A rezisztenciaerek területén közismert jelenség, hogy metabolikus tényezők közvetlenül hatnak az erek simaizomzatának tónusára. Hasonló megfigyelések a vénákra vonatkozóan is rendelkezésre állnak. A rezisztenciaerek metabolikus szabályozását közvetítő számos Immorális faktor, illetve metabolit ugyancsak hat a vénák kontraktilitására is. Ezek rövid áttekintését adja ez az összefoglaló.

Érbetegségek: 1995/2. 1-4. oldal

KULCSSZAVAK

vénás tónus, metabolizmus, oxigén, széndioxid, laktát, pH

A prekapilláris rezisztenciaerek (kisartériák és arteriolák) tónusának differenciált direkt metabolikus kontrollja ma már tankönyvi adat. Általában az adott szöveti terület anyagcseréjének fokozódása a nagyvérkör különböző területein olyan változásokat indukál, amelyek fokozzák a helyi véráramlást és segítik a tápanyag- és oxigénigény kielégítését, valamint az anyagcseretermékek elszállítását (48, 18). A hatásmechanizmus a különböző szervekben és szövetekben valószínűleg eltérő. így például feltételezhető az oxigén direkt érkontraháló hatása az oxidatív foszforiláción (18) vagy prosztanoidok, illetve leukotriének szintézisén keresztül (4, 6). Adenozin (5), ADP vagy ATP (11), anorganikus foszfát (14) felszabadulása, csökkent szöveti pH az emelkedett pCO₂, illetve a lokálisan felhalmozódó laktát miatt (1, 15, 40), valamint a fokozott lokális K⁺ (22), illetve ozmolaritás (25, 31, 33) azon fő tényezők, amelyek a rezisztenciaerek területén a metabolikus vazodilatációért felelőssé tehetők. Jóval kevesebb információ áll rendelkezésünkre a tekintetben, hogy a vénák tónusának közvetlen szabályozásában, ideértve a kisvénákat és a nagyvénákat, valamint különböző árterületek speciális vénáit (például tüdő- és embrionális vénák), mi a direkt metabolikus hatások szerepe. A vénák metabolikus kontrolljára vonatkozó ismereteket a hetvenes évek végén Vanhoutte (53) tekintette át. Jelen cikkünkben főleg újabb közlemények alapján mutatjuk be, hogy metabolikus szabályozó mechanizmusok a vénák esetében is jelentős szerepet játszhatnak. Bár a kutatók köréhen teljes az egyetértés, hogy a venulák ellenállása jóval kisebb, mint a sorba kapcsolt kis artériáké, illetve arterioláké, mind normál körülmények között, mind a fokozott metabolizmus feltételei közepette (3, 16, 17, 27, 29, 30, 42, 53) a venulák és a kis vénák kontraktilitása mégis igen fontos fiziológiai tényező, hiszen ezek az erek a keringő vérvolumennek jelentős részét tartalmazzák, és rezisztenciájuk meghatározó a kapillárisok filtrációs nyomásának kialakítása szempontjából is (2, 3, 35, 36, 41).

