Szakirodalmi összefoglalónkkal olyan eljárásokat szeretnénk bemutatni, amelyek Magyarországon kevéssé ismertek, de alkalmazásukkal jó eredményeket érhetünk el.

Érbetegségek: 2002/3. 91-93. oldal

Szakirodalmi összefoglalónkkal olyan eljárásokat szeretnénk bemutatni, amelyek Magyarországon kevéssé ismertek, de alkalmazásukkal jó eredményeket érhetünk el.

Rádiósebészet

A rádiósebészet a lágyszövetek vágására és koagulására alkalmas atraumatikus eljárás, amely átmenetet képez a hagyományos, szikével végzett sebészi beavatkozás és a lézersebészet között. Nem szükséges nyomást kifejteni alkalmazása során. A felhasznált elektromos hullámok szempontjából a rádiósebészet az 500 kHz körül működő rádiók és az 54 MHz-en működő televízió között van. A 300 kHz és 1,5 MHz közötti tartományban működő elektrosebészeti készülékek a legfinomabb elektróddal és technikával koagulálják a sejteket. A vákuumcsövek felfedezése és a rádióhullámok szöveteken való alkalmazása során Mannes 1976-ban lehetővé tette a szövetek vágását. Az ideális frekvenciát 3,8 MHz-nek találta. A nagyfrekvenciájú, ugyanakkor alacsony hőmérsékletű rádiósebészet alkalmazásakor a tű-elektróda sohasem melegszik fel, a sebzés úgy keletkezik, hogy a rádióhullámok felforrósítják a sejtek víztartalmát, a képződő gőz hatására a sejtek felbomlanak, elpárolognak, és a szövet egy éles metszés mentén szétválik. Ez kisebb mértékű oldalhő károsodást, hegesedést, mérsékeltebb díszkomfortot és fájdalmat okoz, mint a korábban alkalmazott technikai eszközök. A modern készülékek által nyújtott rádiófrekvenciás hullám-moduláció különböző eljárásokra, úgymint bemetszésre, kimetszésre vagy koagulációra alkalmasak. A részben egyenirányított hullám az, amelyet a rádiósebészeti beavatkozásoknál telangiectasia kezelésre használunk, mivel nem vág, viszont kiválóan alkalmas koagulálásra.

Telangiectasiák rádiósebészeti (RF) kezelése
J. Ulloa-Dominguez, J.-H. Ulloa,
Forum Venoso, 2001: 33-37.

A szerzők tanulmányukban 324, alsó végtagi értágulatok miatt, 1997 januárja és 2000 októbere között rádióhullámmal kezeltt beteg adatait dolgozták föl. A fizikális vizsgálaton kívül Color Duplex Scan is történt. Meghatározásra került a reflux esetleges fennállása, eredete és kapcsolódása a mélyvéna-rendszerhez. A sebészeti beavatkozás szükségességét is megítélték. A kezelt erek telangiectatikus vénák és kapillárisok voltak, a kezelés RF rádiósebészeti generátorral történt (Ellman Surgitron IEC) egyenes vagy hajlított, teflonnal bevont 0,2 mm vastag elektróddal. Helyi fertőtlenítést jód tartalmú antiszeptikus oldattal végeztek és anesztetikumként helyileg jeget alkalmaztak. A tanulmány teljes ideje alatt közepes fokú elasztikus kompressziót (II. fokozat, 30-40 Hgmm) viseltettek. Az összes beteg a kezelés után azonnal visszatérhetett a normál aktivitáshoz.
A kezelt bőrterületről digitális felvételt készítettek. Az utolsó kezelést követően egy hónappal még egy fénykép készült bármely lehetséges szövődmény megállapítására. A kiértékelést a képek random elosztásában 6 független érsebész végezte. Az eredményt "kitűnőnek" minősítették, ha a kezelt erek teljesen eltűntek, "jó" volt az értékelés 50%-os redukciókor, magába foglalva az ismételt kezelést is, "rossz", ha nem volt szemmel látható változás és "nagyon rossz", amikor szövődmény volt látható. A tanulmány 286 esetben (88,2%) kozmetikailag "kiváló" eredményt mutatott, "jót" 32 esetben (9,8%), átlagost 5 esetben (1,5%) s csak egyetlen esetet értékeltek "rossznak". Szövődményként másodlagosan kialakult telangiectasiákat észleltek 4 betegnél a 4. és 16. kezelés között. Egyetlen esetben sem alakult ki hiperpigmentáció, pörk, felületes vénagyulladás, mélyvénás thrombózis, bőrelhalás vagy fekély. (A kezelés eredményét az 1.-6. ábrán mutatjuk be.)

