Szerzők: DR. BIHARI IMRE

Lézer-műtét elvégzéséhez a sebésznek a lézer alkalmazásában, sclerotherápiában, ultrahang diagnosztikában, katéter technikában és a visszér sebészetben is jártasnak kell lennie. Vagyis ez a műtét különböző módszerek ötvözete. V. saphena magna törzs varicositas 12 esetében (8 nő, 4 férfi) 2007. április 1. és június 30. közötti időszakban végeztek műtétet. A v. saphena magna comb szakaszának lézer kezelése oly módon történt, hogy a térd szintjétől kiindulva lézerszálat vezettek egészen a sapheno-femoralis junkcióig. A lézer sugár a varicosus vénát zsugorította és thrombotikusan elzárta. A lábszár varixokat fogazott késsel távolították el. A műtétet tumescens lokál anaesthesiában végezték. A betegek a kezelt vénák eltűnése, a kevés visszamaradó heg és a gyors felépülés vonatkozásában is elégedettek voltak. Súlyos szövődmény nem fordult elő, de négy esetben a műtéti területnek megfelelően bullák jelentek meg, amelyek nyom nélkül elmúltak. A műtét jelentős költségekkel jár, de előnyeinek köszönhetően egyre többen végzik.

Érbetegségek: 2007/3. 125-129. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, endovénás lézer-műtét, korai eredmények

Bevezetés

A visszerek lézer műtéte számos módszer és eszköz ötvözete: kezdhetjük a sort a sclerotherapia módszerével, amelynek lényege az ér belfelületének kontrollált roncsolása, jelen esetben lézer alkalmazásával. Kiemelten kell szólni az érfestés céljára kialakított katéter technikáról vagyis a katéterek és a vezető drót alkalmazásáról. Mindezek ellenőrzését ultrahang vizsgálattal végezzük. Végül a nem szondázható varixok véres eltávolítására alkalmazott mini eljárásokkal zárjuk a sort. Ez tehát egy jól illeszkedő módszer-együttes, amelynek nehézsége éppen sokrétűségében rejlik, hiszen egyszerre kell sebésznek, radiológusnak, angiológusnak és lézer szakembernek lenni.
A műtétnek egy nyertese van: a beteg. Az eljárás gyors, minimális kellemetlenségel jár, a befejezés után egy órán belül a beteg haza is tud menni. Sokan azt értékelik a legjobban, hogy ezzel a módszerrel belülről oldjuk meg a visszér forrását, eseteinkben a lágyéki beömlést, vagyis egy kényes helyen ejtett nagy műtéti metszést lehet elkerülni. Legfőbb hátránya magas költsége, ugyanis a lézer készüléken kívül szükségünk van az egyszer használatos lézer szálra, ultrahang készülékre, és a műtét számos egyéb megszokott kellékére (6, 9, 10, 12).

Lézeres visszérműtéttel szerzett első tapasztalatok

1. ábra.
Az ultrahang irányítással megpungált v. saphena magnába vezető drótot helyezünk el.

Lézeres visszérműtéttel szerzett első tapasztalatok

2. ábra.
A v. saphena magnába bevezetett katéterbe lézer-szálat juttatunk be. A lézer szál fénye áttűnik a bőrön.

