Főoldal
Új előfizetők
Szerzőinknek
Díjak
Keresés
Aktuális
Alaptudományok
Artériák betegségei
Vénák betegségei
Belgyógyászat
Radiológia
Bőrgyógyászat
Továbbképzés
Kongresszusok
Esetismertetés
Referátum
Termékismertető
História
In Memoriam
Egyéb
2020/2
2020/1

2019/4
2019/3
2019/2
2019/1

2018/4
2018/3
2018/2
2018/1

2017/4
2017/3
2017/2
2017/1

2016/4
2016/3
2016/2
2016/1

2015/4
2015/3
2015/2
2015/1

2014/4
2014/3
2014/2
2014/1

2013/4
2013/3
2013/2
2013/1

2012/4
2012/3
2012/2
2012/1

2011/Suppl. 2
2011/Suppl. 1
2011/4
2011/3
2011/2
2011/1

2010/4
2010/3
2010/2
2010/1

2009/Suppl. 1
2009/4
2009/3
2009/2
2009/1

2008/4
2008/3
2008/2
2008/1

2007/Suppl. 2
2007/Suppl. 1
2007/4
2007/3
2007/2
2007/1

2006/Suppl. 2
2006/Suppl. 1
2006/4
2006/3
2006/2
2006/1

2005/Suppl. 2
2005/Suppl. 1
2005/4
2005/3
2005/2
2005/1

2004/Suppl. 1
2004/4
2004/3
2004/2
2004/1

2003/Suppl. 1
2003/4
2003/3
2003/2
2003/1

2002/Suppl. 1
2002/4
2002/3
2002/2
2002/1

2001/Suppl. 1
2001/4
2001/3
2001/2
2001/1

2000/Suppl. 1
2000/4
2000/3
2000/2
2000/1

1999/Suppl. 1
1999/4
1999/3
1999/2
1999/1

1998/Suppl. 1
1998/4
1998/3
1998/2
1998/1

1997/Suppl. 1
1997/4
1997/3
1997/2
1997/1

1996/4
1996/3
1996/2
1996/1

1995/4
1995/3
1995/2
1995/1

1994/2
1994/1


Továbbképzés

47 cikk 10 oldalon:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
>

A krónikus vénás betegség minimal invazív kezelése endovénás hegesztéssel

L.M. CHERNUKHA, V.S. HORBOVETS, S.I. SAVOLYUK, O.O. DYADYK, V.A. KHODOS, M.V. CHEKHLOV, R.A. GERASHCHENKO, D.D. KUNKIN

Összefoglalás

Bevezetés. A krónikus vénás betegségek (KVB) hőablációjának egyes problémái indokolják a technológia változtatását, melynek során kisebb hőmennyiség alkalmazását és kedvezőbb energia közlési algoritmus bevezetését tartjuk indokoltnak. Véleményünk szerint az endovénás hegesztés (EVH) optimálisabb, mint az eddigi eljárások, melynek során a paraméterek automatikus generálásával, a nagyfrekvenciás modulált áram hatása alatt, a véna fal denaturálásával végeztük az ablációt.
Célkitűzés. a krónikus vénás betegségben szenvedők kezelésében az endovénás hegesztés alkalmazása, és eredményeinek tanulmányozása.
Beteganyag. Az EVH-t 26 beteg 40 műtétje során alkalmaztuk, akik CEAP C3 ? C5- stádiumban voltak (9 férfi és 17 nő, 30 és 65 év közöttiek). A beavatkozást a v. saphena magnán (VSM) 34, a v. saphena parván (VSP) 6 esetben végeztük, A VSM és VSP junkcionális szakaszainak átmérője 12,8 és 24,3 mm, illetve 6,2 és 9,4 mm közötti volt. Az eredményeket 1, 3 és 6 hónap után értékeltük: posztoperatív fájdalom, ultrahang (UH) adatok és szövődmények jelenléte vagy hiánya vonatkozásában.
Módszerek. Az EVH készülék egy EK 300M (Svarmed, Ukrajna) generátorból és egy hegesztőeszközből áll, amelynek munkarésze egy legfeljebb 3 mm átmérőjű és legfeljebb 5 cm hosszúságú bipoláris kialakítású elektróda volt. A hegesztési periódus 10 és 100 V közötti árammal, 50-500 kHz frekvenciájú, 0,1-től 250 kHz-ig modulált váltakozó árammal történt, a mért szövet - ellenállás 0,1-től 1000 Ohm-os volt. A hegesztés időtartamát a relatív rezisztencia együtthatója határozta meg a következő képletnek megfelelően: k = Ri(ti)/R0(t0), ahol Ri(ti) az áramlásellenállás, R0(t0) a kezdeti ellenállás. A k bizonyos értékének elérésekor a készülék befejezi a hegesztést.
