A szerzők prospektív metodikai vizsgálatot indítottak azzal a kérdésfelvetéssel, hogy az artéria brachialis flow-mediált és nitrát-mediált vasodilatációjának mértéke és az artéria carotis communis intima-media vastagsága milyen összefüggést mutat a TensioClinic arteriográffal mért augmentációs indexszel és a pulzushullám terjedési sebességgel. 90 különböző típusú vasculopathiás eltérést mutató betegnél (primer antifoszfolipid szindróma, hypertonia, diahetes mellitus, scleroderma és rheumatoid arthritis) végezték el a fenti paraméterek meghatározását. Az endothel funkciós mérések Hewlett Perckard Sonos 5500 ultrahangkészülékkel (10 MHz-es lineáris transducerrel) történtek, a mérési eredmények kiértékelése digitalizálva, AVITA kiértékelő szoftverrel zajlott. A mérési eredmények alapján az augmentációs index erős lineáris és szignifikáns korrelációt mutatott a flow-mediált vasodilatációval (R = -0,4413; p<0,001), míg közepesen erős szignifikáns összefüggést a carotis intima-media vastagsággal (R = 0,3013, p = 0,013). Gyengébb korrelációs koefficiensű, de szignifikáns összefüggés mutatható ki a pulzushullám terjedési sebesség és a flow-mediált vasodilatáció (R = -0,3207; p = 0,008), valamint az artéria carotis intima-media vastagság között (R = 0,2829; p<0,0001).
Eredményeik szerint, a flow-mediált vasodilatáció károsodásának mértéke erős korrelációt mutat a TensioClinic arteriográffal számított, érfali merevségre jellemző augmentációs indexszel és a pulzushullám terjedési sebességgel.

Érbetegségek: 2006/3. 79-86. oldal

KULCSSZAVAK

flow-mediált vasodilatáció, augmentációs index, korai atherosclerosis, endothel diszfunkció

Bevezetés

A vascularis endothel egy komplex funkciójú sejtrendszer, amely többirányú működésével részt vesz a vasomotor tónus szabályozásában, antithrombotikus, valamint antiinflammatorikus hatással rendelkezik, valamint endokrin hatással is bír. Az endothel díszfunkció alapvető eltérés az atherosclerosis patogenezisében, valamint progressziójában (1). Az endothel funkciózavar következtében fokozott vasoconstrictio, érfali gyulladás (cytokinek, chemokinek, adhéziós molekulák), fokozott thrombosis készség (szöveti plazminogén aktivátor és PAI-1 egyensúlyzavar), reaktív oxigén gyökök felszaporása jön létre, amelyek az endothel redox potenciáljának eltolódását okozva, NO (nitrogén-monoxid) katabolizmust eredményeznek. Az ismert cardiovascularis rizikófaktorok, mint hypertonia (endothel vasoconstrictio fokozása), dyslipidaemia (superoxid anion képzés, LDL-oxidáció), diabetes (glikációs végtermékek okozta oxidációs stressz), dohányzás (endothel vasodilatáció gátlása) elsősorban az oxidatív stressz fokozásával indítják be, valamint fokozzák a már kialakult endothel díszfunkciót (3).
Az atheroscleroticus plaque képződésének első lépéseként az endothelben chemotaktikus és pro-inflammatorikus proteinek expresszálódnak, mely a leukocyták érfali migrációjához vezet. Ezt követően a kitapadt monocy ták a subendothelialis rétegbe jutnak, és itt megindul a speciális makrofágokká történő transzformálódásuk. Sejtplazmájukban lipid felhalmozásával "habos sejtekké" (foam cells) alakulnak (9).
A folyamat progressziójaként az érfal media rétegéből a subendothelialis térbe vándorló simaizomsejtek extracelluláris mátrixot termelve létrehozzák a plaque lipidmagja körül a fibrotikus sapkát, ezáltal stabilizálva a plaque-ot. A plaque képzésben kulcsfontosságú sejtes elemek a T-lymphocyták (Thl sejtek), a makrofágok, valamint a simaizomsejtek (12).
Az érelmeszedés évekig lappangó, alattomosan előrehaladó folyamat, amelyre gyakran már csak a célszervkárosodás létrejöttekor figyelünk fel. Ezért az utóbbi évek angiológiai kutatásaiban kitüntetett szereppel bír a subklinikus atherosclerosis időbeni felismerése. Így napjainkban igen értékesnek bizonyulnak azon újonnan bevezetett vizsgálómódszerek, amelyek segítségével a korai elváltozások időben detektálhatók.
Celermayer és mtsai. 1992-ben közölték az artéria brachialis áramlás mediált vasodilatációjának mérési módszerét (4), amely azon az elven alapszik, hogy az artéria brachialisban kialakuló áramlásnövekedés folytán létrejövő nyíróerők következtében az endothelsejtekben aktiválódik a nitrogénmonoxid-szintetáz, ezáltal NO szintetizálódik, amely elválasztásra kerülve az endothelsejtektól, létrehozza a vasodilatációt. Az atherosclerosis korai szakaszában elsőként az endothelsejtek ezen funkciója károsodik, így a vizsgálattal az artéria csökkent tágulékonysága mutatható ki. Egészséges populációban az áramlásnövekedés (flow-mediált vasodilatáció) hatására létrejövő dilatáció százalékosan kifejezve közelíti a 10%-ot. Egyértelmű a díszfunkció abban az esetben, ha a vasodilatáció nem éri el az 5%-ot (10). A módszernek ismert az endothel-independens (nitrált-mediált) változata is.
Egy másik újonnan bevezetett noninvazív mérési módszer az artéria brachialis oszcillometriás mérési módszerével nyert adatokból származó augmentációs index és pulzushullám terjedési sebesség meghatározása (11).

