Tisztelt Főszerkesztő Úr! Az Érbetegségek 2011/2. számában, Bartos és mtsai tollából, az ér- és szívsebészet egyik legnagyobb személyiségéről, Michael DeBakeyről, kitűnő megemlékezés jelent meg. Számtalan találmánya és újítása között, az un. roller-pumpa (görgős pumpa) is szerepel, mely a mesterséges szív-tüdő készülék része lett; ma is ezt használják, s többnyire "DeBakey-pump" néven emlegetik. Legyen szabad ezzel kapcsolatban egy magyar vonatkozásra felhívnom a figyelmet.
Érbetegségek: 2011/4. 101. oldal
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Az Érbetegségek 2011/2. számában, Bartos és mtsai tollából, az ér- és szívsebészet egyik legnagyobb személyiségéről, Michael DeBakeyről, kitűnő megemlékezés jelent meg. Számtalan találmánya és újítása között, az un. roller-pumpa (görgős pumpa) is szerepel, mely a mesterséges szív-tüdő készülék része lett; ma is ezt használják, s többnyire "DeBakey-pump" néven emlegetik. Legyen szabad ezzel kapcsolatban egy magyar vonatkozásra felhívnom a figyelmet. DeBakey 1934-ben közölte a roller-pumpa transzfúziós célokra történő alkalmazását (Simple continuous-flow blood transfusion instrument. New Orleans Medical and Surgical Journal, 87:386-389, 1934), s ennek nagyobb méretű változata került azután a szív-tüdő készülékekbe, - DeBakey-pumpa néven.
Az eredeti Issekutz-féle ábra, melynek bal alsó sarkában a görgős-pumpa látható.
Az eredeti ötlet azonban Issekutz Bélától, a Szegedi Egyetem Gyógyszertani Intézetének akkori professzorától származik, aki szervperfúziók céljára fejlesztette ki az első görgős pumpát (B. Issekutz: Beitraege zur Wirkung des Insulins. Biochem.Ztschr. 183: 283, 1927). Erről R.J.Bing így ír a "Cardiology" c. monográfiájában: "Issekutz introduced the roller pump in 1927, and DeBakey modified it in 1934". A Szegedi Egyetem Gyógyszertani és Élettani Intézetében, a szerv-perfúziós vizsgálatokban, az Issekutz által alkalmazott görgős pumpák még a 60-as években is használatban voltak. Issekutz Béla professzor 1922-től 1937-ig volt a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem professzora. Ezután felkerült Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszertani tanszékének élére, és 1962-ig, nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott. 1927-es közleményében, a kísérleti összeállítás tervrajzában, a bal alsó sarokban szerepel a roller pumpa. Ezt a szegedi O. Klein műszerész készítette el.
Prof. Dr. Kovács Gábor
Érbetegségek: 2011/4. 101. oldal