Beteganyag és módszer

A 2007. április 1. és július 30. közötti időszakban összesen 12 esetben végeztünk lézeres visszérműtétet. A betegek közül 8 nő és 4 férfi volt, átlag életkoruk 37,1 év. Először a v. saphena magna lefutását és tágasságát, a beteg álló majd fekvő helyzetében UH-val vizsgáljuk meg. A beteget műtőasztalra fektetjük, az alsó végtagot szokás szerint izoláljuk és előkészítjük a műtétre. A térd környékén kis mennyiségű local anesztetikum beadása után a v. saphena magna törzset UH irányítással megpungáljuk, az érbe vezető drótot helyezünk (1. ábra), majd a drótot katéterre cseréljük. A ketéterbe lézer-szálat juttatjuk be (2. ábra), egészen a sapheno-femoralis junkcióig. A szál vége a junkció alatt 2 cm-rel van. A katéterezett véna szakasz teljes hosszában 0,25%-os Procain oldattal, tumescens local anesztéziát végzünk. Besugárzásra 980 nm-es hullámhosszú lézer készüléket alkalmazunk. A véna tágasságától függően, egy-egy szakaszra 13-15 W lézer teljesítményt adunk le, 5 mp-en keresztül. A szálat 1 cmenként megállva, a fenti besugárzást exponálva húzzuk kifelé, amig a szálat teljesen kí nem húzzuk.
Ezt követően az előzetesen bejelölt varicosus vénákat fogazott késsel (3, 7) távolítjuk el. A végtagot rugalmas pólyával fáslizzuk.
A beteg a műtét kapcsán 1000-1500 ml fiziológiás só infúziót kap. Fél órával a műtét után távozik. Az első kontrollra négy nappal, a következőre egy, az azutánira 2 héttel később kerül sor. A továbbiakban havonta végzünk ellenőző vizsgálatot, amelyet a későbbiekben majd félévente, később évente tervezünk megismételni.

Lézeres visszérműtéttel szerzett első tapasztalatok

3. ábra.
A betegek a local anaesthesiában végzett műtétet jól tűrik.

Eredmények

A műtét 11 esetben eredményes volt, a v. saphena magna törzs a kezelés hatására occludált. Egy esetben a szál felvezetése sem többszörös punkcióval, sem a véna kipreparálásával nem sikerült.
A betegek a műtétet jól viselték (3. ábra), volt aki a lézer sugárzás helyén és idejében meleget jelzett. A betegek toleranciája a műtét során természetesen különböző volt, de egyéb műtéti eljárásokkal összehasonlítva, úgy tűnik ez a módszer jobban tűrhető. Kétségtelen, hogy rendkívül magas hőmérséklet keletkezik a lumenben, ennek következményét észleltük: az UH képen gőz képződésre utaló buborékok jelennek meg, és ennek megfelelő rezgés tapintható a bőrön keresztül. A véna lumene eközben jelentősen zsugorodik és echogenebb lesz.

Lézeres visszérműtéttel szerzett első tapasztalatok

4. ábra.
Műtét után egy héttel készült UH felvétel a sapheno-femoralis junkcióról. Jól látható a thrombus (sclerus) a v. saphena magnában. A v. epigastrica superficialis keringését sikerült megőrizni.

A sapheno-femoralis junkcióban kb. 1 cm-es v. saphena magna csonkot nyitva hagyunk. Ebben a véna szakaszban kevés vér áramlik, amely a v. epigastrica superficialis felől ürül (4. ábra). A junkció alatti v. saphena magna szakasz elzáródása 3 esetben nem volt teljes, körkörös, vagyis a széli részeken áramlást lehetett kiváltani. Ezen esetek közül kettőben a nem teljesen kitapadt thrombus részlet felszívódott, egy esetben körkörösen kitapadt.
Három esetben a distalis, teljesen occludált saphena törzsben részleges, széli áramlást mutató szakaszok maradtak. Ezek a többszörös kontroll során továbbra is észlelhetők voltak, de reflux bennük nem volt kiváltható.
A posztoperatív időszakban betegeink nem szorultak ágynyugalomra, néhányan egy-két nap kihagyása után folytatták munkájukat, mások egyéb tevékenységet végeztek.
A műtét utáni szokásos kellemetlenségeken kívül, kis méretű, másodfokú égésnek megfelelő bullák jelentek meg négy esetben. Ezeket hagytuk beszáradni, nyomtalanul gyógyultak, panaszt nem okoztak. Egyéb szövődmény nem volt.
A pólyát három héten át viseltettük, ezidő alatt a vérkeringés fokozására kértük a láb tornáztatását és járásgyakorlatok végzését. A jelentős fizikai megterhelést elleneztük.

