A hazai phlebológia átalakulása arra a 10 évre esett, amelyben a Szklerotizálók Klubja működött. A klub 1997. május 9-én alakult meg. Ebben az időszakban forradalmi változások zajlottak a phlebológiában, illetve a korábbi újdonságok ekkor terjedtek el hazánkban (Doppler vizsgálat, képalkotó ultrahang diagnosztika, hab sclerotherapia, esztétikai igényű varicectomia, transcutan lézer kezelés, intravascularis lézer-műtét, rádiófrekvenciás coagulátor, CEAP osztályozás, leukocyta elmélet, kis molekulasúlyú heparinok, ambulans mélyvéna thrombózis kezelés, új ulcus kötszerek). Ezen kívül az egészségügyet érintő politikai, társadalmi, gazdasági változás is a phlebológia felé terelte mind a kollégák mind a betegek figyelmét. Mindezen folyamatok az eddig jó testvér módjára együtt futó artériás és vénás szakmákat eltávolodásra kényszerítette. Míg az előbbi kórházi-állami feladat maradt, addig az utóbbi hangsúlya a magán rendelőkbe tevődött át. Ezért a MAÉT vezetősége úgy döntött, hogy a hazai phlebológiai tevékenység összefogása céljából a társaság phlebológiai szekcióját újjászervezi. A Szklerotizálók Klubja, amelynek érdeklődése már eddig is jóval meghaladta a szkleroterápia témakörét, a továbbiakban ennek keretén belül, Vénás Fórum néven folytatja működését.

Érbetegségek: 2007/4. 113-116. oldal

KULCSSZAVAK

phlebológia, fejlődés, Magyarország

A Szklerotizálók Klubja 10 éve, 1997. május 9-én alakult meg. Az első meghívó az Érbetegségek 1997. évi 1. számában arra invitált, hogy a szkleroterápiával foglalkozók, vagy ez iránt érdeklődők, a Gellért Szálló Dohányzó termébe látogassanak el, ahol tapasztalatcserén vehetnek részt. A megjelentek egyetlen kerek asztalt ültek körül, ami nosztalgikusan hangzik a jelenlegi, csaknem százfős, élénken érdeklődő és a vitákban nagy aktivitást mutató hallgatósághoz képest. A Klub összejövetelére mindenki, aki azon már legalább egyszer megjelent, névre szóló meghívót kap - jelenleg 240-en. A kezdeti célok: a szövődmények, elsősorban a mélyvéna thrombosis elkerülése, az egyedül dolgozó szklerotizőrök számára tapasztalatcsere és továbbképzés megteremtése - változatlanok. Ami a klub életében az évek során jelentősen változott, az a téma kiterebélyesedése. Az eltelt 10 év során 21 rendezvény volt, az ezeken tartott mintegy 66 előadás a phlebológia teljes spektrumát és a határterületeket (érmalformációk, lymphológia, haemostaseológia, mikrocirkuláció, beleegyező nyilatkozat, praxis-építés, stb.) is felölelte. Ennek megfelelően a találkozók nevét Phlebológusok és Szklerotizálók Klubjára változtattuk. Kitűnő előadókat hallhattunk, a teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat: prof. Daróczy Judit, prof. Tasnádi Géza, prof. Dzsinich Csaba, prof. Domján Gyula, Menyhei Gábor, Pécsvárady Zsolt, Rozsos István, Szokoly Miklós, Vallus Gábor, Sándor Tamás és Szabó Péter. Elismert külföldi előadók is megtisztelték rendezvényünket: Ph. Coleridge- Smith, M. Schadeck, S. Ricci, A. Cavezzi, G. Somjen, M. Watkins, J.-Ch. Wollman, Z. Várady és F. Zernoviczky.
Hazánkban a phlebológia korábban nem váltott ki ekkor érdeklődést - mi lehet a változás oka? Úgy gondoljuk két fontos tényezőt kell figyelembe vennünk:
   1. A phlebológia forradalmi változása, amely egyrészt ebben az évtizedben zajlott, másrészt a korábbi eredmények hazánkba ebben az időszakban gyűrűztek be. A Klub többnyire ezekkel a témákkal foglalkozott. Mik is voltak ezek?

1. ábra.
Beszélgetés a Klub szünetében, Hunyi László és Sándor Tamás az előtérben.

