Nyomtatás
Szerzők: DR. ACSÁDY GYÖRGY, DR. LACZKÓ ÁGNES, DR. PINTÉR LÁSZLÓ, DR. RÉPA IMRE, DR. NEMES ATTILA

A vénás rendszer aneurizmái kóreredetükei tekintve 85%-ban congenitalisak, míg 15%-uk infekció vagy trauma következtében alakul ki. A valódi vénás aneurizma az érfal valamennyi rétegét magában foglaló, körülírt értágulat. Morfológiailag fusiformis és saceularis formákat különböztetjük meg.
Ritka előfordulásuk ellenére potenciális pulmonalis embóliaforrásként bírnak klinikai jelentőséggel. Diagnosztizálásukra a duplex scan a legmegfelelőbb non invazív módszer. A szerzők részletesen foglalkoznak a műtéti indikáció kérdésével és a választandó sebészi beavatkozások ismertetésével. Hangsúlyozzák, hogy a vénasebészetben is a rekonstrukcióra való törekvés a korszerű szemlélet, amelyet a műtét után adekvát anticoagulans kezeléssel kell kiegészíteni.

Érbetegségek: 1997/1. 7-12. oldal

KULCSSZAVAK

vénás, aneurizma, phleographia, duplex scan, MM, vénás rekonstrukció

A vénás rendszer aneurizmái kóreredetüket tekintve 85%-ban congenitalisak, míg 15%-uk infekció vagy trauma következtében alakul ki. A fertőzéses eredetű esetek zömében mononucleosis inlectiosa volt kimutatható. A valódi vénás aneurizma épp olyan, az érfal valamennyi alkotóelemét magában foglaló, körülírt értágulat, mint a valódi artériás aneurizma. Nem keverendő össze a vénás álaneurizmákkal, az arteriovenosus aneurizmákkal, sem a különböző haemangiomákkal, épp úgy, mint az ér falszerkezet megváltozása következtében kialakuló extrém varicosus tágulatokkal sem. Morfológiailag lüsiformis és saccularis formáikat különböztetjük meg. Az első valódi vénás aneurizmát 1926-ban Harris (24) ismertette. Közleményében egy gyermekkori mediastinalis lokalizációjú esetet írt le. A korábbi közlések mind arteriovenosus aneurizmákról történtek.
Lev és Saphir (39) 1951-ben patológiai vizsgálataik alapján felvetették az endophlebohypertrophia és a phlebosclerosis hisztológiai szerepét a vénás aneurizmák kialakulásának magyarázatára, de kellő bizonyítás hiányában ma már nem tartják számon ezt az elméletet.
A vénás aneurizmák leggyakrabban az alsó végtagok felületes és mélyvénáin fordulnak elő (14, 17, 23, 26, 38, 41, 42, 44, 45, 50). Hunwitz és Gelabert (28) bethrombotizált vena iliaca aneurizma okozta alsó végtagi vénás keringési zavarról írtak.
Castle és Arous (6), valamint Traphagen és mtsai (55) vena femoralis aneurizmákról és következményes többszörös tüdőembóliáról számoltak be. Jelen közleményünkben az idézett irodalomban 18 cikk foglalkozik a vena poplitea aneurizmáival (2, 3, 11, 21, 22, 33, 36) és az ezek szövődményeként keletkező pulmonalis embolizációval a multiplex esetektől a fatalis kimenetelűtekig bezárólag (4, 7, 9, 12, 13, 19, 25, 29, 43, 56).
Az alsó végtagok 2 felületes vénatörzsének, a vena saphena magnának és parvának a valódi aneurizmáit is többen leírták (32, 35, 46, 52, 57). A hazai szerzők közül eddig Gyurkó és Mátyás (20) jelentetett meg közleményt ezekről az elváltozásokról.
Az intracranialis vénákon is jelentős számban előforduló esetek ismertetése az idegsebészet tárgykörébe tartozik.
Gyakoriság szempontjából a mediastinalis lokalizáció szerepel a harmadik helyen. Yokomise és mtsai (58) 16 vena cava superior aneurizmás beteg kórtörténeti adatait gyűjtötték össze az irodalomból. Saját, 17 esetükben együtt fordult elő a vena cava superioron és a bal vena brachiocephalicán kifejlődött aneurizma. Taira és Akita (53) fejlődési rendellenesség következtében persistáló bal vena cava superior rupturált aneurizmájának esetét ismertették.
A vena jugularis internán észlelt esetekről (5, 10, 31) és a vena axillaris aneurizmájáról (40) is jelentek meg cikkek. Az emésztőrendszer vénáinak aneurizmái elsősorban portalis hypertensio következtében alakulnak ki. Leírtak már thrombotizált, valamint rupturált vena portae aneurizmákat (54), továbbá vena mesenterica superior aneurizmát (8) is. Saját beteganyagunkban vena lienalis aneurizmát tartunk számon e területről.