Megbeszélés

A lézeres visszérműtétet az 1990-es évek végén dolgozták ki, majd az első publikációra 2001-ben került sor (9). Az eljárás során a kezelt v. saphena magna szakasz occludálódik. Ez részben a kollagen rostok hő miatti rövidülése következtében beszűkülő lumen, részben a kialakuló alvadék következménye. A lézer esetenként csak az intima, gyakrabban azonban akár az egész vénafal hőkárosodását okozza (4). A lumenen belüli, akár 1000 fokot is meghaladó hőmérséklet (13) a lézer-szál csúcsa közelében mérhető, ahol a fény az elnyelő vér vörös színével találkozik. A magas hő következményeként a vér megalvad, helyenként gőz válik ki. A kis felületre becsapódó lézersugár kevés vért melegít ilyen magas hőfokra, amely azután a környezetben lecsökken. Ezt segíti elő a tumescens anaesthesia, azaz a véna köré adott nagy mennyiségű, híg local anaesteticum is (2). Eseteinkben a betegek meleg érzésen kívül egyéb kellemetlenségről nem számoltak be, és a megjelent bullák sem okoztak panaszt, nyom nélkül gyógyultak.
Betegeink a műtét utáni időszakot jól viselték, gyorsan visszatértek aktív tevékenységükhöz. Kis számú beteganyagunk nem teszi lehetővé következtetések levonását, de a nagyobb tanulmányok is ezen műtéti módszer kíméletességét igazolták (1, 12). Ennek köszönhető, hogy a magas költségek ellenére a módszer gyorsan terjed. Hazánkban, munkacsoportunkat megelőzve Kaposváron, az utóbbi időben pedig Szigetváron kezdték alkalmazni a lézeres visszérműtétet.
Az eljárás természetesen csak azokon az ereken alkalmazható, amelyek szondázhatók. Egy esetünkben a műtét során tapasztaltuk, hogy ez az alapkövetelmény az előzetes UH vizsgálat során észlelt, átjárhatónak tűnő lumen ellenére nem állt fenn. Ebből következik az is, hogy nem csak a v. saphena magna, hanem a parva is alkalmas ezen műtét elvégzésére. Ez utóbbi ér műtétjében személyes tapasztalatunk még nincs.
A sapheno-femoralis junkcióban az ideális endovascularis műtét utáni állapot során a v. epigastrica superficialis, esetleg még további oldalág is átjárható marad (4. ábra). Mint ismeretes, a junkcióban kialakuló műtét utáni recidivának két formája lehet, az egyik a megmaradt oldalág, a másik a neovascularizáció. Az eddigi, nem túl hosszú idejű nemzetközi tapasztalat szerint ezek a kiújulási módok lézer-műtét vagy más endovascularis beavatkozás után nem következnek be, ezért maradhatnak meg a junkció melletti oldalágak (5). Ennek alapján, a témában nagyobb tapasztalattal rendelkezők előnyösebbnek tartják az endovascularis beavatkozást, mint a crossectomiát. A korai eredmények és azok extrapolációi biztatóak, de a késői eredmények még váratnak magukra.
Az érzéstelenítés módját illetően adódik a tumescens anaesthesia lehetősége, de egyéb módszer alkalmazása sincs kizárva.
Az esetleges komplikációk vonatkozásában a szakirodalom is elsősorban az égéses szövődményekre koncentrál. A bőr átmeneti vagy tartós károsodása felmerülhet, de megfelelő helyre és mennyiségben injiciált folyadék ezt meg tudja előzni. Elsősorban a v. saphena parva vonatkozásában térnek ki a vénát kísérő ideg sérülés veszélyére, amely az említett módon szintén kiküszöbölhető (10). Elméletileg fennáll a mélyvéna thrombosis és a pulmonalis embolia veszélye is, de ezt a klasszikus műtéti eljárásnál tapasztalt, ugyancsak nem magas százaléknál is ritkábbnak találták (6). Leírtak a sapheno-femoralis junkcióból a v. femoralisba beterjedő alvadék eseteket, amelyek komplikáció nélkül rendeződtek (8)
Az oldalágak eltávolítására sokan a horgolótűs vagy a Várady-féle módszert alkalmazzák (11). Mi a fogazott késes eltávolítást találtuk célravezetőnek (3). Ennek segítségével a beteg lábán a kiterjedt műtétet követően egy vagy két, rejtetten elhelyezett, 3 mm-es metszés maradt vissza (5. ábra).