Izom, izommunka

Modern videomikroszkópos technikákkal, amelyek komplex videó-, mérő- és képanalizáló rendszereket alkalmaznak, ma már nagyon pontosan tanulmányozhatók az izom-mikrocirkuláció különböző sorba kapcsolt szegmenseinek reakciói. Felülvizsgálatra kerültek a korábbi szkeptikus vélemények a kis vénák, illetve venulák részvételét illetően a funkcionális hiperémia folyamatában (19, 20. 21, 25, 31, 32). Marshall és Tandon (27) a gyűjtővenulák átmérőjét tanulmányozta (9- 14 mikro méteres belső átmérő) patkány spinotrapezius izom preparátumban fokozatosan növelt izommunka során. Azt találták, hogy a venulák részt vettek a vazodilatációs folyamatokban izommunka alatt és után. A venulák valamivel lassabban és csak nagyobb izomterhelés után dilatáltak, mint az arteriolák, de a maximális relaxációs válasz közel volt a papaverinnel kiválthatóhoz. Minél kisebb volt a venula, annál erőteljesebb volt a dilatáció. Alfa és béta adrenerg antagonisták nem, míg kurare teljesen elnyomta a dilatációs választ, ami arra utal, hogy elsődlegesen metabolikus tényezőknek kell felelősnek lenniük az izomkontrakció alatti és utáni relaxációért. Björnberg és mtsai. (2, 3) direkt nyomásméréseket végeztek macska gastrocnemius izom mikrocirkuláciőjának különböző pontjain. Azt találták, hogy nyugvó izomban a 24,2 PRE (perifériás ellenállási egység) teljes ellenállásból csak 1,6 PRE felelt meg a sorba kapcsolt venulák ellenállásának. Enyhe izommunka nemhogy csökkentette volna, inkább emelte a venulás ellenállást. Erőteljes izommunka a venulás szakaszon is markáns dilatációt eredményezett, úgy, hogy az artériás és vénás ellenállás hányadosa 14-ról 5-re csökkent. Ebből az következik, hogy a kapilláris nyomás jelentékenyen emelkedett. House és Johnson (16, 17) macska gastrocnemius izomban azt találta, hogy a teljes arteriovenosus nyomáskülönbség 13% volt a negyedrendű (kb. 15-30 mikrométeres) venuláktól az áramlás irányában a vénák felé. Ha az artériás nyomást 40 Hgmm-re csökkentették, ennek részaránya 26%- ra nőtt. Izommunkát követően hiperémiában az észlelhető igen kicsi (hatodrendű) venulák száma is nőtt. Az artériás vérnyomás 40 Hgmm-re való csökkentését követő reaktív hiperémiában a maximális áramlás 60%-kal nőtt, a vénás ellenállás 16%-kal csökkent a kontroll viszonyokhoz képest. E szerzők a venulás ellenállásban észlelt változásokat kizárólag passzív fizikai tényezőknek, a véráramlás és az in vivő "látszólagos" vérviszkozitás közötti viszony változásainak tulajdonítják.

Oxigén (pO₂)

Patkány portális véna spontán periodikus kontrakcióját csökkenő pO₂ fokozatosan csökkenti (13, 23, 47). Más, nagyobb szisztémás vénák másként is válaszolhatnak hipoxiára. Koronária vénákon akut hipoxiában endotélium-dependens kontrakciót találtak (55, 56). Mérsékelt fokú hipoxia nem befolyásolta macska izolált mezenteriális vénáinak noradrenalin kiváltotta kontrakcióját (37). Tengerimalac femorális venulák (184+7 mikrométer belső átmérő) hipoxiára nem változtak, de az teljes anoxia kontrakciót váltott ki (49). Patkányok izom- és mezenteriális venulái in vivo nem mutattak változást a lokális pO₂ változásaira (54). A pulmonális vénák, úgy tűnik, részt vesznek a pulmonális érterületre jellemző hipoxiás vazokonstrikcióban (49, 50, 51). Placentális (umbilicalis) vénák hipoxiás relaxációt, reoxigenizációra pedig kontrakciót mutatnak (9, 39). A hipoxia vénafalra kifejtett hatásának mechanizmusa nem ismeretes: egyebek között csökkenő számú simaizom akciós potenciált (13, 46), fokozott laktát termelést, a sejtek csökkent foszfokreatin tartalmát (24), a könnyűlánc foszforiláció alacsonyabb szintjét (8) találták. Úgy tűnik, hogy a vénák jobban alkalmazkodnak az anaerob energiatermeléshez, mint az artériák: falukban a laktát dehidrogenáz H és M izoenzimjeinek az aránya olyan, hogy a piruvátból laktátot formálni kevésbé képes H izoenzimek aránya alacsonyabb (26). A fenti adatok alapján úgy tűnik, hogy a citokróm elektron transzport lánc és az oxidatív foszforiláció alkotják a hipoxia vénafalra való hatásának támadáspontját. Egyéb feltételezhető mechanizmusok a simaizom miofilamentumok csökkent Ca²⁺ érzékenységével (47), illetve az eicosanoid anyagcsere változásaival (34, 38, 45) lehetnek kapcsolatosak.