A vénák aneurizmái

1. táblázat.
Beteganyag.

A vénák aneurizmái

1. ábra.
Jobb oldali vena saphena magna aneurizma képe direkt rászúrásos phlebographiával ábrázolva.

A vénák aneurizmái

2. ábra.
A jobb felső végtag felől végzett phlebographia során jobb oldali vena jugularis interna aneurizma telődése látható.

Beteganyag

A SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikáján az 1986. január 1. és 1995. december 31. között eltelt 10 év során 20 valódi vénás aneurizma került észlelésre (1. táblázat). 17 eset fizikális vizsgálattal is felismerhető volt, de a varicositastól való pontos elkülönítés érdekében 11 esetben phlebographiát (1., 2. ábra) és 6 esetben duplex scan vizsgálatot végeztünk. A 3 testüregi lokalizációjú vénás aneurizma mellékletetként került észlelésre (6., 7/a-b. ábra) venographia, illetve MRI vizsgálat kapcsán. Ezekben az esetekben műtéti beavatkozásra sem került sor. A nyak. a felső és az alsó végtagok területére lokalizálódó, panaszt okozó vénás aneurizmák (3., 4., 5. ábra) műtétre kerültek.
Négy esetben az aneurizma megkisebbítését és oldalvarratokat végeztünk.
Egy esetben az aneurizmát resecaltuk és end-to-end anastomosist készítettünk.
Tizenegy alsó végtagon a vénatörzs crossectomiáját és strippingjét végeztük (8. ábra).
Egy betegnél a vénás aneurizmát resecaltuk, majd az oda- és elvezető vénát lekötöttük.
Érpótlást egyetlen esetben sem végeztünk.

A vénák aneurizmái

3. ábra.
Jobb oldali vena juguiaris interna aneurizma klinikai képe.

A vénák aneurizmái

4. ábra.
Jobb oldali vena mediana cubiti aneurizma klinikai képe.

A vénák aneurizmái

5. ábra.
Jobb oldali vena saphena magna aneurizma klinikai képe.

Megbeszélés

Irodalmi adatok alapján a vénás aneurizmák előfordulása életkortól és nemtől független, és az artériás esetek 1 %-ára tehető. Ennek ellenére klinikai jelentőségük éppoly fontos,hiszen szövődményeik által súlyos, olykor életveszélyes állapotot idézhetnek elő. Míg az artériás aneurizmák szövődményeinek gyakorisága és súlyossági sorrendje úgy alakul, hogy ruptura, embolizáció, elzáródás, addig a vénák valódi aneurizmái esetében az embolizáció a vezető és a legsúlyosabb szövődmény, majd ezt követi az elzáródás és végül a ritkán előforduló ruptura.
A véráramlás iránya miatt az embolizáció a vénás rendszerben mindig centrális, míg az artériás keringésben mindig perifériás lokalizációjú. További topográfiai különbség a keringés két oldalán kialakuló embóliás szövődmény között az, hogy míg a vénás oldalon mindig a tüdőkeringést károsítja mikro- vagy makroembolizáció formájában, addig az artériás oldalon viszont valamennyi ütőérszakaszt érintheti. Az aneurizma elzáródása - mint szövődmény - az érpálya mindkét oldalán thromboticus eredetű.
Mind az artériás, mind a vénás aneurizmák rupturája keringés-megingással járó súlyos vérveszteséget idézhet elő, elsősorban a testüregi aneurizmák megrepedése esetén.
A nyaki és a végtagi elhelyezkedésű vénás aneurizmák egyszerű fizikális vizsgálattal már kórismézhetők. Az eszközös diagnosztikára azért van szükség, mert még ma is gyakran tévesztik össze lágyrésztumorokkal, és csak a műtéti feltárás során derül fény a vascularis elváltozásra. A color duplex scan (31. 33, 49), a CT (31) és a phlebographia (22, 26, 27, 48) egyértelműen alkalmasak a diagnózis igazolására akár felületes, akár testüregi lokalizációjú vénás aneurizmákról van szó.
Sebészi kezelésük indikációját alapvetően morfológiai típusuk, elhelyezkedésük és az általuk okozott panaszok határozzák meg. Saját tapasztalatunk és az irodalmi adatok alapján e kérdésben álláspontunk a következő:

  1. A testüregi lokalizációjú, panaszt nem okozó fusiformis vénás aneurizmákat nem tartjuk szükségesnek sebészileg kezelni.
  2. A portalis hypertonia következtében kialakuló intraabdominalis vénás aneurizmák műtétje csak ruptura esetén indikált.
  3. A saccularis típusú vénás aneurizmákat fokozott trombózis hajlamuk és a következményes embóliaforrásként fellépő veszélyeztetettség miatt indokoltnak tartjuk megoperálni.
  4. Valamennyi tünetet, panaszt okozó vénás aneurizma műtétje indokolt a lokalizációtól függetlenül.

A vénák aneurizmái

6. ábra.
A bal oldali vena brachiocephalicán keresztül végzett cavographia a vena cava superior aneurizmáját tölti fel.

A vénák aneurizmái

7. ábra. a.)
CT keresztmetszeti kép: a vena azygos magasságában nagy kiterjedésű vénás aneurizma ábrázolódik.

A vénák aneurizmái

7. ábra. b.)
ugyanezen vena azygos aneurizma coronalis síkú T1 súlyozott MRI felvétele.

A vénák aneurizmái

8. ábra.
Az eltávolított vena saphena magna törzsén látható saccularis aneurizma specimen képe.

A választandó műtétek sorában ma már csak mint tudománytörténeti emléket idézzük fel Abbot (1) 1950-ben közölt első vena cava superior aneurizma műtétjét, amelynek során a fusiformis aneurizma sikeres külső borítását végezte "polythene cellophane" nevű anyaggal.
Ma a választandó műtét típusát a morfológia és a lokalizáció szabja meg. Eszerint:

  1. azokon a vénaszakaszokon, ahol az aneurizmatikus vénatörzs megszakítása nem jár kóros haemodynamikai következményekkel, vagy többszörös elváltozásokról van szó (v. saphena magna, parva és egyéb felületes vénatörzsek) ott ma is az exstirpatio és a ligatura a követendő eljárás,
  2. a saccularis vénás aneurizmák resectiója és end-to-end anastomosis vagy oldal varrat ajánlott,
  3. a panaszt okozó fusiformis vénás aneurizmák aneurysmorhaphiája, vagy szükség esetén resectio után autológ anyaggal történő pótlása javasolt.

Zárógondolatként említjük: a vénasebészetben is a rekonstrukcióra való törekvés a korszerű szemlélet, amelyet műtét után adekvát anticoagulans kezeléssel kell kiegészíteni.

Irodalom

  1. Abbot. O. A.: Congenital aneurysm of superior vena cava. Ann. Surg. 131: 259-63. (1950).

  2. Al Zahrani: Popliteal vein aneurysm. Cardiovasc. Surg. 3: 505- 7, (1995.)

  3. Bianchini, E.. Villami. L. G.. Rubini. P.: Aneurysms of the popliteal vein. Description of two cases. J. Mai. Vasc. 16: 295-7. (1991.)

  4. Bouchet. C.. Magne. .J. L.. Lacaze. R.. Lebrun. D.. Franco, A.. Guidicelli, H.: Aneurysm of the popliteal vein. A rare cause of recunent pulmonary emholism. .1. Mai. Vasc. 1 1: 190-3. (1986.)

  5. Calligaro, K. D., Ahmed. S.. Dandora. R., Savarese. R. P.. Douyherty. M. J.. DeLaurentis. D. A.: Congenital aneurysm of the internál jugular vein in a pregnant woman. Cardiovasc. Surg. 3: 63-4. (1995.)

  6. Castle, J. M.. Arous. E. J.: Femoral vein aneurysm: a casereport and review of the literature. Cardiovasc. Surg. 3: 317-9. (1995.)

  7. Chahlaoui, J.. Julien. M.. Nadeau, P. U., Brüneau. L.. Roy. P., Sylvestre, J.: Popliteal venous aneurysm: a source of pulmonary emholism. A. J. R. Am. J. Roentgenol. 136: 415-6. (1981.)

  8. Cholankeril, J. V.: Superior mesenteric venous aneurysm. Am. J. Gastroenterol. 80: 624-6. (1985.)

  9. Dahl, J. R.. Freed, T.. Burke. M.: Popliteal vein aneurysm with recunent pulmonary thromboembolism. JAMA 236: 2531-2. (1979.)