Az EVH hatását a VSM 16 különböző szegmensében végzett, 4,5?23 mm átmérőjű vénák elővizsgálata során tanulmányoztuk. Az elektromos és hőmérsékleti adatok dinamikáját Matcad software alkalmazásával értékeltük. Haematoxin-eozin, Van Gieson és elastica szövettani festést alkalmaztunk.
A hegesztést, vagyis a véna szúrását, az eszköz bevezetését és pozicionálását, valamint a tumescent érzéstelenítést az általánosan elfogadott módszereknek megfelelően UH irányítás alatt végeztünk. A VSM beömlésében a hegesztő eszköz munkarészének disztális pólusa a v. epigasztrica szintjében helyezkedett el, míg a VSP beömlésében ez a mélyvénától 1 cm-re volt. Az ablációt 5 cm-es szakaszonként ismételtük.
Eredmények. Az elővizsgálatok során az egyes véna - szakaszokat 5-12 másodpercig 55-80 °C-ra melegítettük. A beavatkozás során függetlenül a vénák átmérőjétől és a lumenben lévő maradék vér mennyiségétől a véna fal denaturálódott. Paravasalis zsírszövet károsodást nem figyeltünk meg, még az ismételt hegesztéssel össze - függésben sem.
A patomorfológiai vizsgálatok megállapították: a véna fal elsősorban az intima és media rétegekben változik meg. Az endothel koagulálódik és elpusztul, a kollagén és a simaizomrostok homogenizálódnak, az adventicia leválik.
A hegesztés során, az abláció ultrahang jeleinek kialakulását megfigyeltük. Nem volt posztoperatív fájdalom 17 esetben (65,4%), közepes fokú fájdalom 9 (34.6%) betegnél volt. Egy hónap után a kezelt vénszegmensek minden betegnél elzáródtak; 7 betegnél (26,9%) már a fibrózis jelei is látszottak; 3 hónap után 12 esetben (46,2%) a vénaszegmensek egyértelmű fibrózisát észleltük; 6 hónap elteltével 26 esetben (100%) az UH ?termikus crossectomiát? mutatott. Minden betegnek kielégítő kozmetikai eredménye volt; szövődmény nem lépett fel.
Megbeszélés. Az EVH módszer az esetek 100% - ában mutatta a limitált ablációt, beleértve a nagy véna - átmérőjű eseteket is. Kimutattuk, hogy más termikus ablációs módszerekkel ellentétben az EVH minimális szöveti hőkárosodással fenyeget, elkerüli az égési sérüléseket és a paresztéziákat. A korlátozott számú beteg és rövid megfigyelési idő azonban indokolja a további vizsgálatokat.
Következtetések. 1. Az EVH lehetővé teszi a vénák szabályozott elektrotermikus ablációjának elvégzését a véna fal összetevőinek denaturálása révén.
2. Az EVH klinikai alkalmazásának első eredményei biztatóak: a VSM és a VSP fibrózisa a 6 hónapos megfigyelési időszak alatt bekövetkezett, valamint a betegek 100% - ánál kielégítő volt a kozmetikai eredmény is.
3. A hegesztési periódus automatikus vezérlési módja, a vénák és a paravasalis szövetek viszonylag alacsony hevítését eredményezi, kiküszöböli a szubjektív tényezők hatását, és ez a vezérlés lehetővé teszi az EVH használatát nagy átmérőjű vénák esetén is.

Érbetegségek: 2020/1. - 13-22. oldal

KULCSSZAVAK

krónikus vénás betegségek (KVB), endovénás thermalis abláció, élőszövet hegesztés, endovénás hegesztés (EVH).