Adenozin

Rubio és mtsai. úttörő munkáitól kezdve (43) ismeretes, hogy az adenozin igen hatásos vazorelaxáns, amely számos érterületen az egyik legfontosabb tényező a véráramlásnak a szöveti perfúziós igényekhez való igazításában (18). Mindezek mellett az adenozinnak a vénás oldalon kifejtett hatásai még korántsem tekinthetők tisztázottnak. Adenozin koncentráció függő módon relaxál humán saphena véna gyűrűket (44). A humán kéz vénákat adenozin in vivo relaxálja (10). 10-4 mol/lit adenozin relaxálja a noradrenalinnal összehúzott izomvenulákat, de nem a mezenteriális venulákat (54). A teljes vénás kapacitás is növekedett patkányokban adenozin infúzióra (12). Az artériák és a vénák falában található purinoreceptorok feltérképezése folyamatban van. Ezek közül az A2 purinoreceptorok tűnnek adenozinra érzékenynek (28) és játszhatnak szerepet az értónus metabolikus kontrolljában. Érdemes megemlíteni, hogy az adenozinon kívül a szövetekből felszabaduló anorganikus foszfátoknak is tulajdoníthatók vazorelaxáns hatások (7).

pH, pCO₂ és laktát

Számos szövetben a prekapilláris rezisztenciaerek területén feltételezhetően a csökkent pH, az emelkedett pC0₂, illetve az emelkedett laktat termelés közvetlenül váltja ki a metabolikus szabályozást biztosító érátmérő változásokat (1, 15, 18). Vénákra vonatkozóan itt is kevesebb irodalmi adat áll rendelkezésünkre. Csökkent pH. illetve emelkedett pC0₂ csökkenti izolált vénák kontraktilitását (52, 53). Enyhe acidosis gátolja kutya saphena vénákban a noradrenerg transzmissziót (57). A pH változtatása 7,6-ról 6,9-re izolált emberi kézvénákon gátolta a noradrenalin, a szerotonin és a PGF_alfa által kiváltott kontrakciót. A pH csökkentése 7.4-ról 7,l-re patkány cremaster venulákon nem csökkentette jelentékenyen sem a bazális tónust, sem pedig a noradrenalin kiváltotta kontrakciót (29). A vénafalra ható laktát magában a vénaszövetben is képződhet. Patkány portális vénában normoxiás körülmények között is képződik laktát (aerob glikolízis). Lokális hipoxiában a laktát felszabadulás növekszik (23, 24). Mint már említettük, a vénafalban lévő laktát dehidrogenáz izoenzimek molekuláris felépítése alkalmasabb a piruvátnak laktáttá való alakítására, mint az artériafalban található megfelelő enzim izoenzim összetétele (26).

*

Összefoglalva megállapítható, hogy a környező szövetek anyagcseretermékei, illetve a vénafal saját anyagcsere állapota a vénák kontraktilitását jelentősen befolyásolhatják. A kis vénák összehúzódottsági állapota a szöveti kapilláris nyomás fontos meghatározója. Mind a kis vénák, mind a nagy vénák tónusa fontos tényező a keringő vérmennyiség megoszlásának kialakításában, az áramlás sebességének és a vénafalra eső mechanikai terhelésnek a szabályozásában. Mindezek alapján a vénafal kontraktilitásának metabolikus szabályozása - főleg hosszabb távon - morfológiai, illetve patológiai változások hordozója is lehet.

Köszönetnyilvánítás

E közlemény előkészítését a következő kutatási támogatások tették lehetővé: OTKA 1113-91/94. és ETT 291/93. A szerzők köszönetüket fejezik ki Juhász Kálmánnénak és Oravecz Lászlónénak a kézirat szerkesztésében való értékes közreműködésükért.

Irodalom

1. Beme, R. M.: Metabolic regulation of blood flow. Circul. Res., 15: (Suppl. í.) 1261-1268. (1964.)
   
   
2. Bjömberg, J.. Grandé, P. O.. Maspers, M.. Mellander, S.: Site of autoregulatory reactions in the vasculai' bed of cat skeletal muscle as determined with a new technique for segmental vascular resistance recordings. Acta Physiol. Scand., 133: 199-210. (1988.)
   
   
3. Bjömberg, J.. Maspers, M" Mellander, S.: Metabolic control of large-bore arterial resistance vessels, arterioles and veins in cat skeletal muscle during exercise. Acta Physiol. Scand., 135: 83-94. (1989.)
   
