Nyomtatás
Szerzők: D. JANSSENS C. MICHEIELS J. REMACLE

Laboratoire de Biochemie et Biologie Cellulaire, Faculté Universitaires Notre Dame de la Paix, Namur, Belgium. International Angiology 1999; 18: Suppl. l. to issue No. 2.; 12-16.

Az endothelium szerepe a krónikus vénás insufficientia (CVI) mechanizmusában.

Érbetegségek: 2002/2. 66. oldal

A krónikus vénás elégtelenség kialakulására sok elmélet született. Többen állítják, hogy csupán mechanikai problémáról van szó, mások a vénafal genetikai gyengeségéről beszélnek, más szerző fehérvérsejt csapdában látja az okokat. Vizsgálatok mutatják, hogy a környezeti tényezők is jelentősen hozzájárulhatnak a CVI kialakulásához. A szerzők abból indultak ki, hogy a vénás elégtelenség kialakításáért felelős okok következményeként a vér pangása, nyomásának fokozódása lép fel, ami következményes hypoxiá oz vezet. A szerzők választ kerestek arra, hogy a hypoxiás állapotban milyen változások lépnek fel az endothelium működésében, az mennyire befolyásolja a vénák állapotát rövid- és hosszútávon, majd a felállított elmélet ismeretében megvilágítják a venotrop készítmények hatásmechanizmusát.    1. A vizsgálatok során kiderült, hogy az endothel sejtek anyagcseréje érzékeny a véroxigén-szint csökkenésére. Nyugalmi állapotban az endothelium nem képez gyulladásos felszínt, amelyre a fehérvérsejtek csak kis számban tapadnak ki. A hypoxia anyagcsere kaszkádot indít el, ami csökkenti a sejt ATP szintjét és végső soron a prosztaglandin szintézis növekedését eredményezi. Nő az endothel sejtek felszínén expresszált ICAM-1 glikoprotein mennyisége, amelyhez fokozottan tapadnak a PAF (trombocyta aktiváló faktor) által aktivált neutrofil granulocyták. A neutrofil sejtek biokémiai szabad gyököket, gyulladásos mediátorokat szekretálnak, s ez tovább fokozza a gyulladásos folyamatokat.
   2. A szerzők az eddigiek figyelembe vételével próbáltak magyarázatot keresni a véna falában történő változásokra. Azt tudjuk, hogy kellően tartós hypoxia esetén az aktivált neutrofilek kitapadnak az endothel felszínére, majd onnan extravasatio révén a vénafalba jutnak. Az általuk szekretált szabad gyökök és mediátorok károsítják az érfal szerkezetét, például a kollagént. Az endothel aktivált sejtek által termelt növekedési faktor az érfal simaizom sejtjeinek proliferációját okozza, ami az érfalak megvastagodásához, kontraktilitásának elvesztéséhez vezet. Összességében elmondható, hogy a hypoxia indukálta kóros folyamatok az érfalban irreverzibilis változásokat hoznak létre mind a kontraktilis, mind a kollagén rostokban, az érfal a rendezett szerkezetét elveszti, a vénafal fokozatosan károsodik.
   3. Számos venotrop vagy anti-ischaemiás készítményt (naftidrofuril, Ginkor Fort, aescine, hydroxiethil rutozidák [HR]) teszteltek ischaemiás körülmények között. Valamenynyinél tapasztaltak hypoxia elleni védő hatást, proszta-glandin szintézis-, PAF-felszabadulás csökkenést. Részletes adatok állnak rendelkezésre, hogy a HR gátló hatást fejt ki a hypoxiás sejtaktivációra, a neutrofil letapadásra (akár 100%-ban), aminek követkentében jelentősen csökkenti a gyulladásos mediátorok felszabadulását. Ezzel elejét tudja venni a kóros kaszkád elindulásának, amiből a későbbiekben a kóros mikrocirkuláció, a vénafal szerkezeti és funkcionális elváltozásai vezethetők le.
A szerzők a fent ismertetett kutatási eredményekre támaszkodva, a vénás pangásból eredő endothelium elváltozást a CVI kialakulásának eredőjeként fogják fel. Olyan eseménysorozat kiindulópontjának, amely a vénafal elváltozásaihoz vezethet. Mivel a venotrop készítmények képesek kivédeni az endothel sejtek aktiválódását, ezáltal az egész folyamatot képesek blokkolni, és az ebből eredő károsodás ellen preventív védelmet nyújtanak.
(Ref.; A lelassult vénás keringés, stasis a CVI pathomechanizmusának központi eleme, súlyosbodásának fontos tényezője. A konzervatív bázisterápiában a kompressziós kezelés mellett fontos szerepet játszik a venotrop készítmény nyújtotta védelem. Az alapvetően más hatásmechanizmussal működő két terápiás elem ezért jól kiegészíti egymást, a kettő együttes alkalmazása esetén a terápiás eredmény megduplázható.)

D. Janssens, C. Micheiels, J. Remacle: Az endothelium szerepe a krónikus vénás insufficientia (CVI) mechanizmusában. Laboratoire de Biochemie et Biologie Cellulaire, Faculté Universitaires Notre Dame de la Paix, Namur, Belgium. International Angiology 1999; 18: Suppl. l. to issue No. 2.; 12-16.

Dr. Bartók Péter


Érbetegségek: 2002/2. 66. oldal