Nyomtatás
Szerzők: DR. KÖKÉNY ZOLTÁN

A visszérbetegség fokozatosan kifejlődő kórkép, amely a legkorábbi stádiumtól kezdve, sőt lábszárfekély esetén is gyógyszeresen úgyszintén kezelendő.
Epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint - országonként eltérő arányban - a nők 26-38%-ának, a férfiak 10-20%-ának vannak tágult visszerei. A prevalencia az életkorral párhuzamosan nő. Olaszországi adatok szerint a visszérbetegség a harmadik leggyakoribb megbetegedés, az allergiát és hypertoniát követően.

Érbetegségek: 2004/3. 106-107. oldal

A visszérbetegség fokozatosan kifejlődő kórkép, amely a legkorábbi stádiumtól kezdve, sőt lábszárfekély esetén is gyógyszeresen úgyszintén kezelendő.
Epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint - országonként eltérő arányban - a nők 26-38%-ának, a férfiak 10-20%-ának vannak tágult visszerei. A prevalencia az életkorral párhuzamosan nő. Olaszországi adatok szerint a visszérbetegség a harmadik leggyakoribb megbetegedés, az allergiát és hypertoniát követően. A Framingham-vizsgálat szerint a varikozitás éves incidenciája a nőknél 2,6%, a férfiaknál 1,9%. Az első terhesség 23%-kal, a második és a harmadik 27%-kal, míg a négy vagy több terhesség 31 %-kal növeli a visszérbetegség kialakulásának kockázatát. Az elhízással kapcsolatban megállapították, hogy ha a testtömeg-index (BMI) kevesebb, mint 27, a visszérbetegség kialakulásának kockázata 29%. Ha a BMI eléri vagy meghaladja a 27-et, a rizikó 39%-ig emelkedik.
A krónikus vénás inszufficiencia (CVI) a vénák strukturális vagy funkcionális eltéréseinek az eredménye, amelyet már a korai stádiumokban is a beteg életminőségét komolyan befolyásoló tünetek megjelenése és a munkaképesség csökkenése jellemez. Németországban - a becslések szerint - 1987-ben a CVI következtében kiesett munkanapok költsége 488 millió euró volt, ami az összes CVI-vel összefüggő költségek mintegy 40%-a, és az összes, betegség miatt kiesett munkanapok 1,2%-a (1).
Ezen adatok ismeretében érdemes kiemelni néhány tényt az elmúlt egy évben megjelent cikkekből, illetve kongresszusi anyagokból.
Német szerzők (2) a visszérbetegség kifejlődését vizsgálták, ezért két évtizeden keresztül követtek egy 700 fős populációt, amelyet a vizsgálat megkezdésekor (1982-83) 11 bochumi iskola 10-12 éves tanulói alkottak. Hosszmetszeti követés során (14-16, 18-20 és 29-31 éves életkorban) vizsgálták (kérdőív, fizikális vizsgálat, Doppler, fotópletizmográfia, illetve a vizsgálat végén duplex-scan is) a kifejlődő varikozitás preklinikai és korai stádiumú tüneteinek megjelenését.
Vena saphena magna refluxot a vizsgált életkorokban a következő gyakorisággal észleltek: 12,4%; 10,4%; 13,5% és 20,6%. A reticularis vénák (10,7%; 30,3%) és a teleangectasiák (0,0%; 3,7%) már korai életkorban (sorrendben: 1012, illetve 14-16 éves korban) megjelentek, függetlenül attól, hogy volt-e refluxa a vizsgált személynek, vagy sem. A nagy visszértágulatok lényegesen később alakulnak ki (0,0%; 1,6%; 2,0%; 11%). A fotópletizmográfia az újratelődési idő növekedését mutatta az I.-III. vizsgálati időszak között, ami az izompumpa-mechanizmus serdülő korban történő megerősödését, érését jelzi.
A vizsgálat következtetése szerint a már meglévő vena saphena magna reflux olyan preklinikai tünet, amellyel felismerhetővé válik a visszérbetegség kialakulására veszélyeztetett populáció, és ezáltal esetükben új lehetőség nyílik az egyéni profilaxisra.
Az Egyesült Államokban is felismerték a vénás betegségek korai kezelésének fontosságát, és nemcsak azért, mert csökkenteni akarják a terápiás beavatkozások egyre növekvő számát. A vénás betegség progresszív jellegét itt is számos vizsgálat bizonyítja.
Így nemrégiben két, különböző epidemiológiai vizsgálat is megerősítette ezeket a következtetéseket. Ezek egyike a Bochum-vizsgálat, amelyről 2004 februárjában az American Venous Forum idei találkozóján számoltak be Orlandóban. Ennek egyik fontos megállapítása ugyancsak a visszértágulatok klinikai megjelenését megelőző reflux mielőbbi felismerésének fontossága.
Egy újabb vizsgálatban J. J. Bergan és G. W. SchrmidSchönbein (3) a krónikus vénás inszufficienciával járó vénabillentyű-károsodás kialakulásának mechanizmusát próbálta tisztázni. Ezért patkányokon femoralis arterio-venosus fistula kialakításával - közel artériás értékű - krónikus vénás hipertenziót idéztek elő. Ezen az állatmodellen értékelték a mikronizált, tisztított flavoid frakciónak (MPFF - Detralex 500 mg, Servier) a vénás betegség kialakulási mechanizmusára gyakorolt hatását:

  1. Bizonyított, hogy a vénás betegség egy leukocyta-endothel interakcióval kezdődik, amit gyulladásos reakció kísér (ez fokozza a fájdalmat, a viszketést és a duzzadásérzést). Ilyenkor már a vénás betegség tüneteivel állunk szemben, ami egy lassú és észrevételnül zajló, progresszív kórkép.

  2. Ezt követően a más szöveteknél fragilisabb vénabillentyűk károsodása magyarázza a refluxot, ami jóval a visszértágulatok megjelenése előtt kialakulhat. A kellemetlen, fájdalmas tünetek megjelenését tehát a betegség második stádiuma, a reflux követi.

  3. Késóbb a vénafal remodelling következik. Biokémiai folyamatok kaszkádja indul be: a vénafal teljes endothel borítása károsodik, ami a harmadik stádiumhoz, a varikozitás megjelenéséhez vezet.

  4. Ezzel párhuzamosan a kapilláris endothel vagy mikrocirkuláció is károsodik, ami az ödémaképződés és a lábszárfekély kialakulásának kockázatával jár.

A vizsgálatot végzők a patkányokat két csoportra osztották, az egyiket Detralex-szel kezelték, a másik a kontrollcsoport volt. Az MPFF hatására lényegesen csökkent az endothelhez kitapadó leukocyták száma - különösen a billentyűk szintjén -, és a fehérvérsejtek posztkapilláris venulák ba történő migrációja. Az érintett vénabillentyűkön keresztül - az MPFF-kezelés hatására dózisfüggő módon - jelentősen csökkent a reflux. A kezelés gátolta a vénabillentyű vitorláinak gyulladásos reakció következtében kialakuló zsugorodását. A kezelés alkalmas a vénabillentyűk megóvására, késlelteti a vénás reflux, a visszértágulatok és a lábszárfekély kialakulását.
Más vizsgálatok megerősítik, hogy a hagyományos kezelés MPFF-fel történő kiegészítése felgyorsítja a fekélyek gyógyulását, különösen a 10 cm-es átmérőnél kisebb (főként az 5-10 cm2 felületű) és az öt évnél nem régebbi ulcusok esetén (4).
Ezek alapján úgy tűnik, hogy az igen fiatal életkorban, tünetmentesen kialakuló billentyűelégtelenség és reflux időben történő felismerésével kiszűrhető a veszélyeztetett populáció. Ezenkívül a betegség egyik fő támadáspontját képező gyulladásos reakció kezelésével a folyamat progreszsziója lassítható, illetve a késői stádiumban (vénás eredetű lábszárfekély) végzett szisztémás kezeléssel a fekély gyógyulása gyorsítható. A fent említett eredmények, az MPFF-fel (Detralex) kapcsolatos korábbi publikációk tükrében, valamint saját tapasztalataimra hivatkozva kiválónak tartom e készítményt. Ezért szerencsés továbblépésnek tartom, hogy 2004 augusztusától a betegek vény nélkül is elérhetik. Feltételezem, hogy ennek kapcsán könnyebben juthatnak hozzá olyan információkhoz, betegtájékoztató anyagokhoz, amelyek a vénás eredetű betegségekről, aranyérbetegségről szólnak. Ennek révén tovább javulhat a CVI korai felismerésének esélye, lehetővé téve az időben történő orvosi beavatkozást és a szövődmények kialakulásának megelőzését.

Referált irodalom

  1. Allegra, C.: Chronic venous insufficiency: the effects of healthcare reforms on the cost of treatment and hospitalisation - an Italian perspective. Current Medical Research and Opinion. Vol. 19., No. 8., 2003, 761-769.

  2. Schultz-Ehrenuburg, U. et al.: Prospective Epidemiological Study of Developing Varicose Veins Over a Period of Two Decades (Bochum Study I-IV). Nemzetközi Angiológiai Unió 21. Világkongresszusa, Róma, 2004. május 22-26.

  3. Takase, S., Schmid-Schönbein, G. W. et al.: Intlammatory reaction in venous valves induced by venous hypertension is reduced by MPFF. Amerikai Vénás Fórum Éves Találkozója, Orlando, 2004. február.

  4. Ramalet, A.-A., Coleridge-Smith, P. D., Gloviczki P.: Factors affecting venous leg ulcer healing in prospective randomized studies using micronized purified flavonoid fraction: results of a meta-analysis. Nemzetközi Phlebológiai Unió Világkongresszusa, San Diego, 2003. aug 28.

Dr. Kökény Zoltán


Érbetegségek: 2004/3. 106-107. oldal