Főoldal
Új előfizetők
Szerzőinknek
Díjak
Keresés
Aktuális
Alaptudományok
Artériák betegségei
Vénák betegségei
Belgyógyászat
Radiológia
Bőrgyógyászat
Továbbképzés
Kongresszusok
Esetismertetés
Referátum
Termékismertető
História
In Memoriam
Egyéb
2017/1

2016/4
2016/3
2016/2
2016/1

2015/4
2015/3
2015/2
2015/1

2014/4
2014/3
2014/2
2014/1

2013/4
2013/3
2013/2
2013/1

2012/4
2012/3
2012/2
2012/1

2011/Suppl. 2
2011/Suppl. 1
2011/4
2011/3
2011/2
2011/1

2010/4
2010/3
2010/2
2010/1

2009/Suppl. 1
2009/4
2009/3
2009/2
2009/1

2008/4
2008/3
2008/2
2008/1

2007/Suppl. 2
2007/Suppl. 1
2007/4
2007/3
2007/2
2007/1

2006/Suppl. 2
2006/Suppl. 1
2006/4
2006/3
2006/2
2006/1

2005/Suppl. 2
2005/Suppl. 1
2005/4
2005/3
2005/2
2005/1

2004/Suppl. 1
2004/4
2004/3
2004/2
2004/1

2003/Suppl. 1
2003/4
2003/3
2003/2
2003/1

2002/Suppl. 1
2002/4
2002/3
2002/2
2002/1

2001/Suppl. 1
2001/4
2001/3
2001/2
2001/1

2000/Suppl. 1
2000/4
2000/3
2000/2
2000/1

1999/Suppl. 1
1999/4
1999/3
1999/2
1999/1

1998/Suppl. 1
1998/4
1998/3
1998/2
1998/1

1997/Suppl. 1
1997/4
1997/3
1997/2
1997/1

1996/4
1996/3
1996/2
1996/1

1995/4
1995/3
1995/2
1995/1

1994/2
1994/1


História

<< Vissza
Cikk mentése Cikk nyomtatása Cikk elküldése


Bugár-Mészáros Károly, a MAÉT első elnöke (1900-1989)

Írta: DR. BUGÁR-MÉSZÁROS TIBOR

Édesapám, Bugár-Mészáros Károly 116 éve, 1900. november 3.-án született, Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a Tanárképző Intézeti Gyakorló Főgimnáziumban, más néven Mintagimnáziumban 8 év helyett 7 év alatt teljesítette. A 7. évet nyáron végezte el, hogy az I. világháborús katonai behívás előtt, a 8. gimnáziumi osztályt is be tudja fejezni. Így 1 évvel előbb érettségizett, - jelesre (1. ábra). Az iskola, ma az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskolája, átmenetileg Ságvári Endre nevét is viselte, mindig kiemelt oktató intézmény volt, számos tanára később egyetemi professzor vagy akadémikus lett.

Bugár-Mészáros Károly, a MAÉT első elnöke (1900-1989)

1. ábra.
Gimnáziumi éveiben készült kép.

A pályaválasztás nagy gondot jelentett, nehezen tudta elhatározni, hogy jogász vagy építészmérnök legyen. Apja ugyanis jogász volt, anyai nagyapja pedig építészmérnökként Eiffel munkatársa, annak idején a Nyugati pályaudvar kivitelező mérnöke.
Végülis apja nyomdokait követve, 1918. szeptemberé - ben, a Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára iratkozott be. Mivel még ezután sem hagyott fel a mérnöki pálya gondolatával, késő ősszel megkísérelte a beiratkozást a Műegyetem Építészmérnöki Karára is, ahol a harctérről hazatért katonák részére a beiratkozás még folyamatban volt. Mivel nem volt katona, a késői beiratkozást nem engedélyezték.
A Jogi Karon az I. félévet jeles kollokviumokkal zárta, azonban 1919. márciusában az a meglepetés érte, hogy a Tanács - köztársaság Kormánya az Egyetem Jog- és Állam tudományi Karát megszüntette. Így ismét pályaválasztás előtt állt.
Gyermekkori barátja, aki akkor másodéves orvostanhallgató volt, azt ajánlotta, hogy legyen orvos. Ez a gondolat a pályaválasztás korábbi időszakában komolyan fel sem merült benne. Barátja elvitte az I. sz. Anatómiai Intézet bonctermébe, és miután a látványtól nem lett roszszul, másnap 1919. március. 29.-én beiratkozott az Orvostudományi Karra.
Ott nem kevés nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen az előadások és a gyakorlatok, a tanrend szerint haladva, már a II. félév közepén tartottak. Az volt a szerencséje, hogy a harctérről hazatérő katonák részére június elejétől augusztus elejéig az I. félév anyagából pótszemesztert tartottak, amelyre sikerült bejutnia. Beiratkozása után tehát elvégezte a II. félévet, majd az I.-sőt, így 1919. augusztus elejéig teljesíteni tudta az I. év mindkét félévét.
Bár ezután a következő tanévben megnyitották a Jog- és Államtudományi Kart, és az 1919. év márciusában megszakadt II. félévet minden hallgató részére érvényesnek nyilvánították, és 1-2 félévet még hallgatott is, de nem ment vissza jogásznak, hanem folytatta orvosi tanulmányait.
Orvosdoktorrá 1923-ban avatták. Az Orvosegyetem IV. Belklinikáján Herzog Ferenc professzornál ill. az I. Belklinikán Erdélyi József professzornál gyakornokként, ill. tanársegédként 1924 és 1938 között dolgozott. Belgyógyászatból, ideggyógyászatból és tüdő gyógyászatból tett szakvizsgát. Érbetegségekkel, angiológiával 1927-ben kezdett intenzívebben foglalkozni. E tárgykörben 1931-ben Tübingenben a belklinikán Otfried Müller professzornál és 1933-ban Londonban, Sir Thomas Lewis intézetében tett tanulmányutakat.