Betegek, módszerek

Vizsgálataink során a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum III. sz. Belgyógyászati Klinikájának Angiológiai Centrumában kezelt betegek közül 90 olyan beteget választottunk ki, akiknél alapbetegségük folytán feltételezhető volt vasculopathia jelenléte: primer antifoszfolipid szindróma (n = 46), hypertonia (4 = 9), diabetes mellitus (n = 2), polymyositis (n = 10), rheumatoid arthritis (n = 13) és arteritis temporalis (n =1). A betegeknél elvégeztük az artéria brachialis áramlásfüggő vasodilatációjának (FMD), nitrát-mediált vasodilatációjának (NMD), az artéria carotis intima-media vastagságának (IMT) mérését, amely eredményeket összevetettük a Tensio-Clinic arteriográf segítségével meghatározott augmentációs indexszel (AIx) és pulzushullám terjedési sebességgel (PWV).

Az endothel funkció vizsgálata

A méréseket a betegek jobb karján HP (Hewlett-Packard) Sonos 5500 nagy felbontású duplex készülékkel, 10 MHz-es lineáris transzducerrel végeztük, EKG kapuzás mellett. Az artéria brachialisról, az egyéni anatómiai viszonyoknak megfelelően, a könyökhajlattól proximalisan 4-7 cm-re hosszmetszeti képet nyertünk, majd az alkaron elhelyezett vérnyomásmérő madzsetta felfújásával a szisztolés vérnyomást 50 Hgmm-rel meghaladó szupraszisztolés értéket 4-5 percen keresztül fenntartottuk, majd annak hirtelen felengedésével reaktív hyperaemiát váltottunk ki. Detektáltuk és digitálisan rögzítettük a nyugalmi átmérőt, majd az áramlásnövekedés következtében kialakult átmérőváltozást a 60. másodpercben (8, 2). A vizsgálati eredményeket utólag offline analízissel, AVITA kiértékelő szoftverrel értékeltük (1. ábra).

1. ábra: Az artéria brachialis átmérőjének meghatározása AVITA kiértékelő szoftverrel, EKG kapuzás mellett.