   
4. Busse. R.. Forstermann, U., Matsuda., H.. Puhl, U.: The role of prostaglandins in the endothelium-mediated vasodilatory response to hypoxia. Pflügers Arch., 401: 77-83. (1984.)
   
   
5. Dobson, J. G. Jr., Rubio, R., Beme, R.: Role of adenine nucleotide, adenosine and inorganic phosphate in the regulation of skeletal muscle blood flow. Circul. Res., 29: 375-384. (1971.)
   
   
6. Dux E., Joo F., Hideg J., Dia L., Gecse A., Mezei Zs.: Prostacyclin and prostaglandin synthesis in rat brain microvessels: characteristic changes in hypoxe- mia. Acta Biol. Acad. Sci. Hung., 33: 291-300. (1981.)
   
   
7. Edoute. Y., Vanhoutte, P. M., Shepherd, J. T.: Inorganic phosphate inhibits sympathetic neurotransmission in cani- ne saphenous veins. Am. J. Physiol., 252: H131-H134. (1987.)
   
   
8. Ekmehag, B. L. Hellstrand, P.: Shortening velocity, myosin light chain phosphorylation and Ca²⁺ dependence of force during metabolic inhibition in smooth muscle of rat portai vein. Acta Physiol. Scand., 136: 367-376. (1989b.)
   
   
9. Figueroa, R., Omar, H. A., Tejani, N., Wolin, M. S.: Gestational diabetes alters humán placental vascular responses to changes in oxygen tension. Am. J. Obs- tetr. Gynecol., 168: 1616-1622. (1993.)
   
   
10. Ford, G. A., Hoffmann, B. B" Vestal, R. E., Blanschke. T. F.: Age-related changes in adenosine and beta-adrenoceptor responsiveness of vascular smooth muscle in man. Br. J. Clin. Pharmacol. 33: 83-87. (1992.)
    
    
11. Forrester, T.: An estimate of adenosine triphosphate release into the venous effluent from exercising humán fore- arm muscle. J. Physiol. (Lodon), 224: 611-628. (1972.)
    
    
12. Glick, M. R., Gehman, J. D" Gascho, J. A.: Adenosine increases totál venous capacitance in awake instrumented rats. J. Cardiovasc. Pharmacol., 19: 709-713. (1992.)
    
    
13. Hellstrand, P.. Johansson, B., Norberg, K.: Mechanical, electrical and biochemical effects of hypoxia and substrate removal on spontaneously active vascular smooth muscle. Acta Physiol. Scand., 100: 69-83. (1977.)
    
    
14. Hilton, S. M.: Evidence for phosphate as a mediator of functional hyperemia in skeletal muscle. Pflügers Arch., 369: 151-159. (1977.)
    
    
15. Hilton, S. M" Hudlicka. O., Marshall, J. M.: Possible mediators of functional hyperemia in skeletal muscle. J. Physiol. (London), 282: 131-147. (1978.)
    
    
16. House, S. D., Johnson, P. C.: Diameter and blood flow of skeletal muscle ve- nules during local flow regulation. Am. J. Physiol., 250: H828-H837. (1986.)
    
    
17. House, S. D., Johnson, P. C.: Microvascular pressure in venules of skeletal muscle during arterial pressure reducti- on. Am. J. Physiol., 250: H838-H845. (1986.)
    
    
18. Johnson, P. C.: Autoregulation of blood flow. Brief review. Circul. Res., 59: 483-495. (1986.)
    
    
19. Kjellmer, I.: The effect of exercise on the vascular bed of skeletal muscle. Acta Physiol. Scand., 62: 18-30. (1964.)
    
    
20. Kjellmer. L: The potassium ion as a vasodilator during muscular exercise. Acta Physiol. Scand. 63: 460-468. (1965.)
    
    
21. Kjellmer, I., Odelram, H.: The effect of somé physiological vasodilators on the vascular bed of skeletal muscle. Acta Physiol. Scand., 63: 94-102. (1965.)
    
    
22. Kjellmer, I.: Studies on exercise hyperemia. Acta Physiol. Scand., 64 (Suppl.) 244: 1-27. (1965.)
    
    
23. Lövgren, B.. Hellstrand, P.: Graded effects of oxygen and respiratory inhibitors on cell metabolism and spontaneous contractions in smooth muscle of the rat portai vein. Acta Physiol. Scand., 123: 485-495. (1985.)
    