Bugár-Mészáros Károly, a MAÉT első elnöke (1900-1989)

2. ábra.
Bugár-Mészáros Károly 30-as éveinek végén.

A Fővárosi Szeretetotthonok Kórháza belgyógyász főorvosává 1938-ban nevezték ki, ahol egy ideig igazgató főorvos is volt (2. ábra). Ez a későbbi Korányi Sándor és Frigyes, majd Erzsébet Kórház. Itt folytatta tudományos angiológiai kutató és publikáló munkáját, amelyhez ér - vizsgáló műszereket szerzett be, pl. oscillométert, kapillármikroszkópot és bőrhőmérsékletmérőt. Főállása mellett, 1936 és 1948 között a MABI belgyógyász főorvosi feladatait is ellátta, ezen kívül még több kórház felügyeletével is megbízták.
Fő műve, Az érbetegségek diagnosz tikája, kór és gyógytana c. könyve, 1944-ben jelent meg, amellyel ennek az önálló szakterületnek a meg alapítójává vált. Egyetemi magántanári képesítést az 1944/45-ös tanévben Az érbetegségek klinikuma tárgykörből nyert.
A Fővárosi Szent István Kórház (akkor ideiglenesen csak István Kórház) I. Belosztályának főorvosává 1950- ben nevezték ki, ahol 115 ágy közül 56, országos beutalással, az érbetegek ellátását szolgálta. Ragaszkodott hozzá, hogy a Korányi Kórházból áthozhassa alorvosát Okos Gizellát, akit itt már adjunktusnak nevezett ki, valamint nehezen megszerzett műszereit is. Külön érvizsgáló, majd később biokémiai laboratóriumot rendezett be. István Kórházi főorvosi feladatai mellett, 1957- től Dél-Pest vezető bel gyógyász főorvosa volt és bírósági szakértőként is dolgozott.
Az orvostudományok kandidátusa tudományos fokozatot 1952-ben szerezte meg. Periferiás érbetegségek című könyve1955-ben jelent meg. Ugyanebben az évben elnyerte a Kiváló Orvos címet. Érbetegségek címmel, 1956- ban könyvfejezetet írt Issekutz: Gyógyszertan és Gyógyítás c. egyetemi tankönyvébe. A II. kiadás 1959-ben jelent meg. Rajka, Allergiával foglalkozó német nyelvű könyvébe, 1959-ben két fejezetet írt. 1960-ban Érbetegségek címmel könyvfejezetet írt Rózsahegyi Munkaköri alkalmasság orvosi elbírálása c. könyvébe. Periferiás keringési zavarok c. könyve 1961-ben jelent meg.
A Magyar Sebész Társaság Angiologiai Sectióját 1961-ben, 55 évvel ezelőtt alapította meg, amelynek elnöke lett. Prágában, 1961-ben a Világkongresszus, a Magyar Angiologiai Sectiót felvette a Nemzetközi Angiologiai Unio alapító tagjai közé. 1964-ben, Párizsban a Nemzetközi Angiologiai Unio alelnökévé választották, amely feladatkörben 1967-ben Barcelonában megnyitotta az Angiologiai Unio Világkongresszusát. Számos további országban is tartott előadást, angiológiai kongresszusokon (3. ábra).