Lézeres visszérműtéttel szerzett első tapasztalatok

5. a-b. ábra.
V. saphena magna törzs varicositas műtét előtt és 3 héttel utána. Jól látható, hogy a kiterjedt varicositas megoldásához egyetlen szúrásra volt szükség, amelynek még pörkös sebe a lábszár felső harmadában jól felismerhető.

Saját kedvező tapasztalataink és a szakirodalomban leírt jó eredmények alapján ezt az eljárás-kombinációt ajánlhatjuk betegeinknek, és javasoljuk, hogy mind több kolléga sajátítsa el a számára még ismeretlen módszert.

Irodalom

  1. Agus, G.B., Mancini, S., Magi, G. et IEWG: The first 1000 cases of Italian Endovenous-laser Working Group (IEWG). Rationale, and long-term outcomes for the 1999-2003 period. Int. Angiol., 25:209-215. (2006)

  2. Beale, R. J., Mavor, A. I. D., Gough, M. J.: Heat dissipation during endovenous laser treatment of varicose veins. Phlebology, 21:32-35. (2006)

  3. Bihari I.: Alternative methods in the treatment of chronic venous insufficiency. Érbetegségek 13(suppl/1):41-46. (2006)

  4. Corcos, L., Dini, S., De Anna, D., et al: The immediate effects of endovenous diode 808 nm laser in the greater saphenous vein. J. Vasc. Surg., 41:1018-1025. (2005)

  5. Creton, D.: A nondraining saphenous system is a factor of poor prognosis for long-term results in surgery of great saphenous vein recurrences. Dermatol. Surg., 30:744-749. (2004)

  6. Huang, Y, Jiang, M, Li, W et al: Endovenous laser treatment combined with a surgical strategy for treatment of venous insufficiency in lower extremity: A report of 208 cases. J. Vasc .Surg., 42:494-501. (2005)

  7. Menyhei G., Kiss T., Cseke L., Pataki N., Szikra S., Wittmann F.: Visszerműteteink eredményei a Smetana kés alkalmazása óta. Magy. Seb., 44. 119. (1991)

  8. Mozes, G., Kalra, M., Carmo, M. et al: Extension of saphenous thrombus into the femoral vein: A potential complication of new endovenous ablation techniques. J. Vasc. Surg., 41:130- 135. (2005)

  9. Navarro, L., Min, R., Boné, C.: Endovenous laser: A new minimally invasive method of treatment of varicose veins. Dermatol. Surg., 27: 117-122. (2001)

  10. Proebstle T. M.: Endovenous laser for saphenous vein ablation. In: Vein book, szerk: Bergan J. J., Elsevier, Amsterdam, Boston, New York, 2007. 267-273.

  11. Várady Z., Bőhm Z.: Diagnostic and minisurgical treatment of chronic venous insufficiency. Érbetegségek, 13(suppl/1):51- 53. (2006)

  12. Vuylsteke, M., Bussche, D. V., Audenaert, E. A. et al: Endovenous laser obliteration for the treatment of primary varicose veins. Phlebology, 21: 80-87. (2006)

  13. Weis R. A.: Comparison of endovenous radiofrequency versus 810 nm diode laser occlusion of large veins in an animal model. Dermatol. Surg., 28:56-61 (2002)

Dr. Bihari Imre

1081 Budapest,
Népszínház u. 42-44.


Érbetegségek: 2007/3. 125-129. oldal