Rádiósebészeti készülék használata az arc értágulatainak kezelésében
D. R. Harris, R. Noodleman,
J. Dermatol. Surg. Oncol..
17: 382-384.. (1991.)

A cikk szerzői az arc értágulatainak rádiósebészeti kezelésével elért eredményeiket ismertetik. A hagyományos elektrosebészeti koagulációs eljárás során betegeik jelentős fokú díszkomfortról, fájdalomról számoltak be, sok esetben besüppedt területek, behúzódó hegek alakultak ki szövődményként. Az elektrosebészet hatékony alternatívájának találták a rádiósebészetet, sőt ez az eljárás a díszkomfortot olyan minimálisra csökkentette, hogy a betegek már csak zavaró kellemetlenségként élték meg. Ez a kezelés nem alakított ki behúzódó hegeket, amelyek leghátrányosabb következményeit az orron, a sebaceus mirigyek területén látták. (7/a.-b.-c. ábra.)
A beavatkozást részben egyenirányított üzemmódban, folyamatosan aktivált lábpedál mellett, a lehető legvékonyabb elektródával végezték. Az elektródát csupán hozzáérintették a bőr felszínéhez, s ennek hatására egy fehéres színű koagulum alakult ki, vagyis az érintett ér kifehéredett. Sok esetben a beteg teljes arcát és nyakát is végig tudták kezelni egy ülésben, helyi érzéstelenítés nélkül. Az időnként fellépő vérzést nyomással vagy Monsel-oldattal szüntették meg.

Keresztpolarizációs nagyító rendszer
A bőr polarizációs fénnyel történt vizsgálata és fotózása
R. Rox Anderson, Arch. Dermatol.
Vol. 127., 1991. július

A bőrről visszaverődő fény két komponensből tevődik össze: az egyik a bőrfelszínről eredő hagyományos visszaverődés vagy "fénylés" (8. ábra), a másik a bőr rétegeiről visszaverődő fény. A fénylés a bőrfelszín szerkezetéből eredő vizuális hatás, míg a mélyebbről visszaverődő komponens olyan jellegzetességekhez kötődik, mint a pigmentáció, erythema, infiltrátumok, erek, illetve más intracután szerkezetek. A mélyebbről visszaverődő komponenstől eltérően a felületi fénylés megtartja a bőrre eső polarizált fény polarizációs síkját. Igy, ha a bőrt egy lineárisan polarizált fényen keresztül, lineárisan polarizált fény alatt vizsgáljuk, elválasztjuk egymástól a két visszaverődő komponenst. Ami kor a polarizációs síkok párhuzamosak, a felszín részleteinek képe jobb minőségű. Amikor a polarizációs síkok merőlegesek, a bőr felszínének részletei eltűnnek és a mélyebben elhelyezkedő bőrszerkezeti elemek, erek, piglnentált elváltozások jobban láthatóvá válnak. (9. ábra.) Ezen alapul a keresztpolarizációs nagyító rendszer (10. ábra), amelynek alkalmazásával a vizsgálónak az az illuziója, hogy a bőrfelszín alá lát be.

Ezáltal a kozmetikailag zavaró - nagyító és megvilágító rendszer nélkül nehezen megközelíthető - értágulatok pontos helyének megállapítását és hatékonyabb kezelését teszi lehetővé. Fontos kiegészítője a sclerotherápiát végző orvos eszköztárának, s bármely típusú (lézer-, rádiósebészeti, injekciós) kezelés esetén hatékonyan alkalmazható.

Dr. Béres Gizella

Érbetegségek: 2002/3. 91-93. oldal