Nyomtatás
Szerzők: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság

Búcsú Dr. Gunther Tamás főorvostól.

Érbetegségek: 2009/1. 27. oldal

Dr. Gunther Tamás Herenden született 1937. február 09-én, édesapja porcelánfestő volt, akitől kézügyességét örökölte. Középiskoláit a Veszprémi Lovassy László gimnáziumban végezte. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemre 1955-ben nyert felvételt, ahol 1961-ben kapott diplomát. Ekkor került a győri Petz Aladár Kórház Sebészeti Osztályára, 1969-től részt vett a hazánkban az elsők között ott megindult érsebészeti munkában. Szakvizsgáját tanulmányutak után, 1981-ben tette le. Előbb, 1982-től a Sebészeti Osztály Érsebészeti Részlegét, majd 1995-től nyugdíjba vonulásáig, 2002. december 31- ig az önálló, regionális feladatokat is ellátó Érsebészeti Osztályt vezette. Tevékenységét kezdettől fogva példamutató pontosság, kötelességtudat, magas szintű hivatásszeretet jellemezte. Megnyugtató, őszinte modorával nyugalmat sugárzott a betegek és a kollegák felé egyaránt. Nagy munkabírású, kiváló szaktudású, elkötelezett sebész volt. Mintegy 13-14 ezer műtétet végzett, nevéhez fűződik a hasi és érműtétek területén több új eljárás bevezetése. Ugyancsak az ő érdeme az intézményben az érbetegek járóbeteg-ellátási és gondozási tevékenységének megszervezése.
Itthon és külföldön is számos előadást tartott, valamint hazai és külföldi folyóiratokban több dolgozata jelent meg. Magyarországról másodikként,1971-ben az Osztrák Érsebészeti Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, 2001-ben a legnagyobb hazai érsebész kitüntetést a "Soltész Lajos" Emlékérmet ítélték meg részére. A kórház 1986-ban

Dr. Gunther Tamás - 1937 - 2009

"Kiváló Munkáért" kitüntetéssel ismerte el munkásságát, Győr pedig 1999-ben "Városi Ezüst Emlékéremmel", 2002-ben "Pro Urbe" Díjjal jutalmazta.
Hivatása mellett családja: felesége, gyermekei és unokái iránti folytonos szerető gondoskodás vezérelte.
Dr. Gunther főorvost nagyon sokan ismerték, szerették és tisztelték. Emléke bennük és bennünk, kollégáiban és munkatársaiban, tovább él.

Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság


Érbetegségek: 2009/1. 27. oldal