Tovább >>


Az örökletes thrombophilia és a hosszú távú antikoaguláns kezelés pszichológiai vonatkozásai

DR. TOMÁN EDINA, DR. HARGITAI RITA

Összefoglalás

Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a familiáris thrombophiliával élő, véralvadásgátló kezelésben részesülő betegek gyógyszeres terápiahűségének, terápiával kapcsolatos elégedettségének, tudásszintjének, illetve életminőségének vizsgálata. Tudomásunk szerint az érintett beteg - populációról az általunk vizsgálni kívánt változók tekintetében nincsenek hazai kutatási eredmények. Módszer: Feltáró-leíró jellegű kérdőíves kutatásunkban négy validált kérdőívet használtunk a betegség- illetve terápiás percepciók, az adherencia és az életminőség vizsgálatára. 102 thrombophiliával diagnosztizált, antikoaguláns terápiában részesülő beteg ? K-vitamin antagonista, illetve új oralis antikoaguláns - vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Vizsgálatunkkal mérsékelt átlagértékeket igazoltunk, mind az adherencia, mind a kezeléssel való elégedettség, mind pedig az életminőség dimenzióiban. Kimutattuk, hogy a kumarinnal kezelt betegek szignifikánsan jobb adherenciával rendelkeznek, mint az új oralis antikogulánssal kezelt betegek. Következtetések: A K-vitamin antagonistát szedő betegek kontrollvizsgálatainak rendszeressége, úgy tűnik, jobb adherenciát eredményez. A betegek tudásszintje alapján jelentős igény mutatkozna az antikoaguláns terápiában részesülő betegek szakszerű edukációjára.

Érbetegségek: 2019/4. - 93-98. oldal

KULCSSZAVAK

adherencia, antikoaguláns, thrombophilia, NOAC, warfarin.

Tovább >>


A sebfertőzések megelőzésében és kezelésében alkalmazható antiszeptikus szerek

DR. HLAVÁCS TÜNDE, DR. SZOKOLY MIKLÓS, DR. SÜLE ANDRÁS

Összefoglalás

Az antiszeptikumok választásához rendelkezésre álló magas szintű evidenciák sajnálatos módon rendkívül csekély számban állnak rendelkezésre. Jelenleg leginkább preklinikai és klinikai vizsgálatokra lehet támaszkodni, melyek együttes értelmezése nehézkes, hiszen gyakran számos tekintetben igen heterogén forrásnak bizonyulnak. A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok áttekintése után elmondható, hogy a kritikusan kolonizált és fertőzött krónikus sebek, valamint égések esetén a PHMB a választandó antiszeptikum. A harapott, lőtt, vagy szúrt sebek esetén a PVP-I az arany standard, míg a PHMB és a hipoklorit is superior a PVP-I-vel szemben a szennyezett akut és krónikus sebek fertőtlenítésekkor. Az MDRO-kolonizált vagy fertőzött sebek dekolonizálásához előnyös az OCT/PE kombinációja és a PHMB. A peritoneális öblítéshez, valamint a központi idegrendszeri expozíció kockázata esetén a hipoklorit a megfelelő antiszeptikum. Terápiás princípium, hogy az alkalmazástól számított 2 hét utáni minden sikertelen antiszeptikus kezelést felül kell vizsgálni és további diagnosztikus lépéseket kell tenni, mint például a helyi véráramlás elemzése, így elkerülhetővé tehető a felesleges expozíció.

Érbetegségek: 2019/1. - 11-19. oldal

Tovább >>


Kompressziós kezelés

DR. SZOLNOKY GYŐZŐ, DR. KEMÉNY LAJOS

Összefoglalás

A kompressziós terápia képviseli a legegyszerűbb nem-invazív kezelési módszert az alsó végtagi vénás elégtelenség, lymphoedema és vénás lábszárfekélyek kezelésében. Habár számos anyag és rendszer áll rendelkezésre, az ödémamentesítés kezdeti szakában inelasztikus pólyák és többkomponensű rendszerek használata javasolt, míg a fenntartó szakban leginkább a hagyományos harisnyák és az ún. fekélyharisnyák viselése szükséges. Az állítható tépőzáras harisnyák jól helyettesíthetik a hagyományos harisnyákat, sőt akár az intenzív oedéma mentesítésben is szerepet játszhatnak. A terápiás lehetőségek esélyt teremtenek a kezelésben résztvevőknek az egyénre szabott kompresszió kialakításában, amely növelheti a kezelés elfogadását és a beteg együttműködési készségét.

