Microcirculation disturbances in chronic venous insufficiency
Forrás: Phlebology Digest, 14:16-18. (2001)

Jelen vizsgálat célja a CVI különböző stádiumában lévő betegek laser Doppler (LDF) vizsgálata volt, annak eldöntésére, hogy a betegség egyes klinikai stádiumai és az áramlási zavar foka megfelelnek-e egymásnak.

Érbetegségek: 2002/4. 138. oldal

A krónikus vénás elégtelenség (CVI) bőrelváltozásainak kialakulásában fontos szerepet játszanak a bőr mikrocirkulációjának véráramlási zavarai, melyek a nagyobb vénákban fellépő krónikus hypervolaemia és emelkedett nyomás következtében jönnek létre. A különböző noninvazív haemodinamikai provokációs tesztek, mint a posztokkluzív reaktív hyperaemia, a különböző megítéléses tesztek vagy a kísérletes vénás hypertónia hatásának vizsgálata rendkívül értékes módszerek a mikrocirkulácló vizsgálatában. Jelen vizsgálat célja a CVI különböző stádiumában lévő betegek laser Doppler (LDF) vizsgálata volt, annak eldöntésére, hogy a betegség egyes klinikai stádiumai és az áramlási zavar foka megfelelnek-e egymásnak.
Három, egyenként 16 fős csoportot vizsgáltak. Az l. csoportba egészséges személyek, a 2. csoportba a CVI enyhe formájában (1. stádium) szenvedő, a 3. csoportba II. és III. stádiumú (lipodermatosclerosis, gyógyult vagy aktív fekély) CVI betegek kerültek. Az egyes csoportok átlagéletkora közel azonos volt. Minden betegnél terhelést követően végzett boka/kar index meghatározással kizárták perifériás artériás betegség fennállását. A bőr mikrocirkulációjának vizsgálatára három LDF tesztet alkalmaztak:

1. A combon 3 percig 300 Hgmm nyomással létrehozott artériás okklúziót követően kialakuló hyperaenlia (PORH) mérése.
2. Lokális melegítés hatására kialakuló hyperanlia mérése.
3. Vénás nyomásemelkedés (40 és 70 Hgmm) hatására kialakuló venoarteriális válasz (VAR) mérése.

A reaktív hyperaemiát az áramlás százalékos növekedésével, a VAR-t az áramlás százalékos csökkenésével jellemezték. Az adatok statisztikai értékelését két csoport összehasonlítására a Mann-Whitney teszttel, három csoport összehasonlítása esetén Kruskal-Wallis variancia analízissel végezték (szignifikáns eltérés: p<0.05). Az egészséges csoportban a PORH teszt során 4,4-szeres, a melegítés hatására 8,9-szeres áramlás fokozódást észleltek a fekvő helyzetben mért nyugalmi áramláshoz képest. A vénás nyomásfokozás hatására jelentős áramlás-csökkenés volt észlelhető. A CVI I stádiumában szenvedő csoportot az egészségesekkel összehasonlítva nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a nyugalmi áramlásban, a reaktív hyperaemiában és a VAR értékében sem. A 3. csoportban a fekély szélén, illetve a lipodermatosclerosis területén elért nyugalmi áramlás szignifikánsan magasabb (p<0.001) volt az egészséges csoporthoz viszonyítva. A PORH teszt hatására ebben a csoportban az áramlás szinte alig emelkedett (6%), míg az l , csoportbah 342%, a 2, csoportban 214% áramlásfokozódás volt megfigyelhető (p<0.001). A VAR vonatkozásában nem volt szignifikáns különbség az egészséges csoporthoz viszonyítva, de az abszolút LDF értékek szignifikánsan magasabbak voltak a CVI II és III stádiumában az 1. és 2, csoporthoz viszonyítva (p<,0001).
A vizsgálat igazolta, hogy a CVI egyes stádiumában különböző fokú mikrocirkulációs zavar észlelhető. A súlyos CVI-ben észlelhető "luxus" perfúzió, a reaktív hypareamia hiánya és a csökkent VAR igazolják a bőr kapilláris áramlásállak zavarát, mely a vénás fekélyek gyógyulását követően is fennáll. A 3. csoportban észlelt magas nyugalmi áramlás és a vénás nyomásfokozásra adott csökkent válasz arra utal, hogy a súlyos CVI esetén a VAR elégtelen a LDF értékek egészséges szintre történő csökkentésére.
A laser Doppler áramlásmérés alkalmazása értékes információt nyújt krónikus vénás elégtelenségben, mivel a bőrnecrosis kialakulásában a mikrocirkulációnak döntő jelentősége van.
A súlyos CVI-ben észlelt magas nyugalmi áramlásérték a fokozott shuntkeringés és óriás kapilláris képződés következménye, mely ugyanakkor szöveti hypoxiával jár együtt. A hypoxia mértéke transcutan pO2 eléréssel meghatározható. A hypoxia súlyos voltára utal a reaktív hyperaemia ezen vizsgálatban kimutatott hiánya, mely azt igazolja, hogy a prekapilláris arteriolák már a maximális dilatáció állapotában vannak.
A VAR relatíve megtartott volta a súlyos CVI-bee szenvedő csoportban meglepő. Más szerzők már a CVI korábbi stádiumban is a VAR csökkenését igazolták, bár ezen vizsgálatokban a testhelyzetváltozás (vízszintesből függőleges helyzetbe) és nem a vénás okklúzió hatását vizsgálták. A vizsgálat eredményei alapján CVI-ben a laser Doppler áramlásméréssel végzett egyszerű noninvazív tesztek alkalmazása lehetőséget nyújt a mikrocirkuláció kritikus zavarának kimutatására a bőrnecrosis kialakulása előtt.

Dr. Farkas Katalin

Érbetegségek: 2002/4. 138. oldal