  10. Davis. R. K.: Isolated aneurysm of the internál jugular vein. A report of three cases. J. Pediatr. Surg. 17: 130-1. (1982.)

  11. Dawson, K. .J.. Hehir, D. J.. Hamilton, G.: Popliteal vein aneurysm. Eur. I Vasc. Surg. 5: 697-9. (1991.)

  12. Dawson K.. Hamilton G.: Primary popliteal venous aneurysm with recunent pulmonary emboli. J. Vasc. Surg. 14: 437. (1991.)

  13. Donald. 1. P.. Edwards, R. C.: Fatal outcome from popliteal venous aneurysm associated with pulmonary emholism. Br. .1. Radiol. 55: 930-1. (1982.)

  14. Drewes, J.. Loose. D. A.. Reuss, E.: Das venöse Aneurysma. Herz-Kreislauf 7: 529 (1975.)

  15. Fair. J. E.. Anderson. W. T.. Brundage, B. H.: Congenital aneurysm of the superior vena cava. Chest. 65: 566-8. (1974.)

  16. Federman, .J.. Anderson. S. T.. Rosengarten. D. S.. Pitt. A.: Pulmonary emholism secondary to anomalies of deep venous system of the leg. Br. Heart J. 39: 547-52. (1977.)

  17. Friedman. S. G.. Krishnasastry, K. V.. Doscher, W. et al: Primary venous aneurysms. Surgery 108: 92-5. (1990).

  18. Gallagher, J. J.. Hageman, J. H.: Popliteal vein aneurysm ca- using pulmonary embolus. Arch. Surg. 120: 1173-5. (1985).

  19. Grice. G. D.. Smith. R. B.. Robinson. P. H., Rheudasil. J. M.: Primary popliteal venous aneurysm with recunent pulmonary emboli" J. Vasc. Surg. 12: 316-8. (1990).

  20. Gyurkó Gy., Mátyás L.: Az alsó végtag felületes vénáinak ane- urizmái. Magy. Seb. 39: 115-9. (1986).

  21. Hamdan. M.. Wagner. J.: Aneurysm of the popliteal vein. A propos of one case. J. Chir. Paris 128: 388-9. (Letter) (1991).

  22. Hansen. L. G.. Boris. P.: Aneurysm of the popliteal vein. Radiologie 26: 210. (1986).

  23. Harolds, J. A.. Friedman. M. H.: Venous aneurysm. South Med. J. 70: 219-21. (1977).

  24. Harris. R. I.: Congenital venous cyst of the mediastinum. Ann. Surg. 88: 953-6. (1926).

  25. Helsted. M.. Vilmann. P., Jacobsen, B.. Christoffersen J. K.: Popliteal venous aneurysm with or without pulmonary embo- lism. Eur. .1. Vasc. Surg. 5: 333-42. (1991).

  26. Hilscher, W. M.: Zur Frage der venosen Aneurysmen. Fortsch. Röntgenstr. 82: 244. (1955).

  27. Hídvégi, R. S., Modiy. D. L. LaFleche. L.: Congenital saccular aneurysm of the superior vena cava: radiographic features. AIR 133: 924-7. (1979).

  28. Hurwitz, R E.. Gelabert., H.: Thrombosed iliac venous aneurysm: a rare cause of left lower extremity venous obstruction. J. Vasc. Surg. 9: 822-4. (1989).

  29. Jack. C. R.. Sharma. R.. Vemuri, R. B.: Popliteal Venous Aneurysm as a Source of Pulmonary Emboli in a Male: Case report. Angiology 35: 54. (1984).

  30. Jafari. N.. Ikeda. S., Fellows, B. A.. Devies. A. E: Aneurysm of the superior vena cava. J. Del. Med. 49: 531-3. (1977)

  31. Jasinski. R. W.. Rubin..J. M.: CT and ultrasonographic findings in jugular vein ectasia. J. Ultra,sound Med. 3: 417-20. (1984).

  32. Kanamaru. H.. Asahina, K.: Venous aneurysm of v. saphena accessoria. A case report. Nippon Geka Gakkai Zasshi 91: 1648-51. (1990).

  33. Katz. M. E. Comerata. A. .J.: Diagnosis of a popliteal venous aneurysm by venous duplex imaging. J. Ultrasound Med. 10: 171-3. (1991).