Érbetegségek: 2018/4. - 131-134. oldal

KULCSSZAVAK

kompresszió, kompressziós pólya, kompressziós harisnya, vénás lábszárfekély

Tovább >>


Negatívnyomású sebkezelés

NYÁRFÁDI GABRIELLA, MÓRICZ JÁNOS, DR. SZOKOLY MIKLÓS

Összefoglalás

A negatívnyomás-terápia (NPWT = negative pressure wound therapy) a modern sebkezelés egyik módszere. Ezzel a technikával az 1990-es évektől egészen napjainkig számos, az orvosok számára kihívást jelentő kórképet tudtak sikerrel kezelni. Ilyen problémás esetek például a diabeteses láb fekélyei, a nyitott sebek, amelyek esetén a hagyományos sebzárás már nem lehetséges, de esetenként egyéb akut és krónikus sebek is. Reménytelennek tűnő körülmények fennállása során is sikerrel kezelhetőek a mély sebek (cavum), és az NPWT módszerrel elérhető a sebgyógyulás.
Az eljárásmódot számos sebészeti területen alkalmazzák: hasi és mellkassebészetben, traumatológiában és ortopédiában, szívsebészetben és helyreállító sebészetben is. Az eljárás a különböző okokból, például égési sérülés vagy diabetes mellitus miatt keletkező alsó végtagi sebek gyógyulását is támogatja.
Az NPWT egy innovatív sebkezelési eljárást jelent, melynek során folyamatos vagy intermittáló szubatmoszférikus nyomást fejtünk ki a sebfelszínre. A sebfelszínnel közvetlenül érintkező rész egy fekete poliészter-poliuretán habszivacs, amit a nyílt seb alakjára és formájára kell szabni, majd ezt helyezzük a seb üregébe. Ezt követően a szivacsot egy speciális filmkötszerrel légmentesen az ép bőrhöz rögzítjük. A filmkötszerre vágott nyílásra egy szívócsővel együtt szívó portot helyezünk. A beteghez közelebb levő, proximalis részt összekapcsoljuk egy hordozható egységgel (NPWT készülék). A terápia során alkal mazott nyomásérték rendszerint ?125 Hgmm, az alkalmazott üzemmódban pedig a computer a beállításának megfelelő vákuumhatást gyakorol a sebre. A distalis egységet egy egyszerhasználatos gyűjtőtartály alkotja, amely az eltávolított necroticus szöveteket, pust és oedema folyadékot gyűjti.
Természetesen az NPWT kezelést csak részlegesen feltisztult és ismert bakteriális státuszú sebeknél alkalmazzák. Ennek értelmében a páciensek megfelelő antibiotikus kezelésben részesülnek (ha szükséges). A sebtisztítást, különösen kiterjedt felszíneken, többnyire bőrátültetés is követi.
A normál sebgyógyulást a következő fázisok jellemzik: haemostasis, inflammatio, proliferatio és remodeling. Az NPWT terápia gyorsítja a sebgyógyulást az angiogenesis megindításával és a vérellátás növelésével, ezáltal biztosítva a sebgyógyuláshoz szükséges oxigenizációt és egyéb, gyógyuláshoz szükséges faktorokat. Az exsudatum eltávolításával, az oedema csökkentésével és a bakteriális kolonizáció eliminálásával hozzájárul a proliferatios fázis kialakulásához. A kezelés a sebszélek közeledését és a granulatios szövet növekedését segíti elő. Tapasztalataink alapján a betegek több, mint 70%-a bőr - transzplantációra alkalmassá vált. Összehasonlítva az NPWT kezelés előtti és utáni baktérium tenyészeteket, szignifikánsan csökkent bakteriális kolonizációt találtunk, továbbá kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükség az NPWT kezelés ideje alatt és a kezelés után.
Az alsó végtagi sebeket és azok gyógyulási folyamatát esetismertetésekkel demonstráljuk.

Érbetegségek: 2018/2. - 49-56. oldal

Tovább >>

47 cikk 10 oldalon:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
>