    
24. Lövgren, B.. Hellstrand, P.: Functíonal role of aerobic glycolysis in rat portai vein. Acta Physiol. Scand., 129: 211- 219. (1987.)
    
    
25. Lundvall, J.: Tissue hyperosmolarity as a mediator of vasodilatation and transcapillary fluid flux in exercising skeletal muscle. Acta Physiol. Scand., (Suppl.) 379: 1-142. (1972.)
    
    
26. Malmqvist, U.. Arner, A.. Uvelius, B.: Lactate dehydrogenase activity and isoform distribution in normál and hypertrophic smooth muscle tissue from the rat. Pflügers Arch., 419: 230- 234. (1991.)
    
    
27. Marshall, J. M.. Tandon, H. C.: Direct observations of muscle arterioles and venules following contraction of skeletal muscle fibres in the rat. J. Physiol. 350: 447-459. (1984.)
    
    
28. Mathie, R. T., Alexander, B., Ralevic. V., Bumstock, G.: Adenosine-media- ted dilatation of the rabbit hepatic arte- rial bed is mediated by A2 purinore- ceptors. Br. J. Phaimacol., 103: 1103- 1107. (1991.)
    
    
29. McGillivray-Anderson. K. M. Faber, J. E.: Effect of acidosis on contraction of microvascular smooth muscle by alfal and alfa adrenoceptors: Implications for neural and metabolic regulation. Circul. Res., 66: 1643-1657. (1990.)
    
    
30. McGillivray-Anderson. K. M.. Faber. J. E.: Effect of reduced blood flow on alfal and alfa2 adrenoceptor constriction of rat skeletal muscle microvessels. Circul. Res., 69: 165-173. (1991.)
    
    
31. Mellander, S., Jahansson, B.: Control of resistance, exchange and capaticance functions in the peripheral circulati- on. Phaimacol Rev., 20: 117-196. (1968.)
    
    
32. Mellander. S.: Interaction of local and nervous factors in vascular control. Angiologica, 8: 187-201. (1971.)
    
    
33. Mellander, S.: Tissue osmolality as a mediator of exercice hyperemia. (Edi- torial:) Scand. J. Clin. Lab. Invest., 29: 139. (1972.)
    
    
34. Miller, D. S., Yaghi. A., Hamilton, J. T., Paterson, N. A., Role of arachidonic acid metabolites in hypoxic contractions of isolated porcine pulmonary ar- tery and vein. Exp. Lung. Res., 15: 213-222. (1989.)
    
    
35. Monos E.: A vénák fiziológiás funkciói és intrinsic szabályozásuk. Orv. Hetil., 133: 1673-84. (1992.)
    
    
36. Monos E., Bérezi V.. Nádasy Gy.: Local control of the veins (Biomechani- cal, metabolic and humorai aspects). Physiol. Rev. (In press.)
    
    
37. Nádasy Gy. L., Polenov, S., Chemav- skaya, G.. Monos E" Hamar .J., Kovách A. G.: Norepinephrine induced contractions of the feline mesenterial vein under oxygenized and hypoxic conditions in vitro. Acta Physiol. Hung., 71: 45-50. (1988.)
    
    
38. Nádasy G. L., Székács B., Juhász I,. Fehér J.. Kovách A. G" Monos E.: Role of endothelium, oxygen and ionic milieu in the prostacyclin and thromboxane production of rat aortic tissue slices. Acta Physiol. Hung., 78: 77-87. (1991.)
    
    
39. Omar, H. A.. Figueroa, R., Omar, A., Tejani, N., Wolin, M. S.: Hydrogen peroxide and reoxygenation cause prostaglandin-mediated contraction of humán placental arteries and veins. Am. J. Obstetr. Gynecol., 167: 201- 207. (1992.)
    
    
40. Reivich, M.: Artériái pCCH and cerebral hemodynamics. Am. .1. Physiol., 206: 25-64. (1964.)
    
    
41. Rothe, C. F.: Mean circulatory filling pressure. Its meaning and measure- ment. J. Appl. Physiol., 74: 499-509. (1993.)
    
    
42. Rowell L. B., Blackmon. J. R.: Venomotor responses during central and local hypoxia. Am. J. Physiol., 255: H760-H764. (1988.)
    