Az átlagos átmérőt három egymást követő szívciklus R szinkron mért eredménycinek átlagaként adtuk meg (2, 5, 8). 15 perces pihenés után 0,4 mg sublingualis nitroglicerin adására került sor, és 3 perces várakozást követően detektáltuk az endothel-independens, azaz nitrát-mediált vasodilatációt (NMD). Az átmérőváltozások abszolút értékként (milliméter) és az alapátmérőhöz viszonyítva százalékos formában kerültek leírásra. Minden mérést ugyanazon személy végzett a délelőtti órákban, állandó hőmérsékletű, légkondicionált, 21 o C-os helyiségben, a beteg egyéjszakás éhezését és 30 perces nyugodt fekvését követően. A vizsgálatban részt vevők nem dohányoztak, a vizsgálat reggelén kávét, teát, valamint antioxidáns vitaminokat nem fogyasztottak, 24 órája vasoaktív készítményeket nem vettek be.

Artéria carotis intima-media falvastagság meghatározás

Duplex ultrahang vizsgálatot végeztünk HP Sonos 5500 duplex UH készülékkel, 5-20 MHz-es lineáris transducer segítségével longitudinális és transzverzális metszeteket készítünk a carotis rendszerről. Plaque hiányában medio-lateralis szondaállással hosszmetszeti képet nyertünk az a. carotis communisokról, 10 mm-re proximalisan a carotis bulbustól. A képet végdiasztoléban rögzítettük és az IMT méréseket offline analízissel AVITA kiértékelő softverrel végeztünk (7). Az IMT-t a vizsgálófejjel szemben lévő falon megjelenő első (lumen-intima határ) és második (media-adventicia határ) echogén vonal távolságaként adtuk meg a leading edge módszert követve. Mindkét oldalon 10-10 mérést végeztünk, a mérési eredményeket átlagolva, az eredményeket milliméterben adtuk meg.

Az augmentációs index (AIx) és a pulzushullám terjedési sebesség (PW/V) meghatározása

A mérés a TensioClinic arteriográf segítségével történt. A mérés azon a törvényszerűségen alapszik, hogy a szív összehúzódásának hatására az aortában keletkező első pulzushullám visszaverődik (reflektálódik) az aorta oszlásának magasságából (bifurcatio), ezért a systole alatt jól észlelhető második hullám (late systolic peak) jelenik meg. A második (reflektált) hullám az aorta rugalmasságától (large artery stiffness) függő idő (RTS 35) elteltével és a perifériás erek tónusától (periféri ás ellenállás) függő amplitudóval. A reflektált és az első hullám amplitudójának meghatározásával kiszámítható az augmentációs index (AIx), amely nem más, mint a késői systolés csúcsnyomás és a korai systolés csúcsnyomás nyomáskülönbségének értéke osztva a késői systolés csúcsnyomás értékével. A TensioClinic arteriográf ezt a paramétert az artéria brachialis 35 Hgmm-es suprasystolés nyomással leszorított oszcillometriás adataiból nyeri. A pulzushullám terjedési sebessége (PWV) a szegycsont és a szeméremcsont felső széle közötti távolság (jugulum-symphisis) és a reflexiós idő (RT S35, azaz 35 Hgmm-es suprasystolés nyomás mellett mért reflexiós idő) hányadosa. A jugulum-symphisis távolság anatómiailag gyakorlatilag megegyezik az aortagyök és a bifurcatio közötti távolsággal. A vizsgálat reprodukálhatósága érdekében fontos, hogy a mérés előtt a beteg legalább 5 percig pihenjen, valamint az, hogy a vizsgálóhelyiség úgy legyen kialakítva, hogy a beteg nyugalmát különböző hatások ne zavarják (6, 11, 13).

Statisztikai analízis

Az endothel díszfunkciós, valamint az arteriográf segítségével meghatározott augmentációs index és pulzushullám terjedési sebesség eredmények megoszlását a Kolmogorov-Smirnov és a Lilliefors-teszttel elemeztük. Ezt követően korreláció analízist végeztünk, normál (parametrikus) eloszlás Pearson-teszttel, nem normális (nem parametrikus) eloszlás esetén Spearman-teszttel. Amennyiben számításaink során szignifikáns korrelációt találtunk, a két független változót koordináta rendszerben ábrázoltuk, jelölve a korreláció típusát, a szignifikancia szintjét, valamint a regressziós koefficiens értékét.