1. Mint neve is mutatja, a Klub kezdetben a szkleroterápiára koncentrált, ugyanis ekkor vett nagyobb lendületet ennek hazai alkalmazása, vagyis egyre többen voltak kíváncsiak a módszerre, az eredményekre és az esetleges buktatókra. Külföldön ebben az időszakban már újabb előrelépés, a hab alkalmazása került előtérbe. Ezzel az injekciós kezelés nemcsak a műtét kiegészítője, hanem annak méltó vetélytársa lett.
   
   
2. A varicectomia megváltozott, a korábbi egyik cél a crossectomia elterjesztése lezárult, a másik cél, az esztétikai igényű varicectomia végzése ebben az időszakban vált általánossá. A klasszikus műtét különböző módosításai a mai napig vonzzák az érdeklődőket. A fejlődés alapján a ma jelentkező recidív varixos betegek egy-egy feltűnő, vagy alig látható hegekkel tarkított lábáról meg lehet mondani, hogy mikor és milyen felkészültséggel operálták.
   
   
3. Átalakult a diagnosztika: túlléptünk a fizikális vizsgálat egyeduralmán, Fórizs és Hetényi ekkor megjelent időtálló, magas színvonalú könyve, a Doppler diagnosztika elméletét és gyakorlatát minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tette. Ma a Doppler vizsgálat a diagnosztikának csak egyik eleme - a másik a képalkotó ultrahang vizsgálat. A kettő kombinációja, a duplex eljárás a leginformatívabb. A jelenlegi cél az, hogy minden phlebológiát művelő kolléga saját maga végezze ezeket a vizsgálatokat. A Klub ehhez részben az ismeretek közvetítésével, részben a műszer-beszerzési lehetőségek felkutatásával, jelentős segítséget nyújtott.
   
   

2. ábra.
Külföldi előadók 2003-ban Budapesten, balról jobbra: Stefano Ricci, Bihari Imre, Michel Schadeck, Philip Coleridge-Smith, Attilio Cavezzi.

1. Új technikai eszközök segítik az eredményesebb kezelést. Elsősorban a lézerre gondolhatunk. Ennek egyik alkalmazási lehetősége a seprű erek bőrön keresztül végzett lézeres szklerotizációja, másik alkalmazása a saphena törzsekbe bejuttatott fényvezető szállal történő hegesítés. Hasonló felhasználási lehetősége van a rádiófrekvenciás koagulátornak is. Ezektől az eszközöktől reméljük, hogy kevesebb nyom marad vissza és gyorsabb a gyógyulás, mint a műtét vagy a szkleroterápia során. Az eredmények egyelőre még nagyon változatosak, az elterjedés legfőbb akadálya a műszerek magas költsége.
   
   
2. Az elméleti háttér megváltozásában két fontos eredményt kell megemlíteni: a CEAP osztályozást és a patogenezis leukocyta elméletét. A CEAP osztályozás egyöntetű és jól megalapozott besorolást tesz lehetővé minden klinikai esetben. E
   záltal a phlebológusok közös nyelvet beszélnek, így az esetleírások olvasása és a statisztikák értékelése egyöntetűvé vált. A leukocyta elmélet mind a varicositas, mind az ulcus cruris kialakulás tekintetében a korábbiaknál jobb magyarázattal szolgál.
   
   
3. Új gyógyszer, a kismolekulasúlyú heparinok megjelenése, megváltoztatta a trombózis profilaxisát és kezelését. Az ambuláns trombózis kezelés mindennapi hozzáállásunkat gyökeresen átalakította. Ide tartozik a thrombophylia jelentőségének széleskörű megismerése is.
   
   

3. ábra.
Klubunk rendszeres résztvevője Várady Zoltán prof., aki Frankfurti Kongresszusának látogatását többek számára lehetővé tette (balról jobbra: Rácz Anikó, Bakos Ilona, Bihari Imre, Várady Zoltán prof., Szabó Tamás, Baricza Sarolta, Bőhm Zoltán és Hunyadi János prof.).

1. Új, hatásos ulcus cruris kötszerek jelentek meg. Ezekkel elsősorban a Magyar Sebkezelő Társaság foglalkozott, a phlebológusok is többnyire ennek kongresszusán fejtették ki véleményüket.