  34. Kelley. M. J., Mannes, E. J.. Ravin. C. E.: Mediastinal masses of vascular origin. J. Thorac. Cardiovasc. Surg. 76: 559-72. (1978).

  35. Koscak. D., Stiplosek. I., Glicorovic. A.: Aneurysmal dilatation of the saphenous vein. Case reports. Acta Chir. Yugoslav 36: 277-85. (1989).

  36. Langeron, P., Gosselin. J.. Maríne. J.: Aneurysm of the popliteal vein. J Mai. Vasc. 15: 188-93. (1990).

  37. Lawrence, G. H.. Burford, T. H.: Congenital aneurysm of the superior vena cava. J. Thorac. Surg. 31: 327-8. (1956).

  38. Legnani. G.. Mettini. L.. Bonfioli, C. Motta. F.: Venous aneurysm of extremities: a case report and literature review. Cardiovasc. Surg. 3: 445-6. (1995).

  39. Lev. M.. Saphir. O.: Endophlebohypertrophy and phlebosclerosis. Arch. Pathol. 51: 154-78. (1951).

  40. Owen, W. J.. McColl. I.: Venous aneurysm of the axilla simulating a soft tissue tumour. Br. J. Surg. 67: 577-8. (1980).

  41. Paes. T.. Andrews. M. B.. Wyatt, A.: Acquired venous aneurysms. Br. J. Med. 25: 149-50. (1991).

  42. Perler. B. A.: Venous aneurysm. Arch. Surg. 125: 124. (1990).

  43. Persson, B. G.. Donner, M.. Peterson, B.. Eklof. B.. Wintzel, K.: Aneurysm of the popliteal vein as a cause of pulmonary embolism. Acta Med. Scand. 208: 407-10. (1980).

  44. Rabe. E.. Rabe. P.: Venous aneurysm in the foot region. Z. Ha- utkr. 65: 757-8. (1990).

  45. Rabe. E.: Phlebologischer Bildatlas, Folge 30. Vasomed 6: 36- 7. (1994).

  46. Ramandan. F.. Johnson. G. Jr.: Primary lesser saphenous vein aneurysm in a child. .1. Pediatr. Surg. 26: 738-40. (1991).

  47. Ream, C. R.. Giardina. A.: Congenital superior vena cava aneurysm with complications caused by infectious mononucleo- sis. Chest 62: 755-7. (1972).

  48. Ross, G. J.. Violi. L. Barber, L. W.. Vugic. I.: Popliteal venous aneurysm. Radiology 168: 721-2. (1988).

  49. Roussel. L.. Timmermans. T.: Duplex sonographic findings in a popliteal vein aneurysm. J. Belge Radiol. 73: 501-3. (1990).

  50. Sarap, M. D.. Wheeler. W. E.: Venous aneurysms. J. Vasc. Surg. 8: 182-3. (1988).

  51. Schatz. 1. J.. Fine. G.: Venous aneurysms. N. Engl. J. Med. 266: 1310-2. (1962).

  52. Seeger, V.. Bötticher. R.: Das Aneurysma der Vena saphena magna. Chirurg. 51: 182. (1980)

  53. Taira, A., Akita. H.: Ruptured venous aneurysm of the persis- tent left superior vena cava. Angiology 32: 656-9. (1981).

  54. Thomas, T. V.: Aneurysm of the portai vein: report of two ca- ses, one resulting in thrombosis and spontaneous rupture. Sur- gery 61: 550-5. (1967).

  55. Traphagen, D. W" Ecklar. G. P" Holden. C. R.: Multiple Pulmonary Emboli Secondary to Femoral Vein Aneurysm. Vasc. Surg. 18: 63. (1984).

  56. Van Adrichem, N. P.. Wiggers. R. H.. Veen. H. F.: Aneurysm of the popliteal vein with multiple pulmonary thrombo-emboli: a case report. Neth. J. Surg. 41: 24-5. (1989).

  57. Yasumoto, M.. Shibuya, H.. Goto. J., Saitoh, T.. Nakajima, K.. Suzuki. S.: Primary saphenous venous aneurysm presenting in a child. Clin. Nucl. Med. 12: 29-30. (1987).

  58. Yokomise, H.. Nakayama, S.. Daitoh. N.. Katsura. H.: Syste mic venous aneurysm. Ann. Thorac. Surg. 50: 460-2. (1990).

Dr. Acsády György

SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinika
1122 Budapest, Városmajor u. 68.


Érbetegségek: 1997/1. 7-12. oldal