    
43. Rubio, R.. Beme, R. M.: Release of adenosine by normál myocardium in dogs and its relationship to regulation of coronary resistance. Circul. Res., 25: 407. (1969.)
    
    
44. Sabouni. M. H.. Brown. G. L., Kotake. A. N.. Douglas, F. L., Mustafa, S. J.: Effects of CGS-15943A on the relaxations produced by adenosine analogs in humán blood vessels. Eur. .1. Phar- macol., 187: 525-530. (1990.)
    
    
45. Schimke, I., Greismacher, A., Weigel, G" Holzhutter. H. G" Muller, M. M.: Effects of reactive oxygen species on eic osanoid metabolism in humán en- dotheliel cells prostaglandins. 43: 281- 292. (1992.)
    
    
46. Sigardsson, S. B., Grampp, W.: The effect of hypoxia on mechanical and electrical properties of smooth muscle from the rat portai vein. Pflügers Arch., 391: 44-48. (1981.)
    
    
47. Soloviev, A. I., Basilyuk. O. V.: Eviden- ce for decrease in myofilament respon- siveness to Ca2+ during hypoxia in spontaneously active vascular smooth muscle in rats. Exp. Physiol., 78: 395- 402. (1993.)
    
    
48. Sparks, H. V.: Effect of local metabolic factors on vascular smooth muscle. In: Bohr, D. F., Somlyó, A. P" Sparks, H. V., eds.: Handbook of Physiology, Section 2., Vol. II. American Physiolo- gical Society, Washington DC, pp. 475-513. (1980.)
    
    
49. Tracey, W. R., Hamilton, J. T., Craig, I. D., Paterson. N. A.: Responses of isolated guinea pig pulmonary venules to hypoxia and anoxia. J. Appl. Physiol., 67: 2147-2153. (1989a.)
    
    
50. Tracey, W. R.. Bend. J. R.. Hamilton, J. T.. Paterson, N. A.: Role of lipoxyge- nase, cyclooxygenase and cytochrome P-450 metabolites in contractions of isolated guinea pig pulmonary venules induced by hypoxia and anoxia. J. Phaimacol. Exper. Ther., 250: 1097- 1104. (1989b.)
    
    
51. Tracey, W. R" Hamilton. J. T.. Craig, I. D.. Paterson. N. A.: Effect of endothelial injury on the responses of isolated guinea pig pulmonary venules to reduced oxygen tension. Am. Rev. Respir. Dis., 140: 68-74. (1989c.)
    
    
52. Vanhoutte, P. M" Clement, D. L.: Effect of pH and pCÜ2 changes on the reactivity of isolated venous smooth muscle. Arch. Int. Physiol. Biochem., 76: 144-146. (1968.)
    
    
53. Vanhoutte, P. M., Janssens. W. J.: Local control of venous function. Micro- vasc. Res., 16: 196-214. (1978.)
    
    
54. Van den Bos, G. C. Westerhof, N., Hoogerweif. N., Sicking, A. H.: Arteriolar and venular reactivity to superfusate pCO² in tissues with different metabolic capacity. A study in skeletal muscle and the mesentery of the rat. Int. J. Microcirc. Clin. Exp., 10: 303- 316. (1991.)
    
    
55. Vedemikov, Y. P., Graser, T" Li, D. S.: Hypoxic and posthypoxic responses in isolated coronary arteries and veins: role of endothelium. Biomed. Biochim. Acta, 49: 1177-84. (1990.)
    
    
56. Vedemikov, Y. P., Graser, T.,. Leisner, H., Tiedt, N.: Effect of hypoxia on endothelium dependent relaxation of porcine coronary arteries and veins. Biomed. Biochem. Acta, 50: 257-263. (1991.)
    
    
57. Verbeuren, T. J., Janssens, W. J., Vanhoutte, P. M.: Effect of moderate acidosis on adrenergic neurotransmission in canine saphenous veins. J. Phaimacol. Exper. Ther., 206: 105-114. (1978.)
    
    

Dr. Nádasy György

SOTE Klinikai Kísérleti Kutató -
II. sz. Élettani Intézet
1082 Budapest., Üllői út 78/a.

Érbetegségek: 1995/2. 1-4. oldal