Eredmények

Vizsgálatunkban 90, különböző vasculopathiás eltérést mutató beteg vett részt. Elsősorban azon betegcsoportok betegeit igyekeztünk bevonni vizsgálatainkba, akiknél alapbetegségükből kifolyólag számíthattunk vasculopathia jelenlétére (I. táblázat).

I. táblázat: A betegek megoszlása diagnózis szerint.

A 90 vasculopathiás beteg átlagéletkora 51,47 ± 13,33 évnek adódott Az endothel dependens vasodilatáció átlagértéke százalékosan kifejezve 4,1 ± 3,76%, az augmentációs index (AIx) - 1,65 ± 34,42% lett. Az átlagos pulzusszám terjedési sebesség 9,6 ± 2,53 m/s volt. (II. táblázat).

II. táblázat: Mérési eredmények a betegcsoporton belül. Az eredményeket átlag és ± SD (szórás) formában adtuk meg. A táblázatban szereplő rövidítések: FMD: áramlás-mediált-vasodilatáció, NMD: nitrát-mediált vasodilatáció, IMT: artéria carotis intima-media falvastagság, Alx: augmentációs index, PWV: pulzushullám terjedési sebesség.

Vizsgálva a kor, az endothel funkciós és az arteriográffal meghatározott paraméterek eloszlását, minden mintacsoport (kor, FMD, NMD, IMT, AIx, PWV) normális eloszlásúnak adódott. Ezt követően a korreláció analízist Pearson-teszttel elvégezve, azt találtuk, hogy a flow-mediált és a nitrát-mediált vasodilatáció negatív lineáris korrelációt (R = -0,4814, p<0,0001; R = - 0,3327, p = 0,006), míg az artéria carotis intima-media falvastagság, az augmentációs index és a pulzushullám terjedési sebessége pozitív lineáris korrelációt (R = 0,599, p<0,0001; R = 0,5061, p<0,0001; R = 0,3538, p = 0,003 mutatott az életkorral.
Ezen eredmények alapján az életkorral előrehaladva az endothel funkció romlása, az intima-media falvastagság az augmentációs index és a pulzushullám terjedési sebességének emelkedése mutatható ki. Az endothel díszfunkció és a mért augmentációs index, valamint pulzushullám terjedési sebesség értékének összevetése során erős negatív korrelációt találtunk a két vizsgálati módszer eredményei között (R = -0,4413, p<0,001; R = - 0,3207, p = 0,008) (2., 3. ábra).

2. ábra: A mért augmentációs index (Alx) és a flow-mediált vasodilatáció (FMD) kapcsolata vizsgált betegeink esetén. Az augmentációs index és a flow-mediált vasodilatáció értéke között erős negatív korrelációt találtunk (R = -0,4418, p<0,001). R: regressziós koefficiens, p: szignifikancia szintje.

3. ábra: A flow-mediált vasodilatáció (FMD) és a pulzushullám terjedési sebessége (PWV) közötti összefüggés betegeink esetében. Vizsgált betegeinknél a flow-medíált vasodilatáció és a pulzushullám terjedési sebessége között negatív lineáris korrelációt észleltünk (R = -0,3207, p = 0,008). R: regr. koeff., p: szignifikancia szintje.

Valakinél minél nagyobb mértékű endothel díszfunkciót sikerült kimutatni, annál kórosabbnak adódott esetében az augmentációs index értéke, valamint a pulzushullám terjedési sebessége. Ezenkívül gyenge lineáris korreláció mutatkozott az artéria carotis intimamedia kóros vastagodása, valamint az augmentációs index és a pulzushullám terjedési sebességének kóros emelkedése között (R = 0,3013, p = 0,013; R = 0,2829, p<0,0001 (4., 5. ábra).

