K., Hetényi A., Nagy I.: A lábszár izomvénáinak jelentősége a flebológiai gyakorlatban. Érbetegségek. 3(4):13-23. (1996)
   
   
10. Ricci, S., Caggiati, A.: Echoanatomi cal Pattems of the Long Saphenous Vein in Patients with Primary Vari ces and in Healthy Subjects. Phlebology. 14:54-58. (1999)
    
    
11. Ricci, S., Cuggiati, A.: Does a Doub le Long Saphenous Vein Exist? Phlebology. 14:54-58. (1999)
    
    
12. Schadeck, M.: Duplex and phlebology. Gnocchi. Napoli, 1994.
    
    
13. Schäberle, W.: Ultraschall in dér Gefássdiagnostik, Springer Berlin, Heidelbeng, New York, Barcelona. London, Paris, Tokyo 1998.
    
    
14. Strauss, A. L.: Farbduplexsonographie der Arterien und Vénen, Springer, Berlin, Heidelberg, New York, Barcelona, London. Paris, Tokyo, 2001. 2. kiadás.

Dr. Bihari Imre

Semmelweis Egyetem
Szív- és Érsebészeti Klinika
1135 Budapest, Szabolcs u. 33-35

Érbetegségek: 2002/4. 121-126. oldal