A magyar belgyógyászati angiológia megalapítója, a Magyar Angiológiai Társaság alapító elnöke, dr. Bugár Mészáros Károly tiszteletére 1995-ben a Magyar Angiológiai Társaság emlékplakettet adott ki. Az emlékplakett a társaság 2 évente megrendezésre kerülő tudományos ülésén kerül átadásra, emlékelőadással egybekötve. Első alkalommal a Pécsi Angiológiai Napokon, 1995. június 3-án dr. Meskó Eva belgyógyász osztályvezető főorvos vehette át az emlékezés szimbólumát. Az alábbiakban az ő megemlékező előadását közöljük.

Érbetegségek: 1997/2. 31-32. oldal

Dr. Bugár Mészáros Károly 1900. november 3-án született Budapesten.
Pályaválasztásába a családi hagyományokon túlmenően a történelmi események is beleszóltak. 1918-ban a Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára iratkozott be. Tervbe vette a Műegyetem építészmérnöki karának látogatását is, de az őszi hónapokban már csak a harctérről hazatért katonák részére adták meg ezt a lehetőséget.
A jogi karon egy félévet jelesen zárt, mikor is 1918 márciusában a Tanácsköztársaság kormánya a jogi- és államtudományi kart megszüntette.
Ismételt pályaválasztásában egyik orvostanhallgató barátja segítette, aki magával vitte őt egy gyakorlatra. Ez az esemény döntötte el további sorsát.
1919 márciusában, a II. félév közepén beiratkozott az orvosi karra és 1923-bcm orvosdoktorrá avatták.
Ezt követően számos hírneves orvosprofesszor, mint Péteri Ignác, Hüttl Hümér, Herzog Ferenc voltak tanítómesterei. Az akkori szokásoknak megfelelően évekig fizetés nélküli gyakornokként, majd tanársegédként dolgozott több intézményben. Nyilvánvalóan ez a körülmény is közrejátszott széles látókörű és sokoldalú orvossá válásában.
A Herzog-klinikán töltött évei alatt belgyógyászatból, ideggyógyászatból és gümőkóros betegségek tárgyköréből szerzett szakorvosi képesítést.
Az angiológiával 1927-ben kezdett foglalkozni, s 1931-ben Tübingenben Gottfried Müller orvosprofesszor klinikáján, majd Sir Thomas Lewis londoni kutatóintézetében tanulmányozta a microcirculatiot.
A megélhetés biztosítására iskolaorvosi, orvosszakértői munkát vállalt és biztosító intézeti orvosként is tevékenykedett.
Első osztályvezető főorvosi kinevezését 1938-ban kapta meg, 15 évvel doktorrá avatása után.
1944-ben írta meg első nagy feltűnést keltő angiológiai tárgyú művét "Az érbetegségek diagnosztikája, kór- és gyógytana" címmel, melynek átdolgozott kiadásai 1955-ben és 1961-ben ismét megjelentek.
Munkáiban elolvashatjuk az angiológiai diagnosztika alapvető elemeit, az egyes vizsgáló eljárások, mint pl. a capillarmikroscopia leírása mai irodalmunkban sem található meg pontosabban, hitelt érdemlőbben. A könyveiben leírtak tehát ma is érvényesek, és oktatási alapul szolgálhatnak.
1945- 50-ig a Korányi Frigyes és Sándor közkórház belgyógyász osztályvezető főorvosa, egyben a kórház igazga-

tója is volt. 1950-ben az István kórház l belosztályára nyert kinevezést, ahol hosszú évekig Okos Gizellával, Kusztos Dénessel, Cserveny Melittával, Bereczky Mihállyal, Landi Annával dolgoztak együtt.
Bugár Mészáros Károly 1952-ben az orvostudományok kandidátusa, 1955-ben a kiváló orvos címet nyerte el. Ekkor már számos hazai és külföldi folyóiratban magyar, angol, német, francia, olasz nyelven jelentek meg közleményei, egyébként kitűnően beszélt görögül és latinul is.
A fibrinolitikus terápiáról 1962-ben írt munkája napjainkban is érvényes gondolatokat rejt.
Értékes munkásságának évtizedei alatt 118 közleményt, 7 könyvrészletet és 3 könyvet írt. A világ minden táján megfordult, csodálatraméltó, sokszínű nyelvtudását számos előadásban csillogtatta meg. 1978-ban Csehszlovákiában a Purkinje Társaság érmével tüntették ki, ekkor latin nyelvű szónoklatban köszönte meg a magas kitüntetést.
Számos tudományos társaságnak tagja, nem egynek alapítója volt. 1961-ben az Angiológiai szekció első elnöke lett, 1964-ben a Nemzetközi Angiológiai Unió alelnökének választották meg. Ez nemcsak személyének, hanem a magyar orvostudománynak is kiemelt megbecsülést jelentett.
Komoly figyelmet fordított az orvostanhallgatók angiológiai képzésére, s Az érbetegségek klinikurna címmel magántanári előadásokat is tartott 12 féléven keresztül.
1964-tól az érbetegségek tárgykörben fakultatív egyetemi előadásokat tartott.
1966-ban a Magyar Angiológiai Társaság első elnöke lett, 1972-ben a Magyar Angiológiai Társaság örökös elnökévé választották.
1973-ban arany-, 1983-ban gyémánt-, 1988-ban vasdiplomát kapott.
Hazai és külföldi komgresszusokon rendszeresen elnökölt.
1981-ben, 81 éves korában a "Véralvadás obliteratív verőérbetegségekben, s azok jelentősége a kórképek patológiájában és terápiájában"c. doktori értekezésével az orvostudományok doktora fokozatot nyerte el.
1984. november 23-ig, 84 éves koráig rendszeresen, naponta bejárt dolgozni az István kórházba. Személyét, kiegyensúlyozott derűt árasztó egyéniségét mélységes tisztelet övezte.
1989. augusztus 8-án hunyt el, négy hónappal 90. születésnapja előtt. A Magyar Angiológiai Társaság nevében Papp Sándor professzor vett végső búcsút az örökös elnöktől.
Dr. Bugár Mészáros Károly tanár úr 1923-tól 1989-ig 66 évet, teljes alkotó életét az angiológiának szentelte. Egy rövid előadás keretein belül gazdag életműve csak kiemelt részletekben közölhető. A magyar belgyógyászati angiológia megteremtője volt, karizmatikus egyéniség, akinek szellemisége, egyedülállóan sokoldalú életműve érték marad mindannyiunk számára. Meghatottan gondolok vissza oktatásaira, s hálás vagyok a sorsnak, hogy ismerhettem, tanulhattam tőle, s szerény utódként folytathatom az érbetegek szolgálatát.

Dr. Meskó Eva

Pest Megyei Flór Ferenc Oktatókórház
2143 Kistarcsa, Semmelweis tér 1.

Érbetegségek: 1997/2. 31-32. oldal