Tasnádi Géza tanár úr 2019. július 29-én hosszas, fájdalmas betegség után eltávozott közülünk, nagy űrt hagyva maga mögött a gyermek-, illetve érsebészetben.

Érbetegségek: 2019/4. 125. oldal

Dr. Tasnádi Géza 1937. szeptember 3-án született Gödöllőn, de gyermekkorát az Ipoly melletti Ikladon töltötte, ahol édesapja a falu tanítója volt. 1955-ben sikerrel felvételizett a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1961-ben kapta meg diplomáját. Először a Gyöngyösi Kórház sebészetén kezdett dolgozni, majd az akkor alakult Hatvani Kórház sebészetére került, ahol 8 évet töltött. Közben 1965-ben szakvizsgázott sebészetből.
1969-ben a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti Osztályára került. Ekkor került kapcsolatban Soltész Lajos professzorral, aki a magyar érsebészet megalapítója volt. Ő hívta fel a figyelmét a vele - született érfejlődési rendellenességekre, ami akkor még Magyarországon teljesen ismeretlen terület volt. Közben 1972-ben gyermeksebészetből is szakvizsgát tett, de a fő kutatási területe megmaradt: az érfejlődési rendellenességek terápiájának kutatása. Több közleményt jelentetett meg hazai és külföldi lapokban, illetve tartott előadást hazai és nemzetközi kongresszusokon.

Összesen 181 közleménye jelent meg magyar és idegen nyelvű folyóiratokban, vagy könyvrészletekben. 177 előadást tartott nagyobb hazai és külföldi kongresszusokon.
1984-ben meghívták az Apáthy István Gyermekkórház (ma Bethesda Gyermekkórház) sebészetére osztályvezető főorvosnak. Ezzel párhuzamosan az Orvostovábbképző Intézet keretében megszervezte a gyermeksebész képzést és ?továbbképzést, ekkor kapta meg az egyetemi docensi címet. Több magyar és nemzetközi társaság tagja, többek között az Nemzetközi Éranomália Társaság egyik vezetője volt. 1989-ben visszahívták a Heim Pál Gyermekkórház Sebészetének megüresedett osztályvezetői posztjára. 1995-ben habilitált gyermeksebészetből, 1998-ban a Semmelweis Egyetem magántanára lett.
2002-ben nyugdíjba vonult, de a Kelen Kórházban változatlanul folytatta a gyerekek gyógyítását. Emellett sokszor hívták külföldre konzíliumba, nem csak Európába, de a Közel-Keletre is.
2014-ben többedmagával megalapította a Gyermek Angiológiai Centrumot, és amikor 2015-ben meghosszabbították az együttműködést a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájával, nagyon büszke volt, mert ezzel sikerült megvalósítani tanítómestere, Soltész Lajos professzor álmát az érbetegségek megelőzésére és korai gyógyítására.
2019. július 29-én hosszas, fájdalmas betegség után eltávozott közülünk, nagy űrt hagyva maga mögött a gyermek-, illetve érsebészetben.
Tasnádi Géza tanár úr nem csak gyermeksebész, nem csak orvos, hanem egy kiváló, igaz ember volt. Munkája során a gyermekek, a szülők és a kollegák felé is nagy szeretettel fordult. Fáradhatatlanul tanította a fiatalokat, mutatta a technikákat, igyekezett a jövő nemzedékének mindent átadni, amit csak tudott. Fontosnak tartotta, hogy az ifjabb nemzedék vigye tovább és fejlessze a már megszerzett tudást. Az igazán nagy emberek szerény, csendes mosolyával mindig ott állt, amikor szükség volt rá, ahol segíteni kellett. Élete fő vezérelve az volt, hogy: EGY GYERMEK ARRA VÁGYIK, HOGY SZERETETBEN ÉS EGÉSZSÉGBEN NEVELKEDJEN, MÓRICZ ZSIGMOND NYILAS MISIJÉNEK SZELLEMÉBEN: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG.

Nyugodjon békében.

DR. BODOR ELEK
szívsebész
egyetemi tanár

Érbetegségek: 2019/4. - 125. oldal