Bugár-Mészáros Károly, a MAÉT első elnöke (1900-1989)

3. ábra.
A X. Angiológiai Világkongresszuson 1976-ban, Tókióban.

A Sectio, Magyar Angiológiai Társasággá 50 éve, 1966-ban alakult át, amelynek szintén elnöke lett. Ezt a tisztet 1972-ig viselte, - akkor lemondott. 1972-ben, a Magyar Angiológiai Társaság örökös tiszteletbeli elnökévé választották.
Az Angiologiai Sectio és a Magyar Angiológiai Társaság elnökségének 10. évfordulóján, 1971-ben, szeretet teljes ünneplésben részesítették, s egy rézből készült, kerek, domborításokkal díszített tállal ajándékozták meg a következő felirattal: ELSŐ ELNÖKÉNEK Dr. BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY EGYETEMI MAGÁNTANÁRNAK A 10 ÉVES MAGYAR ANGIOLOGIAI TÁRSASÁG 1961-1971 (4. ábra).

Bugár-Mészáros Károly, a MAÉT első elnöke (1900-1989)

4. ábra.
A MAT 10. évfordulójára kapott dísztál.

Évekig dolgoztam édesapám osztályán Landi Annával, na meg Kusztos Dénessel együtt. Már medikus koromtól, egészen addig, amig édesapámat, 70 éves korában nyugdíjazták, - akkor én is eljöttem az osztályról. Sok mindent megtanultam és gyakorlatot szerezhettem az angiográfiák végzésében is. Édesapámmal több közös cikket publikáltunk. Ő még 84 éves koráig angiológiai szaktanácsadóként, rendszeresen bejárt. Volt olyan is, amikor az influenza osztály vezetését bízták rá. Ezután is tartott előadásokat az egyetemen és vizsgabizottságokban is részt vett. 1973-ban arany-, 1983-ban gyémánt-, 1988-ban vas-diplomát kapott.
Hét gyermeke közül csak én lettem orvos, hárman gyógyszerészek lettek. Unokái, dédunokái között is vannak gyógyszerészek, fogorvosok, orvosok és még orvostan - hallgatók is.
Gyerekkorunkban sokat kirándult velünk, főleg a hegyekbe, városokba, időnként volt közös biciklizés és evezés is. Többek között áteveztünk Felsőgödről Surányba rokonainkhoz Kopp Máriáékhoz.
Szeretett latinul beszélni, sőt előadást tartani is. Cseh - szlovákiában, 1978-ban a Purkinje Társaság érmével tüntették ki, ekkor latin nyelvű szónoklattal köszönte meg a magas kitüntetést.
Véralvadás obliteratív verőérbetegségekben, s azok jelentősége a kórképek patológiájában és therápiájában c. doktori értekezésével 81 éves korában az orvostudományok doktora fokozatot nyerte el. Felminősítésére az Akadémia részéről már korábban is érkeztek javaslatok, de 1957-ben költségvetési keret hiányában-, az 1966-os Egyetemi javaslatot vallásosságára és apósának a 20-as, 30-as években vállalt politikai szerepvállalására hivatkozva utasították el. Az Egyetem 1981-ben ismét kiállt előléptetése mellett, de a minisztérium megint elutasította.
Könyveinek és különlenyomatainak időrendben összeállított két kötetét, 1981-ben átadta a Szent István Kórház Könyvtárának. Saját keze által összeállított bibliográfiája, a három könyve és 4 könyvfejezete mellett, további 83, különböző terjedelmű tudományos dolgozat címét tartalmazta. Az idegen nyelven megjelent változatokkal együtt tudományos dolgozatainak száma 148. Soltész Lajos Emlékérmet 1985-ben kapott.
1989. augusztus 8.-án, 89 éves korában hunyt el. A Magyar Angiológiai Társaság nevében Papp Sándor professzor vett végső búcsút az örökös tiszteletbeli elnöktől. a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 1995-ben Bugár-Mészáros Károly Emlékérmet alapított, amelyet 2 évente az érbelgyógyászok egy-egy kiválóságának adományoznak. Elsőként Meskó Éva kapta meg.
Köszönöm mindnyájuknak, hogy a Társaság meg alakulásának 50. évfordulóján megemlékezhettem édesapámról! 4

Írta: DR. BUGÁR-MÉSZÁROS TIBOR


Érbetegségek: 2016/4. 81-83. oldal



<< Vissza