   2. Másik fontos szempont a politikai, társadalmi, gazdasági változás, amely ennek a magánpraxisban kitűnően végezhető szakágnak az intézményen kívüli gyakorlását lehetővé tette és támogatta. Ennek jelentőségére a nyugati államokban, Franciaországban és Németországban már 50 éve önállóan működő phlebológiai társaságok utalnak. Milyen változtatások történtek hazánkban? A magán vállalkozás támogatása, az állami egészségügy leépítése és átstrukturálása, ennek keretén belül az ambuláns és egynapos sebészet előtérbe helyezése. És a változások még nem értek véget. Ebben a helyzetben egy egészségügyi magánvállalkozás eddig biztos menedék volt, ezt sokan felismerték és ennek keretében végezték phlebológiai rendelésüket.

4. ábra.
Menyhei Gábor előadást tart a Klubban.

Változást tapasztalhattunk a betegek részéről is. A visszérműtét kapcsán már nem a korábbi 6 hetes betegállomány, hanem ezzel ellentétesen, a munkavégzést érintetlenül hagyó beavatkozások igénye merült fel. Továbbá a munkavállalóknak ma már nemcsak a munkájukat, hanem önmagukat is el kell adniuk, vagyis a munkaerőpiacon a külső megjelenés is szempont lett. A betegeket mindezen szempontok az ambuláns, illetve egynapos sebészet és az esztétikai tekintetben igényesebb megoldások felé terelték.

5. ábra.
Visegrád 2006: zsúfolt előadóterem szinkron-tolmácsolással.

A phlebológia fent említett tudományos, gyakorlati és szakma-politikai változásai érdekes folyamatot indítottak el a szakmákon belül. Hazánkban évtizedeken keresztül a legnagyobb phlebológiai aktivitás a MAÉT, illetve elődje, a Magyar Angiológiai Társaság keretében, elsősorban az érsebészek közreműködésével folyt. Kétségtelen, hogy a Magyar Dermatológiai, valamint a Belgyógyászati Társaság is foglalkozott phlebológiával, de ezen aktivitások mennyisége és súlya elmaradt a MAÉT-étől. A MAÉT fő profilja az artériák diagnosztikája, sebészi és konzervatív kezelése volt. Ez a MAÉT tagok szakirányú érdeklődése tekintetében annyit jelentett, hogy ugyanazok a kollégák, akik artériákkal foglalkoztak, másodsorban többkevesebb phlebológiai tevékenységet is kifejtettek. A MAÉT Phlebológiai Szekciója azokat gyűjtötte össze, akik elsősorban a phlebológiának szentelték figyelmüket, ennek összejövetelein 4-6 fő jelent meg. Változás az utóbbi egy évtizedben következett be, amikor is az artériák és vénák diagnosztikájának és kezelésének gyakorlata megújult és ugyanakkor egymástól eltávolodott. A phlebológia mind kiterjedésében, mind mélységében nagyobb lett és teljes odafigyelést kívánt, és az említett phlebológiai szakmai és egészségpolitikai változások nyomására mind több kolléga a varicositas kezelését, egyéb tevékenységének rovására előtérbe helyezte. Tették ezt azért is, mert a phlebológia már annyira kinőtte magát, hogy ez mind minőségében mind mennyiségében teljes embert kívánt. A phlebológia elválásának folyamata itt nem állt meg. A vénás betegségek kezelése az egészségügy átrendeződése során egyre inkább luxuscikké változott, míg az artériás betegek ellátása kötelező állami feladat maradt. Emiatt az artériákkal foglalkozók a HBCS, az ágyszám gondok és finanszírozás (paraszolvencia) légkörében élnek, míg a phlebológusok a praxisépítés, az önálló finanszírozás és az adózás gondjaival küszködnek. Mások a módszerek, a finaszírozás, a gondok, a kívánalmak, és mindezek miatt a közös érdeklődés területe leszűkült.

6. ábra.
Visegrád 2006: Gianni Belcaro prof. kérdésekre válaszol (balról jobbra: Vallus Gábor, Landi Anna, Nádas Iván).