4. ábra: Az artéria carotis intima-media falvastagság (IMT) és az augmentációs index (Alx) kapcsolata betegeink esetében. Az intima-media vastagság, valamint az augmentációs index között pozitív korrelációt észleltünk (R = 0,3013, p = 0,019). R: regressziós koefficiens, p: szignifikancia szintje.

5. ábra: Az artéria carotis intima-media falvastagság (IMT) és a pulzushullám terjedési sebesség (PWV) kapcsolata betegeinknél. Az intima-media vastagság és a pulzushullám terjedési sebesség között pozitív korrelációt észleltünk (R = 0,3342, p = 0,001). R: regressziós koefficiens, p: szignifikancia szintje.

Vizsgálva az arteriográffal meghatározott augmentáció és a pulzushullám terjedés sebességét, a két paraméter között közepesen erős pozitív lineáris korrelációt találtunk (R = 0,4924, p<0,0001) (6. ábra). Az augmentációs index és a pulzushullám terjedési sebesség, valamint a nitrát-mediált vasodilatáció nem mutatott összefüggést.

6. ábra. Az augmentációs index (Alx), valamint a pulzushullám terjedési sebesség (PWV) kapcsolata. A két paraméter között közepesen erős pozitív lineáris korrelációt találtunk (R = 0,4924, p<0,0001).

Megbeszélés

Az atherosclerosis egy krónikus atherothrombotikus folyamat, amely évekig lappangva, krónikusan progrediálva, legtöbbször már csak a célszervkárosodás létrejöttekor kerül felismerésre. Napjainkban igen értékesnek bizonyulnak azon vizsgálati módszerek, amelyek segítségével már a subklinikus atherosclerosis is detektálható. További elvárás ezen vizsgálatokkal szemben, hogy viszonylag rövid időn belül, nagyszámú betegen, költséghatékonyan elvégezhetők legyenek, és segítségükkel kiemelhetővé váljon azon betegpopuláció, amely cardiovascularis morbiditás és mortalitás szempontjából fokozottan veszélyeztetett.
Az artéria brachialis flow (áramlás)-mediált vasodilatációjának mérése nagy költségigényű, professzionális hátteret igénylő módszer, amely alapkutatási igényeket is kielégít. Az oszcillometriás alapon működő arteriográf egy egyszerű és olcsó megközelítési módja az érrendszer állapotfelmérő vizsgálatának.
Az artéria brachialis flow-mediált vasodilatációjának és az artéria brachialis oszcillometriás adatainak felhasználásával meghatározott augmentációs index és pulzushullám terjedési sebesség tudományos szintű összevetése eddig még nem történt meg. Ezért határoztuk el, hogy a TensioClinic arteriográf eredményeit összevetjük két standard angiológiai paraméterrel: a flow-mediált vasodilatációval és az artéria carotis intima-media falvastagsággal. Ennek egyfelől elvi jelentősége van, másfelől a mindennapi gyakorlat számára is hasznos adatokat szolgáltathat. A korai érelmeszesedés non-invazív detektálásának egyik lehetőségét az a módszer tette lehetővé, amelyet Celermayer és munkatársai közöltek. A módszer az artéria brachialis áramlásnövekedés okozta vasodilatációját vizsgálja. Jogosultságát pedig az a tény adja, hogy az érelmeszesedés kezdeti szakaszában már megjelenik az endothel díszfunkció azáltal, hogy az endothelsejtekben a NO szintetáz funkciója károsodik, csökken a NO felszabadulás, amely az artéria áramlásnövekedés hatására bekövetkező, csökkent tágulékonyságát okozza (3). A TensioClinic arteriográf a korai érfali merevség, a korai érelmeszesedés detektálására szintén alkalmas. A készülék az artéria brachialis oszcillometriás mérési adataiból határozza meg, illetve számítja az augmentációs indexet és a pulzushullám terjedési sebességet, amelyek a cardiovascularis mortalitás angiológiai tényezői.
Prospektív vizsgálatunk azt igazolta, hogy az artéria brachialis flow-mediált vasodilatációs módszerrel mért tágulékonysága és az augmentációs indexszel, valamint emelkedett pulzushullám terjedési sebességgel jellemzett érfali merevség az előzőekben részletesen ismertetett módszerrel mérve összefüggést mutat.
Mindkét módszer lényege, hogy a mérés az artéria brachialisban történik, de a mérésből származtatott következtetések a teljes perifériás vasculaturára vonatkoztathatók. Tekintettel arra, hogy a TensioClinic arteriográffal mért augmentációs index és a pulzushullám terjedési sebesség matematikailag szignifikáns korrelációt mutat egy alapvető funkcionális paraméterrel (FMD) és egy morfológiai elváltozással (IMT) - a módszer alkalmas az endothel díszfunkció gyors és non-invazív vizsgálatára.

