A vénás eredetű lábszárfekélyek anatómiai és fiziológiai jellegzetességei

Van Rij, A. M.. Solomon, C., Christie, R. J. of Vasc. Surg., 20/5; 759-764 (1994)

Érbetegségek: 1996/1. - 6. oldal

Van Rij, A. M.. Solomon, C., Christie, R. J. of Vasc. Surg., 20/5; 759-764 (1994)

A tanulmány a vénás lábszárfekélyt okozó hemodinamikai változásokat vizsgálja. 120 lábszárfekélyes végtagot hasonlítottak össze az ellenkező oldali, klinikailag ép végtaggal és normál kontrollokkal.
Pletizmográfiával vizsgálták az izompumpa működését és a vénás elégtelenség mértékét leginkább jellemző adatokat (visszatelődési idő, vénás telődési index, vénás volumen, ejectiós volumen, ejectiós fractio, residualis volumen, residualis fractio). A vénás telődési idő és a residualis volumen hányadosából a reflux és az izompumpa-működés viszonyára következtettek. Az anatómiai és áramlási viszonyokat színkódolt duplex készülékkel vizsgálták.
A 120 lábszárfekélyes végtagon 28%-ban észleltek mélyvénás refluxot, de ezek 71%-ában a felületes vénás rendszer is insufficiens volt. A tisztán epifasciális és perforáns elégtelenség okozta kóros reflux az esetek 40%- ában fordult elő. Mindkét csoportban igen rövid volt a vénás visszatelődési idő és magas volt a residualis volumen (90-95%), ugyanakkor járás közben az izompumpa által kilökött vér mennyisége (ejectiós volumen) alig különbözött a normál kontrollokétól.
A szerzők fontosabb megállapításai:

leggyakrabban a felületes vénás rendszer insufficienciája okoz vénás lábszárfekélyt. Ezek az elváltozások egyszerű sebészi beavatkozással korrigálhatok;
a fekélyes betegek klinikailag épnek tartott ellenoldali végtagján duplex vizsgálattal csak az esetek 68%-ában kaptak normális leletet, 27%-ban felületes, 5%-ban mélyvénás refluxot észleltek (preventio!).

Az újabb vizsgálómódszerek közelebb visznek a vénás patofiziológia jobb megértéséhez és a terápiás protokollok kialakításához.

Dr. H. A.

Érbetegségek: 1996/1. - 6. oldal