Az áttekintett időszakban nemcsak a Szklerotizálók Klubja rendezvényei, hanem egyes cégek önálló összejövetelei, továbbképző tanfolyamai is hozzájárultak a hazai phlebológia élénkítéséhez és fejlődéséhez. A teljesség igénye nélkül az alábbiakat említjük meg: Jelentősége és mérete alapján a Novartis Hungaria Kft. Consumer Health csoportjának, a hazai vezető phlebológusokkal karöltve, 2006. májusában Visegrádon szervezett nemzetközi meetingjét kell kiemelnünk. Az összejövetelen a vendéglátó ország képviselőin kívül legnagyobb számban lengyel, kisebb létszámmal lseh és szlovák küldöttség, összesen 160 kolléga vett részt. Kiemelt vendégelőadó Gianni Belcaro professzor volt. Az összejövetel az egyes országok nemzetközileg is elismert képviselőinek magas szintű előadásai, a kitűnően szervezett társasági programok, valamint a cég bőkezű szponzorálása következtében, rendkívül sikeres volt. Lapunk is segítette a szervezést, és komoly erőfeszítéseket tett a színvonalas előadások teljes terjedelmű megjelentetéséért (2006/suppl/1).
Az Aethoxysklerolt képviselő Repharma cég rendszeresen szervez szkleroterápiát oktató tanfolyamokat, ennek segítségével már sokan sajátították el a szükséges ismereteket és építettek fel sikeres praxisokat. A hazai phlebológia legstabilabb résztvevője, szponzora és szimpózium szervezője a Servier Hungária Kft. Színvonalas összejövetelei minden esetben kulturált tapasztalatcserére adnak alkalmat.

7. ábra.
Visegrád 2006: az előadások után a résztvevők lovagi tornát láthattak.

A fent leírt események és változások ismeretében merült fel a gondolat, hogy a phlebológiával önállóan, különböző magánrendelőkben foglalkozó kollégák támogatására és továbbképzésére egy klubnál aktívabb, fajsúlyosabb és szervezettebb testületre van szükség. A MAÉT vezetőségének segítségével újraélesztettük a Phlebológiai Szekciót, amelynek keretében az eddig Klub néven működő vitafórumot Vénás Fórumra kereszteltük, ezt változatlanul a Klub életre hívója, Bihari Imre vezeti. Úgy tervezzük, hogy ez az aktív eszmecsere céljait szolgáló összejövetel a továbbiakban állásfoglalásokkal, ajánlásokkal, tanácsokkal, módszertani leírásokkal is segíteni fogja az egyedül dolgozó phlebológusokat. A MAÉT Phlebológiai Szekciója országos szinten irányítja és hangolja majd össze a rendezvényeket, továbbképzéseket, tanulmányokat. Ennek élére a MAÉT vezetősége Menyhei Gábort választotta, akit munkájában egy újonnan választott szekció-vezetőség támogat: Bihari Imre, Dobozy Enikó, Pécsvárady Zsolt, Sándor Tamás és Vallus Gábor. További segítséget jelent két tapasztalt tanácsadó bevonása a munkába Acsády és Dzsinich professzorok személyében. A különböző rendezvények programjáról és az összejövetelek eredményeiről, ajánlásairól lapunk hasábjain minden érdeklődőt értesítünk.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetünket fejezzük ki mindazon cégeknek, akik anyagi támogatásukkal a Szklerotizálók Klubja ingyenes látogatását lehetővé tették, mindenek előtt azoknak, akik szinte minden összejövetelen jelen voltak: a Servier Hungárai Kft.-nek, a Novartis Hungária Kft. Consumer Health csoportjának, a Pharmatextil Kft-nek és a Repharma Kft-nek. Kérjük, továbbra is támogassák a hazai phlebológiát.

Irodalom

1. Bihari I.: Visszérbetegség és kezelése. Á+B kiadó, Budapest, 2004.
   
   
2. Fórizs Z., Hetényi A.: Angiológiai Doppler-diagnosztika. Springer Hungarica, Budapest, Berlin, Heidelberg, 1995.
   
   
3. Hetényi A.: Az alsó végtag krónikus vénás elégtelenségének klasszifikációja és a súlyosság mértékének megállapítása. Érbetegségek, 3(1):21-24. (1996.)
   
   
4. Hunyadi J., Bihari I., Landi A., Cervenák L., Rugonvalvy K. Sz.: Krónikus vénás elégtelenség és ulcus cruris. Érbetegségek, 11:123-133. (2004.)
   
   
5. Sándor T.: Kis molekulasúlyú heparinok - az első 12 év. Érbetegségek, 6:37-44. (1999.)
   
   
6. Sándor T.: A gyulladás jelentősége a krónikus vénás elégtelenség és a varicosus vénák kialakulásában. Érbetegségek, 14:91-95. (2007.)

Dr. Bihari Imre

1081 Budapest, Népszínház u. 42-44.

Érbetegségek: 2007/4. 113-116. oldal