Microcirculation disturbances in chronic venous insufficiency
Forrás: Phlebology Digest, 14:16-18. (2001)
Jelen vizsgálat célja a CVI különböző stádiumában lévő betegek laser Doppler (LDF) vizsgálata volt, annak eldöntésére, hogy a betegség egyes klinikai stádiumai és az áramlási zavar foka megfelelnek-e egymásnak.
Érbetegségek: 2002/4. 138. oldal
A krónikus vénás elégtelenség (CVI) bőrelváltozásainak kialakulásában fontos szerepet játszanak a bőr mikrocirkulációjának véráramlási zavarai, melyek a nagyobb vénákban fellépő krónikus hypervolaemia és emelkedett nyomás következtében jönnek létre. A különböző noninvazív haemodinamikai provokációs tesztek, mint a posztokkluzív reaktív hyperaemia, a különböző megítéléses tesztek vagy a kísérletes vénás hypertónia hatásának vizsgálata rendkívül értékes módszerek a mikrocirkulácló vizsgálatában. Jelen vizsgálat célja a CVI különböző stádiumában lévő betegek laser Doppler (LDF) vizsgálata volt, annak eldöntésére, hogy a betegség egyes klinikai stádiumai és az áramlási zavar foka megfelelnek-e egymásnak.
Három, egyenként 16 fős csoportot vizsgáltak. Az l. csoportba egészséges személyek, a 2. csoportba a CVI enyhe formájában (1. stádium) szenvedő, a 3. csoportba II. és III. stádiumú (lipodermatosclerosis, gyógyult vagy aktív fekély) CVI betegek kerültek. Az egyes csoportok átlagéletkora közel azonos volt. Minden betegnél terhelést követően végzett boka/kar index meghatározással kizárták perifériás artériás betegség fennállását. A bőr mikrocirkulációjának vizsgálatára három LDF tesztet alkalmaztak:
- A combon 3 percig 300 Hgmm nyomással létrehozott artériás okklúziót követően kialakuló hyperaenlia (PORH) mérése.
- Lokális melegítés hatására kialakuló hyperanlia mérése.
- Vénás nyomásemelkedés (40 és 70 Hgmm) hatására kialakuló venoarteriális válasz (VAR) mérése.
A reaktív hyperaemiát az áramlás százalékos növekedésével, a VAR-t az áramlás százalékos csökkenésével jellemezték. Az adatok statisztikai értékelését két csoport összehasonlítására a Mann-Whitney teszttel, három csoport összehasonlítása esetén Kruskal-Wallis variancia analízissel végezték (szignifikáns eltérés: p<0.05). Az egészséges csoportban a PORH teszt során 4,4-szeres, a melegítés hatására 8,9-szeres áramlás fokozódást észleltek a fekvő helyzetben mért nyugalmi áramláshoz képest. A vénás nyomásfokozás hatására jelentős áramlás-csökkenés volt észlelhető. A CVI I stádiumában szenvedő csoportot az egészségesekkel összehasonlítva nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a nyugalmi áramlásban, a reaktív hyperaemiában és a VAR értékében sem. A 3. csoportban a fekély szélén, illetve a lipodermatosclerosis területén elért nyugalmi áramlás szignifikánsan magasabb (p<0.001) volt az egészséges csoporthoz viszonyítva. A PORH teszt hatására ebben a csoportban az áramlás szinte alig emelkedett (6%), míg az l , csoportbah 342%, a 2, csoportban 214% áramlásfokozódás volt megfigyelhető (p<0.001). A VAR vonatkozásában nem volt szignifikáns különbség az egészséges csoporthoz viszonyítva, de az abszolút LDF értékek szignifikánsan magasabbak voltak a CVI II és III stádiumában az 1. és 2, csoporthoz viszonyítva (p<,0001).
A vizsgálat igazolta, hogy a CVI egyes stádiumában különböző fokú mikrocirkulációs zavar észlelhető. A súlyos CVI-ben észlelhető "luxus" perfúzió, a reaktív hypareamia hiánya és a csökkent VAR igazolják a bőr kapilláris áramlásállak zavarát, mely a vénás fekélyek gyógyulását követően is fennáll. A 3. csoportban észlelt magas nyugalmi áramlás és a vénás nyomásfokozásra adott csökkent válasz arra utal, hogy a súlyos CVI esetén a VAR elégtelen a LDF értékek egészséges szintre történő csökkentésére.
A laser Doppler áramlásmérés alkalmazása értékes információt nyújt krónikus vénás elégtelenségben, mivel a bőrnecrosis kialakulásában a mikrocirkulációnak döntő jelentősége van.
A súlyos CVI-ben észlelt magas nyugalmi áramlásérték a fokozott shuntkeringés és óriás kapilláris képződés következménye, mely ugyanakkor szöveti hypoxiával jár együtt. A hypoxia mértéke transcutan pO2 eléréssel meghatározható. A hypoxia súlyos voltára utal a reaktív hyperaemia ezen vizsgálatban kimutatott hiánya, mely azt igazolja, hogy a prekapilláris arteriolák már a maximális dilatáció állapotában vannak.
A VAR relatíve megtartott volta a súlyos CVI-bee szenvedő csoportban meglepő. Más szerzők már a CVI korábbi stádiumban is a VAR csökkenését igazolták, bár ezen vizsgálatokban a testhelyzetváltozás (vízszintesből függőleges helyzetbe) és nem a vénás okklúzió hatását vizsgálták. A vizsgálat eredményei alapján CVI-ben a laser Doppler áramlásméréssel végzett egyszerű noninvazív tesztek alkalmazása lehetőséget nyújt a mikrocirkuláció kritikus zavarának kimutatására a bőrnecrosis kialakulása előtt.
Dr. Farkas Katalin
Érbetegségek: 2002/4. 138. oldal