Köszönetnyilvánítás

A dolgozat az OTKA T46517 nyilvántartási számú pályázat és a Bolyai ösztöndíj támogatásával készült.

Irodalom

1. Alföldi S.: A szöveti ACE inhibitorok jelentősége. Hyppocrates. (2003.)
   
   
2. Baulman J., Homsi R., Ün S. és mtsai.: Érfali merevség a bal kamrai hypertonia és a szívelégtelenség új kockázati tényezője? Orv. Továbbképző Szemle, XII. évf. 3: 76-83. (2005.)
   
   
3. Blacher, J., Pannier, B., Guerin, A. P., Marchais, S. J., Safar, M. E., London, G. M.: Carotid Arterial Stiffness as a Predictor of Cardiovascular and allCause Mortality in End-Stage Renal Disease. Hypertension, 32: 570-574. (1998.)
   
   
4. Celermayer, D. S., Sorrensen, K. E., Gooch, V. M., Spiegelhalter, D. J., Miller, O. L, Sullivan, L D. és mtsai.: Non-invasive detection of endothelialdysfunction in children and adults at risk of atherosclerosis. Lancet, 340: 1111-1115. (1992.)
   
   
5. Coretti, M. C., Anderson, T. J., Benjamin, E. J. és mtsai.: Guidelines for the Ultrasound Assessment of Endothelial-Dependent Flow-Mediated Vasodilatation of the Brachial Artery. J. Am. Coll. Cardiol., 39: 257-265. (2002.)
   
   
6. Illyés M.: A new and fist screening method for measuring complex hemodynamical parameters and arterial stiffness noninvasively with a simple arm cuff. American Journal of Hypertension, 18 (5), Part 2. (2005.)
   
   
7. Kanters, S. D. J. M., Algra, A., can Leeuwen, M. S., Banga, J. D.: Reproducibility of in vivo carotid intimamedia thickness measurements. Stroke, 28: 665-671. (1997.)
   
   
8. Nagy L., Bakó S., Fábián S. és mtsai.: Magyar konszenzus az artéria brachialis áramlásfüggő "flow-mediated" vasodilatációjának vizsgálatához. Érbetegségek, 10: 47-50. (2003.)
   
   
9. Rosenfeld, M. E.: An overview of the evaluation of the atherosclerotic plaque: from fatty streak to plaque rupture and thrombosis. Z. Kardiol., 89: (7) V11/2-6. (2000.)
   
   
10. Sagar, N. D., Malcolrn J. L., Goodfellow, J.: Az endothel vasomotor funkciójának javítása. LAM, 11 (10): 659-660. (2001.)
    
    
11. TensioClinic Arteriográf. Termékismertető. (2005.)
    
    
12. Veres K., Aleksza M., Csípő J., Tumpek J., Szomják E., Kerekes Gy., Soltész P.: Oxidált LDL és (ß2-glycoprotein I. ellenes antitestek akut coronaria és stabil coronaria betegségben. (Közlésre összeállítva.)
    
    
13. Weissberg, P. L.: Coronary Disease Atherogenesis: Current understanding of the causes of atheroma. Heart, 83: 247-252. (2000.)

Dr. Dér Henrietta

DE OEC
111. sz. Belgyógyászati Klinika,
4004 Debrecen,
Móricz Zsigmond krt. 22.

Érbetegségek: 2006/3. 79-86. oldal