G. K. Nazarian, W. R. Austin, S. A. Wegrin et al.: Cardiovascular and Interventional Radiology, 19: 227-233. (1996)
A benignus és malignus vénás kompressziók és elzáródások gyakran nem feltágíthatók ballon angioplasztikával, illetve a stent alkalmazásával jobb eredmények érhetők el. A retrospektív tanulmány négy év alatt 55 betegen szerzett tapasztalatokat írja le.
Érbetegségek: 1996/4. - 30. oldal
G. K. Nazarian, W. R. Austin, S. A. Wegrin et al.: Cardiovascular and Interventional Radiology, 19: 227-233. (1996)
A benignus és malignus vénás kompressziók és elzáródások gyakran nem feltágíthatók ballon angioplasztikával, illetve a stent alkalmazásával jobb eredmények érhetők el. A retrospektív tanulmány négy év alatt 55 betegen szerzett tapasztalatokat írja le. A stenteket az alábbi pozícióba helyezték be: vena subclavia (9), vena anonyma (3), véna iliaca (29), véna femoralis (5) és véna portae (6). Leggyakoribb indikáció a malignus tumor kompressziója következtében kialakult stenosis és chronicus véna iliaca occlusio voltak. Angioplasztikát és Urokináz kezelést is alkalmaztak kiegészítésként. Friss thrombus esetén fél naptól két napon keresztül végeztek lysist, ameddig még friss thrombusra gyanú volt. Ezután került sor a tágításra, majd olyan esetekben, amikor még továbbra is súlyos szűkület állt fenn, stentet helyeztek be. Technikailag sikeresnek tartották a beavatkozást, ha 50%-nál kisebb szűkület, vagy 3 Hgmm-nél kisebb nyomás gradiens maradt vissza. A stenosisok, illetve elzáródások hossza 1-30 cm átlag 8 cm volt. A leghosszabb, 30 cm- es stenosis a vena cava inferior infra renalis szakaszától a vena femoralis communisig terjedt.
A beavatkozásokat követően 3 napig Heparin kezelést, majd cumarin anticoagulációt kaptak. A betegeket összesen 3-6 hónapig anticoagulálták.
A kontroll vizsgálatok részben fizikálisan, részben duplex ultrahang készülékkel történtek. A life-table analízis azt mutatta, hogy a primaer átjárhatóság 59%-os, az asszisztált primaer átjárhatóság 63%-os, míg az 1 éves átjárhatóság 72%-os volt. A 4 éves primaer átjárhatóság ugyanakkora volt. Az átjárhatóság időtartama a véna helyzetétől függött. A stent behelyezés következtében 2 beteg halt meg. A beavatkozást követő fél éven belül 12 beteg exitált. A véna elzáródáson keresztül bevezetett stentek korai elzáródása gyakoribb volt, mint a stenosison keresztül bevezetetteké, de az egy éves átjárhatóság már hasonló volt. A primaer átjárhatóság a malignus obstrukciók esetében alig volt alacsonyabb, mint a benignus esetekben.
Négy véna subclaviát occlusio miatt, hármat stenosis miatt stenteltek, az átjárhatósági arány fél év után 71%-os volt. Az elzáródott 13 véna iliaca átjárhatósága 66%-os volt, míg ha a femoralis véna is el volt záródva, akkor csak 37%. Az oldaliságot összehasonlítva jobb oldalon 80, a bal oldalon 52%-os volt a primaer asszisztált átjárhatósági arány. Négy vena cava superior syndromás betegen végeztek stentelést. Két esetben benignus, két esetben malignus betegség miatt. A sikeres stent behelyezés után egyértelmű és hirtelen javulás következett be. Ennek ellenére egy beteg a beavatkozás alatt, a többi 3 hónapon belül exitált. Három betegnél alkalmaztak stentet a vena cava inferiorba, közülük csak egynél maradt nyitva a véna egy éven át. A véna portáet hat betegben stentelték, közülük öt máj transplantáción esett át, akik közül háromnak teljes occlusioja volt. Négy esetben fél évig, két esetben egy évig maradt nyitva az ér.
Szerzők a véna occlusiok és stenosisok egyik lehetséges megoldásának tartják a stent behelyezést, amelynek jelen eredményeit biztatónak ítélik meg.
DR. B. I.
Érbetegségek: 1996/4. - 30. oldal