A krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegeknél az alsó végtag keringése általában lassabb, a vér, illetve a szövetek oxigenizációja csökkenhet, akár stasis is kialakulhat. In vitro kísérletekben megfigyelték, hogy a hypoxia aktiválja az endothel sefteket, amikre fehérvérsejtek tapadnak ki és aktiválódnak. Ezt az aktiválódást jelentős mértékben gátolták a hidroxyethil-rutozidok (HR). A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy az in vitro kísérletekben tapasztalt neutrofil leukocyta kitapadás és aktiváció jelensége humán véna esetében is tapasztalható-e, illetve a HR-ek ex vivo környezetben is érvényesítik-e jótékony hatásukat.
Érbetegségek: 2002/1. 29. oldal
A krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegeknél az alsó végtag keringése általában lassabb, a vér, illetve a szövetek oxigenizációja csökkenhet, akár stasis is kialakulhat. In vitro kísérletekben megfigyelték, hogy a hypoxia aktiválja az endothel sefteket, amikre fehérvérsejtek tapadnak ki és aktiválódnak. Ezt az aktiválódást jelentős mértékben gátolták a hidroxyethil-rutozidok (HR). A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy az in vitro kísérletekben tapasztalt neutrofil leukocyta kitapadás és aktiváció jelensége humán véna esetében is tapasztalható-e, illetve a HR-ek ex vivo környezetben is érvényesítik-e jótékony hatásukat.
A kísérletben humán köldök vénát használtak, amit három környezetben vizsgáltak. Normál oxigenizált kontroll mellett hypoxiás és hypoxia + HR (500µglml) környezetet teremtettek. Mindhárom esetben mérték a kitapadt neutrofil leukocyták számát, az endothel, illetve neutrofil sejtek által termelt szuperoxid anion és a Leukotrién B4 (LTB4) termelést. A mérési eredményeket megerősítendő pásztázó elektromikroszkópos felvételeket is készítettek.
A mérési eredményekből a szerzők több következtetést is levontak.
A nyugvó neutrofil sejtek normoxiás környezetben csekély mértékben tapadnak ki a vénák falához. Hypoxiás környezetben ez 5-6-szoros értéket ért el (500 000-600 000 leukocyta a köldökzsinór 1 cm-es szakaszán). Hypoxiás környezetben, ha jelen van HR is a fent említett koncentrációban akár 100%-nál is jobban gátolta a neutrofilek kitapadását. (100%-nál nagyobb gátlás azt jelenti, hogy a normoxiás viszonyok között észleltnél alacsonyabb szintre csökkentette a leukocyták adherenciáját.) Különösen szép elektromikroszkópos felvételekkel dokumentálták mindhárom környezetben az endothel sejtek felszínén látható elváltozásokat.
Szuperoxid anion termelés szempontjából érdekes eredménynek tartották, hogy az endothel sejtek nyugalmi, illetve hypoxiás állapotban nem termelnek jelentős mennyiséget. Ugyanez igaz a nyugalmi állapotú neutrofiekre is. Viszont
a hypoxiás környezetben a leukocyták szuperoxid anion termelése 4,5-szer nagyobbra növekedett. Az anion felszabadulást a HR átlagosan 70%-os mértékben tudta gátolni.
A Leukotrién B4 szintézis tekintetében hasonló eredmények születtek. Nyugalmi állapothoz képest 5,9-szer magasabb volt a hypoxiás állapotban mért LTB4 koncentráció. A felszabadulást a HR átlagosan 98%-os mértékben tudta gátolni. A vénás elégtelenség, varicositás kialakulása összetett kórélettani folyamat, melyben szerepet játszhatnak a kitapadó fehérvérsejtek. Egyrészről megrekedhetnek a kapillárisban, így rontják a szöveti perfúziót, a mikrocirkulációt; másrészt a hypoxiás környezetben keletkező szabadgyökök az endothel sejtek közötti réseket tágítják, így elősegítik az ödéma kialakulását.
A szerzők megállapítják, hogy a hypoxia aktiváló hatást fejt ki az endothelre, amire fokozott mértékben tapadtak ki a neutrofil leukocyták, aktiválódnak, és gyulladásos mediátorokat szabadítanak fel. Ezek a folyamatok kóros érfal-elváltozásokat idézhetnek elő. A HR humán véna esetében is jelentős gátlást biztosítottak a fent leírt folyamatokban, így védelmet nyújtottak az endothelium részére a hypoxiás károsodással szemben.
Isabelle H. Roland és mtsai.: A hydroxyethyl-rutozidok hatása a neutrophil leukocyták hypoxia-indukálta endothelsejt-adherencicíjára. Laboratoire de Biochemie et Biologie Cellulaire, Faculté Universitaires Notre Dame de la Paix, Namur, Belgium. Cardiovascular Drugs and Therapy, 1998:12:375-381.
Ref.: A cikkben a szerzők korszerű kísérleti módszereket alkalmaztak. Eredményük megerősíti a HR használati értékét a betegek gyógyításában.
Dr. Bartók Péter
Érbetegségek: 2002/1. 29. oldal
